Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-04 / 53. szám
□ országos állag Tízezer főre jutó orvoslétszám '93-'97,0í Tízezer főre jutó kórházi orvoslétszám '93-97,01 Tízezer főre jutó kórházi ágyszám '93-'97.01 97,42 -on '94 '95 '% Tóth István Szabad Demokraták Szövetsége, képviselőjelölt a 11. sz. választókerületben 1. Az egészségügyben az utóbbi négy évben végbement legjelentősebb változások. A rossz betegellátási intézményszerkezetet a következők jellemezték:- a fekvőbeteg-ellátás túlzott szerepe az alapellátás és járóbeteg-ellátás rovására- a kórházi ágyakkal való ellátottság területi egyenlőtlenségei- a szakmai egyenlőtlenségek (pl. fölösleges szülészeti, gyermekgyógyászati ágyak). A struktúraátalakítás első két fázisa megtörtént, mintegy 20 000 ággyal kevesebbre köttetett szerződés az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Intézmények bezárására nem került sor. Ezék a visszásságok mára oda vezettek, hogy a magyar polgárok egészségi állapota és életkilátásai Európában a legrosszabbak közé tartozik. A Fidesz - Magyar Polgári Part választási programjának egyik fontos eleme a magyar egészségügy egészségesebbé tétele. Ennek alapján:- véget vetünk a társadalom- biztosításban uralkodó pazarlásnak és korrupciónak- érezhetően növeljük az egészségügy költségvetését, gyökeresen új bérrendszert vezetünk be- hangzatos és látványos kormányzati akciók helyett a valóban az egészségmegőrzést, betegségmegelőzést szolgáló tevékenységet támogatjuk. Kiemelten foglalkozunk a szenvedélybetegségek visszaszorításával, az egészséges életmódra neveléssel, az iskolai tananyag részévé tesszük az egészségvédelmet. Támogatjuk a drogok, a dohányzás és az - oly sok magyar család életét megkeserítő - alkohol elleni küzdelmet szolgáló programokat- az egészségügyi alapellátás szintjének emelésével minden biztosított polgár számára garantáljuk az alapvető egészség- ügyi szolgáltatások elérését. A Fidesz - Magyar Polgári Párt egészséges országban élő, egészségét védeni tudó polgárok pártja kíván lenni. Mai témánk: egészségügy, kórházi kapacitás, orvoslétszám Orvoslásra váró magyar egészségügy Az egészségügyben történt változásokról Szántó Dezső főorvos, a Magyar Orvosi Kamara B.-A.-Z. Megyei Tagozatának szakmai bizottsági elnöke fejtette ki véleményét. Finanszírozhatóság- Az egészségügyi közgazdaság- tan bebizonyította, hogy a pénzügyi zavarok a folyamatos és időnként robbanásszerű műszer- és módszertechnikai fejlődéssel, nem pedig a kórházi ágyak és az orvosok számával függenek össze. A végrehajtott kórházi ágyszámcsökkentés a várakozással ellentétben a költségeket növelte, mivel egy ágyon több beteget kellett gyógyítani, és a finanszírozás nem ágyszámot, hanem gyógyító tevékenységeket ismer el. A régi struktúra csak abban az ütemben bontható le, amilyen ütemben a funkciókat átvállaló új felépül. A finanszírozás zavarainak egyik oka, hogy a magyar lakosság fogyása, elöregedése és a stagnáló munka- nélküliség következtében az egészségbiztosítási járulékfizetők száma alacsony, 10 millió ember ellátását mindössze 3,5 millió befizetése biztosítja. Ezen a helyzeten a járuléknak egészségügyi adóvá való átalakítása sem változtatna. Alkotmányos- sági szempontból ez a lehetőség egyébként is aggályos, hiszen a befizető a járulékért szolgáltatást vásárol, míg az adóval szemben semmiféle követelést nem állíthat az adózó. Hiba lenne olyan megelőző - gondozóhálózatok (pl. a tüdőgondozó-hálózat) felszámolása, amelyek megszervezését a magasan fejlett észak-amerikai egészségügy mostanában kezdeményezi. A munkaegészségügyi kapacitások szűkítése is valószínűleg rossz lépésnek bizonyul. Egészségügyi régiók- A regionalitás alapelve nem új, de önálló egészségügyi alkalmazása annál inkább az. Ismét magyar sajátossággal szembesülünk: hazai körülmények között, ismeretlen teljesítőképességű struktúrát az egészségügyben próbálunk ki. A regionális döntési szint kialakítását az indokolja, hogy a költség-haszon számítások szerint egymillió lakos teljes körű ellátását lehet a korszerű orvosi technika felhasználásával gazdaságosan biztosítani. A konkrét döntések közelebb kerülnek a lakossághoz. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a regionális tervezés szolgáltatásfejlesztési prioritásokban, és nem helyi intézkedésekben gondolkodik. A szereplők ésszerű megegyezés alapján alakítanak ki úgynevezett betegutakat, telepítenek nagyértékű műszereket, és korszerű, speciális gyógyító központokat, de nem foglalkoznak osztályok, ágyak és munkakörök megszüntetésével. El kell kerülni, hogy a regionalitás érdekcsoportok és konfliktusok egyszerű helycseréjévé alakuljon át. Orvosok száma- Az optimális orvoslétszám hosszú idő alatt, az ellátási igények, a lélekszám és a betegségi mutatók változásával összhangban alakítható ki. Gyakran hivatkoznak a hazánkéval azonos lélekszámú Ausztriára, ahol 20-25 százalékkal kevesebb orvos praktizál. Arról viszont nem esik szó: ott a lakosság egészségi állapotát jelző mutatók 40 százalékkal jobbak a magyarországinál. A gyakorló orvosok száma a képzéstől, a nyugdíjazásoktól, a demográfiai viszonyoktól és a letelepedések számától is függ. A 32 ezer 500 magyarországi orvosból több mint 4 ezer 1990-1996 között szerzett munkavállalási engedélyt hazánkban. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében 1998. január 1-től a hazai és a külföldi orvosok munkavállalási kérelmét azonosan kell elbírálni. Ugyanakkor az EU tagállamai egészség- ügyi munkaerőpiacaikat munkajogi intézkedésekkel 1999. február 1. után is védhetik. Ha a magyar egészségügyi tárca szükséglettervezésben gondolkodik, nem mondhat le a hazai érdekek józan és kötelező védelméről. Minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszer kialakításával lehet és kell is biztosítani, hogy a munkaadók korlátozás nélkül választhassák a képzettebb, rátermettebb és a magyar lakosság számára több hasznot hajtó munkaerőt. A magyar orvos- és nővérképzés világszínvonalú, nem kell tartama a munkaerőpiaci versenytől. Kiemelés a kormányprogramból Az egészségügy működőképessége és finanszírozhatósága ér- . dekében tovább nem odázható el az egészségügyi, mindenekelőtt a kórházi kapacitások felülvizsgálata, átalakítására vonatkozó döntések meghozatala. A kormány álláspontja szerint ezen döntések meghozatalának megfelelő szintje az egészségügyi ellátás teljes vertikumát nyújtó - több megyére kiterjedő - egészségügyi régió. Haladéktalanul hozzá kell fogni - az országos irányelvekből kiinduló - regionális struktúraátalakítási Stratégiák kialakításához. Ezekre támaszkodva kell kialakítani a minisztérium, a tulajdonos önkormányzatok és az egészségbiztosítás egyetértését a szükséges konkrét döntésekről. Az orvoslétszám további növekedése sem a lakosságnak, sem az orvosoknak nem áll érdekében. Az optimális orvos- 1 létszám kialakítására a kormány átfogó programot kíván kidolgozni (egyetemi reform, orvosok nyugdíjbiztosítása). Ennek eredményeként:- a kórházi ágyak száma, területi megoszlása megfelel a szükségleteknek, a szakmai eloszlás terén is csak jelentéktelen eltérések tapasztalhatók- a betegforgalom gyakorlatilag változatlan maradt- javult az ágykihasználtság, az egy ágyra jutó bevételek, csökkent az átlagos ápolási idő. A járóbeteg-szakellátás fejlesztése érdekében 10 százalék óraszám-emelés történt. Az alapellátásban: a háziorvosi tevékenység a körzetek 80 százalékában magánosításra került. A Népjóléti Minisztérium (NM) rendszeresen, pályázatok útján támogatja az új rendelők létrehozását, az ellátás minőségének fejlesztését. Az átalakítás harmadik fázisára a következő években kerülhet sor a minőségbiztosítás rendszerének kiépítése mellett, inkább minőségi változások várhatók. Ezen lépések megtételekor a regionális szintű ellátási igények figyelembe vételével kell eljárni. A prevenció fontosságának tudatában jogszabályi meghatározásra kerültek a kötelező és ajánlott szűrővizsgálatok. Az ellátások térítési díjainak megállapítását a szűrővizsgálatokon való részvétel is befolyásolja, annak ösztönzése érdekében; ezen elv érvényesülése a fogászat után egyre több más területen is várható. Az új egészségügyi törvény megalkotásával (hatályos 1998. 07. 01-től) a legfejlettebb egészségügyi és emberi jogi hagyományokkal rendelkező államokénak megfelelő garanciákat kapnak az egészségügy szereplői. 2. További feladatok: A háziorvosok szerepének fokozása a megelőzésben és a betegek minél teljesebb ellátásában. Ehhez többek között pályázatokkal, kísérleti ellátási forma (csoportpraxis) tanulmányozásával járul hozzá az NM. A járóbeteg-szakellátás magánosítását az ehhez szükséges feltételek megteremtésével elő kell segíteni. Az általánosan követendő szakmai módszerek kidolgozásával kell megteremteni a minőségi munka garanciáit (az NM folyamatosan ad ki „terápiás protokollokat” az orvosi szakmák neves képviselőinek, testületéinek bevonásával). Általában is szükséges a megelőző szemlélet hangsúlyozása, népességünk rossz egészségi mutatóinak megváltoztatása csak ezáltal valósulhat meg. Az orvosképzés reformjának keretében biztosítani kell az ideális orvoslétszám kialakítását. Dr. Odor Ferenc Fidesz - Magyar Polgári Párt, országgyűlési képviselőjelölt a 9. sz. választókerületben A most leköszönő kormány az egészségügy működőképességének és finanszírozhatóságának jegyében világította át kórházainak kapacitását. Ebben a folyamatban immár harmadik miniszterét „fogyasztja”, mindannyiunk számára jól látható sikerrel: az átvilágítások eredményeként az elmúlt négy esztendőben csak olyan intézkedések születtek, melyek köztudottan semmilyen ésszerű megtakarítást nem eredményeztek, azaz teljesen értelmetlenek voltak. Az intézkedések ugyanakkor mind a lakosság, mind a szakmai közvélemény hangos nemtetszését váltották ki. Az ún. ágyszámleépí- tési program erőltetése többek között azt eredményezte, hogy- a főként kisebb - települések, városok lakosságának egészségügyi ellátási színvonala érezhetően romlott. Erre jó példa Szikszó, Edelény, Mezőkövesd esete. Van olyan B.-A.-Z. megyei település, ahonnan legkevesebb két órai utazással jut hozzá például a beteg a legegyszerűbb sebészeti, kardiológiai vagy szülészeti ellátáshoz is. Ezzel együtt tovább romlottak a kistelepülésen élők életesélyei. Az egészségügyre szánt pénzekkel való gazdálkodás átláthatósága tekintetében egyébként is adósa maradt az ország lakosságának ez a kormány és a szintén MSZP-SZDSZ befolyás alatt működő Egészségbiztosítási Önkormányzat: tucatnyi korrupciós ügy került az utóbbi időben felszínre, melyeknek tisztázása a mai napig várat magára. Mindezekkel egy időben:--csökken az egészségügyben dolgozók türelme és ereje: szégyenletesen alacsony bérért vigyáznak az egészségünkre- a nyugdíjasok és az elesett családok háztartási kiadásainak jelentős részét jelentő gyógyszerek ára az elmúlt években drasztikusan megnőtt- gyakorlatilag megszűnt az aktív korú lakosság számára az ingyenes fogorvosi ellátás- a kormány politikájának stratégiai döntéseiben sehol nem jelenik meg az emberek egészsége megtartásának szempontja. A közelegő választások arra is figyelmeztetnek, hogy lassan befejezi munkáját a jelenlegi kormány. Itt az ideje tehát, hogy> mérlegre tegyük a koalíciós pánok ígéreteit és eredményeit. Tizenöt, közérdeklődésre számot tanó témát választottunk ki az 1994-ben megfogalmazott kormányprogramból, s ezen témákról készítettünk összeállítást, amelyek mindegyike négy egységből áll. Az egyik az adott témát meghatározó, kormányprogramból vett idézet; a másik az ehhez csatlakozó, a szerkesztőség által készített magyarázó, énelmező, elemző anyag - ami alkalmanként állhat szakértői véleményből, a témához kapcsolódó statisztikai, informatív adatok megjelenítéséből, vagy a kettő kombinációjából. A harmadik, és a negyedik egység elkészítését a politikai élet szereplőire bíztuk: valamennyi téma kommentálására felkérniük, egy-egy kormányoldali és ellenzékipánot- a megadott terjedelmen belül teljes egészében rájuk bízva a megközelítés, az elemzés, az énékelés módját. A számvetésen, mérlegkészítésen túl az Észak-Magyar országfeladatának tartja azt is, bogy a maga lehetőségei szerint segítse olvasóit abban, hogy minél alaposabb információk birtokában dönthessenek a szavazófülkében: kire szeretnék bízni az ország sorsának, alakítását a következő négy esztendőben. KORMÁNYMÉRLEG
