Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-03 / 52. szám

Magyarország 1998. Március 3«, Kidd (HÍREK Zöldmezős iparterület Putnok (ÉM) - A Putnok Bá­nya Kft.-től megvásárolt régi szénosztályozó területét az ön- kormányzat kétfelé osztva sze­retné hasznosítani. Az egyik tulajdonrész megvásárlására ugyan jelentkezett egy vevő, s a szakértő által több mint 2 millió forint értékűre becsült ingatlanrészért 400 ezer forintot ajánlott fel, ezt a vételi javaslatot a képviselő-testület a leg­utóbbi ülésen nem támogatta. Felhatalmazta vi­szont a polgármestert, hogy nyilvános pályázaton hirdesse meg az értékesítést, az elbírálás jogát pe­dig megtartotta. A cél az, hogy a területen munka­helyteremtő, zöldmezős beruházás létesüljön. Üdvözölnék a vállalkozásokat Kazincbarcika (ÉM) - A vá­ros képviselő-testülete dönté­se értelmében egyetért az AES Borsodi Energetikai Kft. területén tervezett ipari park létrehozásával és támogatja a létesítmény kialakítását. A foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében intéz­kedik a betelepülő vállalkozásoknál az adminiszt­ratív ügymenet felgyorsítására, s mind a helyi iparűzési adó, mind a vállalkozók kommunális adója esetében jelentős kedvezményeket nyújtana. A betelepülők számára támogatási összeget - idén 5 millió forintot - különít el. Pályázatok és megszorítások Szendrő (ÉM) - Mintegy 30 millió forintos hiánnyal indul a város idei költségvetése - de- rült ki a tegnapi testületi ülé- ' sen; az önkormányzat azon- ban nem kíván hitelt felvenni. A forráshiány a helyi szakem­berek szerint pótolható az ön­hibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek járó állami támogatással és egyéb pályázatok benyújtásával. Speciális olimpiára készülnek Sajószentpéter (ÉMj - Már hagyományosan ismét borsodi helyszíne lesz a Speciális Olim­pia „Mohos Kupa” országos versenynek, amelyet értelmi fogyatékos sportolók számára rendeznek. A korábbiakkal el­lentétben az idén az asztalite­niszen kívül erőemelésben is összemérhetik tudá­sukat a szellemileg sérült emberek, akik az ország valamennyi intézményéből, illetve családos sport­egyesületéből érkeznek az április 6-tól 9-ig tartó rendezvényre. ■PFW'; Javítanák a vajácsi utcaképet, járdán­háza egyik forgalmas részén, a vajácsi bányász ko­lónialakások utcafronti homlokzatainak felújítását . tervezi az önkormányzat. Közhasznú munkások se­gítségével, önkormányzati finanszírozással tennék rendbe az épületeket, ugyanis az ott lakók többsége nem képes ezt saját erőből megoldani. Fotó: Vajda j. Trópusi éghajlaton, varbói citrusok között A termő citromfa nem csoda, de a 84 dekás citrom mégsem mindennapi Varbó (ÉM - SZN) - Ha én va­lamit eldöntők, addig nem adom fel, amíg el nem érem a célomat - jelenti ki határozot­tan Szelekovszky Lóránt, a déligyümölcsfáiról és óriás­kaktuszairól híressé vált pe­dagógus. Azt magam is alátá­maszthatom, hogy a parasz- nyai iskolaigazgató szobájá­ban előkelő helyen áll a fel­irat: Csak azért is! Annak el­lenére, hogy a sajtó az utóbbi hetekben igencsak csodájára járt egzotikus növényeinek, nem tartja citrom-, narancs-, mandarinfáit különlegesnek, sőt, úgy véli, a citrom ter­mesztése gazdaságosabb, mint a paradicsomé. A varbói házat 12 évvel ezelőtt már eleve úgy építették, hogy a nappaliból nyíló terasz üvegház­ként szerepelt a Diósgyőrből ki­költözött Szelekovszky Lóránt ter­veiben, s lón.- Hadilábon állok a dátumok­kal, de azt hiszem, hét éve kezd­tem el déligyümölcsökkel foglal­kozni - meséli a különleges növé­nyek szerelmese. - Nem dézsá­ban, vagy cserépben helyeztem el a növénykéket, hanem szabad­földben. Egészen különleges sze­rencsém volt, mert a szomszéd ak­kor bontotta a tapasztott padlá­sát, az onnan kikerülő anyagot tettem alulra. Arra biohumusz ke­rült, amihez egy csődbe ment, gi­lisztákkal foglalkozó parasznyai ismerősömnél jutottam hozzá, kü­lönösen jutányos áron. Rengeteget hoztam belőle, úgy 10 zsáknyit...? - néz lengyel származású felesé­gére. . Szelekovszky Lóránt gyakorla­tilag ennek tudja be a sikert: ilyen jó táptalaj még az eredeti medi­terrán termőterületen sem jut ki minden citrusfának. A tanár úr nem biológus, fóldrajz-rajz-angol szakos, bár főállásban inkább is­kolamenedzser. De az tény, hogy már az édesapja is nagy növény­szakértő volt, tőle a kaktuszok iránti bűvölet. Sokkal később is­merkedett meg a sajókápolnai Gö­Szelekovszky Lóránt az idei terméssel rög Jánossal, sajnos, csak nem sokkal az idős ember halála előtt, aki többezer apró termetű kak­tuszt hagyott rá, és az iskolára, ahol szintén van üvegház. Ezek a „kis szúrósak” persze nem hason­líthatók az itthoni, kétméteres kaktuszokhoz, amelyek nem csu­pán egészen különlegesek, de cso­dálatosak is - mondja gazdájuk, aki szabadidejének legnagyobb ré­szét kisebbik lányával együtt az üvegházban tölti.- Vettem is, kaptam is a különleges növénykéket. Volt pél­dául egy jó barátom, akinek uta­zási irodája van, s minden medi­terrán útjáról hozott nekem va­lamit. No meg én is gyűjtöttepi, ha arra jártam. A narancs Spa­nyolországból, a mandarin Gö­rögországból származik, a citro­mok közül az egyik szintén gö­rög, a másik lengyel. • - Lengyel?! Az mintha még északabbra volna, mint Varbó...- Az az érdekes, hogy amikor Lengyelországban éltem, ottani ismerőseink paradicsom és papri­ka termesztésébe fogtak, aztán átálltak citromra. Azt mondták, rájöttek, hogy sokkal gazdaságo­sabb. Igazuk van. És ami még ér­dekes, hogy mindkét citromfám itt, Észak-Borsodban egyaránt szép nagy méretű gyümölcsöket terem, attól függetlenül, hogy honnan származik. A házban egy növény sem ma­rad meg, a szobák szerencsétlen tájolása miatt nem is kínozzák ilyesmivel kedvenceiket az itt la­kók, noha már miskolci érájuk­ban is a különc „növénykedésről” ismerték az idősebb Szele- kovszkyt és fiát. Persze nincs is erre szükség, hiszen egyetlen lé­péssel az üvegházban, trópusi ég­Fotó: MTI - Végh Csaba hajlaton találják magukat. Szele­kovszky Lóránt vasárnap szüre­telt, csak öt szép termést hagyott a fákon mutatóba. Muszáj perme­teznie, mondja, mert egy holland virágkülönlegességgel bekerült a pajzstetű és mindent ellepett. A déligyümölcsök minden évben te­remnek, eddig is így volt, ezután is így lesz, bizakodik a citromgaz­da, aki percek alatt meggyőz: mindent tud a termesztési körül­ményekről, az oltásról, persze, csak könyvekből és némi tapasz­talatból.- A termő citromfa Magyaror­szágon egyáltalán nem csoda - bi­zonygatja. - Persze óriási beruhá­zást kíván, ha komolyan foglal­koznak vele, de aztán nagyon há­lás. Szóval nincs itt semmi külö­nös. Bár ami igaz, az igaz: egy 84 dekás, zamatos magyar citrom azért mégsem mindennapi... FALURÓL FALURA ilgl EZT LÁTNI KELL! Meghurcoltak feszületé : ....-------------------------------------­Fot ó: Bujdos Tibor SZÖGLIGET Húsvét után indul az útépítés - Két utca kiépí­tésére, teljes aszfaltozásá­ra nyert pályázati támoga­tást a szögligeti önkor­mányzat még a tavalyi év­ben. A kivitelező vállalko­zással meg is kötötték a szerződést, így a közel 8 millió forintos beruházás az idén megvalósulhat: a tervek szerint április köze­pén, húsvét után kezdenék a munkálatokat. A 3 mé­ter széles, aszfaltozott utak két oldalán zúzalék­kal borított útpadkát is ki­alakítanak. TARDONA Ünnepi hét Jókai jegyében - A márciusi ju­bileumi évforduló Tardo- nán, Jókai bujdosásának helyszínén nagyobb hang­súlyt kap, mint más tele­püléseken. A Jókai Mór Általános Iskola az utókor lelkes tiszteletét azzal fe­jezi ki, hogy egy egész he­tes rendezvénysorozattal ünnepel: hétfőtől az intéz­ményben indulók szólnak, rajzpályázat, kokárdaké­szítés és aszfaltrajzver­seny várja a gyerekeket, 150 perces községi társa­dalmi munkát és 48 per­ces tömegsportot tervez­nek, pénteken pedig be­rendezik az iskolát Pilvax Kávéháznak. Szombaton két busznyi miskolci isko­lással együtt kirándulnak az Örvénykőhöz és megko­szorúzzák Jókai mellszob­rát, este pedig fáklyás fel­vonulás és tábortűz készí­ti elő a vasárnapi, községi ünnepélyt. UPPONY Kábeltévés tervek és terhek - Amennyiben megállapodás születik, kazincbarcikai vállalko­zás venné át az upponyi önkormányzattól a kábel­televízió-hálózat üzemel­tetését. A havidíj jelenleg 250 forint vételi helyen­ként, az önkormányzat pedig üzemeltetőként a szervizelésre és a hibael­hárításra kért fel külön­böző cégeket. Demjén Zol­tán polgármester szerint az új törvény miatt igen­csak megnőnek a lakos­ság terhei, mert míg ko­rábban a rossz vételi lehe­tőségek miatt nem kellett tévédíjat fizetni, most már a készülékekre fize­tendő ki az összeg, amely a kábeltévé üzemeltetés havidíjával együtt tete­mes summa az egyébként sem jómódú családok szá­mára. ALSÓSZUHA Kukánként 100 forint ­Alsószuhán a múlt heti testületi ülésen született döntés arról, hogy április 1-jétől rendszeresen szál­lítják a háztartási szilárd hulladékot, és a lakosság­nak edényzetet kell bizto­sítania erre a célra. Koráb­ban a község területén el­helyezett konténerekben gyűjtötték a szemetet, de sajnos a település határá­ban is gyűltek az illegális lerakóhelyek. Ezt a kör­nyezetszennyezést szeret­né felszámolni a helyi ön- kormányzat - jelezte Kiss István polgármester. A szállítást végző cég hivata­los lerakóban helyezi el a hulladékot, az önkormány­zat pedig kukánként 100 forinttal támogatja a csa­ládokat. Azzal is enyhítik a terheket, hogy az egye­dül élők, vagy kisnyugdí­jas, idős házaspárok eseté­ben két porta közösen is fenntarthat egy edényt, hogy a költségek csökken­jenek. TRIZS Közösen pályáznak - A napokban eldől, hogy a Ragály, Trizs és Aggtelek önkormányzata által kö­zösen létrehozott Cseppkő Kft. milyen pályázati le­hetőségek és anyagi köte­lezettségek mellett tudja megvalósítani a közös szennyvízberuházást. Mindezek mellett felme­rült - szintén a három te­lepülés igénye alapján - egy közös szemétlerakó hely létesítése is. Ez Trizs számára nagy valószínűséggel azt jelen­ti, hogy a község egyéb belső fejlesztésekre, a leg­szükségesebb járda- és hídépítésre nem tud az idén pályázni, mert az önrészt valamennyi beru­házás esetében elő kell teremtenie, ám a szűkös költségvetésből mindenre nem futja. „A meghurcoltakért" Múcsony (ÉM - SZN) - A múcsonyi magángazdálko­dó, Kaulics Illés számára mindent a föld jelent. Min­dennapi munkálkodása mellett azonban állandóan foglalkoztatja, hogy a kö­zösségért, szűkebb pátriá­jáért, mások javára is „letegyen valamit az asz­talra”. A vállalkozónak van már alapítványa, ar­borétumot és jubileumi emlékparkot épít, egyesü­letet szervez, s állított egy olyan emléket, amely an­nak üzenetét hordozza, hogy egykor igen sokan lettek földönfutóvá, kisem­mizetté - egy önkényes rendszer jóvoltából. A Múcsony melletti szántóföldeken állított emléket Kaulics Illés an­nak, hogy a föld újra ma­gántulajdonba került. A múcsonyi gazda szerint ez az emlék mindenkiről szól, akinek az államosí­táskor elvették a földjeit, akiket kisemmiztek va­gyonukból, akiket kitele­pítettek, s akik egy nehe­zen minősíthető eszme ál­dozataivá váltak. Ezért is áll a kereszt mellett egy lángoló fáklyát jelképező kopjafa, Takács István nyugdíjas bányamérnök fafaragó alkotása, amely feledtetni hivatott a fele­kezeti hovatartozást. Raj­ta ez a felirat: ,A meghur­coltakért.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom