Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-05 / 54. szám
HÁTTÉR Íii|i8tó:#í 1998. Március 5.. Csütörtök A közelegő választások arra is figyelmeztetnek, hogy lassan befejezi munkáját a jelenlegi kormány. Itt az ideje tehát, hogy mérlegre tegyük a koalíciós pártok ígéreteit és eredményeit. Tizenöt, közérdeklődésre számot tadó témát választottunk ki az 1994-ben megfogalmazott kormányprogramból, s ezen témákról készítettünk összeállítást, amelyek mindegyike négy egységből áll. Az egyik az adott témát meghatározó, kormányprogramból vett idézet; a másik az ehhez csatlakozó, a szerkesztőség által készített magyarázó, édelmező, elemző anyag - ami alkalmanként állhat szakédői véleményből, a témához kapcsolódó statisztikai, informatív adatok megjelenítéséből, vágyj a kettő kombinációjából. A harmadik és a negyedik egység elkészítését a politikai élet szereplőire bíztuk: valamennyi téma kommentálására felkértünk egy-egy kormányoldali és ellenzékipádot- a megadott terjedelmen belül teljes egészében rájuk bízva a megközelítés, az elemzés, az édékelés módját. A számvetésen, mérlegkészítésen túl az Észak-Magyar országfeladatának tadja azt is, hogy a maga lehetőségei szerint segítse olvasóit abban, hogy minél alaposabb információk Indokában dönthessenek a szavazófülkében: kire szeretnék bízni az ország sorsának alakítását a következő négy esztendőben. KORMÁNYMÉRLEG Mai témánk: lakásépítés Kiemelés a kormányprogramból A kormány a lakásépítés növelésének lehetőségét a következő területeken keresi:- a lakásépítés iránti kereslet ösztönzése;- a lakásépítés finanszírozási rendszerének átalakítása; a lakás-takarékpénztárak működésének törvényi és intézményi feltételeinek kialakítása;- a bérlakásépítéseket ösztönző konstrukciók létrehozása. Az alacsony jövedelmű családok, a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása egyrészt keresletösztönző intézkedésekkel, másrészt a szociális bérlakások kínálatának (építés, illetve kivásárlás útján történő) növelésével biztosítható. Tanácsok, önkormányzatok által építtetett lakások Lakásállomány a megyében (1000 db) Magánerős lakásépítés a megyében (db) Megszűnt lakások száma a megyében (db) 3000 2500 2000 J 988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1988-1990-ben magánerős, 1991 -tői természetes személy által épített lakások ÉV ORSZÁGOS MEGYEI 1988 3 199 130 1989 2 776 77 1990 2 467 125 1991 1 459 13 1992 822 13 1993 363 13 1994 414 3 1995 123 3 1996 227 4 1988-1989-ben tanácsi bér, 1990-től önkormányzati lakás Adattalanul A lakásigénylők számát az elmúlt tíz évre visszamenőleg jószerével lehetetlen megszerezni. A Központi Statisztikai Hivatal ezt nem tartja nyilván, csak a települési önkormányzatok egyenként; a megyei önkormányzat sem rendelkezik összesítésekkel. Ugyancsak nehézségbe ütközik a megye legnagyobb városának lakásigénylőiről adatokat szerezni. A polgármesteri hivatal (azelőtt városi tanács) ma már nem tart fenn lakásosztályt, 1994 óta saját cége, az ingatlankezelő foglalkozik a lakásügyekkel. Ám ott csak annyit tudtunk meg: az elmúlt évtized során az igénylés rendszere és nyilvántartása olymértékben változott, hogy az éves adatokat összegyűjteni is csak igen nagy munkával sikerülne (az 1994 előttieket gyakorlatilag lehetetlen), és azok sem nyújtanák a kívánt rálátást a témakör időbeni alakulására. ig" CO fSJ o m IN f n o o fN O fN m o I I 1 1 120! |J JL fL Tóth István Szabad Demokraták Szövetsége, képviselőjelölt a 11. sz. választókerületben A kormányzati ciklus első időszakában a lakásügy kormányzati főfelelőseként az IKIM Tárcaközi Bizottságot vezetett, amelyben döntéselőkészítő tevékenység folyt. Ezt követően - 1996-ban - az 1074/1996. (VII. 16.) számú kormányrendelet jóváhagyásával egyidőben, a pénzügyminiszter vezetésével létrehozták az Országos Lakáspolitikai Tanácsot, mely véleményező, javaslattevő szerepet kapott, a lakásügyért a Pénzügyminisztérium (PM) lett a főfelelős. Az Országos Lakáspolitikai Tanács Szakértői Testületé elkészítette és átadta a Pénzügyminisztériumnak a lakásfinanszírozási rendszer áttekintését és a módosításra tett javaslatot. Az anyag előre láthatólag március hónapban kerül az OLT elé. A javaslat szerint a lakásépítési támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII.26.) MT rendelet mellett ún. kísérleti jelleggel vegyes finanszírozású támogatási formát kell kialakítani. Az új forma központi és önkormányzati közös finanszírozással lakásfelújításra és -bővítésre lenne igénybe vehető. A lakásépítés a 90-es évek elején csökkenő, majd 1994-től növekvő tendenciát mutat. Az 1993- 94-es években mindössze 21-21 ezer lakás épült, 1995-ben a lakásépítések száma jelentősen - 18 százalékkal - növekedett. 1996- ban 14 százalékos emelkedést mutatott az új lakások száma. 1997-ben épült lakások száma érdemi változást nem mutat az előző év azonos időszakához képest. A központi költségvetés lakáscélú kiadásai a GDP mintegy 4 százalékát teszik ki, melynek azonban 50 százaléka a korábbi állami kötelezettségvállalások terhei, és ily módon az új lakáspolitikai célok megvalósításához nem felhasználható összegek. A lakásépítés területén az eddigiek mellett további intézkedésekre és forrásokra van szükség a lakásépítés éves stabilizációjához is. Á szociális lakásépítés területén azonban kísérleti jelleggel nonprofit szervezetek működését finanszírozza a Népjóléti Minisztérium. A lakástakarékpénztárak a lakáscélú megtakarítások előmozdítását és a lakáscélú kiadások növelését tűzte ki célul. Az 1996. évi CXIII. tv. értelmében az elhelyezett betétösszeg után 30 százalék, maximum 36 ezer forint állami támogatás jár. Előzetes becslések szerint az elmúlt évben mintegy 300 ezer szerződést kötöttek. Ez a konstrukció azonban a közép-, illetve felsőközép réteg számára jelenthet megoldást. Az igazán rászorultak nem tudják igénybe venni. ■ Jelenleg érvényben lévő támogatások.- Értékesítési célú lakásépítési hitel: az 51/1985. (XII.27.) sz. PM-rendelet szerint értékesítés céljára, lakásépítésre, területelőkészítésre vehető fel jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók által.- Kidolgozásra és jóváhagyásra került az ún. panelhitel, melyet a 105/1996 (VII. 16.) sz. Kormányrendelet szabályoz. A fel- használás tapasztalatai alapján további javaslatok kidolgozása-Az 1074/1996, (VII. 16.) sz. Kormányhatározat értelmében kidolgozásra került az ún. épületnapló, amely felmérési módszert és programmintát tartalmaz az épületfelújítások számára.- Az 1074/1996 (VII. 16.) sz. Kormányhatározat alapján a szociálisan hátrányos helyzetű családok lakhatási lehetőségeinek bővítésére pályázat kiírása és lebonyolítása megtörtént. Ellenőrzésére Szociális Tárcaközi Bizottság alakult a szaktárcák- így az IKIM - képviselőiből. Osztroha Bertalan Független Kisgazdapárt, országgyűlési képviselőjelölt a 10. választókerületben Százezrek lakásgondjain, a fiatalok lakáshoz jutási esélyein csak akkor lehet javítani, ha a lakásszektorban gyors fordulat következik be. Eddig a kormány nem a lakásépítést ösztönözte, hanem még jobban ellehetetlenítette az építkezni akarókat a sarcszerű elvonásokkal. Az állandóan változó jogszabályokkal pedig olyan körülményeket teremtett az építkezést már megkezdettek számára, hogy sok esetben nem tudták azt befejezni, felvett hitelekkel a nyakukon a félig kész házak küszöbén csak néznek maguk elé és tépelődnek, hogy mi tévők legyenek. , A Hom-Kuncze-kormány így herdálja el a nemzeti vagyon egy részét. A gazdaság érdekei is azt követelik meg, hogy elinduljon végre az építkezés, hiszen a lakásnövekedés és a foglalkoztatottság meghatározó tényezője a nemzetgazdaságnak. Áz elmúlt időszakban azonban a lakásépítést - és a fenntartást valósággal elsorvasztotta a „szociálisan érzékeny” kormány. Két évben a teljesítmény még az ’50-es évek mélypontját is alulmúlta. Ezzel óriási társadalmi problémákat éleztek ki, és a növekedést is nagyban korlátozták. Mindössze évi 20-28 ezer lakás épült, pedig a 4 milliós lakásállomány évente elavuló részének pótlásához 40 ezer lakást kellene felépíteni. Ezen felül további feladatot jelent a kb. 700 ezer komfort nélküli, fél- komfortos és szükséglakás, tehát lakhatásra alkalmatlan „lakás” kiváltása. A lakásállomány folyamatos romlását idézi elő, hogy évente csak néhány ezer lakás felújítására kerül sor, amikor legalább 170-250 ezerre lenne szükség. Az építkezések számát legalább a duplájára kell emelni, meg kell sokszorosítani a lakás- felújításokat, de ez csak úgy érhető el, ha a pénzügyi feltételeket teljesen átdolgozzuk. Újból visszaigényelhetővé kell tenni a 25 százalékos áfát, munkahelyeket kell teremtenünk, ezáltal létre kell jönnie a fizetőképes jóléti társadalomnak. Jogszabályba kell foglalni a fiatalok első lakáshoz való jutásának ioeát, de uevanakkor a költségvetésből számukra is, és a korosabb építkezők számára is növelni kell a támogatásokat, és további kedvezményeket kell adni az szja-ból. így nemcsak a lakásszektorban lehetne elérni előrehaladást, hanem az összes többi gazdasági szektorban is. A gazdaságnak a mozgatórugója a fizetőképes kereslet. Az elmúlt évek értelmetlen, súlyos megszorításait fel kelí hogy váltsa az általunk alkotott nemzeti kormány intézkedései, amely az elszegényedett, létbizonytalanságba taszított lakosságot elindítja a belső piac növekedése felé. A többszörösen hátrányos helyzetben élő lakosságnak - akik jövedelem nélkül, vagy alacsony jövedelemmel rendelkeznek - kell fizetniük a szokottnál is nagyobb energiaköltségeket. A javulást önerőből nem tudják megvalósítani, a lakótelepeken élő kb. 2 millió ember kilátástalan gondjaira megoldást találni csak állami program keretein belül lehet. Az elkészült programunkkal meg tudjuk akadályozni a helyzet további romlását és azt, hogy a távfűtés szolgáltatásai megfizethetetlenek legyenek. í
