Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-03 / 52. szám

ÉSZAK-M AGYAKOKSZAe SPO RT 1999« március 3., Kidd Világrekord az atlétikai Eb zárónapján Valencia (MTI) - Czingler Zsolt a kilencedik he­lyen végzett a férfi hármasugrók küzdelmében. Az aranyérmet a világcsúcstartó brit Jonathan Ed­wards szerezte meg. A női rúdugrásban Szemerédi Eszter és Szabó Zsuzsa 4,15 méteres ugrása után a 4,25-tel már nem bírt. Szabó a hatodik, Szemerédi a hetedik helyen zárt. A számban az ukrán Anzsela Balahonova nyert új világrekorddal. Eredmények: NŐK: Rúdugrás: 1. Anzsela Balahonova (Ukraj­na) 4,45 m - új fedettpályás világcsúcs (régi: Vala Flosadottír, izlandi, 4,44,1998. február 14., Eskils- tuna), ...6. Szabó Zsuzsa (Magyarország) 4,15, 7. Szemerédi Eszter (Magyarország) 4,15. FÉRFIAK: Hármasugrás: 1. Jonathan Edwards (Nagy-Britannia) 17,43 m, ...9. Czingler Zsolt (Ma­gyarország) 16,56; Magasugrás: 1. Artur Partyka (Lengyelország) 2,31 m ÉREMTÁBLÁZAT arany ezüst bronz Németország 5 4 3 Oroszország 3 4 4 Lengyelország 3 2 1 Nagy-Britannia 3 1 2 Ukrajna 3 1 ~ : Románia 2 1 1 Franciaország 1 2 S Csehország 1 2 2 Portugália 1 2 _ • Olaszország 1 1­Görögország 1 ' - ' 1 Ausztria 1­­Lettország 1­• ' _ Spanyolország­1 2 Finnország 1 ■ 1 Hollandia­1 1 Magyarország 1 1 Ciprus­1­Svédország­1 Izland­­1 Norvégia­_ 1 Lejátszották az utolsót Miskolc (ÉM) - A jégkorong OB I-ben szombaton délután lejátszották az idei évad utolsó bajnoki összecsapását. Az már szerdán este eldőlt, hogy a Miskolci Jegesmedvék csapata a harmadik helyet szerezte meg, hiszen utolsó meccsükön 5-1 arány­ban legyőzték a már ezüstérmes Győri Arvit együt­tesét. A bajnokság záró találkozóján, a Kisstadion­ban a MAC-Népstadion gárdája 5-3-as vereséget szenvedett a bajnok Tisza Volán együttesétől. AZ OB 1 VÉGEREDMÉNYE 1. Tisza Volán 15 12 2 1 109-47 26 2. Győri Arvit SE 15 9 1 5 85-60 19 3. M. Jegesmedvék 15 4 1 10 53-91 9 4. MAC-Népstadion15 '%//' ' , ' ' ' ' , , , 2 2 11 61-110 6 A Vasút egykori Jolly Jokere” ünnepelt Márton Zoltán tartalmas életéről, sikereiről és derékba tört pályafutásáról Márton Zoltánt (balra) 80. születésnapján felköszöntötte Németh Attila (jobbra), az MVSC elnöke. Felvételünkön az ünnepelt felesége és egy barátja társaságában látható. Fotó: Bujdos Tibor Molnár István Miskolc (ÉM) - Márton Zoltán, Zoli bácsi mesél, majd amikor azt kérdezem, volt-e kedvenc nótája, rázendít arra, „hogy- aszondja”: „Ti zöld-fehér dresszes fiúk, ma újra győzte­tek, szívem legszebb ideálja játszott közietek. De ha olykor erős az ellenfél, s gólt lő a zöld-fehér kapuba, minden kislány szíve dobban, amikor a labda beszáll a hálóba.” Ez­zel aztán még ha akarná, sem tudná letagadni, hogy 1932-1941-ig a Miskolci VSC- nél futballozott. □ Ahhoz képest, hogy most töltötte be a nyolcvanadik életévét - ha szabad így fogalmazni -, nincs rossz bőrben! 9 Mindezt a józan életemnek, és a csodálatos feleségemnek - aki or­szágos bajnok tornász volt az MVSC-ben - köszönhetem. Ides­tova 55 esztendeje vagyunk háza­sok, de most is ugyanolyan boldo­gok vagyunk mint 1937-ben, ami­kor megismerkedtünk. □ Akkor a sportnak ebben nincs is szerepe? 9 Dehogynem! De mint mondtam, soha nem italoztam, és még csak kíváncsiságból sem cigarettáztam. Az életmódom, s azon belül is a labdarúgás tartott meg ilyen álla­potban. □ Jobban mint amilyenben a mai magyar foci van. 9 Az akkori időkhöz képest sajnos igencsak megkopott a labdarúgá­sunk fénye. Nincs csábítása, nincs varázsa. Csak vegyem pél­dának a mi csapatunkat, a Vas­utat: háromezernél kevesebb néző szinte soha nem volt a mérkőzése­inken, de ha pestiek jöttek hoz­zánk, akkor már egy órával ha­marabb a helyére kellett ülnie an­nak, aki akart is látni valamit a meccsből. □ Maradva még a kezdeteknél: tu­dott a sporton kívül mást csinálni akkor egy gyerek? 9 Nem nagyon. Nekem még a szabadidőmet is a labdarúgás kö­tötte le. A Sajó-parti futballpálya mellett volt egy üres rét és ott rúgták a bőrt az iskolások, de még a közelben lévő vágóhíd hentesei is. Mi kiálltunk ezek ellen a két­méteres, egymázsás „hegyek” el­len, akik magukban kuncogtak, vajon mit akarnak itt ezek a köly­kök. De amikor már folyt a játék, egy idő után rájöttek: ezek a gye­rekek bohócot csinálnak belőlük. □ Ahhoz, hogy valaki tizennégy esztendősen becsapja a tőle tíz- húsz évvel öregebbeket, nem erő, sokkal inkább ész kell. 9 Pontosan! Különben mit tudtam volna velük kezdeni, ha a fizikai erőre megyek? Ellöktek volna. így csináltam egy cselt balra, a pali el­ment jobbra, és máris ott teremtem a kapujuk előtt. Nekem a jó Isten úgy látszik megadta azt a gógyit, ami ehhez a játékhoz szükséges. □... meg egy jó trénert. 9 Sztrányai Józsefnél - aki ké­sőbb, 1958-ban az NB I-be vezette az MVSC-t - kezdtem, akinek még a legelső kölyökcsapatában szerepeltem. Emlékszem, rögtön Budapest legjobbjával, a Törek­véssel mérkőztünk, és ott döntet­lent értünk el, míg itthon 4-1-re győztünk. □ Aztán 1940-ben újra ünnepeltek egy hasonló eredményt. 9 Kerületi bajnokságot nyertünk a PBÜSE gárdájával szemben, amelyet hosszabbításban vertünk meg 4-1-re Simonyi három góljá­val. Még szinte most is magam előtt látom azokat a társakat, akikkel Miskolc akkori legnagyobb sikerét elértük: Kövesfalvi, Szidor, Berger, Szabó, Bártfai, Balogh, Réhn, Kovács, Farkas és Simonyi. □ Annak ellenére, hogy vérbeli csatár volt, nem mindig oda tette az edzője! 9 Ez sokszor függött Sztrányai Józseftől, aki szerényen csak Jolly Jokernek hívott. S hogy miért? Ungvár ellen játszottunk, s volt náluk egy válogatott játékos, akit Jordan Csanycsinovnak hívtak. Jóska bácsi ráállított, visszavitt fedezetbe és azt mondta: „0 a leg­veszélyesebb emberük, akit nem szabad egy pillanatra sem szaba­don hagynom.” No, már az első összecsapásunknál lerepült a síp­csontvédője, amiért úgy elkezdett rám oroszul káromkodni, hogy azt hittem, ott helyben végem van. Szerencsére nem történt semmi, de Csanycsinov a hátralévő idő­ben igyekezett elkerülni a velem való találkozást. A mérkőzés ké­sőbb úgy alakult, hogy kiegyenlí­tettek az ukránok (2-2), és akkor a mester visszavitt a szokásos he­lyemre. Ott gyorsan rúgtam két gólt, és ezzel eldőlt a találkozó. □ A Kubikban ódákat zengenek a fejesgóljairól is. 9 Ez már csak azért érdekes, mert alig voltam 160 centi. Emi­att fontos volt, hogy ki tudjam számítani a labda ívét, azt az üte­met, amikor fel kell ugrani. Adott­ság és gyakorlás kérdése volt az egész. □ Amelyeket viszont nem sokáig tudott kamatoztatni. 9 Viszonylag hamar, huszonhá­rom évesen abba kellett hagynom a labdarúgást egy csúnya sérülés miatt. A DVTK ellen meccsel- tünk 1941-ben hazai pályán, és volt náluk egy Krajnyák nevű fo­cista, aki az egyik lövésemnél úgy beletalpalt a térdembe, hogy három hónapig alig tudtam lábra állni. A Sportkórházban ugyan Kresz professzor műtétet aján­lott, de én azt mondtam: köszö- nön, de nem kérek belőle, inkább befejezem. □ Pedig tehetsége alapján akár a válogatott közelébe is eljuthatott volna. 9 Többször csábítottak Budapest­re, ahonnan biztosan nagyobb esélyem lett volna odakerülni a legjobbakhoz, de nem akartam Miskolcról elmenni. Mától ismét „élesben” a Vasút Női röplabda keresztbe játszás: Jászberény - MVSC Miskolc (ÉM - BG) - A női röplabda NB I-ben sze­replő Miskolci VSC félig már elérte azt, amiről az idény előtt csak álmodo­zott. A csapat megnyerte a bajnokság alapszaka­szát, és ezzel jogot szerez­tek arra, hogy a Jászbe­rénnyel, a BVSC-vel és a Pulzussal megmérkőzze­nek az extraligás tagsá­gért. Az első fordulót ma rendezik, amelynek kere­tében az MVSC délután öt órakor Jászberényben lép pályára. Az alapszakaszból az MVSC egy győzelmet és egy veresé­get visz magával (hiszen a bajnokságban azonos osztály­ban szereplő csapatok a ke­resztbe játszásban nem mér­kőznek egymással). Amint ar­ról korábban már beszámol­tunk, az MVSC legutóbb há­rom évvel ezelőtt játszott a BVSC-vel és a Jászberénnyel, szintén egy osztályozón, amelynek a végén a miskolci vasutasok búcsúzni kénysze­rültek az extraligától. Kőhal­mi Richárddal, az MVSC edzőjével a mai esélyekről be­szélgettünk:- Eddig abban a kényelmes helyzetben voltunk, hogy csak Bazan biztos pont az MVSC feladó posztján Fotó: B. T. készültünk a megmérettetés­re. Innentől kezdve már nincs értelme az ábrándozásnak, a pályán élesben kell megmu­tatnunk, képesek vagyunk arra, hogy bekerüljünk az extraligába. Videón jó né­hányszor végignéztem a Jász­berény nyíregyházi vendég- szereplését. Hosszasan ele­meztem a jászberényiek véde­kezését és támadójátékát. Mezőnyben találtam sebezhe­tő pontokat. Ezeket most nem árulom el, a lányoknak azon­ban nemcsak elmondtam, de be is gyakoroltuk a valószínű­síthetően eredményes takti­kát. Támadásban Sápi és Meskova okozhat nekünk kel­lemetlen pillanatokat, de ha blokkban be tudjuk őket az elején egy párszor takargatni, -akkor az egyik fő fegyverük­től foszthatjuk meg mai ven­déglátóinkat. Ezeken kívül már csak a nyitásfogadásra kell koncentrálnunk, hiszen rendkívül sok múlhat azon, hogy a számunkra szokatlan, nagy méretű teremben mi­lyen bejátszásokat kap majd a feladónk. A csapat edzés­munkájában az elmúlt hét közepén volt egy kis hullám­völgy, de ezt mára úgy tűnik, sikerült kihevernünk. A lá­nyok rendesen készülnek, mindenki váija már a bemu­tatkozást, amit mi sem jelle­mez jobban, hogy az edzések látogatása alól hétfőre fel­mentett Tóth és Sike is meg­jelent a tegnapi gyakorláson. Hál’ istennek a szurkolók sem hagyják magára a csapatot, hiszen az előre eltervezett egy busz helyett kettővel kell Jászberénybe utaznunk, és mind a kettőn telt ház lesz. Még egy játékoson gondolko­dom, de valószínű, hogy ma délután öt órakor a Tóth Cs., Bazan, Sike, Gergelyfi, Do­bos, Puskás összetételű csa­pat kezd. Természetjárókat díjaztak Miskolc (ÉM) - A B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség a hétvégén tar­totta meg éves közgyűlé­sét. A napirendi pontok között szerepelt díját­adás is, aminek kereté­ben átadták az 1997-es év megyei kitüntetettjeinek és a meghirdetett szak­mai versenyek helyezett­jeinek a díjait. A jutalma- zottak: kolci Helyiipari TE, 6. Mis­kolci Elektromos SE. Középiskolák versenye: 1. Kazincbarcikai Irinyi, 2. Szentpáli István Szki., 3. Szemere Bertalan Szki., 4. Kazincbarcikai 112. Sz. Szki., 5. Diósgyőr-Vasgyári Szki. Általános iskolák verse­nye: 1. Ózdi Újváros Téri Ált. Isk., 2. Miskolci Bulgárfqldi Ált. Isk., 3. Kurityáni Ált. Isk., 4. Tiszataijáni Ált. Isk., 5. Felsőzsolcai Szent István Ált. Isk., 6. Miskolci Arany János Ált. Isk. B.-A.-Z. Megye Természet- járásáért plakett, jelvény és oklevél: 1. Bajzáth Lász­ló (112. sz. Szki. Kazincbar­cika), 2. Szállási László, 3. Tölgyesi József és Tölgyesi­né Liktor Mária (mindhár­man Tiszaújvárosi SC Ter­mészetjáró Szakosztálya), 4. Lugosi Judit, 5. Vilmányi Miklósné (mindketten Me­gyei Szövetség). B.-A.-Z. Megye 1997. évi természetjárója: 1. Váradi Zsófia (Diósgyőri TSK), 2. Pásztor Istvánná (Miskolci VSC), 3. Zárdái István (Ka­zincbarcikai TE), 4. Szamosi Csaba (Vörösmarty TBK), 5. Zsigmond Dánielné (Miskolci Helyiipari TE). Egyesületek versenye: 1. Miskolci VSC, 2. Kazincbarci­kai TE, 3. Diósgyőri TSK, 4. Miskolci Vörösmarty, 5. Mis- Az egyik díjazott Szállási László volt Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom