Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-25 / 71. szám
S6for«lia6|hely Sátoraljaújhely és környéke A (volt) múzeum mesélője Háromhuta (ÉM DK) - Már nincs nála a kulcs. Két éve ugyanis bezárt a múzeum- Középhután. Hiába is menne a látogató a híres hutai üvegeket, vagy más - múzeumban bemutatható - hegyvidéki értékeket nézni, Lukács Béláné megmutatni már nem tudja, csak mesélni tud a múltról. „Gyerekként gyönyörű üvegdarabokat találtunk az erdőben” - gondol vissza néhány évtizeddel a nyugdíjas asszony. „Szép színesek voltaic, és szerencsére elég vastagok is, így nem vágták el a kezünket. Az itteni üveggyár az 1800-as években azért zárt be, mert erről az eldugott kis településről sokba került a szállítás. A legkülönbözőbb mintájú porciós üvegek, befőttes- , tejfölös üvegek készültek az üzemben: voltak csíkosak, bugyborékosak, egyszínúek, tarkák. A kiállításon sokat láthattak közülük a látogatók...” Szereti az üvegtárgyakat. A zempléni „hutákon” készült üveg ugyan nem díszíti a lakásukat, van azonban sok szép porcelán. „Édesanyámnak még voltak gyönyörű itteni üvegei. Például emlékszem, egy burára, amely alatt a Szúzanya képe volt. Am jöttek a kereskedők, és jól rászedték az embereket: potom áron megvették ezeket az értékes üvegeket. Mondták: minek az magának, úgysem ér semmit?! És az én anyám is elhitte...” A múzeumi munkalehetőséget a Bükki Nemzeti Park korábbi igazgatójának köszönheti, ő kérdezte meg tőle, nem lenne-e kedve bemutatni a tárlatot az érdeklődőknek a szépen felújított kis házban. Ez négy éven keresztül így volt. „Elég sok látogató jött. Nyitvatartási időben a múzeumban voltam, de ha hazamentem egy pillanatra, akkor is figyeltem az ablakból, érkezik-e valaki, s ha jöttek, szaladtam a kulccsal. Csak sajnos, miután az időszakos kiállítás anyagát vissza kellett adni a békéscsabai múzeumnak, kevés tárgy maradt benne, amiért már nem volt érdemes nyitva tartani. Sokan érdeklődtek azóta is róla, nem tudok mit mondani, le van zárva. Kár, mert nagyon szép helyen volt...” Fotó: Dobos Klára Nem akarnak művárat a műemlékesek A kevés pénz miatt csak lassacskán magasodnak a füzéri ódon várfalak Dobos Klára Füzér (ÉM) - Amit nappal raknak, nem omlik ugyan le éjjel, de az nem lehetetlen, hogy mire befejeződik a füzéri vár felújítása, kezdődhet is elölről. Hiszen ha a továbbiakban is csak annyi, pénz jut évente a rekonstrukcióra, mint eddig, akkor még ötven év múlva is építik...- A munka nemcsak a kevés pénz miatt halad lassan - mondja Mándoky József, a műemlékvédelmi hivatal megyei vezetője. - Az is gond, hogy a látogatást nem lehet megtiltani. Nem mondhatjuk, hogy most öt évig szünet, mert egyáltalán nem biztos, hogy ennyi idő alatt be tudjuk fejezni. Pedig erősen lassítja a tempót, hogy a látogatók szétdobálják a kiválogatott köveket, vagy beszakítják a kemencét... Ráadásul veszélyes területek, hatalmas gödrök vannak, hiszen feltárás alatt áll a rom... Most talán lesz valaki, aki figyelmezteti a kirándulókat, hogy nem mászkálhatnak összevissza. A konkrét munkák ’91-92-ben kezdődtek, aztán két évig nem volt rá pénz. ’94-től dolgoznak a várnál folyamatosan a szakemberek, de évente csak három-négy millió jut a rekonstrukcióra. Az idei előzetes jelzés szerint is tízmillió alatt marad az összeg. A falu is próbál segíteni, közösen pályáznak a műemlékesekkel.- Anyagiakban mi is szűkölködünk - mondja Novák Imre polgármester- de amivel tudjuk, igyekszünk támogatni a felújítást. A kápolnához például mi adtuk a faanyagot, az egyház a palát. Ács István egykori plébános előrelátóan már évekkel ezelőtt annyi palát hozatott Ausztriából, amennyi - a A füzéri vár. Körülbelül egy hónap múlva kezdődhet el az idei „várépítési" munka. Fotó: Dobos Klára parókia és a templom felújításán túl - elég a falu fölött magasodó vár kápolnájának tetejére is. A később püspökké kinevezett pap sajnos nem érhette meg a kápolna befedését. A kápolna után a falak felrakása a következő cél.- Borzasztó állapotban voltak a falak - mondja Mándoky József. - Két helyen annyira leomlott, hogy majdnem be lehetett sétálni. Most az lenne a szándékunk, hogy a falakat körben olyan magasságig rendbehozzuk, hogy már ne lehessen megmászni. Kő van rengeteg a munkához, hiszen egy szint leomlott. Kiválogatjuk, letisztogatjuk a használható, beépíthető köveket. A komplett dokumentáció még nincs kész, tekintve, hogy a feltárás és az építés párhuzamosan folyik: amennyit a kutatás alá tud támasztani, annyit terveztek meg. A yár északi részén van a kapu, ott jelenleg a kivitelezők bódéja áll. Az lesz az utolsó szakasz. A keleti részén a kápolna, illetve egy feltáratlan rész van. A nyugati területet feltárták, annak kész a terve is. Az még nem eldöntött, hogyan állítják helyre a kápolna előtt a keleti palotaszárnyat, mert ott egy szint hiányzik. Az alsó kazamataszint boltozata beszakadt, és annak a tetejéről lehetne bemenni a kápolnába. Ott most hídon járnak át a munkások. Lehet, hogy helyre lesz állítva néhány boltozatszakasz, amin aztán be lehet menni. Kicsit a diósgyőri várhoz hasonlít majd a füzéri, abban az értelemben mindenképpen, hogy - a kápolna kivételével - nem lesznek benne helyiségek. A feltárások eredményétől függően változhat a felújítási koncepció.- Nem akarunk műromantikát, művárat csinálni - mondja a műemlékvédő szakember. - Csak a hiteleset, ami igazolható esetleg eredeti kövekkel. A feltárást a hivatal régészei végzik. Erre is kell, hogy jusson néhány százezer forint évente. Négyöt méteres beszakadt földet kell átforgatni. Rengeteg csontot, pénzt, kályha- csempedarabot, nagyon sok érdekes tárgyat bogarásznak ki a kollégák, ezeket mind őrizzük, és esetleg a későbbiekben majd bemutatjuk. Nehezíti a munkát az is, hogy hidegben nem lehet dolgozni, hiszen szétfagy a habarcs. Nagyjából egy hónap múlva vonulnak ki a munkások a várhoz. A fal folyamatos építése mellett idén a kápolnát szeretnék befejezni: burkolni finoman faragott kövekkel. A polgármester úgy gondolja, majd tarthatnak ott esküvőket, bár nem lesz könnyű felmászni oda a násznépnek. A műemlékvédő szerint addig még hátra van egy kis idő. De Novák Imre elárulja: nemrégiben már rendeztek egy esküvőt a füzéri vár kápolnájában. Nem volt nagy lakodalmi sereg, de a résztvevőknek minden bizonnyal — a félkész állapotok ellenére - maradandó élményt nyújtott... BODROGHALOM Utakat kell felújítani - Bodrogha- lom belterületén, az önkormányzat tulajdonában lévő utak egy része rendkívül leromlott állapotban van. A Táncsics út és a Felszabadulás út is valamikor aszfaltos volt, de ma már ez nem látszik meg rajta. Újabb, szilárd burkolattal ellátni önerőből viszont nem tudják, ezért nyújtanak be pályázatot a Terület- fejlesztési Alaphoz március 31-éig. A Felszabadulás út rendbetétele azért is fontos, mert ez vezet a település köztemetőjéhez, és a lakók is többszörjelezték már elégedetlenségüket - tudtuk meg Perecsényi Mihály polgármestertől. FELSŐBERECKI Ravatalozó építését tervezik - A környéken már minden településen van ravatalozó, csak Felsőberecki- ben ravatalozzák még háznál a halottakat. Az alapozás tavaly megkezdődött, a település lakói társadalmi összefogással végezték el a munkálatokat. A felépítéshez szükséges 1-1,5 millió forintot viszont csak pályázati úton tudják előteremteni, és a Megyei Területfejlesztési Alaphoz kívánják benyújtani a pályázatukat - mondta Danes János polgármester. PUSZTAFALU Közmeghallgatás - Közmeghallgatást tartottak hétfőn délután 5 órától a pusztafalui művelődési házban. A határőrség és a rendőrség képviselőinek beszámolója után Mester Dénes polgármester beszámolóját hallgathatták meg a résztvevők. A határőrség képviselője a határőrökre ruházott új jogokról, a határszakaszok tisztítási kérdéséről, és az embercsempészetről beszélt, a rendőrség képviselői pedig a közbiztonságról. Ezután Mester Dénes az elmúlt év eseményeit foglalta össze a lakosság megjelent képviselői előtt. Járdát építettek, megszervezték a sportkör, néptáncegyüttesük van, népdal kórusuk bronz minősítést kapott - sorolta Mester Dénes. Tornacsarnokot építenek Január 1-jén kezdték el, és a szerződés szerint augusztus 1-jére be is fejezik a bodroghalmi általános iskolához tartozó tornacsarnok építését. A 288 négyzetméteres küzdőterű, öltözőkkel, zuhanyozókkal, mosdókkal ellátott sportlétesítmény megépítésére már 1993-ban is pályáztak, de akkor csak a két életveszélyessé vált tanterem felújítására futotta. 199'7-ben viszont megkaptak 30 millió forint céltámogatást, a további szükséges 5,5 millió forintot pedig saját erőből fedezik. Most már állnak a falak, és lassan a tető is felkerül. A tornacsarnok 160 általános iskolásnak és 60 óvodásnak kínál majd megfelelő sportolási körülményeket. Fotó: Puskár Tibor EZT LÁTNI KELL! Templom a Barátszeren Sátoraljaújhely (ÉM) - Barátszeren, Sátoraljaújhely északi részén található Sátoraljaújhely legértékesebb műemlékegyüttese. A római katolikus, volt pálos-piarista templom XIV. századi eredetű, kora gótikus. Mai belső téralakítását 1626-ban nyerte el. A XVIII. században barokk stílusban építették át: 1663-ban I. Rákóczi Ferenc lengyel mintára oldalkápolnát építtetett a templom déli oldalához, ahol a pálos vértanú, Cseppelényi György földi maradványai nyugszanak. Ezt később stukkóplasztikával és mennyezetfestéssel gazdagították. A templom berendezése, a fő- és mellékoltárok, a szószék ugyancsak barokk, akárcsak az orgonakarzaton a festett stallumok vagy az oldalkápolnában látható kőszobrok. A főoltár Strecius János lőcsei mester műhelyében készült, arányosan tagolt építményét aranyozott, ezüstözött faragott ékítmények díszítik. A kompozíciót mint a lengyel-szepességi hagyományok hazánkban páratlan példáját tartjuk számon. 1697-ben öntött harangját Kassán készítették. Alaprajza az átalakítások ellenére is őrzi középkori jellegét: megfigyelhetjük a jellegzetes pálos elrendezést - rövid hajóhoz hosszú szentély csatlakozik. A pálos-Diarista rendFotó: ÉM-repró ház ugyancsak középkori eredetű, a XIII. század második felében kezdődött a kolostor építése. A korábbi alapok kibővítésével 1510 körül építették újjá. Második emeletét 1698-ban Nádasdy László emeltette. A gótikus részletek a XVII - XVIII. századi átépítés barokk jegyeivel keverednek.
