Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-04 / 53. szám

Magyarország HÁTTÉR - HIRDETÉS 1998. Március 4., Sxirua Ha dől a toronydaru... A munkahelyi tragédiáknak megvan a maguk lélektana Budapest (MTI) - Még friss a tragédia hire: két halálos ál­dozat és öt sérült egy daru­balesetnél. A munkabizton­sági főfelügyelőség szakem­bere szerint a tragédiát sza­bálytalanság, szakszerűtlen­ség okozta. A végzetes baleset okainak fel­tárása folyik, de általánosítha­tó, közöttük balesetlélektani, következtetés levonására is al­kalmat ad. A munkahelyi tragé­diákban tárgyi és személyi té­nyezők játszanak szerepet, ám az előbbiekben is megtalálhatók az emberi momentumok, példá­ul a mulasztás, a szakszerűt­lenség, a felelőtlenség. A munkalélektannak külön ága foglalkozik a baleseteket előidéző vagy éppen megakadá­lyozó lelki, emberi oldallal. A gyakorlatban két szélsőséges felfogás él: az egyik szerint a baleset merőben a véletlen mű­ve, a másik felfogás szerint vi­szont - abból kiindulva, hogy minden balesetnek meghatáro­zott okai vannak - az adott bal­eset szükségszerűen éppen az adott személlyel történik meg. Valójában a balesetben a vélet­len és a szükségszerű egyaránt munkál, vagyis ha egy munka­helyen komoly veszélyforrások vannak és azok elhárítására nem tesznek intézkedéseket, akkor előbb-utóbb biztosan be­következik a baleset. Ebből a szempontból viszont véletlen, hogy éppen X vagy Y dolgozót éri. Am az is tény, ha a munka­vállaló tartósan vigyázatlan, nem tartja be az előírásokat, akkor szükségszerűen nő az egyéni veszélyeztetettsége. Az már megint véletlen, hogy a bal­eset közvetlen oka rendszerint emberi mulasztás, vagy figyel- * Hirdetés--------------------------------­□ i [növekedés] Föld. Egyszerre jelenti a bolygót, ahol megszülettünk, múltat, jövőt és minden élet alapját. Ezen kell élnünk, megélnünk, sőt, növekednünk is. De csak egyetlen Földünk van. A növekedés tehát akkor jelent jövőt, ha közben megőrizzük az élő környezetet unokáink számára. A TVK eddig is sokat tett és még többet tesz ezért. Környezetközpontú Irányítási Rendszere a korábban szennyezetté vált területek természetes állapotának visszaállításával, a szennyező anyagok környezetet kímélő ártal­matlanításával bizonyítja, hogyan lehet a növekedés egyben fejlődés is. YWIC Tiszta holnap A munkahelyi baleset közveszélyes lehet - a Budapesten történt toronydarudőlésben járókelők is megsérültek Fotó: MTI metlenség. Ha valaki felindult lelkiállapotban, izgatottan, ne­tán alkohol vagy gyógyszer ha­tása alatt dolgozik, akkor moz­gása bizonytalan, pontatlan, ki- sebb-nagyobb cselekvéskiha­gyások, kevés mozdulatok kísé­rik munkáját. A véletlen azon­ban az, hogy a téves mozdulat a munkafolyamatnak éppen ab­ban a szakaszában történik, amikor balesetet okoz. A balesetek megelőzésében a munkalélektani szakemberek három körülményre hívják fel a figyelmet. Először a veszéllyel szembeni helyes felfogásra, vagyis ne becsüljük túl vagy ne becsüljük le a veszélyt. Az előző bizonytalanná tesz, az utóbbi elővigyázatlanná. Másodszor arra, hogy a munkahelyek dol­gozói a védőberendezéseket, vé­dőruhákat előírásszerűén hasz­nálják. Végül, de nem utolsó sorban: az előírásokban nem rögzített, de a biztonságot szol­gáló emberi normák, viselkedé­si szabályok váljanak íratlan törvénnyé a munkahelyeken. Mire jók a választási prognózisok? A polgár biztonságot, fejlődő gazdaságot remél Budapest (MTI) - Ahogy előre haladunk a választási kam­pányidőszakban, úgy szaporodnak a várható eredmény­ről tudakozódó és annak előrejelzésével próbálkozó köz­vélemény-kutatások. Hihetünk-e következtetéseinkben? És egyáltalán: megbízhatóak-e azok a módszerek, ame­lyekkel a kérdéseket és a megkérdezettek körét kivá­lasztják? Kenneth Benoit, a Közép-Európa Egyetem pro­fesszora fiatal kora ellenére már komoly nemzetközi ta­pasztalatot szerzett e témakörben, ráadásul doktori disszertációját éppen a magyar választási rendszerről, a rendszerváltás utáni parlamenti és önkormányzati vá­lasztásokról írta. □ Azonosak-e a különböző köz­vélemény-kutató intézetek módszerei? Mivel többnyire pártok rendelik meg tőlük a munkát, elvárható-e tőlük, hogy csakis a valóságot, s nem annak a megrendelő kedvére színezett változatát hozzák nyilvánosságra? - kérdeztük Kenneth Benoit. Kutatási módszer és tisztesség • Ami a módszereket illeti, úgy tudom, nemigen van kü­lönbség a legismertebb közvé­lemény-kutatókat illetően. Jó­magam a Századvég - TÁRKI megbízásából dolgoztam, a Központi Statisztikai Hivatal­tól kért - tudományosan kidol­gozott és összeállított szempon­tok szerinti - lakossági névlis­tával. Alighanem így választ­ják a mintavétel alapját a töb­biek is. A munkamódszerek és az előrejelzések meggyőződé­sem szerint tisztességesek. Ezt tapasztaltam már az 1990-es és 1994-es választásokat vizs­gálva is. Más kérdés, hogy a megrendelő nem mindig elége­dett azzal az eredménnyel, amit tőlük kap - de hát éppen ez igazolja az objektivitásukat. □ Igaz ez a telefonos közvéle­mény-kutatásra is? • A mi témakörünkben ez igencsak rossz módszer lenne. Ha korábban volt is példa használatára, ma már valami­re való közvélemény-kutató Magyarországon nem alkal­mazza. Hiszen nyilvánvaló, hogy még ma is, korábban pe­dig még inkább szelektívvé tet­te a megkérdezettek körét és csakis torz képet adhat a vá­lasztások témakörében. Példás rend a választásoknál Kenneth Benoit inkább abban látja az előrejelzésekben rejlő bizonytalanságot, hogy Ma­gyarországon a választók és a pártok viszonya még mindig csak kialakulóban van. A pár­tok iránti kötődés törékeny és mindig könnyen elképzelhető olyan esemény, amely gyöke­res fordulatot hozhat e téren a közvéleményben. Egyéb­ként minden közvélemény­kutatási módszer eleve tartal­maz egy magától értetődő bi­zonytalanságot: ha egyazon napon két azonos témájú köz­vélemény-kutatást tartaná­nak, megegyező módszerek­kel, alighanem eltérő volna itt-ott az eredmény. Az előre­jelzés véletlenszerűségére sincs orvosság, s az voltakép­pen törvényszerű is, hiszen az ismeretlen jövőt kell kisebb- nagyobb pontossággal megjó­solni. □ Mennyire nehezíti a ,jóslást” a magyar választási rendszer közismert bonyolultsága? • Véleményem szerint nem ez az alapvető gond. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy kutatómunkám során meg­győződésemmé vált: a magyar választási szervek példamuta­tóan, a térségben kiemelkedő­en jól végezték munkájukat mindkét eddigi demokratikus választás során - állítja a pro­fesszor, aki egyébként a vá­lasztások számítógépes mo­delljét is kidolgozta. - Persze, amikor az Egyesült Államok elnökválasztásához készítet­tem tanulmányokat, a válasz­tók csak két pártban gondol­kodhattak. Csak azt jelezhet­tük előre: várhatóan melyik párt mellé állnak többen, Ma­gyarországon viszont hat-hét párt lehetséges szavazó­táborát kell megtippelnünk. Ezért az eredmények pontat­lanságához inkább az vezet­het, hogy e pártoknak szűk a stabil bázisuk. Elég sokan vannak, akik nem szilárd meggyőződésből, hanem pilla­natnyi benyomásaik alapján állnak a kérdezés időpontjá­ban az egyik párt mellé. Ok nem biztos, hogy majd így is fognak szavazni. □ Visszaigazolják-e a közvéle­mény-kutatási felmérések, hogy egyes pártok kifejezetten vidéken, mások pedig főleg a városokban, még inkább Bu­dapesten népszerűek? 9 Csak két parlamenti pártra mondható el, hogy várható szavazóit illetően nagy lesz a különbség aszerint, hogy a voksaikat vidéken vagy a fővá­rosban számolják. A Független Kisgazdapárt egyértelműen vi­déken várhatja szavazatainak nagy részét, míg a szabadde­mokraták a fővárosi értelmi­ségben bízhatnak leginkább. Érdekes viszont azoknak a pártoknak a bázisa, amelyek az elégedetlenséget kihasznál­va, a radikális változtatás igé­nyét zászlójukra tűzve nyerr nek meg maguknak híveket. A korábbi választási tapasztala­tok ugyanis arról szólnak, hogy amennyiben az első for­dulóban e pártok nem jutnak elég szavazathoz, a második­ban addigi híveik is elfordul­nak tőlük. □ Hová csapódnak a bizony­talankodók? Politikaformáló adatok 9 Látja, itt lép be a közvéle­mény-kutatás politikaformáló hatása, amit ekkor már a vá­lasztás első fordulójának meg­ismert eredményei fölerősíte­nek: a „protestálóktól” elfor­dulok rendszerint arra a párt­ra adják szavazatukat, ame­lyet majdani győztesnek hisz­nek. Hogy melyik lesz az - többek között a közvélemény­kutatások is sugallják. Vagyis, e rétegből is csak a végső sikerre esélyes néhány párt profitál. □ A kis pártok nem ékelődhet­nek be közéjük? • A jelenleg érvényes magyar választási rendszerben annyi esélyük van a parlamentbe ke­rülésre, mint annak a magán- vállalkozónak üzleti sikerre, aki egy McDonald’s étterem szomszédságában kínál ham­burgert a járókelőknek. Az or­szág polgárainak óriási több­sége ugyanis józanul és prak­tikusan gondolkodik. Bizton­ságot, fejlődő gazdaságot sze­retne, és ha van némi affinitá­sa a politikához, akkor tudja, a választásoknál az is fontos, nem elhanyagolható szemont, hogy a kormányzásra jogot szerzett párt nemzetközileg is elismert legyen. Kutatásaink ugyancsak alátámasztják: ke­vesen hiszik, hogy mindezt a ma parlamenten kívüli pártok bármelyikétől elvárhatják. Kossuth-emléktábla Párizsban Párizs (MTI) - A párizsi magyarság kü­lönleges eseménnyel ünnepli meg az 1848-as magyar forradalom és szabad­ságharc 150. évfordulóját: most ta­vasszal emléktáblát fognak elhelyezni a francia fővárosban lévő Kossuth-tér egyik épületén. Párizsban három tér viseli nagy magyarok nevét: a Bartók-, a Liszt- és a Kossuth-tér. Azonban míg a Bartók-téren szobor, a Liszt­téren pedig márvány emléktábla hirdeti a névadó emlékét, a főváros központjának kö­zelében lévő Kossuth-téren semmi sem jelzi, hogy ugyan ki is volt a tér névadója. , Ez a helyzet sugallta a párizsi Emberi és Állampolgári Jogok Magyar Ligájának azt a gondolatot, hogy a mostani évforduló jó alkalmat adna a hiány pótlására. A szer­vezet közleménye szerint Gál András, a Franciaországban élő magyar szobrászmű­vész már meg is tervezte a bronz Kossuth- domborművet, és a munka elkészítését Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter is támogatja. Az emléktábla ava­tási ünnepségének megszervezéséhez fel­ajánlotta segítségét az érintett párizsi ke­rület polgármestere, Gabriel Kaspareit volt miniszter, s a szervezésben szerepet vállal a párizsi magyar nagykövetség. Az Emberi és Állampolgári Jogok Ma­gyar Ligáját 1923-ban alapították a Fran­ciaországban élő szocialista és haladó szel­lemű magyar munkások. A szervezet első elnöke Károlyi Mihály volt (jelenleg a dísz­elnök Fejtő Ferenc, az elnök pedig Méray Tibor), s a tagok fő feladatuknak az 1919 után Franciaországba került magyar mun­kások, iparosok támogatását tekintették. A Liga később aktív szerepet játszott a kö­zép-európai szocialista rendszereket bíráló ellenzékiek harcának felkarolásában: így például Demszky Gábor perének idején e szervezet felkérésére egy neves francia ügyvéd Budapestre repült, és részt vett a bírósági tárgyaláson. Ugyanez történt - csak éppen francia helyett egy bécsi ügy­védnő megbízásával - a Duray Miklós el­len folytatott szlovákiai pereken is. Ugyanakkor az Emberi és Állampolgári Jogok Magyar Ligájának legemlékezete­sebb akciója a párizsi, Pere Lachaise-te- metőbeli Nagy Imre-emlékmű létrehozása volt. Az ehhez szükséges sírhelyet Jacques Chirac, a francia főváros akkori polgár- mestere, a jelenlegi köztársasági elnök adományozta, s az esemény védnökségé­ben két államfő mellett 27 Nobel-díjas is szerepelt. Az emlékművet 1988 június 16- án avatták fel, s az esemény az egész világ figyelmét felhívta arra, hogy az 1956-os magyar forradalom kivégzettjei akkor még mindig jeltelen sírokban voltak elföldelve Magyarországon. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom