Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

1998. Március 2., Hétfő •Magyarország □ Napi 150 kilométert száguld Ruszó Gyula szeretné „behajtani magát" a profi kerékpárosok közé Értékelés, irányelvek Encs (ÉM) - Közgyűlést tart az Ajt Abaúji Területfejlesztési Önkor- Sii&K mányzati Szövetség Abaúji Fej- lesztési Központja március 4-én . délelőtt 10 órától az encsi pol- bBW|HÍ gármesteri hivatal tanácstermé- ben. A gyűlésen Béres László, az Abaúji Fejlesztési Központ ügy- vezető igazgatója értékeli beszá­molójában a szervezet tavalyi működését, majd előteijeszti a ’98-as költségvetési terveket. A B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tanács tagjaként Ódor Ferenc számol be munkájáról, valamint az idén megjelenő pályázati irányelvekről. Hiányzó hiány Szikszó (ÉM) - Forráshiány nélkül - és 10 millió forintos működési hitellel - fogadta el az idei költségvetését a képviselő- testület Szikszón. A fejlesztések­re az idén mintegy 230 millió fo­rintot szán a város, amelynek csaknem a feléből elsősorban a szennyvíz-beruházások folytatá­sát finanszírozzák. A tervek között szerepel egy vízvezeték-szakasz megvásárlása is a Borsodvíz Rtetól, es"szerelnék befejezni a környezetvédelmi oktatási központ megépítését. A költségvetésben 5 millió forintot különítettek el a helyi intézményhá­lózat korszerűsítésére. Abaújszántó (ÉM) - Teljesen felszerelt, közel 6 millió forint értékű tűzoltóautót adott át a német- országi Obeiiungwitz polgármestere, Steffen Schu­bert Sóhajda Sándor abaújszántói polgármester­nek február 9-én Oberlungwitzben. Az abaújszán­tói tűzoltó szervezet már rendszerbe is állította ré­gi, elhasználódott járműve helyett a tűzoltásra és katasztrófa elhárításra egyaránt alkalmas külön­leges autót. A németországi látogatás során a polgármeste­rek megvitatták annak lehetőségét, hogy a két te­lepülés milyen formában működhet együtt. Szóba került a gyermeküdültetés és az idegenforgalmi kapcsolatok kiépítése. Steffen Schubert hangsú­lyozta, hogy a város vezetése a már meglévő egy­házi kapcsolatokra alapozottan segíteni kívánja Abaújszántót. HÍREKET VÁRUNK! Várjuk a nagyközönség érdeklődésére számot tartó információikat szűkebb pátriájuk életéről, a helyi rendezvényekről, eseményekről! Címünk: Észak- Magyarország Szerkesztősége - Itt-Hon; Miskolc, Bajcsy-Zsiiinszky u. 15. Telefon: 46/341-866. Molnár István Hernádvécse (ÉM) - „Be­megyek kerékpárral” - jelen­tette ki az alábbi interjú fősze­replője, a 20 esztendős Ruszó Gyula mindezt akkor, amikor erre a beszélgetésre invitál­tuk. Végül is nem két keréken érkezett, de nem azért mert megriadt a Miskolc és Her­nádvécse közötti cirka 60 kilo­méteres távolságtól, csupán ,»rendesen” akart megjelenni. 9 Naponta 8-9 órát edzem, ami körülbelül 150 kilométert jelent. Azt is lehet mondani, hogy nyáron szinte minden percemet a bringá­mon töltöm, viszont a hidegebb időszakokban muszáj visszavenni egy kicsit ebből a tempóból. A ha­vas és a jeges úton kisebb távol­ság is próbára teszi az embert, nem is beszélve arról, ha széllel szembe kell menni. □ Mióta kerékpározik ? 9 Hat éve ezzel fekszem, ezzel kelek. □ Akkor már van a háta mögött egy-két verseny. 9 Nem annyira. Csak a múlt év október 19-én debütáltam Szeren­csen amatőr versenyen, de a má­sodik már közeledik, most lesz május végén. Októberben a mint­egy 300 fős mezőny első harmadá­ban végeztem, ami jónak mondha­tó, hiszen mountain bike-kal majd kétszer annyit kellett tekernem, mint a többieknek a versenybrin­gával. Kicsit furcsa érzés volt a nagy tülekedés életem első rajtjá­nál, de szokni kell a légkört. □ A sportolók nagy része öt év üresjárat után abbahagyta volna. 9 Kiskoromban jelentkeztem ka­ratéra, de kiderült, abszolút nincs Ruszó Gyula és a versenybiciklire cserélendő mountain bike hozzá tehetségem. Aztán elkezd­tem kerekezni és közben rájöttem, ez az, ami kell nekem. Teltek múl­tak a napok, de semmilyenjei nem mutatott arra, hogy csökkenne a kerékpár utáni vonzalmam. Sőt! Ha lehet, még jobban megkedvel­tem. Kell a szabad levegőnél több? □ Profi szintre vágyik? 9 Igen, profi kerékpárosként sze­retnék valamit elérni, valaki len­ni. Viszont teljes mértékben tisz­tában vagyok vele: az akaraterő­mön kívül sok minden más is kell ahhoz, ha valaha profinak aka­rom vallani magam. □ Például micsoda? 9 Egy rendes kerékpár, meg kü­lönböző felszerelések. Ugyan or­szágúton megyek, de nem ver­senybringával, hanem, mint emlí­tettem, mountain bike-kal. □ Nem próbálkozott kluboknál? 9 Voltam a Miskolci VSC kerék­párosainak edzőjénél, Mihail Shutkónál, aki, bár szeretett vol­na segíteni, nem tudott, mondván: az ó versenyzőire sincs pénze az egyesületnek. Az igazság az, hogy pár ezer forint is sokat segítene, mert abból legalább némi felszere­lést, fejvédőt, térdvédőt, vagy egyéb szükséges dolgot tudnék venni. □ Kerékpárt? • Azt nem hiszem, mert százezer körül mozog egy jobb gép ára. így marad a harmincezres hegyike­rékpár. Most is úgy csinálom, hogy két-három havonta eladom a bringámat, a szüleim kevéssel megtoldják, s akkor veszek egy újat. □ Nem szereti javítani? 9 A defektet néha-néha megcsi­nálom, de közel sem vagyok egy szerelő-fenomén. □ A környéken van kedvenc terepe? 9 Imádok száguldani a sima, egyenes szakaszokon. Az emelke­dők már nem annyira jók, mert komolyan próbára tesznek, mire felérek. □ Másnap izomláz? 9 Eleinte volt, de hat év azért csak hat év. □ Otthon sokan tudják, hogy mit „művel”? 9 Az emberek ismernek, de nem­csak Vécsén, hanem Abaúj-szerte, mert több községen is sűrűn átsu­hanok. Nem mondom, hogy meg­szokott látvány vagyok, és azt sem, hogy egyesek nem néznek rám furcsán, mert mást csinálok, mint ami a megszokott, de talán ettől még normálisnak tartanak. Persze, amikor gyalog megyek, a faluban tizenöt-húszán biztosan megkérdezik, hogy hol van a bi­caj: erre én csak annyit mondok, pihen otthon, mert neki is kell va­lamikor. GAGYBÁTOR Utcákat aszfaltoznának - Útépítésre ad be pályázatot a gagybátori önkor­mányzat a Területfejlesztési Alaphoz. Az elmúlt évben elkészült a Fő téten és a Kossuth utcán összesen 700 méteres út­szakasz aszfaltozása, a munkát a Petőfi és a Rákóczi utcán folytatnák. A támoga­tásokhoz elengedhetetlenül szükséges ön­részt többek között közmunkások alkal­mazásával biztosítanák, tudtuk meg Bos- nyák Istvántól, Gagybátor polgármeste­rétől. Víz, gáz, telefon után jönne a kábel ­Az utóbbi három évben bevezették a vi­zet, a gázt és a telefont a 389 lelkes Her- nádkércsen. Most a kábeltévés hálózat ki­építése következne, ám az elmúlt évben nem sikerült pénzt nyerniük a beruhá­zásra. Ebben az évben összefogva Felső- dobsza, Nagykinizs, Szentistvánbaksa és Kiskinizs önkormányzatával újra pályáz­nak, tudtuk meg Takács Istvántól, Her- nádkércs polgármesterétől. A tervek sze­rint a kábelt Homrogdról a föld alatt ve­zetnék el a településekre. Közös szennyvízhálózatra pályáz­nak - Szennyvízhálózat kiépítését tűzte ki célul a felsódobszai önkormányzat. Mi­vel azonban a probléma nem csak őket érinti, nyolc környező településsel: Hal- majjal, Csobáddal, Léhhel, Rásonysápbe- renccsel, Kiskinizzsel, Nagykinizzsel, Szentistvánbaksával és Hernádkérccsel együtt pályáznak a szennyvíztisztító te­lep és rendszer létrehozásának támogatá­sára, mondta Sivák Imre, Felsődobsza polgármestere. ASZALÓ Önszerveződő bűnmegelőzés - Az utóbbi tíz évben négyszeresére, ötszörösé­re emelkedett a bűncselekmények száma Aszalón - tudtuk meg Baráth László pol­gármestertől. Mint mondta, a rendőrség nem képes minden mezei lopást megaka­dályozni, minden idős embert megvédeni. Korábban már fizetett az önkormányzat kutyás őröket is, de ekkor sem csökkent a bűnözés. A polgármester szerint csak az önszerveződó csoport létrejötte segíthet a gondjukon, tehát polgárőrséget kell szer­vezniük. A polgárőrség indulási költségeit az önkormányzat 500 ezer forinttal segíti. A rádióval felszerelt önkéntesek előre meghatározott szolgálati időben járőröz- nek majd a településen. FELSŐVADÁSZ Kétszáz főnek meleg étel - A környe­ző községek is hordanák a szociális konyhán készült meleg ételt, ezért sze­retnék bővíteni a jelenleg 150 fős iskolai konyhát Felsővadászon - számolt be terveikről Szemón János felsővadászi polgármester. Kétszáz személy - jobbá­ra idősek és iskoláskorúak, de bárki, aki megrendelné - jutna így meleg ételhez. Tervük megvalósításához már megvásá­rolták a volt tsz-étkezdét és -irodát, itt szeretnék majd berendezni a szociális konyhát. Jelenleg pedig az üzembe állí­táshoz szükséges pénz előteremtésére írnak pályázatokat. NEKÜNK ÍRTÁK ú' . a. ’ N ti,’ Hatodik alkalommal ren­deztek farsangi maszkás, alakoskodó felvonulást a kázsmárki Fogarasi János Általános Iskola tanárai és diákjai február 20-án. Az oktatási intézmény va­lamennyi tanulója álar­cokba, jelmezekbe öltözve elevenítette fel a falu télte­mető népszokásait. A szal­mabábu, a madárijesztók, a bohócok, a szellemek, a boszorkányok, a kereplők zajongása kicsalogatta az utcára a településen élő embereket. A kikiáltó vi­dám versével hívta a köz­ség lakóit a karneválra. A színpompás felvonulás ki- szehajtással és túzugrás- sal fejeződött be. A mulatság az iskola tornatermében folytató­dott, ahol a diakok csodás jelmezbemutatójában, a lányok fergeteges kánkán nyitótáncában gyönyör­ködhetett a közönség. A műsor szervezői Piskóti Il­dikó és Dobos Katalin ta­nítók voltak. A Szülői Munkaközösség Juhász Józsefné szervezésében sü­teménnyel, tortával, üdítő­vel kedveskedett a gyerek­seregnek. A tombolán ér­dekes ajándékokat nyer­hettek a szerencsésebbek. Bakos Lászlóné igazgatóhelyettes Itt őrzik a „könyveket” A vizsolyi református templom. Itt látható az első magyar nyelvű Biblia. Fotó: Farkas Maya Vizsoly (ÉM) - A 3-as fő­úton Novajidrányt. kelet felé elhagyva, a Hernád jobb partján haladva érünk Vizsolyba, a műve­lődéstörténeti szempont­ból kiemelkedő jelentősé­gű Hernád-völgyi faluba. Mantskovits Bálint nyom­dászmester itt nyomtatta ki a Göncön lefordított el­ső teljes magyar nyelvű Bibliát. Az eddig megje­lent legnagyobb példány- számú, magyar nyelvű szöveget Károlyi Gáspár gönci lelkipásztor és mun­katársai, lelkészek és is­kolamesterek három év alatt fordították le. A nyomdai munkálatok el­végzésére 1589-ben Rá­kóczi Zsigmond egri főka­pitány, Vizsoly akkori bir­tokosa egy üres házat bo­csátott a nyomdász ren­delkezésére. Szenczi Mól­nál- Albert hordta az íveket a vizsolyi nyomdába és a készeket javítás céljából vissza Göncre. 1590. febru­ár 11-én kezdték a nyom­tatást Németországból ho­zott betűkkel és papírral. Júliusban már mintegy 800 példány elkészült. A község zömök tomyú, két lóréses és csúcsíves ab- lakú református temploma mind építészeti, mind mű­vészettörténeti értékei mi­att egyike az ország leg­fontosabb műemlékeinek. A 13. században épült ro­mán kori templom a 14. században szélesebb góti­kus hajóval és toronnyal egészült ki. Belsejét 13-15 században készült fáiké pék és képtöredékek díszí tik. Az érdeklődők itt te kinthetik meg a Károlyi féle Biblia eredeti példá nyát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom