Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

* E Egy kitartó vállalkozó Felsővadász (ÉM ­ME) - Kitartás, szor­galom és lemondás - így foglalja össze Kiss László üzleti sikerei­nek titkát. A 30 éves fiatalember Felsőva­dászon él, Miskolcon van a főállása.- Falun nőttem fel, szeretem a falusi kör­nyezetet, ide kötnek a barátaim, itt élnek a szüleim, ezért nem szántam rá magam arra, hogy beköltöz­zem a megyeszékhelyre - kezdi a beszélgetést. - A ragaszkodáshoz ma már persze az is hozzátar­tozik, hogy vállalkozásaim többsége is Felsőva­dászhoz kapcsolódik. Kiss László már az általános iskolában elhatároz­ta: komolyan veszi a tanulást és egyetemi diplomát szerez. A céltudatosság, a kitartó munka és, mint mondja a lemondás - hiszen amikor más szórakozni ment ő inkább tanult - meghozta a gyümölcsét. Az debreceni Agrártudományi Egyetemmel párhuza­mosan elvégezte a Számviteli Főiskola mérlegképes könyvelői szakát, és a diplomák megszerzése után az adóhivatalnál helyezkedett el. Kiváló iskola volt ez - meséli, hiszen az elméleti ismereteket gyakor­lati tudással ötvözhette. Négy évvel ezelőtt úgy érezte, elég felkészült ahhoz, hogy önállósítsa ma­gát. Egyéni vállalkozó lett, számviteli szolgáltatás­sal, szaktanácsadással kezdett foglalkozni. A Felső­vadász környéki üzemek adták a munkát, és mivel beszélgetőpartnerünk hozzáértésből és üzleti tisz­tességből is jól vizsgázott, egyre többen fordultak hozzá. A megbízások gyarapodása szükségessé tet­te, hogy alkalmazottakat foglalkoztasson, mára pedig már hét társaságot irányít.-A legnagyobb befektetés részemről a szellemi tőke volt - meséli. - Ezt a múltban kellett megszerez­nem, és azért sikerült, mert a jövómre gondoltam. Mindennek persze az volt az ára, hogy magánéle­tem szinte egyáltalán nem volt. Most jutottam arra a szintre, hogy gondolhatok a családalapításra Van egy menyasszonyom, akivel hamarosan összeháza­sodunk és Forrón szeretnénk letelepedni. A vállal­kozásaim 25 kilométeres körzeten belül vannak, te­hát a vidéki lét nem jelent majd problémát. Együtt maradtak közös elhatározásból Hetvennyolc családnak nyújt megélhetést Homrogdon és Monajban az Új Élet Faragó Lajos Homrogd (ÉM) - A rend­szerváltás és az azt kö­vető átalakulás során több mezőgazdasági ter­melőszövetkezet meg­szűnt. A homrogdi szék­helyű Új Élet Termelő- szövetkezet együtt, tal­pon maradt, a vezetők és a tagság közös aka­ratából. Homrogd és Monaj határában 1200 hektáron gazdálkodva 78 embernek biztosíta­nak munkát, nyugdíja­saiknak földjeik bérlése fejében tisztességes megélhetést. Kecskés István kezdetben főagronómus volt a szövet­kezetben, aztán hat éve el­nöknek választották: Erőfeszítés árán- Ezerkétszáz hektáron gazdálkodunk. Alaptevé­kenységünk a növényter­mesztés, az állattenyész­tés és melléküzemágként van egy varrodánk. Őszi búzát 500 hektáron, nap­raforgót 2-300-on, tavaszi árpát 150-200 hektáron termesztünk, a többi terü­leten takarmánynövényt, saját felhasználásra. Két­százharminc darab fejóál- lományú szarvasmarhát tartunk és annak szaporu­latait. A monaji telepün­kön 150 anyajuhunk van és 70 toklyó, a juhászatun- kat fejlesztjük most to­vább. Összesen 78 ember­nek biztosítunk munkát, közülük 18 dolgozik a var­rodában. - Eredményesen gazdálkodunk - folytatja az elnök. - Éves árbevéte­lünk 120 millió forint kö­rül alakul, az eredmé­nyünk 6-8 millió forint ál­talában. Nem könnyű a helyzetünk és borzasztó erőfeszítéseket igényel, hogy egyáltalán talpon maradjunk. Szerencsére vannak partnereink, akikre bízvást alapoz­hatunk, és sajnos olyanok is, akikben csalódtunk. Működő ágazatok A szövetkezet varrodájá­ban gépek felé hajolva dol­Kevés pénzt visznek haza az asszonyok, de a megélhetéshez erre is szükség van A szövetkezet egyik legnagyobb beruházása. A New Holland típusú kombájnt büszkén mutatja Kecskés István (balra) és Perge Sándor. Fotók: Bujdos Tibor goznak a homrogdi lányok, asszonyok. Horváth János- né helyettes vezetővel be­szélgettünk:- Tizennyolc éve dolgo­zom itt és állítom, hogy a falubeli asszonyoknak, lá­nyoknak ez a kis üzem is nagyon sokat jelent. Nem sok pénzt az .igaz, hiszen némelyikük alig visz haza 14 ezer forintot, de a meg­élhetésünk mégiscsak megvan belőle. Most éppen vasutassapkákat gyár­tunk, korábban nadrágo­kat varrtunk és várunk az újabb megrendelésekre. Az talán azt is jelenthetné, hogy bővül a foglalkoz- tatotti létszám. Éz már azért sem elképzelhetet­len, mert volt idő, amikor negyvennégyen is dolgoz­tunk ebben a varrodában. A falu határában lévő tanya csendes. A jószágok békésen kérődznek a be­tonjászol előtt, a kombáj­nok tető alatt „alusszák” a téli, tavaszi álmukat, csak az erőgépek zúgása hallat­szik messziről. Az elnök büszkén mutatja legújabb szerzeményüket:- A legutóbbi évek leg­nagyobb beruházását való­sítottuk meg tavaly, ami­kor 30 millió forintért vá­sároltunk egy New Hol­land típusú gabonakom­bájnt, és egy nyugatnémet gyártmányú vetőgépet napraforgó adapterrel. A vásárláskor automatiku­san visszaigényelhető 25 százalékos állami támoga­tást már megkaptuk, de a térségi támogatásként kapható 20 százalék idő­közben 10-re apadt, és saj­nos még azt sem kaptuk meg a mai napig sem. Há­rommillió forintról van szó, ami nekünk egyálta­lán nem kis összeg. Biztos munkahely Délidő van. A mérlegház felől fiatalember igyekszik a telepre. Perge Sándor gépészeti vezetőt kérdez­tük a szövetkezet helyze­téről:- A szövetkezetek átala­kításának szándéka or­szágos tendenciaként a 90- es évek elején indult be. Csírájában nálunk is je­lentkezett. Tapasztalata­im szerint mindenütt az egykori vezetők kezdemé­nyezték, hiszen ók voltak helyzetben, ők rendelkez­tek pontos, naprakész in­formációkkal, aztán saját boldogulásuk érdekében megcsinálták a saját kfi- jüket. Mi annak idején összehívtuk a tagságot és megkérdeztük: mit csinál­junk emberek? A válasz egyértelműen az volt: foly­tassuk. Ezt csináljuk azóta is és úgy néz ki, hogy nyu­godtan fekszünk, nyugod­tan alszunk. Igaz, nem olyan nagy a pénzünk, de minden hajnalon nyugod­tan kelünk és nyugodtan jövünk dolgozni. Azt már az elnök teszi hozzá: földterületük 70 százaléka a nyugdíjasoké. Végső soron ők döntöttek a földek bennmaradása, ezzel a munkahelyek megtartása mellett. FALURÓL FALURA ABAÚJLAK Turistákra várva - A 127 lelket számláló kistelepülésen (is) készül­nek húsvétra. A lakosság hagyomá­nyosan a családi házakat és kör­nyékét teszi rendbe, a polgármeste­ri hivatal az egész falu szépítését végezteti, egyelőre öt közmunkás foglalkoztatásával. Most az önkor­mányzat tulajdonában lévő, 30 fő befogadására alkalmas turistahá­zat és környékét takarítják. Későb­biekben a három temető és az elha­gyott földterületek gazmenetesíté­EGY ÉLET a MÉHEKKEL - Nagyapjától örökölte a méhek szerctetét az alsóvadász! illés István. A gönci gazdasági iskolában 1942-43-ban aranykalásza? gazda képesítést szerzett Egy, a Magyar Föld című heti­lapnak írt cikke honoráriumaként kapott egy Gyakorlati méhészkedés című könyvet, aminek hatására végleg méhészkedői kezdett 1945-ben. Időközben a felesége is méhésszé vált, sőt most 21 éves fiát is „megfertőzte” ezzel a szenvedéllyel. Tevékenysége elismeréseként kiváló méhész kitüntetést kapott, elnyerte a SZÖVOSZ különdíját, az aranyok­leveles méhész címet - többek közölt. Száznegyven családdal foglalkoz­nak és készülnek az akác, a repce virágzására. Mert akkor irány: Pócs- pelri és Kány. Ahol kezdhetik az idei gyűjtést a méhek. Fotó: Bujdos T. sét végzik - további közmunkások közreműködésével. Szellemképek után kábeltévé ­Harmadszor pályázik már az orszá­gos útalapnál a település önkor­mányzata, hogy felújíthassák a Fel­ső- és Alsókázsmárkot összekötő utat. A beruházás 16 millió forintba kerülne, 80 százalékát pályázat ré­vén szeretnék elnyerni, 20 százalé­kát közmunka támogatással kíván­ják megoldani. Már húsvétra szeret­nék kiépíteni a kábeltévéjüket, mert a rossz vételi viszonyok miatt csak szellemképek jelennek meg a képer­nyőkön. Száz család 15-15 ezer fo­rinttal járult hozzá a beruházáshoz, az összesen 4,2 millió forintba kerü­lő kábeltévé-hálózat további költsé­geit, az önkormányzat állja az EMÁSZ részvények értékesítéséből. Idegenforgalmi projekttel pá­lyáznak - Hétfőn jelent meg la­punkban a B.-A.-Z. Megyei Terület- fejlesztési Tanács pályázati felhívá­sa, amely többek között idegenfor­galmi programok és attrakciók létre­hozásához, fejlesztéséhez kínál tá­mogatást. Már aznap délután összeült hat Közép-Hemádvidéki te­lepülés (Halmaj, Kiskinizs, Felső- dobsza, Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa) vezetése egy kis­térségi egyeztetésre. Megállapodtak abban, hogy közösen idegenforgalmi projektet dolgoznak ki és azzal vesz­nek részt a pályázaton. EZT LÁTNI KELL! A kupái Mezőgazdasági Tájmúzeum Urbán Lászlóné a szövőszéket mutatja be Fotó: B.T. Kupa (ÉM-FL)-A láto­gató első benyomása, hogy szorgos emberek lakják az alig 200 lelket számláló kisközséget. Bizonyítják ezt a takaros porták és az, hogy húsvéthoz közeledve nemcsak saját házuk kö­rül végzik el az emberek a tavaszi nagytakarítást, hanem például a reformá­tus templom körül is, ahol gereblyével, metszőollóval serénykednek a hívek. A település egyik neve­zetessége az egykori iskola épületében berendezett Mezőgazdasági Tájmúze­um, amelyet 1979-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek irányításával hoztak létre. Az aprófalvas, az agrár­gazdálkodás szempontjá­ból is hátrányos helyzetű­nek tekinthető Abaúj gaz­dálkodása egykor karakte­res része volt Észak-Ma- gyarországnak. A dombvi­dék mezőgazdasági techni­kája és eszközkultúrája je­lenik meg a kiállításon. Az épület előtt egy, már csak az idősek emlékezetében élő körmöstraktor „fo­gadja” a vendéget. A táj­múzeumban a nagyságos fejedelem arckéűe tekint le a látogatóra, hiszen a Rá- kóczi-birtok területe volt egykor a falu is. A szobák­ban a földművelés eszkö­zeit látjuk a faekétől a te­hén- és ököljáromig, szele- lórostát, vetómag-porozót, szárazesávázót. Aztán a kendertermesztés és -fel­dolgozás eszközeit. Külö­nösen érdekesek azok az eszközök, amelyek helyi újítások, „találmányok”, s jól tükrözik a két világhá­ború között noleárosodó vi­dék népének törekvését a táj jobb hasznosítására. A Mezőgazdasági Táj­múzeum anyagának tulaj­donosa, az intézmény fenntartója a község ön- kormányzata. A látogatók előzetes bejelentkezését a polgármesteri hivatalba kérik (telefon: 06-46-454- 202). A váratlan vendég a hivatallal szemben lakó gondnokhoz, Urbán Lász­lóimhoz fordulhat biza­lommal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom