Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-08 / 83. szám
I iszAK-NU'YAKORSxAe KULTÚRA - HIRDITÉS 1998. Április 8.f Sxirda Orbán visszafogottsága, Rossini dévaj kacaja A miskolci szimfonikusok és a Nemzeti Filharmonikus Énekkar hangversenye Bánhegyi Gábor Miskolc ÍÉM) - Orbán György Missa Quarta és Rossini Stabat Mater című opusza (közreműködött Alföldi Zsuzsa, Wiedemann Bernadett, Gulyás Dénes és Claudio Danu- ser) hangzott el a Kovács László vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Nemzeti Filharmonikus Énekkar előadásában hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban. Kétf egyházi mű egymás után a színpadon. Ráadásul az egyik a huszadik századi magyar zeneirodalom azon komponistájától, aki a kortárs szerzők közül leginkább tiszteli magát a zenét, a másik pedig az olasz romantika kiemelkedő bohémjétől, aki ráadásul méltó játszótársakat is talált kompozíciójának hétfői megszólaltatásához. Hogy mégsem „durrant” akkorát a koncert, mint amilyet kellett volna, az egyedül az Orbánnál is visszafogottabb közönség számlájára írható. Pedig Orbán György - mint már annyiszor - ezúttal is bizonyította, a kortárs magyar komponisták leghallgathatóbbi- ka, aki kétségkívül a leginkább zene-, muzsikus- és közönségpárti. A Negyedik Misében is érezhető volt a szerző tisztelete az egyházi műfaj iránt. Visszafogottan, hovatovább túl szelíden közelítette meg a drámát, igyekezve annak esendő emberi vonásait megrajzolni. Kórusvezetése is ennek jegyében fogantatott, híján volt a túlzóan erőteljes megformálásoktól, amelyhez az ezúttal is kiválóan teljesítő Nemzeti Filharmonikus Énekkar kitűnő partnernek bizonyult. Pedig Rossini Stabat Materében nem lehetett nem észrevenni a szerző természetadta bohémsá- gát, a magát meghazudtolni képtelen komponista kikacsintását. Szinte látni és hallani lehetett Rossini dévaj kacaját, amikor a szólisták áriáit kottára vetette. Művében csak helyenként lehetett felfedezni a nyomát a hagyománytiszteletnek, és szerencsére az énekművészek sem igyekeztek ko- molyítani Rossini muzsikáján. Alföldi Zsuzsa szopránja minden erőlködés nélkül zengte be a színházat, gyönyörűen, kristálytisztán téve a megfelelő helyre a hangokat. Wiedemann Bernadett amolyan igazi, markánsan „anyás” mezzoszopránja lágyan mély zengésével, telt, határozott megformálásával uralta Rossini zenéjét. Gulyás Dénes bohémsá- gával erősítette az olasz mestert. A „Cuius anima gementem...” kezdetű tenoráriából nemes egyszerűséggel operaelőadást formált. Claudio Danuser baritonja eleinte próbált valami visszafogottságot csempészni az -előadásba, de a játszótársak lendülete egy idő után ót is magával sodorta, és igyekezett tüdővel pótolni azt, ami a többiekhez képest nála „hangszekrényben” hiányosságokat jelentett. A négy szólista azonban a quartetteknél bizonyította leginkább, négy ennyire egymástól teljesen különböző karakter hogy tud a lehető legtökéletesebb dinamikai és megformálási összhangban muzsikálni. Hirdetésü-« .. V V •; .£ • .v. ' •• v Tapasztalt vagyonkezelő kiemelkedő hozammal Egy nyugdíjpénztártól várható nyugdíjszolgáltatás nagysága döntő mértékben a pénztárvagyon befektetésének hozamától függ, ezért a vagyonkezelés kell, hogy a legfontosabb szempont legyen akkor, amikor nyugdíjpénztárt választ. A befektetési hozamok jelentőségét nem lehet túlbecsülni: egyetlen százalék plusz hozam a nyugdíjat 20%-kal megemeli. Egy jó nevű vagyonkezelő szervezet szakmai tudása és tapasztalata szükséges ahhoz, hogy a befektetések egyszerre garantálják vagyonának biztonságát és gyors gyarapodását. l Budapest Nyugdíjpénztárak vagyonkezelője a Budapest Alapkezelő Rt., a Budapest Bank-csoport tagja, Magyarország legnagyobb befektetési alapkezelője, a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb hazai befektetője. A befektetési alapok piacán több, mint 40%-os részesedéssel bíró vagyonkezelő 140.000 kisbefektető megbízásából több, mint 100 milliárd Ft vagyonnal vesz részt a befektetési piacon. A cég kimagasló eredményei talán Ön előtt sem ismeretlenek: a nyugdíjpénztárhoz hasonlóan, részvényt és állampapírokat vegyesen tartalmazó befektetéseik 3 éves hozamának átlaga meghaladja a 40%-ot. Budapest Nyugdíjpénztárak mögött a biztos intézményi hátteret; ä Budapest Bank, és tulajdonosa, a General Electric csoport, a világ legnagyobb tőkecsoportja biztosítja. A Budapest Nyugdíjpénztárak kitűnnek rugalmas és gazdaságos működésükkel: belépési díj nincs, és a befizetések 96%-a közvetlenül az Ön egyéni számlájára kerül. A pénztárral kapcsolatos ügyeit, pénztári belépését az ország közel 80 Budapest Bank fiókjában néhány perc alatt elintézheti. Részletes tájékoztató füzetünket megtalálja a Budapest Bank fiókjaiban. Internet cím: www.bpnyugdij.hu Válassza azt, akitől a legtöbbet remélheti! Budapest Nyugdíjpénztárak „ ........Ä.®.|§ m Beléphet a Budapest Bank Rt. fiókjaiban Mario Vargas Llosa Pesten Budapest (MTI) - A demokrácia lassú belső sorvadásnak indul, és végül elhal, ha hiányzik belőle a képzelet, az eszmények - jelentette ki Mario Vargas Llosa, a világhírű perui író kedden, a Magyar írószövetség székházában tett látogatása során. Mario Vargas Llosa és Pomogáts Béla Fotó: MTI Szólt arról, hogy Peruban széles konszenzus bontakozott ki a polgári demokrácia és a jogállam talaján. Ennek következtében az irodalmi, művészeti ólet mindinkább politikamentesebbé válik. A jövő szempontjából azonban veszélyes lehet, j ha az írók ennyire eltávolodnak a közélettől. Nem uralhat- 1 ják kizárólagosan a technokraták a politikai életet, abban képviseltetnie kell magát a kultúrának is. Mario Vargas Llosa hangsúlyozta: az íróknak részt kell venniük a közéletben, hiszen ez a demokrácia egyik garanciája lehet. Ugyanakkor hozzátette azt is: az irodalom létének értelmét vesztheti el azzal, ha eltávolodik az emberek mindennapjaitól. Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke hangsúlyozta: két problémakör van, amely egyaránt fontos Latin-Amerika és Közép-Kelet-Európa számára. Az egyik a kulturális értékek, a nemzeti identitás megőrzésének lehetősége a tradicionális civilizációból a modemitásba vezető úton. A másik, hogy az irodalomnak úgy kell kivívnia autonómiáját, hogy közben ne feledkezzék meg arról a felelősségiül, amellyel a közösség jövőjéért tartozik. Konrád György író a beszélgetésen úgy fogalmazott: generációjuk közös sorsa, hogy számukra már sohasem lehet mdifferens a politika. Látni tanító tanárok Horkay György és Schweitzer Pál kiállítása Sárospatak (ÉM - BI) - Horkay György és Schweitzer Pál alkotásai láthatók a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium aulájában. A két nyugalmazott művésztanár nemcsak tanította, tanítja a képzőművészetet, hanem gyakorolja is, nem csak látni tanít, hanem láttat is. A sárospataki születésű Horkay György felsőfokú tanulmányait Egerben végezte, a főiskolán rajz-fóldrajz szakos diplomát szerzett. Általános iskolai tanárnak Olaszliszkára került, pedagógiai munkája mellett ott jegyezte el magát a képzőművészettel. Sokat köszönhet Lavotha Gézának, kibontakozásához hozzájárult a Rajztanárok Zempléni Alkotóköre is. A mostani kiállításon olajfestményekkel szerepel, művei érzékeny lélekről, nagy kompozíciós készségről, és gondos kézről árulkodnak. Szereti a természetet, az évszakok színpompáját, a Bodrogot, a Huta-völgyi kis patakot, a Balaton környékét... Harmonikus színekkel viszi vászonra a látható világ szépségeit. Schweitzer Pál a Palócfóldön, Rimócon született. Elemi iskolába Egerben járt, majd Mezőkövesden érettségizett. Művészeti érdeklődését a két népművészetben gazdag táj, a Palóc- és a Matyófóld ébresztette fel. Tanári képesítést az egri főiskolán szerzett, rajzból és földrajzból szakosodott. Már gyermekkorában „művészkedett”, majd hosszú kihagyás következett. De felnőttként ösztönzést kapott Pal- csó Dezső kazincbarcikai festőművésztől és a Rajztanárok Zempléni Alkotókörétől. Schweitzer Pál az elmúlt évtizedekben megtalálta a maga kifejezésmódját. Gazdagodott a formavilága, kifinomult a technikája. Bővült a témaköre. Sokféle alkotás született a műhelyében: készített szénrajzot, linómetszetet, olajfestményt. Ábrázolt stilizált ember- és madárfigurát, kedvét lelte a mértani idomok kombinálásában. Tanárként nagy gondot fordított arra, hogy tanítványai elsajátítsák a műszaki rajz fortélyait. Pedagógiai hitvallását így fogalmazta meg: „Fontos, hogy a gyerek megtanuljon látni, különben nem tud alkotni”. Horkay György: Őszi fák Schweitzer Pál: Őszi gyülekező
