Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-16 / 89. szám

■ ÍsZáff»iJU*YAtOft$ZÁ« ITT ma. 16., Csdv6ftf6x i ÉM-PORTRÉ ti Az „állati” mérnöktanár ÍZT LÁTNI KILL! Putnok (ÉM - SZN) - Borsos Tamás 29 évesen mindent tud az állattenyésztésről Vagy ha ponto­sak akarunk lenni: mindent szeretne tudni. Olyannyira, hogy már több éve Putnokon tanít má­sokat a szalma szeretetére. Ezért diplomázott Hód­mezővásárhelyen agrármérnökként, s ezért másod­diplomázott Gödöllőn, immár pedagógusként.- Sohasem akartam tanár lenni, sőt! Apám is mérnöktanár, anyám középiskolai pedagógus, ért­hető módon eszem ágában se volt diákokkal foglal­kozni. Mégsem bántam meg, pedig nem könnyű például érettségizett, felnőtt emberekkel tanulók­ként bánni. Tamás büszke székely származására, de ő maga miskolci. Tapolcai telekszomszédjukkal, egy agrár­mérnökkel nyulászkodott már kisfiúként, s csak­hamar kiderült, hogy „ami rúg, harap, gágog, az az ő világa”. Az egyetem után szerződéses munkahe­lye, egy téesz megszűnt, s a friss diplomások nem­zetközi szövetségén keresztül egy évig dolgozott egy svéd magángazdaságban. 2000 sertésre hár­man voltak, meg az automatika. Az orvostól az ad­minisztrátorig, a trágyahordótól a hegesztőig min­den szakmát kipróbált. Valami ilyesmit szeretné­nek Putnokon is az általános mezőgazdász szakon, illetve a gazdaasszony képzésben megvalósítani. A fiatalember ennek az egyik, állattenyésztéssel fog­lalkozó gyakorlati oktatásvezetője. A bábolnai se­gítséggel létrehozott putnoki mintafarm már szin­te az egyik otthona. Az iskola tanulói itt a kisálla­tok etetését, a lovaglást, fogatolást, traktorozást ugyanúgy tanulják, mint a trágyázást, fejést. De a fiatal mérnöktanár meghonosította a nyulászatot és a méhészetet is. A létező összes haszonállat az ő „szárnyainak” oltalmát élvezi, s szeretné még to­vábbképezni magát a mesterséges megterméke­nyítés és a környezetvédelem területén.- Akinek ehhez nincs affinitása, azt mondom, ne jöjjön ide. Nagy a felelősség, mert mindent magunk csinálunk, s olyan ember nincs, aki a sokirányú képzésben mindent szeret. Mégis, aki ’92. óta itt végzett, tudomásom szerint egy sem bánta meg... Ózd és Pufitok környéke Amíg agyag van, tégla is lesz Serényfalváról Skrénítalván a katolikus fele-' kezetü lakosság temploma és új kápolnája mellett a református gyülekezetnek is lesz templo­ma. Az építkezés még eltart egy darabig, ahogyan a hozzávaló adományok és az egyházmegyei segítség csordogál. Mindeneséi­re az önkormányzat mintegy 100 ezer forint értékű ingyen földterülettel járult hozzá a templomemeléshez. Fotó: B. T. ■ Serényfalva (ÉM - SZN) - Serényfalva szeren­csés település, mert több mint 100 főt foglal­koztató ipari üzem leg­feljebb kettő található ezen kívül a gömöri tér­ségben. A Magyar Tég­laipari Rt. serényfalvi gyárában a hagyomá­nyos, kisméretű tömör- tégla előállítása jelenti a termelést. Fel lehet tenni a kérdést: van-e értelme a korszerű fala­zóelemek korában en­nek a profilnak? A gyár jövedelmezősége a bizo­nyíték arra, hogy a jó öreg kistéglára még igen sokáig szükség lesz. Kertész István, a gyár igazgatója szerint a tégla­gyártás kicsit hasonlít a mezőgazdaságra: nyáron lehet termelni, a téli idő­szak a felújítások, nagy­karbantartások ideje. A kettő közötti átmenet lát­szik most a gyártelepen mindenfelé: itt festenek, amott egy ősöreg, haszná­laton kívüli kemence rom­jai, s közben jönnek-men- nek a szállítójárművek.- A hagyományos tégla­üzem 1968-tól termel, s gondolom, még jó ideig fog. ’87-ben ugyan üzembehe­lyeztünk egy korszerű, üregestégla gyártósort is, de a jelenlegi piaci hely­zetben a részvénytársaság másik két gyára elegendő mennyiséget állít elő ebből a termékből, így mi jelen­leg kizárólag kistéglával foglalkozunk, évi 22 millió darabos tételben - mutat­A kézimunka munkahelyeket őriz a serényfalva! téglagyárban Fotó: Bujdos T. ja be az üzem tevékenysé­gét Kertész István. A serényfalvi tömör tég­lának országos piaca van, bár a különleges, nagy nyomószilárdságú, sárgás színű putnoki agyagból ké­szült terméket elsősorban a főváros és környéke, va­lamint Észak-Kelet Ma­gyarország megyéi rende­lik. Árujuk közkedvelt, s nincs igazán konkurenciá­ja. Nem csak szlogen, hogy a tégla kizárólag hazai és természetes alapanyagok­ból készül, ezt körülbelül 4-5 éve az építtetők is ko­molyan veszik. Egyébként, fűzi hozzá a szakember, más szerepe van az építő­iparban a kistéglának, mint a falazóelemeknek: kémény, pillér, koszorú­vagy áthidaló részek csak ebből építhetők, márpedig ilyen épületrészek minden építkezésnél előfordulnak. Ugyanakkor a termelés 5-10 százalékát jelenti az a mennyiség, amelyet mel­léképületekhez vásárolnak meg. Akkor pedig még nem volt szó például a régi típusú épületekről, ame­lyek felújításához csak a hagyományos tégla hasz­nálható, Budapest műem­lékvédelme például nagy megrendeléseket jelent.- A mi elképzelésünk szerint megmarad, sőt, emelkedik a kereslet. Op­timistán állunk a jövő előtt, hiszen a jó minőségű agyag még hosszú távon biztosított. Ehhez már csak fűrészpor és az ége­téshez szükséges szén kell, ami szinte helyben elérhe­tő. A gazdaságban komoly jelei mutatkoznak az épí­tési, beruházási kedv nö­vekedésének, hiszen már most is nagyobb az igény, mint 2-3 éve volt; kétség­telen fellendülés tapasz­talható, persze csak ap­ránként - állítja a vezető. A. környék lakossága számára a nagyipar jelen­tette korábban az elhe­lyezkedési lehetőséget, mára jobbára a munkanél­küliség meg a téglagyár maradt. 112 embert foglal­koztat a létesítmény, a téli nagyjavításkor ez a lét­szám 20 fővel kevesebb.- Tudom, egyik szívfáj­dalma a község vezetésé­nek, hogy nem alkalmaz­zuk nagyobb arányban a helyieket, hanem széle­sebb körben, a közeli fal­vakból is foglalkoztatunk. De ha nagy részben beta­nított munkásokra van is szükségünk, kell a jó szak­ember, az igazi téglás ge­neráció, azok a 10-20 éve itt kezdett alkalmazottak, akiknek a kisujjában van a technológia. Ma nagyon kevés termelő vállalkozás engedheti meg magának, hogy minden szezonban új emberek betanításával, vizsgáztatásával vesződ­jön. Erre nincs sem ener­gia, sem lehetőség. A gyár­tásban a dolgozók több mint fele nő, egy asszony naponta 10 ezer téglát is megmozgat. Sok férfi el sem vállal ilyen tevékeny­séget. Az is nagy kérdés lehet, hogy miért nem kor­szerűbb technológiát al­kalmazunk. Természete­sen lehetne, de akkor az itt dolgozók 70 százaléká­ra nem volna szükség. Szerna Csaba polgár- mester megerősítette: ki­tűnő a kapcsolat a gyárve­zetés és az önkormányzat között. Az üzem maximá­lis mértékű adót fizet, s a község számára, ha nem is ez a legmeghatározóbb be­vétel, sokat jelent. Kertész Istvánnál bizakodóbb ve­zetőt pedig keresve is ne­héz találni. Olyannyira hisz cége termékeiben, hogy meg sem fordult a fe­jében: a saját házát más­ból is építhetné. Pedig a kertvárosrészben, ahol él, rajta kívül nem sokan építkeztek akkoriban tég­lából... EGYÜTT AZ ELLÁTÁSÉRT. Az orvosi ügyeleti és a fogorvosi ellátást a Putnok-környéki települése­ken példás együttműködés jellemzi. Tegnap a kis­térség 12 községének polgármesterei és jegyzői tar­tottak megbeszélést Gömörszőlősön, ahol az egész­ségügyi feltételek idei biztosítása, a lakosságará­nyos hozzájárulás mértéke, a témával kapcsolatos aktuális feladatok voltak napirenden. ■ Fotó: B. T. Centenáriumra készült a Petőfi-szoboregyüttes Ózd-Hódoscsépány (ÉM) - Az 1848-49-es szabadságharc cente­náriumán, 1948. márci­us 15-én avatták fel Ozd-Hódoscsépányon azt a Petőfi-szobor- együttest, amely most, a forradalom 150. évfor­dulóján megérte felállí­tásának ötvenedik évét. Büszkék is erre az itt élők, mert ismereteik szerint ilyen szobor- csoportot az országban nem avattak a centená­riumi évfordulón. BÜKKMOGYORÓSD Erőgépeket is bevetnek - Három bükkmogyorósdi közhasznú alkalma­zott feladata április 1-jétől a kisköz­ség körül lévő illegális szemétlerakó­helyek felszámolása. Segítségül a Hegyhát Gáz Kht. biztosít erőgépe­ket, hiszen a gázberuházás után ma­radt fold- és salakdombokat célozták meg elsősorban a szemetelők - noha a konténeres szemétgyűjtés és -szál­lítás e településen is teljeskörűen megoldott. Tóth Árpád polgármester csalódására a 6 fős környezetvédelmi közhasznú igényüket első körben elutasították, de szerencsére a 17 munkanélküli lakosból egyelőre egy sem ellátatlan. ARLÓ Háziipar a népfőiskolán - Halmo­zottan hátrányos helyzetű, vagy ve­szélyeztetett környezetből kikerülő, pályakezdő fiatalok számára indított szövésoktatási-képzési programot az Arlói Népfőiskolái Egyesület és a he­lyi önkormányzat. Az Országos Fog­lalkoztatási Álap által finanszírozott program keretében egyelőre tízen kezdték meg a kurzust, s máris meg­lepő tehetséggel használják a szövő­eszközöket - tudatta Zsigrai Árpád polgármester. A népfőiskola a későb­biekben inkubációt biztosít az egyedi munkákra, így azok a fiatalok, akik­nek nem volt módjuk szakmatanulás­ra, rendszeres keresethez juthatnak. BORSODBÓTA Amatőr-profi lánglovagok - Kü­lönleges és egyedülálló teljesítményt nyújtanak a térségben a borsodbótai önkéntes tűzoltók. Az egyesület tag­jai jelenleg 25-en vannak, de ennél sokkal több hozzáértő helyi lakos is mozgósítható, ha szükséges. A sze­mélyszállítást UAZ gépkocsival old­ják meg, amely a nehéz terepviszo­nyokhoz is jobban képes alkalmaz­kodni, mint a nagy tűzoitójárművek. Gulyás János polgármester, az egye­sület elnöke - egyben a megyei tűz­oltószövetség alelnöke - arra a leg­büszkébb, hogy az idén több mint 50 esetben kérték közreműködésüket, s a hivatásos tűzoltókkal közös beve­tések 95 százaléka nem a saját köz­ségük közigazgatási területén tör­tént; még viszonylag távoli, gömöri településekre is riasztották őket. Még dörögtek a háborút kirobbantó hitleri csapato­kat üldöző vörös hadsereg ágyúi az ország északi és dunántúli vidékein, ami­kor a községen átvonuló front romjain, az elemi is­kolában, a legény- és le­ányegyletben, a szülőktől tanultakat hasznosítva feledtetni próbálták a há­ború borzalmait, gyógyíta­ni a sebeket, lelkesíteni az újjáépítésre. Az 1848-as forradalom centenáriumi évhez köze­ledve a fiatalok egységé­hez következetesen hű „madiszosok” kezdemé­nyezték, hogy újból fogja­nak össze - függetlenül at­tól, hogy a szülők melyik politikai párthoz tartoz­nak - és együttműködve munkálkodva, Petőfi szel­lemében alkossanak mara­dandót. De honnan lesz rá ele­gendő pénz? Sikerült elő­teremteni: újabb és újabb színielöadásokat tartot­tak, s azokat bemutatták a szomszéd településeken Az ötven évvel ezelőtt felállított szoboregyüttes Fotó: magánarchívum is. A bevételeket (az 1946. augusztus 1-jén megszü­letett jó forintokat) közös kasszába tették. Ezt lát­va, segítettek a politikai pártok és a községi képvi­selőtestület is. Keller Gyula és Nagymengyi András ózdi társalkotók által készített Petőfi-szo- boregyüttest 50 évvel ez­előtt, 1948. március 15-én fel is avatták. Büszkék is erre az itt élők, mert ismereteik sze­rint ilyen Petőfi-szobor- együttest másütt az ország­ban nem avattak a cente­náriumi évfordulón. Azóta is ékessége a településnek, összefogásra, a lakóhely és a haza szeretetére int. Ez a kétalakos szobor a harc közben térdre esett Petőfit ábrázolja Egy el­szánt tekintetű férfi pedig fölemeli, a másik kezével pedig zászlót emel magas­ba menetelő állásban. A még életben lévő Nagy­mengyi András alkotó sze­rint ez azt fejezi ki, hogy Petőfi eszmeiségét a nép magáénak tekinti és to­vább élteti. Németh Gyula, Ózd-Hódoscsépány FALURÓL FALURA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom