Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-25 / 71. szám
1998, MArcius 25,, Szerda AKTUÁLIS Észak*MaoyaíorszAg KOMMENTÁR Fél ét/ Méhes László Ha valami kínos és nemszeretem problémával elkerülhetetlenül szembesülni kell, számtalanszor megfogalmazódik a gondolat: „bárcsak már túl lennék rajta". És van úgy, hogy az ember, ha tehetné, legszívesebben állóképként kimerevítené a pillanatot, csak hogy haladékot kapjon. De az idő persze közben dolgozik - és hogy kinek...? ■Az idő múlásának szemléletes megfogalmazására a köznyelv számos szófordulatot ismer; ezek közé tartozik az, amely úgy tartja: „sok víznek kell lefolynia ahhoz..." Az elmúlt fél évben ugyancsak sok víz lefolyá a Dunán, ám a folyónak az utóbbi húsz évre visszatekintő, s napjainkhoz érve egyre többféle megközelítésben körülírható gondjai máig nem oldódtak meg. Pedig a hágai bíróság - március 25-tel bezárólag - hat hónapot adott arra, hogy csökkenjen a nemzetek közötti feszültség, amelynek csak egyik, ám a nemzetközi jogászok előtt leginkább elemezhető „tárgya" a Duna. A bíróság „felnőtt" demokráciákként kezelve a feleket, rájuk hagyta, miként oldható meg a kölcsönösség elvén a bős-nagymarosi kérdés. Hiába: a '77-es vízlépcső-szerződés, annak átértékelése, majd a határfolyó egyoldalú elterelése, s az ebből fakadó politikai-gazdasági-társadalmi összetűzések ellenére nyitott kérdések tömegével állunk ma is szemben. Mert bár ment minden a maga útján csendesen, a tárgyaló felek hétről hétre bizakodtak, „közel vagyunk a megoldáshoz"... Csakhogy túl sokan figyelték a végszót, s „varázslók" keretmegoldás-tervezetet aláíró kezét - addig, míg hazánkban ismét „rendszerváltó" probléma lett a szlovák-magyar keretszerződés terve körüli nagy titkolózásból. Kényte- lenség volt kormány-visszakozót fújni. Hogy ma, március 25-én újabb ítélet előtt áll-e Magyarország, s kell-e még kínos és nemszeretem problémákkal szembesülni a Dunaszaurusz miatt a hágai bíróságon (mint azt Pozsony ígéri), egyelőre nem tudni. Mindenesetre kár, hogy ez a konfliktus a nemzetközi porondon úgy tűnhet - képletesen -, mintha a homokozóban a gyerekek azon veszekednének, kinek nagyobb ember az apukája... Átkörzetesített munkaügyi feladatok Miskolc (ÉM) - A munkaügyi szolgáltatási és ellátási feladatok egyes körzetekben áprilistól megváltoznak - tudatta hétfőn a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Munkaügyi Központ. 1998. április 30-tól:- Girincs, Kesznyéten és Kiscsécs lakosságának a tiszaújvárosi kirendeltség (3580 Tiszaúj- város, Bartók Béla u. 11.);- Tiszakarád és Tiszacsermely lakosságának a sárospataki kirendeltség (3950 Sárospatak, Rákóczi u. 78.);- Bodrogkisfalud, Szegi és Szegilong lakosságának a tokaji kirendeltség (3910 Tokaj, Bajcsy- Zsilinszky u. 16.) áll rendelkezésére. Őrizetben a gázvezeték „megbontói” Miskolc (ÉM - SZA) - Őrizetbe vették hétfőn a késő esti órákban azt a két fiatalt, akik szombaton délelőtt elszakították az Alsózsolca és Stólád közötti gázvezetéket. A tettesek bevallották: vasat indultak lopni, amikor észrevették a Tigáz Alsózsolca és Sajólád közötti tolózáras aknáját. Az értékesíthető fém reményében a két - 13 és a 18 éves - alsózsolcai fiú megpróbálta a betonból eltávolítani a vasat. Amíg egyikük a fémet igyekezett eltulajdonítani, a kisebbik társának pénzt adott, hogy hozzon neki cigarettát. Néhány lépés után a gyermek már csak a süvítésre lett figyelmes, valamint arra, hogy a nagyobbik fiú eldobja a kezében lévő szerszámot - melyet később meg is találtak -, s szalad a tett helyszínéről. Mint később kiderült: a 3/4-es átmérőjű csövön keresztül a 8 bar nyomás alatt lévő vezetékből ömlött a földgáz. A Tigázt érintő anyagi kár jelentős. A vállalat közüzem rongálása miatt tett feljelentést a tettesek ellen. A két fiatalkorú elfogásakor beismerte bűnösségét. Jelenleg őrizetben vannak. Maga alá gyűrte a vonat Szinte „ledarálta" a traktor elejét a vonat Tállya(ÉM-SFL)- Az első értesülések szerint ismét figyelmen kívül hagytak egy, a vasúti átjáróban piros jelzéssel villogó fénysorompót: tegnap délelőtt Tállya és Golop települések között - a Tállyát elkerülő útszakaszon - egy gönci illetőségű mezőgazdasági vontató hajtott a vasúti sínpárra, ahol összeütközött a menetrend szerint közlekedő személyvonattal. Az ütközés következtében a vontató első része leszakadt és a vonat alá került. A baleset körülményeinek kivizsgálását szakértők bevonásával folytatják. Fotó: Bujdos Tibor A traktort vezető férfi a balesetben súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Lapzártánkkor - a megyei kórház traumatológiáján kapott információ szerint - a Zetor vezetője súlyos, életveszélyes fejsérülése miatt „a kóma egy bizonyos állapotában” volt. Feladat: a távhő-korszerűsítés Kuncze Gábor szerint elhárultak a jogi akadályok Miskolc (ÉM - BAL) - A következő kormány, illetve parlament előtt álló legfontosabb feladatok egyikének tartja a távhőszolgáltatás korszerűsítését a Szabad Demokraták Szövetsége. Erről Kuncze Gábor pártelnök és T. Asztalos Ildikó, az ipari tárca szabaddemokrata politikai államtitkára beszélt a fűtőműben tartott sajtótájékoztatón. Nem véletlen, hogy a tájékoztató helyszíne a Miskolci Fűtőmű Kft. épülete - jelentette ki elöljáróban Kuncze Gábor SZDSZ-el- nök, aki egyben belügyminiszter is. Az ipari tárca államtitkára, valamint helyi SZDSZ-képviselőjelöl- tek társaságában tett miskolci látogatás egyik célja a távhőszolgáltatás állapotával való ismerkedés volt. A látottak tükrözték az országos képet; mint ismert, 650 ezer lakás (a lakásállomány 17 százaléka) részesül távhőszolgáltatásban, ami bál' elvileg energiatakarékosabb és környezetkímélőbb volna minden más fűtési megoldásnál, hazánkban a rendszerek és a létesítmények korszerűtlensége folytán ez nemigen érvényesül. Magyarországon a lakosság által elfogyasztott energia fajlagosan nagyobb, mint az európai átlag. Kuncze Gábor ügy vélte: immár megteremtődtek a szükséges korszerűsítés jogi feltételei, miután elkészült az úgynevezett távhó- törvény. A kormány úgy látja, hogy a fenti előnyök miatt szükséges a szolgáltatás fenntartása - amennyiben sikereit megújítani és ebben nem nélkülözhető az állami szerepvállalás. Miskolcon a gondok fokozottak - ismerte el a belügyminiszter -, hiszen itt a fűtőmű kapacitását nagyobbra méretezték, mint a valós lakásállomány, a távfűtött otthonokban ráadásul a kevésbé fizetőképes emberek élnek, akik között sok a munkanélküli. Következésképpen az önkormányzatnak kell támogatnia - évi sok száz miihó forinttal - a szolgáltatót, emiatt nem jut városi forrás a fejlesztésre. T. Asztalos Ildikó ipari államtitkár azzal folytatta: a következő kormány és parlament számára kiemelt feladat lesz a fenti probléma rendezése, a legoptimálisabb - leginkább költség- és energiakí- méló - megoldás megtalálása. Kérdésre válaszul elhangzott: nem biztos, hogy a távhórendszerek mai hálózata az egyedül üdvözítő, azaz a fejlesztésre érdemes. Balogh Árpád, a városi cég igazgatója hozzátette: a fűtőmű maga pályázatot nyújtott be, hogy állami támogatással olyan kombinált erőművet hozhasson létre, amely áramot termel, s az eközben felszabaduló „hulladékhó” használható a távfűtésre. Összefognak az elszakadni vágyók Farkaslyuk, Bereute (ÉM - BAL) - Együttműködési megállapodást írt alá a városrészek anyatelepülésről való leválását szorgalmazó Farkas- lyuki és Berentei Előkészítő Bizottság (FEB, illetve BEB). A problémáik azonosak: a Belügyminisztérium nem járul hozzá az Ózdtól, illetve Kazincbarcikától való elszakadáshoz. A két bizottság az elmúlt hetekben egyeztető megbeszéléseket folytatott a két településen tartott korábbi népszavazások óta eltelt időszakról, megegyeztek, hogy a továbbiakban kicserélik az információikat. Végül a farkas- lyukiak és a berenteiek együttműködési megállapodást írtak alá.- A problémáink lényegében egyformák, annak ellenére, hogy Farkaslyuk esetében önálló község alakításáról volna szó, míg nálunk a jelenlegi községtársulás megszüntetéséről - kommentálta a fejleményt Serfőzó József, a Berentei Előkészítő Bizottság tagja. - Mindkét bizottság a törvény adta úton haladt eddig, és azon akar továbbra is. A megállapodás is annak reményében köttetett, hogy sikerül a törvényt, ami a mi igazunkat igazolja, érvényre juttatnunk. Utóbbi a Farkaslyuki Előkészítő Bizottságnál a legfőbb érv: jogászaik rátaláltak az önkormányzati törvényben arra a pasz- szusra, ami szerint a BM kifogása alaptól an. (A szaktárca az évek óta húzódó vitában arra hivatkozva utasítja el a két településrész kérését, hogy az anyatelepülések önkormányzatai forráshiányossá válnának a kiszakadás nyomán.)- Mi úgy véljük, hibásak a számítások. Ráadásul szerintünk ez a feltétel nem is vonatkoztatható az ózdi esetre - fejtette ki Gábor Dezső, a Farkaslyuki Előkészítő Bizottság elnöke. - A berenteiekkel való összefogást illetően azt mondom: kettő több, mint egy. De az is igaz, mintha a minisztérium más települések esetében nem vonakodna ennyire megadni az engedélyét: csak ettől a két községtől tagadja meg. Akkor mire voltak jók a kedvező eredménnyel zárult helyi népszavazások? Azt kell hinnünk: csak velünk „ke- keckednek” az illetékesek... Az ügyről megkérdeztük Kuncze Gábort is. A belügyminiszter ismét csak azt fejtegette: az önkormányzati törvény alapján nem adottak az elszakadás feltételei. Ebben a vonatkozásban az nem érv, hogy két különböző ügy szereplői közösen lépnének fel. Látható és láthatatlan kincsünk: a víz Miskolc (ÉM - SZK) - A víz világnapja alkalmából tegnap ünnepi ülést rendezett a Magyar Hidrológiai Társaság Területi Szervezete, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt., a Borsodvíz Rt., valamint a Miskolci Vízművek Rt. a Tudomány és Technika Házában. A szakemberek a felszín alatti láthatatlan vízkészletről és megmentéséről tanácskoztak külföldön élő vendégelőadók bevonásával. Az ivóvízellátást országosan is túlnyomó részben a felszín alatti vizek biztosítják, a patakok, folyók vize közvetlen felhasználásra nem alkalmas. Észak-Magyarországon ez az arány meghaladja a 90 százalékot is, egyedül a Bódva vizét fordítják időnként kutak vizének pótlására. Az ivóvizet e régióban még csak nem is a talajvizek, hanem az első vízzáró réteg vizei biztosítják. Ebből a szempontból jóval szerencsésebbek vagyunk az alföldieknél, ahol a mélységi vizekig kell lemenni az éltető nedűért. Szerencsés helyzetben van Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye más megyékhez képest abból a szempontból is, hogy igazán bővelkedik a felszín alatti vizekben. Míg az országban összesen 658 üzemelő vízbázist tartanak nyilván, addig e két megyében 95-öt. Ezen felül 81 - a jövő ivóvízkészletét garantáló - úgynevezett távlati vízbázisról is tudnak, melyek közül 9-et fel is tártak már - büszkélkedett Pados Imre, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság (EVIZIG) igazgatója. Azonban nyomban hozzátette: a láthatatlan kincs, a felszín alatti vízkészlet adta „gazdagság” fokozott felelősséget is jelent. És nem csak a „vizes” cégek számára, amelyek feladatai közé tartozik a vízkészlet számbavétele, diagnosztikai vizsgálati rendszerek (figyelókutak, műszerek) kiépítése, üzemeltetése és folyamatos figyelése. Az úgynevezett vízmúolló szétnyílt szárait sürgősen egymáshoz kell közelíteni - hívta fel a figyelmet Pados Imre. Megyénkben ugyanis jelenleg 81 - Hevesben 88 - százalékos a lakások vezetékes vízellátása, s 40 százalékos - Hevesben a 30 százalékot sem éri el - a csatornázottságuk. Minden településen ki kell tehát építeni a csatornahálózatot, s meg kell oldani az elvezetett szennyvíz biológiai tisztítását, ami elsősorban pénzkérdés. A víz világnapjához tartozóan ma - a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai- Mérnökgeológiai Tanszéke és a Magyar Hidrológiai Társaság B.-A.-Z. Megyei Szervezete rendezésében - szakmai témák hangzanak el külföldön élő magyar szakemberek előadásában. Korházi pótfények: nincs rá szabály Miskolc (EM - SZK) - Egyetlen egy rendelet sem írja elő, hogy a kórházak áramszünet esetén gondoskodjanak saját áramforrásukról. Ennek ellenére a legtöbb helyen keresnek erre valamilyen megoldást Péntek hajnalban - egy szülés közben - a kazincbarcikai kórházban több mint égj' órás áramszünet volt, és a pótáramforrás nélküli egyágyas szülőszobán jobb híján zseblámpa fényénél fejeztek be a szülést (az esetről, az ottani elektromos állapotokról beszámoltunk tegnapi lapszámunkban). Szerencsére komplikáció nem történt. A B.-A-Z. Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) segítségével a megye többi kórházaitól (ellenőrizetlen) gyorsinformációt szereztünk: hol, mivel gondoskodnak az esetleg kimaradó áramról. Az ÁNTSZ-nél nem végeztek korábban ilyen felmérést, minthogy erre vonatkozó előírást a kórházi működés feltételeit előíró minimumkövetelmények között nem találni - tudtuk meg a megyei tiszti főorvostól, Sedlák Máriától. A körkérdésre kapott válaszokból az deiül ki, hogy áramszünet esetére vagy szükségáramforrással (aggregáttal), és/vagy szünetmentes áramforrással készülnek fel, legalább is a kritikus helyeken. Az előbbi gázolajjal működik, általában hosszú időre biztosítja a pótlást, azonban hátránya, hogy hozzávetőlegesen 30 percnyi áramkimaradás után indul. Ezzel szemben a - leggyakrabban a műtőlámpába beépített - szünetmentes áramforrás szinte azonnal működésbe lép, viszont 20-30 percnél jobbára nem bírja tovább. A megyei kórház valamennyi műtőjét, valamint a GYÉK intenzív és koraszülött osztályát olyan korszeré tartalékáramforrás látja el áramkimaradás esetén, a mely 8 másodperc múltán bekapcsol. A miskolci Semmelweis- ben szünetmentes áramforrás van a szülészeti és a sebészeti műtőkben. A Diósgyőri Kórházban szintén szünetmentes áramforrás van a traumatológián és a szülőszobán. A miskolci Szent Ferenc Kórház központi akkumulátorjárói valamennyi vizsgálóban működik áramszünet esetén is a világítás, egy órán keresztül. Ozdon olyan aggregét van, amely 10 másodpercen belül indul, s ez ellátja valamennyi műtőt és a liftet is. Ezen felül szünetmentes áramforrást is beiktattak a központi intenzív és az újszülött részlegen. A szikszói kórházban mobil, fél óráig működtethető aggregét van, s van egy szünetmentes áramforrással kiegészített álló- lámpájuk. Sátoraljaújhelyen szünetmentes áramforrás van a sebészeten és a szülészeti műtők állólámpáiban. Edelényben 6 órán át működő szünetmentes áramforrás van a szubin- tenzív részlegen.
