Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

A közelgő választások, arra is figyelmeztetnek, bogy lassan befejezi munkáját a jelenlegi kormány. Itt az ideje tehát, hogy mérlegre tegyük a koalíciós pártok ígéreteit és eredményeit. Tizenöt, közérdeklődésre számot tartó témát választottunk ki az 1994-ben megfogalmazott kormányprogramból, s ezen témákról készítettünk összeállítást, amelyek mindegyike négy egységből áll. Az egyik az adott témát meghatározó, kormányprogramból vett idézet; a másik az ebhez csatlakozó, a szerkesztőség által készített magyarázó, értelmező, elemző anyag - ami alkalmanként állhat szakértői, véleményből, a témához kapcsolódó statisztikai, informatív adatok megjelenítéséből, vagy a kettő kombinációjából. A harmadik és a negyedik egy>ség elkészítését a politikai élet szereplőire bíztuk: valamennyi téma kom­mentálására felkértünk egy-egy kormá nyoldali és ellenzéki pártot - a megadott terjedelmen belül teljes egészében rájuk, bízva a megközelítés, az elemzés, az értékelés módját. A számvetésen, mérlegkészítésen túl az Észak-Magyarország feladatának, tartja azt is, bogy a maga le­hetőségei szerint segítse olvasóit abban, hogy minél alaposabb információk, birtokában dönthessenek a szavazófülkében: kire szeretnék bízni az ország sorsának, alakítását a következő négy esztendőben. KORMÁNYMÉRLEG Mai témánk: az egyházak anyagi háttere, társadalmi tevékenységük A gyakorlati ateizmus és a hitéleti tevékenység Mészáros István, a Tiszánin- neni Református Egyházke­rület püspöke szerint ha­zánkra jelenleg a „gyakorlati ateizmus” jellemző. A kor­mány sem értékeli az egyhá­zak hitéleti tevékenységét, pedig csak a lelki értékek új­bóli megerősítése segíthetne az ország felemelkedésében... • Ismeretes, a kormány azt a bi­zonyos egy százalékot javasolja az egyház hitéleti támogatására. A hivatkozásban az is benne van, hogy így történhetne az ország lakosságának felekezeti hovatar­tozás szerinti felmérése. A refor­mátus egyház azonban ezt kez­dettől fogva bizonyos kétkedéssel fogadta. Egyfelől az egyház tagja­inak jelentős része nyugdíjas, akik már nem fizetnek adót, és hála Istennek jelentős számban vannak fiatalok is, akik még nem fizetnek adót. Ennek következté­ben már torzulna az arány... A másik egy százalék pedig nem ki­fejezetten az egyházat támogatja, esetleg mehet egyházi alapítvá­nyok támogatására is. De nem részesülhetnek belőle a gyüleke­zetek. Ez azért rossz, mert ter­mészetes igény, hogy a befizetett összeg helyben jelenjen meg, azt a közösséget támogassák az em­berek, amelyben élnek. Aminek a leosztásában érdekeltek a gyüle­kezeteink is, az a közegyházi hit­életi támogatás. Ennek egy ré­szét mindig hátrányos helyzetű gyülekezetek kapták temploma­ik, parókiáik felújításához. Terü­letünkön nagyon sok elöregedett gyülekezet van. Szervezünk eb­ből az összegből ifjúsági konfe­renciákat, kis része pedig az egy­házkerület adminisztrációjára megy el. Jelentős részét kiosztjuk személyeknek, lelkipásztorok­nak, vagy másoknak, akik segít­ségre szorulnak. Olyan is előfor­dul, hogy tanulmányi segélyként adjuk oda egyházunk tagjainak. □ Úgy tűnik, jut mindenre... • Sajnos, csak úgy tűnik... Ezt mi nagyon takarékosan oldjuk meg. Szeretném hangsúlyozni: amit az egyházak általában kapnak hité­leti támogatásként, az az állami költségvetés egy ezrelékét sem te­szi ki. És amit ebből a református egyház kap, az az ezrelék töredé­ke. Számszerűen 695 millió forin­tot kap a Magyar Református Egyház a költségvetésből erre az évre, amiből rögtön le kell ven­nünk 200 milliót, mert a hitokta­tási díjakat, amit eddig fizetett az állam, többé nem fizeti. Kell a pénz például az üzem­anyagköltségre, hiszen sok he­lyütt két-három gyülekezetét lát el egy lelkipásztor... Úgy érezzük, a kormány nem értékeli az egy­házak, köztük a több mint 20 szá­zalékot képviselő református egy­ház hitéleti szolgálatát. Szeret­nénk, ha nem jelentene nagy ter­het a létünk a társadalomnak. Azoknak az értékeknek a hiánya, amelyek az elmúlt értizedek ate­ista beállítottságú nevelése követ­keztében kimaradtak, oda veze­tett, hogy ma a közbiztonságra milíiárdokat kell költeni. Tehát az egyháznak azt a szolgálatát, amely segíthet az erkölcsi érték­rend visszaállításához, többre kel­lene becsülni. A „csak” szellemi, lelki értékek, illetve azok hiánya később gazdasági kérdéssé válik. Olyan korszakból jövünk, ahol az egyháznak az intézményi keretei, és lehetőségei is leépültek. Ezt a kormány nem látja be. Egyedül az egyház szociális területen vég­zett munkáját fogadja el. □ Lehetséges, hogy az előző kor­mányjobban értékelte az egyház tevékenységét?! • Még nyitott a kérdés, ma a támogatás csak annyi, mint volt évekkel ezelőtt... Még bizonyta­lan, hogy mit jelent az egy szá­zalék. Bár van arra ígéret, hogy amíg ki nem alakul ez, addig ki­pótolja az állami költségvetés. □ Hogy alakult az államtól visszakért ingatlanjaik ügyel • Még a rendszerváltás előtti év­ben visszakaptuk a pataki kollé­giumot, később indult a gimnázi­um, 91-ben a teológiai akadémia. Most öt éve, hogy a Lévay József Református Gimnázium elindult - először nem a tulajdon épületé­ben. Van több általános isko­lánk, egy óvodánk. Itt is pénz­szűkében vagyunk, hiszen bőví­tésre lenne szükség... A lebontott Tóth Pál Leánynevelő Intézet helyett megvettünk a Lévay Gimnázium mellett egy épületet, azt felújítjuk, ott diáklakások lesznek... Egyébként folyamat­ban van az egyházközségi ingat­lanok felmérése. Ezek egy részét már visszakapták a gyülekeze­tek vagy természetben, vagy anyagiakban. Sokszor hátrányos természetben visszakérni, mert az épületek egy része nagyon le­romlott állapotban van. Az in­gatlanok kérdése lezáratlan, hi­szen az állam 2013-ig meg­hosszabbította a visszaadást. Úgyhogy egyfelől bővíteni kell a listát, hiszen biztos vannak, akik még nem kaptak észbe, másfelől esetleg változtatni: az épület he­lyett pénzt kérni, vagy fordítva. Az új listát még ebben a félévben elkészítjük. T. Asztalos Ildikó Szabad Demokraták Szövetsége, parlamenti képviselőjelölt a 2. sz. választókerületben A koalíció egyházpolitikai ered- ményei csattanós választ adtak szoknak a köröknek, akik a »vallásüldözés” rémével próbál­ták ijesztgetni annak idején a választókat. Az, hogy a politika ebben a ciklusban nem ideoló­giai kérdések körül zajlott, ha­nem arról szólt, amiről kell 'Pénzügyi, gazdasági, szociális es egészségügyi kérdésekről), megnyugtatónak hatott a társa­dalmi légkörre, mintegy méreg- telenítette azt. Ebben a ciklus­ban senkit sem próbáltak kire- keszteni vallási okok miatt. Nem folyt szektázás, a kor­mány nem kívánt beleavatkoz­ni a felekezetek közötti vitákba. Ez ugyanis rájuk tartozik, az államnak pártatlannak kell maradnia mindaddig, amíg va­lamelyik irányzat nevében nem sértik meg a törvényt. A koalíció sokat tett azért, hogy az egyházak pénzügyi önállósága is megvalósuljon. Éz azért fontos, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a politika kénye- kedvének. A vatikáni szerző­dés, az új egyházfinanszírozási törvény és az szja 1 százaléká­nak szabad átutalásáról szóló törvény mind jelentős lépés ezen a területen. Ez annak ellenére is így van, hogy az SZDSZ a jelenleginél nagyobb szerepet szánt volna az adófizetői rendelkezéseknek az egyházfinanszírozásban, és szerette volna, ha valamennyi egyházra ugyanazok a játéksza­bályok vonatkoznak. (Az egyhá­zakat egyébként még a Bokros­csomag megszorításai sem érin­tették, az új finanszírozási ren­dig is folyamatosan növekvő anyagi támogatást kaptak.) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium folyamatosan őr­ködött azon, hogy az egyházi is­kolák autonómiája érvényesül­hessen. Több egyházi felsőokta­tási intézmény akkreditációja is megtörtént az elmúlt időszak­ban. Mi továbbra is olyan államot és társadalmat szeretnénk, amelyben egyaránt otthon érzi magát világi és hívó, keresz­tény és más vallású, katolikus és protestáns, azaz minden hí­vő, függetlenül attól, hogy tör­ténelmi vagy szabadegyházban gyakorolja a hitét. Tiszteletben tartjuk a magyar társadalom világnézeti és vallási sokszínű­ségét. Távol áll tőlünk, hogy embereket vallásuk miatt rang­soroljunk. Osztroha Bertalan Független Kisgazdapárt, országgyűlési képviselőjelölt a 10. sz. választókerületben A politika a hatalmat gyakorló állam elveinek és gyakorlati te­vékenységének a megnyilvánu­lása. A hatalmon lévők politiká­ján keresztül valósul meg az alapjogok rendszere, ezek közé tartozik a lelkiismereti és val­lásszabadság. Az „alapjogok” pontatlan megfogalmazása so­rán az állam túlzott befolyással bír az állampolgárok által nem kívánt területeken, így az alap­jogok megvalósulását nyomasz­tóan akadályozza. A modern magyar társadalom több terüle­ten igényli az egyházak tevé­kenységét! Az egyházak használhatatlan állapotban kapták vissza az épü­leteiket, kórházaikat, iskoláikat, viszont ilyen leromlott állapot­ban a vallásszabadságukon esik Kiemelés a kormányprogramból A kormány fontosnak tartja az egyházi tevékenység anyagi hát­terének kiépülését. Ezt úgy kívánja előmozdítani, hogy az elve­zessen az egyházak anyagi függetlenségéhez, másfelől ne sértse mások lelkiismereti szabadságát. Távlatilag azt tartja helyes­nek, ha a hívek, személyi jövedelemadójuk meghatározott ré­szének terhére, magúk gondoskodnak egyházuk fenntartásáról. Belátja azonban, hogy az egyházak ez idó szerint még állami tá­mogatásra szorulnak. Arra törekszik, hogy az egyházak költség- vetési automatizmus révén jussanak állami támogatáshoz. Annak érdekében, hogy a támogatásra elkülönített költségve­tési keret hitéleti támogatást, szolgaló részének egyházak közöt­ti felosztása tükrözze az állampolgárok akaratát is, a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy az állampolgárok a személyi jöve­delemadójuk jelképes hányadát az általuk tetszőlegesen válasz­tott egyház vagy más, meghatározott társadalmi szervezet javá­ra fizethessék be. Az elkülönített költségvetési keret egyházak közötti felosztásakor a befizetések alapján tükröződő támoga­tottsági arányszám szolgáljon irányadóként. Az így kialakuló modell korrekciója az egyházakkal történő folyamatos konzultá­ció során megy végbe. A költségvetési keretből rájuk eső össze­gen felül az egyházak természetesen az őket támogatók adóhá­nyadát is megkapják. A kormány továbbra is garantálja, hogy az egyházak oktatá­si, egészségügyi és szociális tevékenységük ellátásához ugyan­azt a normatív állami támogatást kapják meg, mint amit a ha­sonló tevékenységet folytató állami, önkormányzati, magán- és alapítványi intézmények kapnak. Javasolja, hogy az egyházak vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy ezen intézményekben dolgozó alkalmazottaikkal olyan munkaszerződést kössenek, amely a közalkalmazottakéhoz hasonló státust biztosit nekik. A Tiszáninneni Református Egyházkerület iskolái ÓVODÁK Református óvoda Miskolc-Diósgyőr ISKOLÁK Református általános iskola Református általános iskola Református általános iskola Református Gimnázium Lévay József Református Gimnázium Miskolc-Diósgyör Mezocsát Tiszakoszi Sárospatak Miskolc TEOLÓGIAI AKADÉMIA Sárospataki Református Teológiai Akadémia Sárospatak A katolikus egyház iskolái Borsod-Abaúj-Zempién megyében ÓVODÁK Miskolc-Diósgvőr Római Katolikus Óvoda, Miskolc Szent Miklós Óvoda, Miskolc Szociális Missziótársulat Bethánia Napköziotthonos Óvoda, Szikszó ISKOLÁK Don Bosco Általános Iskola és Szakiskola, Középiskola, Kazincbarcika Széni István Katolikus Általános Iskola, Mezőkövesd Szent Margit Általános Iskola, Sátoraljaújhely Fényi Gyula Miskolc i lezsuitn Gimnázium, Miskolc Miskolci Katolikus Gimnázium és Diákotthon, Miskolc KOLLÉGIUMOK Kelemen Didák Fiúkollégium, Miskolc Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium, Sátoraljaújhely Szociális intézmények Idősek otthona Sátoraljaújhely Szent Anna Szeretetotthon, Ózd Karitasz Idősek Klubja, Ózd csorba, lúszen a feltételrendsze­rek hiányában a vallásos embe­rek nem tudják elvégezni a kül­detésük szerinti munkákat. A Szent Korona jelképezi az egyházi intézményrendszert, az apostoli keresztény hitet. Pártunk szerint az államnak és az egyháznak egymás létét is kell ismerni és akceptálniuk kell egymást, hiszen felelősséggel vi­seltetnek a népért és egymásért ! A politika nem csak az állam ügye és nem csak a politikai pártoké. Jelenleg jogilag szabad mozgásteret ad az alkotmány az egyházak számára, de ez a rendszerváltás idején nem töl­tődött fel tartalommal. A jelenlegi hatalom finanszí­rozási rendszere újra kiszorítja az egyházat a társadalmi tevé­kenységből, hiszen nem kapják meg azokat a normatív támoga­tásokat oktatási, egészségügyi stb. tevékenységüknél, amiket az állami és magánintézmé­nyek megkapnak. A jelenlegi koalíció megte­remtette azt az ideológiát, ami alapján szétválasztja az államot és az egyházat és ezt úgy tünte­tik fel, mint ha az állami egy­házügyi hivatal akarata lenne. Ezért az FKGP a kétkamarás országgyűlés mellett tör lán­dzsát, ahol az egyházak a maguk képviselői útján a parlamenti munka aktív részeseivé válnak. A demokrácia teljessége, a lelki- ismereti és vallásszabadság nem egyenlő a szabadossággal. Nem nézhetjük tétlenül, hogy ifjúsá­gunk egyre mélyebbre jusson. A közelmúltban annyit hangozta­tott „másság” a régi magyar érté­kek, egyházi tanítások fellazítá­sát segíti elő. Meg kell őriznünk a keresztény jelleget és hitünk megtartó erejét! Az egyházi ifjú­sági szervezetek nem kapták vissza a korábbi székhelyeiket, így ők a társadalom mostohái, szemben a baloldali ifjakkal. A lelkiismereti szabadsággal „biztosították” a vallásszabad­ságot és mindent megtettek an­nak megszűnése érdekében. Az esélyegyenlőség helyreállítása nélkül nem valósul meg a kor­szerű, igazi demokrácia hazánk­ban. Ha ez így lesz, úgy igaza lesz Joseph Tatzinger mondásá­nak: „Ha nem tanultuk meg a demokráciát a kereszténységre tájolva, a kereszténységet pedig a szabad, demokratikus államra tekintettel élni, minden bizony­nyal eljátsszuk a demokrácia fönnmaradásának esélyét”. A parlamenti felszólalásaink a nemzet, a nép sorsát tartják és tartották mindig is szem előtt, mert Magyarországot ma­gyar eszközökkel és magyar módszerekkel lehet csak kive­zetni abból a szakadékból, amelybe idegen vezetők vitték. A Szent Korona eszméje év­századokon keresztül az össze­tartozás erős tudatát adta, és adja most is. Meg kell hogy élje a magyar nemzet az újabb mil- lecentenáriumot - és azon túl is - a népek nagy családjában. Hi­szen: „A világ ránk tekintve ar­ra számít, hogy vállalunk gond­jaiból egy hazányit”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom