Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-24 / 70. szám

1998. Március 24., Kidd Észak-Maotarorszáu A menedzseriroda jövője Miskolc (ÉM) - A helyi idegenforgalom fej­lesztésére eddig a tényleges jelentőségénél kevesebb figyelmet fordított Miskolc önkor­mányzata. Ezen próbálnak változtatni példá­ul a Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda át­szervezésével erről is szó lesz csütörtökön, Miskolc város közgyűlésén. Egy teljesen új intézmény létrehozása mindig költ­ségesebb, mint egy meglévő átalakítása - olvas­hatjuk az előteijesztésben. A legcélszerűbben egy meglévő intézmény átalakításával, és bizonyos fel­adatoknak a Hivatalba rendelésével teremthető meg az idegenforgalom fejlesztésének optimális szervezete. Lehetséges megoldás a Belvárosi Kul­turális Menedzser Iroda profilbővítése. Ez azért is célszerű, mert így a gazdag miskolci kulturális programlu'nálat közvetlenül kapcsolódhat az ide­genforgalmi kínálathoz. Szervezetileg a kibővített profilú intézményhez tartozhatna egy tourinform iroda jellegű tájékoztatási szolgálat is, mely a vá­ros egyik legforgalmasabb helyén, a Miskolci Galé­ria földszintjén kaphat helyet. Az iroda profiljából kikerülnének azok a kulturális tevékenységek, amelyeket célszerűbb a Polgármesteri Hivatalban, illetve más önkormányzati intézményekben végez­ni. Ilyenek például az állami és városi ünnepek szervezése, a testvérvárosi és nemzetközi kulturá­lis kapcsolatokból adódó feladatok ellátása. Az átszervezés érintené az iroda számára - szá­mottevő saját bevételek híján - jelenleg súlyos pénzügyi terhet jelentő két peremkerületi (Szirma és Görömböly) művelődési házat is, melyeket a szükséges pénzügyi támogatással együtt új kezelő­nek kell átadni. Szóba jöhetnek a közeli általános iskolák, de például a Görömbölyi Kulturális Egye­sület és a Szirmai Baráti Egyesület is szívesen át­venné üzemeltetésre a házat. A iroda megváltozott tevékenységi körét az elne­vezésben is szeretnék majd megjeleníteni, például „Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda” elne­vezést kaphatná, és a Kossuth utcából új helyre költözne, a Batthyány u. 1. alá. Ha mindezt elfo­gadja a közgyűlés, a későbbiekben pályázatot ír­nak ki az igazgatói állásra. Szobrok, képek Miskolc (ÉM) T- Szendrői Árpád szobrászművész és Eisele Gyula festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás március 25-én, szerdán délután fél 4-kor a Szabó Lő­rinc Általános Iskolában (Miskolc, Vörösmarty u. 76.). Az április 3-ig látogatható tárlatot Kuklay Antal plébá­nos művészettörténész mutatja be az érdeklődőknek. Könyvtárhasználat Baktakék (ÉM) - Megyei könyvtárhasználati ver­senyt rendeznek felsőtagozatosok részvételével az 1848/48-es forradalom és szabadságharc, 150. év­fordulója kapcsán a baktakéki Körzeti Általános Iskolában ma, kedden reggel 8 órától. A zsűri tagja lesz többek között Nagy Attila, az Országos Szé­chényi Könyvtár olvasáskutatója. Pedagógusoknak Miskolc (ÉM) - A közoktatási törvény kimondja, hogy a pedagógusoknak hét évenként egy alkalom­mal továbbképzésen kell részt venniük, annak pe­dig, aki önhibájából nem vesz részt a pedagógusok számára szervezett továbbképzésen, megszüntet­hető a munkaviszonya. Egy 1997. évi kormányren­delet szerint a továbbképzés 120 tanórai foglalko­zás, de ez több - legalább harmincórás - tanfolyam keretében is teljesíthető. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet már­ciusi Hírlánca mellékleteként továbbképzési prog­ramajánlót jelentetett meg. A műveltségterületen­ként közölt kurzusok jegyzékével egyszerre szeret­nének segítséget nyújtani a közoktatás napi és táv­lati gondjainak megoldásához, és a 120 órás kötele­ző továbbképzés mihamarabbi teljesíthetőségéhez. Eredményes beszélők Baktakék (ÉM) - Szépkiejtési versenyt rendeztek a Baktakéki Körzeti Általános Iskolában március 20-án a baktakéki, a kázsmárki és a krasznokvaj- dai általános iskolák felső tagozatosainak részvé­telével. Az 1848/49-es forradalom és szabadság- harc jegyében meghirdetett versengésen a követ­kező eredmények születtek: Ötödik osztályosok ka­tegóriájában I. Bujnóczlu Beáta (Kázsmárk), II. Kisbenedek Márton (Baktakék), III. Varga Attila (Baktakék). Hatodik osztályosok kategóriájában I. Kueskár Zsuzsanna (Krasznokvajda), II. Buko- venszky Réka (Baktakék), III. Koscsó Mariann (Krasznokvajda). Hetedik osztályosok kategóriájá­ban I. Kisbenedek Gábor (Baktakék), II. Gyuricza Anita (Baktakék), III. Barnóczki Lívia (Kázs­márk). Nyolcadik osztályosok kategóriájában I. Radácsi? (Radóczi?) Rita (Baktakék), II. Borsós Melinda (Baktakék), III. Czikó Tímea (Kázsmárk). Szentségtörés a reálisan létező pokolban Brecht: A vágóhidak Szent Johannája bemutatója a miskolci Csarnokban Nyers fényű, fémes hangokkal kongó fehér-fekete-vörös pokol... A díszlet Ambrus Mária, a jelmez Papp János munkája. Képünkön Péva Ibolya. Fotó: Dobos Klára Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Szentségtörés a Miskolci Nemzeti Színház Csarnokában: Bertolt Brecht saját szavait fordítja Brecht ellen A vágóhidak Szent Jo­hannája című darab rendező­je, Zsótér Sándor, aki azért annyira nem eretnek, csupán azt teszi, amit Brecht: újraér­telmez egy már amúgy is újra­értelmezett történetet. Brecht 1930-ban írt művében a szabadságért küzdők szimbóluma, Jeanne d’Arc a vadkapitalista Chicago húspiacán hirdeti az Úr igéjét. A nyomasztó, elidegenedett világ alapja a nyilvánvaló anyagi érdek: venni és eladni. Az e talaj­ból saijadó egyetlen erkölcsi tétel: a profitért, a túlélésért bármi megengedhető. A tömegek elége­detlenek: munkát akarnak. Jo­hanna, a feketekalaposok hadna­gya a sorsukkal való megbékélést ajánlja a számukra. Ezzel a tőké­sek javát szolgálja, hiszen a piaci manőverek zavartalanságának egyik záloga éppen a társadalmi béke megőrzése. Csakhogy a tár­sadalmi béke nem a haladás mo­torja: a társadalomfejlődés akadá­lya. Johannának arra is rá kell döbbennie: az emberi jóság, az eb­be vetett hit sem változtathatja meg a fennálló rendszert. Amikor cselekedhetne, nem teszi, s ezzel elárulja azokat, akik árulása mi­att bukásra ítéltettek. Ez Johan­na igazi tragédiája: bár Brecht fel­fogásában az ember nemcsak el­szenvedője a sorsának, hanem alakítója is, Johanna erre igazá­ból képtelen. Végzete árán jut el a felismerésig: ez a képmutató, em­bertelen világ, amelyben az erő­szak az úr, csak erőszakkal vál­toztatható meg. A brechti tabló osztályharcos, s egyben költői: Jo­hanna nem máglyán végzi, ha­nem tüdőgyulladásban - belül emészti el a tűz, ott, ahol a sorsát megpecsételő kétségei és balhitei fakadtak. Nem nehéz belátni: Brecht idő­szerűségét nem a kommunista te­oretikusi volta adja. A piaci alapú társadalom működését azonban pontosan ábrázolja. Ebben a rönt­genképben könnyen magunkra is­merhetünk: a világ azon részében élünk, ahol mostanában mondtak igent a polgári berendezkedésre. Á nagy akarásban (lásd még: bár­sonyos forradalom) azonban nem igazán körvonalazódott, merre is indulunk. Talán a tájékozatlan­ság, talán az erőviszonyok átren­deződése, az átalakulásban meg­talált autonómia részleges, vagy teljes elvesztése miatt jól kitapint­ható a csalódottság. Igen, ez az élet egy csomó csúnyasággal, elvi- selhetetlenséggel páros. Igen, a szabadságot a lehetőségek hatá­rolják: akinek korlátozottak a le­hetőségei, korlátozott a szabadsá­ga is. Csakhogy nincs választás, figyelmeztet Zsótér Sándor, s e té­tel bizonyítására fegyverként for­dítja Brecht ellen - Brachtet, aki­nek A rendszabály című tandrá­májából a következő szöveget adja Johanna szájába: „Ki a kommu­nizmusért küzd,/Annak tudni kell küzdeni s nem küzdeni,/Az igazat mondani s elhallgatni az igazat,/A szolgálatot teljesíteni s megtagad­ni,/ígéretet megtartani s meg nem tartani,/Veszélybe rohanni és ve­szélyt kikerülni,/Ismertnek lenni és ismeretlennek is./Küzd: egyet­len erénye van csupán,/Hogy a kommunizmusért küzd.” Nem fi­lozofikus megközelítés ez, hanem a közös tapasztalat kimondása: a Johanna által ajánlott erőszak nem kiút, az erőszak árán oda ju­tunk, ahonnan olyannyira szeret­tünk volna szabadulni. Tetszik, nem tetszik: csak ez az „adok-ve- szek szisztéma” van. Hát persze, hogy nem könnyű ezzel együtt él­ni, hát persze, hogy nem könnyű meghatározni, szavakba ön­teni ezt az akartuk-de-nem-sze- retjük-és-ebbe-bele-kell-pusztul- ni-ambivalenciát. Ezért van, hogy amíg Brecht színháza a bizonyos­ság színháza, addig Zsótér Sándo­ré a kiszámított, tudatos bizony­talanságé. Ezt erősíti, hogy hatalmas üres teret használ. A díszlet egy óriási műanyag disznón és két darab méretes, jelszavakkal telepingáit fehér drapérián kívül jószerével csak a megannyi aláereszkedő, majd magasba emelkedő díszlet­tartó vastraverz. Nemcsak a jóság és a rosszaság, a motiváltság és a motiválatlanság értelmezhető ne­hezen ebben a nyers fényű, fémes hangokkal kongó fehér-fekete-vö­rös pokolban, de a fönt és a lent is. Nincs egy biztos fogódzó, amely­ben megkapaszkodva a néző ítéle­tet alkothatna. Lehet: mert nincs is helye és alapja az ítéletnek. A saját sorsunkban sem tudunk el­igazodni, hogyan tudnánk a máso­kéban. így lesz a marxi teóriából posztmodem költői színház: szám­talan világ, számtalan választás létezik egyetlen emberen belül is. Például Johanna alakjában, amelyet Zsótér eltávolít a hagyo­mányos nemi szereptől: Kuna Ká­rollyal játszatja a chicagói szüzet. Nem e világi hős a Kunáé. Naiv, küldetéstudatos, ravasz, vagy csak annak képzeli magát. Rossz helyen ágál, rossz időben, vagy el­lenkezőleg - csak senki sem kérte rá. A világot mozgató szabályokba nem avatkozhat. S ha megpróbál­ja, felőrli a rendszer. Kuna alá- száll és felmagasztosul ebben a szerepben. Merő akrobatika és légtomászat. Fekete és fehér tom­pa ragyogás. Feledhetetlen a ket­tőse a Mauler húskirályt játszó Ábrahám Istvánnal, ezzel a sár­mos ördöggel: erotika, amelyben a lélek birtoklása a tét. Nagyon is valós a Slift ügynököt szigorú visszafogottsággal megformáló Szegedi Dezső alakítása: az élet­ismeretet önigazolásra, a fennál­ló igazolására használó részvét­len figura az övé. Martha, a feke­tekalaposok őrnagya szerepében Molnár Anna a keleti színját­szásra jellemző takarékos moz­dulataival: a világot maga alá gyúrni kész ájtatos képmutatás. Péva Ibolya Mrs. Luckerniddle- ként a megrendítő rádöbbenés drámai pillanata egy olyan világ­ból, amelyben nincsenek erkölcsi mélységek és magasságok - egy­szerre emberi és vérlázító, hogy az elveszített társnál fontosabb lehet néhány tál étel. A többi szí­nész is otthonosan mozog a csu­pasz térben, ami őszinteséget kényszerít rájuk - Zsótér színhá­za: közösségi tett. Közgyűlés előtt az emlékmű Miskolc (ÉM) - A „Miskolc Város Elesett Hő­seinek Emlékművéért Ala­pítvány” kuratóriuma ’96 decemberében adott meg­bízást Szanyi Péter mis­kolci szobrászművésznek az I. és H. világháború, va­lamint 1956 elesett hősei emlékművének megterve­zésére. A kuratórium ta­valy áprilisban - amint ar­ról lapunkban is tájékoz­tattuk olvasóinkat - elfo­gadta az emlékmű tervét, amelyet a Hősök terén ál­lítanának fel. Ha csütörtö­kön a városi közgyűlés el­fogadja a javaslatot, akkor elkészülhetnek a Hősök tere térrendezésének ter­vei. A jelenleg a téren álló Felszabadulási emlékmű­vet (Somogyi József alko­tása) a Vörösmarty lakóte­lepi térre helyeznék át. Tánctanfolyam Miskolc (ÉM) - Tánc­tanfolyamot indít az Ifjú­sági és Szabadidő Ház március végétől. A szom­bat délelőttönként tar­tandó 30 órás kurzuson az érdeklődők elsajátít­hatják a társastáncok: az angol- és a bécsi keringő, a tangó, a slow-fox, a quick-step, a cha-cha, a rumba, a szamba, a jive és a pazo-doble alapjait. Bővebb felvilágosítás a (46) 411-747-es vagy a 412-508-as telefonszá­mon Csóka Edittől kér­hető. A csoportot Pala Erika és Simon Csaba csúcsosztá­lyos versenytáncosok, a Ködmön táncegyüttes tagjai vezetik. Raffai-tárlat Felsőzsolca (ÉM) - Raf- fai Kinga művésztanár alkotásaiból nyílik kiállí­tás március 26-án, csü­törtökön délután 3 óra­kor a felsózsolcai Ka­zinczy Ferenc Általános és Zeneiskola iskolagalé­riájában. Az április 25-ig látogatható tárlatot Fe­hér Attila, Felsőzsolca polgármestere ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Az emlékmű tervét Szanyi Péter közelmúltban meg­rendezett kiállításán is láthatták az érdeklődők a Miskolci Galériában. Az emlékművel kapcsolatban egyébként holnap, szerdán délután 4 órától nyilvá­nos tájékoztatót tart a városháza a polgármesteri hi­vatal Petőfi u. 1-3. szám alatti épületének III. eme­leti nagytermében. Fotó: Farkas Maya Móricz-napok Prügy (ÉM) - Hetedik alkalommal rendezik meg március 27-én és 28-án Prügyön a Móricz- napok elnevezésű kulturális vetélkedőt. A ren­dezvényre 450 általános iskolás érkezik, de nemcsak megyénkből, hanem a szomszédos me­gyékből és az ukrajnai testvériskolából is. A Mó- ricz-napokat március 27-én, pénteken délelőtt 10 órakor a községi művelődési házban Kupa Mihály, a Zempléni Településszövetség elnöke, a rendezvény fővédnöke nyitja meg. Ezután kezdődik meg a verseny: az iskolások néptánc, prózamondó, színjátszó, népi hangszer és népdaléneklés kategóriákban mérik össze tudásukat. Március 28-án, szombaton délelőtt 9 órától felavatják a Móricz Zsigmond emlék­parkot és leleplezik a Lavotta Géza szobrász­művész által készített Móricz-mellszobrot. Dél­után 4 órától pedig a díjak átadására kerül sor, majd az egri Gajdos zenekar koncertjét hallgat­hatják meg a résztvevők. MAB-klub Miskolc (ÉM) - Szilágyi András, a budapesti Szent Imre Kórház pszichiátriai osztályvezetője tart előadást március 26-án, csütörtökön dél­után 2 órától a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) székházában (Erzsébet tér 3.) a MAB- klub szervezésében. A program első részében Hangok és visszhangok címmel hallgathat a kö­zönség zenetörténeti részleteket lemez-illuszt­rációkkal a Kunt Ernő emlékére 1995-ben ren­dezett előadás folytatásaként. Ezt követően a Kárpát-medence középkori centrális templo­mainak építészeti és egyháztörténeti vonatko­zásairól hangzik el diavetítéssel egybekötött be­számoló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom