Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-24 / 70. szám
1998. Március 24., Kidd Észak-Maotarorszáu A menedzseriroda jövője Miskolc (ÉM) - A helyi idegenforgalom fejlesztésére eddig a tényleges jelentőségénél kevesebb figyelmet fordított Miskolc önkormányzata. Ezen próbálnak változtatni például a Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda átszervezésével erről is szó lesz csütörtökön, Miskolc város közgyűlésén. Egy teljesen új intézmény létrehozása mindig költségesebb, mint egy meglévő átalakítása - olvashatjuk az előteijesztésben. A legcélszerűbben egy meglévő intézmény átalakításával, és bizonyos feladatoknak a Hivatalba rendelésével teremthető meg az idegenforgalom fejlesztésének optimális szervezete. Lehetséges megoldás a Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda profilbővítése. Ez azért is célszerű, mert így a gazdag miskolci kulturális programlu'nálat közvetlenül kapcsolódhat az idegenforgalmi kínálathoz. Szervezetileg a kibővített profilú intézményhez tartozhatna egy tourinform iroda jellegű tájékoztatási szolgálat is, mely a város egyik legforgalmasabb helyén, a Miskolci Galéria földszintjén kaphat helyet. Az iroda profiljából kikerülnének azok a kulturális tevékenységek, amelyeket célszerűbb a Polgármesteri Hivatalban, illetve más önkormányzati intézményekben végezni. Ilyenek például az állami és városi ünnepek szervezése, a testvérvárosi és nemzetközi kulturális kapcsolatokból adódó feladatok ellátása. Az átszervezés érintené az iroda számára - számottevő saját bevételek híján - jelenleg súlyos pénzügyi terhet jelentő két peremkerületi (Szirma és Görömböly) művelődési házat is, melyeket a szükséges pénzügyi támogatással együtt új kezelőnek kell átadni. Szóba jöhetnek a közeli általános iskolák, de például a Görömbölyi Kulturális Egyesület és a Szirmai Baráti Egyesület is szívesen átvenné üzemeltetésre a házat. A iroda megváltozott tevékenységi körét az elnevezésben is szeretnék majd megjeleníteni, például „Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda” elnevezést kaphatná, és a Kossuth utcából új helyre költözne, a Batthyány u. 1. alá. Ha mindezt elfogadja a közgyűlés, a későbbiekben pályázatot írnak ki az igazgatói állásra. Szobrok, képek Miskolc (ÉM) T- Szendrői Árpád szobrászművész és Eisele Gyula festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás március 25-én, szerdán délután fél 4-kor a Szabó Lőrinc Általános Iskolában (Miskolc, Vörösmarty u. 76.). Az április 3-ig látogatható tárlatot Kuklay Antal plébános művészettörténész mutatja be az érdeklődőknek. Könyvtárhasználat Baktakék (ÉM) - Megyei könyvtárhasználati versenyt rendeznek felsőtagozatosok részvételével az 1848/48-es forradalom és szabadságharc, 150. évfordulója kapcsán a baktakéki Körzeti Általános Iskolában ma, kedden reggel 8 órától. A zsűri tagja lesz többek között Nagy Attila, az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatója. Pedagógusoknak Miskolc (ÉM) - A közoktatási törvény kimondja, hogy a pedagógusoknak hét évenként egy alkalommal továbbképzésen kell részt venniük, annak pedig, aki önhibájából nem vesz részt a pedagógusok számára szervezett továbbképzésen, megszüntethető a munkaviszonya. Egy 1997. évi kormányrendelet szerint a továbbképzés 120 tanórai foglalkozás, de ez több - legalább harmincórás - tanfolyam keretében is teljesíthető. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet márciusi Hírlánca mellékleteként továbbképzési programajánlót jelentetett meg. A műveltségterületenként közölt kurzusok jegyzékével egyszerre szeretnének segítséget nyújtani a közoktatás napi és távlati gondjainak megoldásához, és a 120 órás kötelező továbbképzés mihamarabbi teljesíthetőségéhez. Eredményes beszélők Baktakék (ÉM) - Szépkiejtési versenyt rendeztek a Baktakéki Körzeti Általános Iskolában március 20-án a baktakéki, a kázsmárki és a krasznokvaj- dai általános iskolák felső tagozatosainak részvételével. Az 1848/49-es forradalom és szabadság- harc jegyében meghirdetett versengésen a következő eredmények születtek: Ötödik osztályosok kategóriájában I. Bujnóczlu Beáta (Kázsmárk), II. Kisbenedek Márton (Baktakék), III. Varga Attila (Baktakék). Hatodik osztályosok kategóriájában I. Kueskár Zsuzsanna (Krasznokvajda), II. Buko- venszky Réka (Baktakék), III. Koscsó Mariann (Krasznokvajda). Hetedik osztályosok kategóriájában I. Kisbenedek Gábor (Baktakék), II. Gyuricza Anita (Baktakék), III. Barnóczki Lívia (Kázsmárk). Nyolcadik osztályosok kategóriájában I. Radácsi? (Radóczi?) Rita (Baktakék), II. Borsós Melinda (Baktakék), III. Czikó Tímea (Kázsmárk). Szentségtörés a reálisan létező pokolban Brecht: A vágóhidak Szent Johannája bemutatója a miskolci Csarnokban Nyers fényű, fémes hangokkal kongó fehér-fekete-vörös pokol... A díszlet Ambrus Mária, a jelmez Papp János munkája. Képünkön Péva Ibolya. Fotó: Dobos Klára Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Szentségtörés a Miskolci Nemzeti Színház Csarnokában: Bertolt Brecht saját szavait fordítja Brecht ellen A vágóhidak Szent Johannája című darab rendezője, Zsótér Sándor, aki azért annyira nem eretnek, csupán azt teszi, amit Brecht: újraértelmez egy már amúgy is újraértelmezett történetet. Brecht 1930-ban írt művében a szabadságért küzdők szimbóluma, Jeanne d’Arc a vadkapitalista Chicago húspiacán hirdeti az Úr igéjét. A nyomasztó, elidegenedett világ alapja a nyilvánvaló anyagi érdek: venni és eladni. Az e talajból saijadó egyetlen erkölcsi tétel: a profitért, a túlélésért bármi megengedhető. A tömegek elégedetlenek: munkát akarnak. Johanna, a feketekalaposok hadnagya a sorsukkal való megbékélést ajánlja a számukra. Ezzel a tőkések javát szolgálja, hiszen a piaci manőverek zavartalanságának egyik záloga éppen a társadalmi béke megőrzése. Csakhogy a társadalmi béke nem a haladás motorja: a társadalomfejlődés akadálya. Johannának arra is rá kell döbbennie: az emberi jóság, az ebbe vetett hit sem változtathatja meg a fennálló rendszert. Amikor cselekedhetne, nem teszi, s ezzel elárulja azokat, akik árulása miatt bukásra ítéltettek. Ez Johanna igazi tragédiája: bár Brecht felfogásában az ember nemcsak elszenvedője a sorsának, hanem alakítója is, Johanna erre igazából képtelen. Végzete árán jut el a felismerésig: ez a képmutató, embertelen világ, amelyben az erőszak az úr, csak erőszakkal változtatható meg. A brechti tabló osztályharcos, s egyben költői: Johanna nem máglyán végzi, hanem tüdőgyulladásban - belül emészti el a tűz, ott, ahol a sorsát megpecsételő kétségei és balhitei fakadtak. Nem nehéz belátni: Brecht időszerűségét nem a kommunista teoretikusi volta adja. A piaci alapú társadalom működését azonban pontosan ábrázolja. Ebben a röntgenképben könnyen magunkra ismerhetünk: a világ azon részében élünk, ahol mostanában mondtak igent a polgári berendezkedésre. Á nagy akarásban (lásd még: bársonyos forradalom) azonban nem igazán körvonalazódott, merre is indulunk. Talán a tájékozatlanság, talán az erőviszonyok átrendeződése, az átalakulásban megtalált autonómia részleges, vagy teljes elvesztése miatt jól kitapintható a csalódottság. Igen, ez az élet egy csomó csúnyasággal, elvi- selhetetlenséggel páros. Igen, a szabadságot a lehetőségek határolják: akinek korlátozottak a lehetőségei, korlátozott a szabadsága is. Csakhogy nincs választás, figyelmeztet Zsótér Sándor, s e tétel bizonyítására fegyverként fordítja Brecht ellen - Brachtet, akinek A rendszabály című tandrámájából a következő szöveget adja Johanna szájába: „Ki a kommunizmusért küzd,/Annak tudni kell küzdeni s nem küzdeni,/Az igazat mondani s elhallgatni az igazat,/A szolgálatot teljesíteni s megtagadni,/ígéretet megtartani s meg nem tartani,/Veszélybe rohanni és veszélyt kikerülni,/Ismertnek lenni és ismeretlennek is./Küzd: egyetlen erénye van csupán,/Hogy a kommunizmusért küzd.” Nem filozofikus megközelítés ez, hanem a közös tapasztalat kimondása: a Johanna által ajánlott erőszak nem kiút, az erőszak árán oda jutunk, ahonnan olyannyira szerettünk volna szabadulni. Tetszik, nem tetszik: csak ez az „adok-ve- szek szisztéma” van. Hát persze, hogy nem könnyű ezzel együtt élni, hát persze, hogy nem könnyű meghatározni, szavakba önteni ezt az akartuk-de-nem-sze- retjük-és-ebbe-bele-kell-pusztul- ni-ambivalenciát. Ezért van, hogy amíg Brecht színháza a bizonyosság színháza, addig Zsótér Sándoré a kiszámított, tudatos bizonytalanságé. Ezt erősíti, hogy hatalmas üres teret használ. A díszlet egy óriási műanyag disznón és két darab méretes, jelszavakkal telepingáit fehér drapérián kívül jószerével csak a megannyi aláereszkedő, majd magasba emelkedő díszlettartó vastraverz. Nemcsak a jóság és a rosszaság, a motiváltság és a motiválatlanság értelmezhető nehezen ebben a nyers fényű, fémes hangokkal kongó fehér-fekete-vörös pokolban, de a fönt és a lent is. Nincs egy biztos fogódzó, amelyben megkapaszkodva a néző ítéletet alkothatna. Lehet: mert nincs is helye és alapja az ítéletnek. A saját sorsunkban sem tudunk eligazodni, hogyan tudnánk a másokéban. így lesz a marxi teóriából posztmodem költői színház: számtalan világ, számtalan választás létezik egyetlen emberen belül is. Például Johanna alakjában, amelyet Zsótér eltávolít a hagyományos nemi szereptől: Kuna Károllyal játszatja a chicagói szüzet. Nem e világi hős a Kunáé. Naiv, küldetéstudatos, ravasz, vagy csak annak képzeli magát. Rossz helyen ágál, rossz időben, vagy ellenkezőleg - csak senki sem kérte rá. A világot mozgató szabályokba nem avatkozhat. S ha megpróbálja, felőrli a rendszer. Kuna alá- száll és felmagasztosul ebben a szerepben. Merő akrobatika és légtomászat. Fekete és fehér tompa ragyogás. Feledhetetlen a kettőse a Mauler húskirályt játszó Ábrahám Istvánnal, ezzel a sármos ördöggel: erotika, amelyben a lélek birtoklása a tét. Nagyon is valós a Slift ügynököt szigorú visszafogottsággal megformáló Szegedi Dezső alakítása: az életismeretet önigazolásra, a fennálló igazolására használó részvétlen figura az övé. Martha, a feketekalaposok őrnagya szerepében Molnár Anna a keleti színjátszásra jellemző takarékos mozdulataival: a világot maga alá gyúrni kész ájtatos képmutatás. Péva Ibolya Mrs. Luckerniddle- ként a megrendítő rádöbbenés drámai pillanata egy olyan világból, amelyben nincsenek erkölcsi mélységek és magasságok - egyszerre emberi és vérlázító, hogy az elveszített társnál fontosabb lehet néhány tál étel. A többi színész is otthonosan mozog a csupasz térben, ami őszinteséget kényszerít rájuk - Zsótér színháza: közösségi tett. Közgyűlés előtt az emlékmű Miskolc (ÉM) - A „Miskolc Város Elesett Hőseinek Emlékművéért Alapítvány” kuratóriuma ’96 decemberében adott megbízást Szanyi Péter miskolci szobrászművésznek az I. és H. világháború, valamint 1956 elesett hősei emlékművének megtervezésére. A kuratórium tavaly áprilisban - amint arról lapunkban is tájékoztattuk olvasóinkat - elfogadta az emlékmű tervét, amelyet a Hősök terén állítanának fel. Ha csütörtökön a városi közgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor elkészülhetnek a Hősök tere térrendezésének tervei. A jelenleg a téren álló Felszabadulási emlékművet (Somogyi József alkotása) a Vörösmarty lakótelepi térre helyeznék át. Tánctanfolyam Miskolc (ÉM) - Tánctanfolyamot indít az Ifjúsági és Szabadidő Ház március végétől. A szombat délelőttönként tartandó 30 órás kurzuson az érdeklődők elsajátíthatják a társastáncok: az angol- és a bécsi keringő, a tangó, a slow-fox, a quick-step, a cha-cha, a rumba, a szamba, a jive és a pazo-doble alapjait. Bővebb felvilágosítás a (46) 411-747-es vagy a 412-508-as telefonszámon Csóka Edittől kérhető. A csoportot Pala Erika és Simon Csaba csúcsosztályos versenytáncosok, a Ködmön táncegyüttes tagjai vezetik. Raffai-tárlat Felsőzsolca (ÉM) - Raf- fai Kinga művésztanár alkotásaiból nyílik kiállítás március 26-án, csütörtökön délután 3 órakor a felsózsolcai Kazinczy Ferenc Általános és Zeneiskola iskolagalériájában. Az április 25-ig látogatható tárlatot Fehér Attila, Felsőzsolca polgármestere ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Az emlékmű tervét Szanyi Péter közelmúltban megrendezett kiállításán is láthatták az érdeklődők a Miskolci Galériában. Az emlékművel kapcsolatban egyébként holnap, szerdán délután 4 órától nyilvános tájékoztatót tart a városháza a polgármesteri hivatal Petőfi u. 1-3. szám alatti épületének III. emeleti nagytermében. Fotó: Farkas Maya Móricz-napok Prügy (ÉM) - Hetedik alkalommal rendezik meg március 27-én és 28-án Prügyön a Móricz- napok elnevezésű kulturális vetélkedőt. A rendezvényre 450 általános iskolás érkezik, de nemcsak megyénkből, hanem a szomszédos megyékből és az ukrajnai testvériskolából is. A Mó- ricz-napokat március 27-én, pénteken délelőtt 10 órakor a községi művelődési házban Kupa Mihály, a Zempléni Településszövetség elnöke, a rendezvény fővédnöke nyitja meg. Ezután kezdődik meg a verseny: az iskolások néptánc, prózamondó, színjátszó, népi hangszer és népdaléneklés kategóriákban mérik össze tudásukat. Március 28-án, szombaton délelőtt 9 órától felavatják a Móricz Zsigmond emlékparkot és leleplezik a Lavotta Géza szobrászművész által készített Móricz-mellszobrot. Délután 4 órától pedig a díjak átadására kerül sor, majd az egri Gajdos zenekar koncertjét hallgathatják meg a résztvevők. MAB-klub Miskolc (ÉM) - Szilágyi András, a budapesti Szent Imre Kórház pszichiátriai osztályvezetője tart előadást március 26-án, csütörtökön délután 2 órától a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) székházában (Erzsébet tér 3.) a MAB- klub szervezésében. A program első részében Hangok és visszhangok címmel hallgathat a közönség zenetörténeti részleteket lemez-illusztrációkkal a Kunt Ernő emlékére 1995-ben rendezett előadás folytatásaként. Ezt követően a Kárpát-medence középkori centrális templomainak építészeti és egyháztörténeti vonatkozásairól hangzik el diavetítéssel egybekötött beszámoló.
