Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

A közelgő választások arra is figyelmeztetnek, hogy lassan befejezi munkáját a jelenlegi kormány. Itt az ideje tehát, hogy mérlegre tegyük a koalíciós pártok. ígéreteit és eredményeit. Tizenöt, közérdeklődésre számot tartó témát választottunk ki az 1994-ben megfogalmazott kormányprogramból, s ezen témákról készítettünk összeállítást, amelyek mindegyüké négy egységből áll. Az egyik az adott témát meghatározó, kormányprogramból vett idézet; a másik az ehhez csatlakozó, a szerkesztőség által készített magyarázó, értelmező, elemző anyag - ami alkalmanként állhat szakértői véleményből, a témához kapcsolódó statisztikai, informatív adatok megjelenítéséből, vagy a kettő kombinációjából. A harmadik, és a negyedik, egység elkészítését a politikai élet szereplőire bíztuk.: valamennyi téma kom­mentálására felkértünk egy-egy kormányoldali és ellenzéki pártot - a megadott terjedelmen belül teljes egészében rájuk bízva a megközelítés, az elemzés, az értékelés módját. A számvetésen, mérlegkészítésen túl az Észak-Magyarország feladatának, tartja azt is, hogy a maga le­hetőségei szerint segítse olvasóit abban, hogy minél alaposabb információk, birtokában dönthessenek, a szavazófülkében: kire szeretnék bízni az ország sorsának alakítását a következő négy esztendőben. KORMANYMERLEG Mai témánk: európai uniós és NATO-csatlakozás Kiemelés a kormányprogramból A fejlett országokhoz történő szoros kapcsolódás, az euro-átlánti térségbe történő integrálódás szempontjából megkülönböztetett je­lentősége van annak, hogy Magyarország a lehetséges legkorábbi időpontban és az elérhető legkedvezőbb feltételekkel az Európai Unió .tagja legyen. A tagság hazánkat a gazdasági integráció mel- ' lett a politikai együttműködés, a közös külpolitika, biztonságpoliti- . ka és védelem részesévé is teszi, így az egyidejűleg szolgálja majd gazdasági érdekeinket és biztonságunkat. A csatlakozás napirendre kerüléséig a kormány, arra törekszik, ■ hogy minél jobban kihasználja a társulási megállapodásból adódó lehetőségeket. Élni kell a megállapodás továbbfejlesztésének és szükség szerinti felülvizsgálatának, módosításának a szerződésben is biztosított eszközével annak érdekében, hogy a társulás az eddi­ginél több előnnyel jáijon a magyar gazdaság számára. A magyar külpolitikának stratégiai célja,, hogy az országot az euro- . atlanti térséghez kapcsolja. Ebben a folyamatban kiemelkedően fontos szerepe v'an Magyar-ország- és a NATO kapcsolatainak, poli­tikai és katonai együttműködésének. Hazánk, részvétele az cszak- atlonti Együttműködési Tanács munkájában, valamint a Partner-., seg a Békéért programban nemcsak biztonságunkat, erősíti, de hoz­zájárul ahhoz is, hogy létrejöjjenek a NATO-hoz történő csatlako­zás feltételei. A kormány Magyarország NATO-hoz történő csatla- • hozására vonatkozó döntését - a ícltctelekot meghatározó tárgya- • lásokat követően - népszavazással kívánja megerősítetni. Magyar NATO- és EU-kapcsolatok - a legfontosabb események tükrében Magyar-NATO kapcsolatok rnfsaimmmmm 1990. február 20. - Horn Gyula külügyminiszter - elsőként az akkori Varsói szerződés vezető politikusai közül - Budapesten kijelentette: „egyáltalán nem ki­zárt, hogy Magyarország csatla­kozni fog a NATO-hoz”. 1990. július 18. - Antall József miniszterelnök belgiumi látoga­tásán megbeszélést folytatott Manfred Wömerrel, a NATO fő­titkárával, akit magyarországi látogatásra hívott meg. Tárgyalá­sai után a magyar kormányfő be­jelentette: Magyarország brüsz- szeli nagykövete megbízást ka­pott a NATO-val való állandó kapcsolattartásra. 1990. november 19-21. - Har­mincnégy európai és észak-ameri­kai ország állam- és kormányfői­nak részvételével Párizsban aláír­ták a VSZ és a NATO tagországai között létrejött megállapodást a hagyományos fegyverzetek csök­kentéséről, valamint a 22-ek kö­zös nyilatkozatát, hogy többé nem tekintik ellenségnek egymást. 1990. november 28-29. - Az Észak-atlanti Közgyűlés - a NA- TO-parlament - londoni üléssza­kán Magyarország társult tagi stá­tust kapott a résztvevő közép- és 1991. december 20. - 16 NATO-, és 9 korábbi VSZ-tagország rész­vételével megalakult az Észak-at­lanti Együttműködési Tanács. 1994. január 10-11. - Brüsz- szelben a NATO csúcstalálkozója hivatalosan meghirdette a „Part­nerség a békéért” kapcsolatrend­szert, egyúttal kilátásba helyezte a Szövetség „fokozatos és evolu- tív” kibővítésének a lehetőségét. 1994. november 15. - Kovács László külügy-, és Keleti György honvédelmi miniszter Brüsszel­ben véglegesítette a NATO és Magyarország kétoldalú együtt­működési munkaprogramját. 1994. december 1-2. - Az Észak­atlanti Tanács külügyminiszteri ülése határozatot hozott arról, hogy kezdődjenek Szövetségen be- lüb konzultációk a majdani kelet­európai kibővítés feltételeinek és következményeinek tisztázására. 1995 1995. december 5. - Az Ország­gyűlése megszavazta, hogy ma­gyar műszaki kontingens vegyen részt a délszláv válság békés ren­dezésének végrehajtását biztosító nemzeti erők munkájában. iftíJA ' \ "/ Vv í , '/// if ' 'C"Ás^' Jl ís/ff -> ■ f /<'/) ''T <í V 1996. árpilis 9. - Somogyi Ferenc külügyi államtitkár átadta a tag­gá válás előkészületi folyamatával kapcsolatban megfogalmazott hi­vatalos magyar dokumentumot. 1997 1997. július 8. - A NATO-tagál- lamok madridi csúcsértekezletén csatlakozási tárgyalásokra hív­ták meg Magyarországot, Cseh­országot és Lengyelországot. 1997. szeptember 10. - Meg­kezdődtek a magyar NATO-csat- lakozási tárgyalások. 1997. október 29. - Az ötödik megbeszélési fordulóval eredmé­nyesen befejeződtek magyar a csatlakozási tárgyalások. 1997. november 16. - A NATO- csatlakozáról rendezett népszava­záson 3 948 792 fő, a jogosultak 49,24 százaléka vett részt, igennel szavazott: 3 327 118 fő, az érvé­nyesen szavazók 85,33 százaléka; nemmel szavazott: 572 084 fő, az érvényesen szavazók 14,67 száza­léka. Az Alkotmány értelmében így a népszavazás eredményes. 1997. november 17. - Kovács László külügyminiszter elküldte Javier Solana NATO-főtitkámak azt a szándéklevelet, amely ki­nyilvánítja Magyarország érde­keltségét a NATO-hoz történő csatlakozás iránt. 1997. december 16. - A NATO külügyminiszteri értekezletén a három meghívott ország külügy­miniszterének jelenlétében aláír­ták a Cseh Köztársaság, Magyar- ország és Lengyelország Csatla­kozási Jegyzőkönyvét. A jegyző­könyvek a Szövetséghez való csatlakozásra vonatkozó meghí­Megállapodást (társulási szerző­dést), s azok parlamenti ratifikálá­sát ajánlja az EK tagországainak. Október 28. - Londonban sor kerül az EK Elnöksége, az EK Bizottsága és a Visegrádi Orszá­gok első csúcstalálkozójára, me­lyen magyar részről Antall József miniszterelnök vesz részt. ... . .... ..... .... 1998. február 3. - Kanada és Dá­nia elsőként ratifikálta a csatla­kozási jegyzőkönyvet. Magyar-EK/EU kapcsolatok ijä.-rt * . 1998 . - . , , , Augusztus 8. - Diplomáciai kap­csolatok felvétele az Európai Kö­zösségek és Magyarország között. 1991 ‘'kféf’Mi I Ü December 16. - Aláírják az EK és tagállamai és Magyarország, il­letve Lengyelország és Csehszlo­vákia közötti Európa-Megállapo- dást társulás létesítéséről. Szeptember 16. - Az Európai Parlament ratifikálja az EK-ma- gyar és az EK-lengyel Európa­Június 21-22. - Az Európai Tanács koppenhágai ülésén úgy határoz: azok a közép- és kelet­európai társult országok, me­lyek ezt kívánják, az EU tagjai lehetnek. Február 1. - Hatályba lép a ma­gyar-EK társulási szerződés. Április 1. - Magyarország hiva­talos csatlakozási kérelmének be­nyújtása az Európai Unió Taná­csának soros elnökségéhez. December 8. - Az EU soros né­met elnöksége Kohl kancellár kezdeményezésére meghívja a társult KKEU-i államok állam- és kormányfőit az elnökséget lezáró essen! Európai Tanács ülésére. December 15-16. - Az Európai Tanács madridi ülése megbízza az Európai Bizottságot, hogy dol­gozza ki a bizottsági véleményt a KKEu-i országok csatlakozási ké­relmeiről. Ól Április - az Európai Bizottság eljuttatta a magyar kormányhoz a Kérdőívet. Július 26. - A Bizottság Kérdő­ívére adott válaszok kidolgozása. 1997 Július 16. - A Bizottság ország­véleményeinek és a bővítéssel kapcsolatos anyagainak nyilvá­nosságra hozatala. A bizottság pozitív avis-t állít ki Magyaror­szágiul és javasolja a tárgyalások megkezdését hazánkkal. December 12-13. - Az Európai Tanács luxembourgi ülése dön­tést hoz a bővítési folyamat meg­kezdéséről. A Tanács döntése ér­telmében 1998 tavaszán kétolda­lú kormányközi konferenciák ke­retében az EU megkezdi a csatla­kozási tárgyalásokat a legfelké­szültebb (5+1) társult állammal, köztük Magyarországgal. 1998 Január 26-27. - A brit soros el­nökség nevében Robin Cook külügyminiszter hivatalosan is bejelenti: a csatlakozási tárgya­lásokat az 5+1 állammal 1998. március 31-én kezdik meg Londonban. Kovács Tibor Magyar Szocialista Párt, a 12. sz. választókerület or­szággyűlési képviselője A magyar külpolitika fő célkitű­zése volt az elmúlt négy évben a NATO-hoz és az Európai Unió­hoz való csatlakozás előkészíté­se - más olyan fontos problé­mák mellett, mint a szomszéd országokkal a kapcsolatok fej­lesztése. Ma abból a szempont­ból kell értékelnünk ezeket a célkitűzéseket, hogy azok mennyire voltak megvalósítha­tóak, mi valósult meg belőlük és mennyire szolgálták az or­szág társadalmi fejlődését, az ország biztonságát. A külpolitikánkat meghatá­rozó feltételrendszer egyes ele­mei jelentősen változtak az el­múlt négy év során, mégis e po­litika eredményeként kedvező- ! en formálódott külföldön a „Magyarország-kép”, ami hoz­zájárult célkitűzéseink nemzet­közi megértéséhez és támogatá­sához. Az átfogó bel- és külpoli­tika, társadalmi és gazdasági felkészülés eredményeként ha­zánk már ma is csaknem teljes mértékben megfelel az euro-at- lanti csatlakozás általános fel­tételeinek. Az eredményes népszavazás után minden reményünk meg­van arra, hogy 1999 áprilisában a szervezet fennállásának 50. évfordulóján Magyarország hi­vatalosan a NATO teljes jogú tagjává válhat, s ezzel tovább erősödik földrajzi környezetünk politikai és katonai stabilitása. Az Európai Unió Tanácsa 1997 decemberében Luxemburg­ban döntött arról, hogy a csatla­kozási tárgyalások 1998. tava­szán elkezdődnek, így a felkészü­lés utolsó szakaszához érkezünk. Ha országunk gazdasági, po­litikai teljesítménye a ma lát­ható módon és mértékben nö­vekszik, valamint az unió is to­vább folytatja belső szervezeti átalakítását a következő évek a felvételi eljárás döntő szakaszai lesznek. A tagságra való felké­szülés sikere nemcsak a kor­mányzat tárgyalási tevékenysé­gén múlik, hanem azon is, hogy a társadalom és a gazdaság szervezetei, csoportjai milyen eredménnyel fejlesztik és újít­ják meg tevékenységüket. A kormány időben megkezdte a tagfelvételi tárgyalásokra va­ló felkészülést, létrehozta a fel­készülés intézményi-szervezeti kereteit, az Integrációs Kabine­tet, az Integrációs Államtitkár­ságot, amely e felkészülés koor­dináló szervezete, az Integráci­ós Stratégiai Munkacsoport. Huszonhét munkacsoport dolgozza ki - a legjobb szakem­berek bevonásával - a magyar stratégia elemeit, az egyes rész­területeken elérendő célokat és a kompromisszumok határait. A tárgyalások sikerét és a „végeredmény” elfogadását se­gíti a rendszeres tájékoztatás. Az európai együttműködés elmúlt évtizedei sikeresen biz­tosították a földrész békéjét, a létrejött politikai struktúrák szinte teljesen kizárják az erő­szak állami szintű alkalmazá­sát. Az Európán belüli határok jelentőségének csökkenése nem jelenti a nemzeti hovatartozás megszűnését az unióban. Olyan modell alakult ki, melyben min­denki megőrizheti nyelvi, nem­zeti, kulturális, vallási identitá­sát. Az unióhoz való csatlako­zás véleményem szerint nem gátolni, hanem segíteni fogja a határokon túl élő magyarokkal való kapcsolatainkat. Magyarország azt szorgal­mazza, hogy minden arra felké­szült országnak helye legyen az unióban. A jószomszédi viszony, a szomszédos országok csatla­kozási szándékának támogatá­sa nem valamiféle öncél, az unió országai jóindulatának el­nyeréséért, hanem országunk illetve az ott élő honfitársaink érdeke is ezt kívánja. Osztroha Bertalan Független Kisgazdapárt, országgyűlési képviselőjelölt a 10. sz. választókerületben Magyarország történelme során hosszú ideig a fejlett Európa ré­sze volt, ezt még Szent István ki­rályunk ismerte fel bölcsen, hogy ha nem integrálódunk a keresz­tény Európába, elveszünk. Tehát az unióhoz való csatla­kozásunkkal az ország a termé­szetes közegébe kerül vissza, oda, ahova az elmúlt 50 évben mindig is tartozni akart. A csat­lakozásra most kivételes lehető­ség nyílik, amit nem szabad el­szalasztani, mert az akár végleg is elveszhet. Az integráció egyéb­ként meggyorsíthatja a gazda­ság fejlődését, megújítását. Áz FKGP szerint szükség van sokoldalú felkészülésre, hiszen az eredményes, a valódi előnyö­ket biztosító belépés e nélkül el­képzelhetetlen. A belépési straté­giának tartalmaznia kell a lehet­séges és elvárt előnyöket és a még elfogadható hátrányokat, ill. a tárgyalási taktikát. A csatlako­zásnak akkor van igazán értel­me, ha az ország hozzájut a szo­kásos segélyekhez. Az integráció akkor tud hatékonyan működni, ha nem jelentősek a fejlettségbeli különbségek. Eddig, a tárgyalá­sok során az igényeink érvénye­sítése elől udvariasan meghát­ráltak, a liberális kormány ezt megértette és elfogadta, nehogy megsértsék a nyugati partnere­ink érzékenységét. Nem biztos, hogy a külpoliti­kai érdekeinket, akkor tudjuk legeredményesebben képviselni, ha közülünk bárki is a magyar­ság nevében lemond ezeréves jo­gainkról. A jelenlegi koalíció túlszár­nyalta a világot az idegen érde­kek következetes képviseletébea Nemcsak gazdasági kérdések­ről van itt szó, hanem a nemzeti identitásunk veszélyeztetéséről is, mert így könnyen elvesztheti a magyarság önálló arculatát, a magyar nevet viselnénk ugyan, de nem lehetne tudni, hogy mitől lennénk magyarok, ha nemzeti sajátosságaink eltűnnének. Ha gazdaságilag elmaradott ország­ként kerül sor az integrációra, akkor a kiszolgáló ország helyze­tébe kerülünk és csak hosszú év­tizedek, netán évszázadnyi idő elteltével sikerül kedvezőbb pozí­ciót elfoglalni. Ezért van szükség az általunk alkotandó nemzeti kormány létrehozására, hogy versenyt futva az idővel, úgy hozzuk létre gazdaságunkat és hajtsuk végre komplex tervként működő programunkat, amely­nek minden egyes eleme gazda­ságunk mielőbbi fellendítését és a magyar jóléti-jogállami viszo­nyok olyan megteremtését igény­li, amely az egyetlen lehetséges útja a magyarság megmaradásá­nak. Az infláció mértéke, az árfo­lyampolitika, a feketegazdaság súlya, az adók és járulékok kirí­vóan magasak! A magyar jövő szempontjából az Európai Unióba és a NATO- ba való belépésünk szorosan összefügg! Ha fenn akarunk maradni, és el akarjuk kerülni a mind fenye­getőbb rémet, a felőrlődés veszé­lyét, akkor gondoskodnunk kell a magyarság védelméről. Ez a szö­vetségi rendszer pedig a NATO, belépésünk sürgető feladat, ak­kor is, ha erre nem vagyunk min­denben felkészülve. De ki kell használni a magyar érdekek je­lentős képviseletét, hiszen leg­alább annyira érdeke Nyugat-Eu- rópának is, hogy a megüresedett, volt szovjet katonai repülőterek most a NÄTO seregeinek nyújtsa­nak biztos támpontot. A NÄTO- ba való belépésünk lehetőségének küszöbén állunk ás miután ez ön­magában is egy jelentős védelmet jelent a jövőnk szempontjából, ezt a lehetőséget meg kell ragadnunk és minél előbb NATO-taggá kell válnunk, még akkor is, ha nincs kedvező lépés, melynek árnyolda­la ne lehetne.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom