Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-13 / 61. szám
9 Isuk-MasmiokszA» HÁTTÉR 1998. Március 13.f Péntek A közelgő választások arra is figyelmeztetnek, hogy lassan befejezi munkáját a jelenlegi kormány. Itt az ideje tehát, hogy mérlegre tegyük a koalíciós pánok. ígéreteit és eredményeit. Tizenöt, közérdeklődésre számot tartó témát választottunk ki az 1994-ben megfogalmazott kormányprogramból, s ezen témákról készítettünk összeállítást, amelyek mindegyike négy egységből áll. Az egyik az adott témát meghatározó, kormányprogramhói vett idézet; a másik az ehhez csatlakozó, a szerkesztőség által készített magyarázó, értelmező, elemző anyag - ami alkalmanként állhat szakértői véleményből, a témához kapcsolódó statisztikai, informatív adatok megjelenítéséből, vagy a kettő kombinációjából. A harmadik és a negyedik egység elkészítését a politikai élet szereplőire bíztuk: valamennyi téma. kommentálására felkértünk egy-egy kormányoldali és ellenzéki pártot- a megadott terjedelmen belül teljes egészében rájuk bízva a megközelítés, az elemzés, az értékelés módját. A számvetésen, mérlegkészítésen túl az Észak-Magyarország feladatának tartja azt is, hogy a maga lehetőségei szerint segítse olvasóit abban, hogy minél alaposabb információk Indokában dönthessenek a szavazófülkében: kire szeretnék bízni az ország sorsának alakítását a következő négy esztendőben. KORMANYNIERLEC Kiemelés a kormányprogramból A méltányos tehermegosztás érdekében a kormány felül* vizsgálja a jóléti szolgáltatások és a szociális juttatások rendszerét. Az anyasági és gyermektámogatások esetében a kormány az egységes családszemléletű megközelítést támogatja. A családi támogatások célzottabbá tételét a kiadásoknak a,szociálisan veszélyeztetett rétegek javára történő átcsoportosításával, illetve a magasabb jövedelműek körében a juttatások szűkítésével valósítja meg. A kormány szükségesnek tartja a családtámogatási rendszer egészének áttekintését és átalakítását. A családi pótlék emelését a jövőben családtípusonként, differenciáltan tervezi. A kormány tervezi a gyermek után igényelhető adókedvezmények megszüntetését. Lépcsőzetesen egységessé válik a GYED és a GYES. Első lépésben a GYES jövedelemtől független, állampolgári jogon járó juttatás lesz. Ezt követően a kormány tanulmányozza az anyasági támogatások összevonását, a támogatás időtartamának lerövidítését, összhangban a bölcsődei, óvodai ellátás fejlesztésével. Mai témánk: a szociális ellátások rendszere Jó törvények, szűkös lehetőségek Jók a szociális ellátások rendszerét szabályozó magyarországi törvények. Az ezekhez rendelt központi források azonban nem elégségesek. így a gondoskodás a különböző településeken annak megfelelően eltérő lehet, hogy az adott önkormányzat mennyit tud áldozni saját költségvetéséből szociális célokra. így foglalható össze az önkormányzati szakemberek szociális ellátásokról vallott véleménye. Poropatich Péter a tiszaújvárosi önkormányzat szociális irodáját vezeti. A szociális juttatásokat és jóléti rendszereket szabályozó magyarországi törvényeket jónak tartja. E keretjellegű jogszabályokat mindenütt helyi rendelet „tölti meg tartalommal”. Hogy egy-egy önkormányzat mit nyújthat a rászorulóknak, az annak is a függvénye, hogy mennyivel tudja kiegészíteni a szociális célokra juttatott központi forrásokat. Mivel Ti- szaújváros módosabb település, megteheti, hogy a központi forrást kétharmad annyival egészíti ki. (Ebből az összegből működtetik a helyi ellátórendszert és intézményeit is.) Az irodavezető több központi forrást látna indokoltnak, s jónak tartaná, ha e forrás felosztásánál figyelembe vennék azt is: mennyibe kerül a megélhetés egy-egy településen. Azt azonban elismeri, hogy ehhez helyi létminimumszámításokra lenne szükség. Ilyen azonban sehol sem készül. Poropatich Péter szerint egyébként ma a leginkább megoldandó gond a „lakáskérdés”. Nevezetesen, hogy sehol sem épülnek szociális bérlakások. Márpedig ezek híján igen sokan nem juthatnak saját otthonhoz. Állami beavatkozásra lenne szükség, akárcsak a távfűtésben felhalmozott adósság rendezéséhez, illetve ahhoz, hogy ez az adósság ne veszélyeztesse a szolgáltatás zavartalan működését. A gyermeknevelés költségeiből is nagyobb részt kellene vállalnia a központi költségvetésnek - hallottuk az irodavezetőtől. A nagyobb állami tehervállalás mellett érvelt Pallagi Istvánná, az ózdi önkormányzat szociális ügyosztályának vezetője is. Mint fogalmazott: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az aktív korúak rendszeres szociális segélye, illegve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása gyakorlatilag teljesen leköti a szociális juttatásokra fordítható ózdi keretet, így egyéb ellátásra már nem sok jut. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 30 százalékát az önkormányzatok állják. Ez az eddigi felmérések szerint 50 millió forintjába kerül a városnak. Az ezt megelőző támogatási formára, a rendszeres nevelési segélyre „csak” 20 milliót kellett költeniük. A csoportvezető azt is gondnak tartja, hogy a központi források felosztásánál a regisztrált munkanélküliek számát veszik alapul. Jóllehet, ennél többen vannak munka nélkül. S az is az önkormányzat segítségét kéri, aki nem szerepel a munkaügyi központ nyilvántartásában. A rendszeres gyermekvédelmi támogatással összefüggésben Mezőkövesden a tavalyihoz képest megháromszorozták a szociális keretet - tájékoztatott Dancsné Simon Mária, az ön- kormányzat hatósági osztályvezetője, aki arra hívta fel a figyelmet: helytelen, hogy az önkormányzat e támogatási formánál csak a jövedelmi viszonyokat vizsgálhatja, a vagyoni helyzet nem mérvadó. így egyformán jut a segítségből annak is, aki vagyontalan, és annak is, aki drága nyugati autóval érkezik a támogatásért a polgármesteri hivatalba. Ez indokolná a törvénymódosítást, mivel az önkormányzatnak nincs mozgástere a helyi rendeletalkotásnál, hogy a jogosultság feltételeit szigorítsa. Megítélése szerint a jövedelmi és vagyoni viszonyok együttes vizsgálata reálisabb alapot szolgáltatna a rászorultság megállapítására - fogalmazott a hatósági osztályvezető, aki arra is emlékeztetett: a gyermekvédelmi törvény adta lehetőséggel élve az önkormányzat a bírált gyakorlat káros következményeinek kompenzálására új támogatási formát - étkezési támogatást vezetett be azon gyermekek részére, akik kiesnek a rendszeres gyermekvédelmi támogatásból, a törvény szerinti jogosultsági feltételek hiányában. Mindemellett a megnövekedett anyagi terhek enyhítésére duplájára emelték Mezőkövesden a tanszertámogatást. ÉLVESZÜLETÉSEK SZÁMA I Év ■ • Országosan B.-A.-Z. megyében j 1988 124 296 10 486 1989 123 304 10 522 1990 125 679 10 588 1991 127 207 10 616 1992 121 724' 10129 1998 117 033 ‘1 494 1994 115 598 10046 1995 112 054 9411 1996 10S 272 8 053 Forrás: KSH Magyar Statisztikai Évkönyv 1996. B.-A.-Z. megye Statisztikai Évkönyve 1996. A REÁLKERESET ÉS A REÁLJÖVEDELEM INDEXE ORSZÁGOSAN Év Egykeresőre jutó nettó nominal átlagkereset a!/ Fogyasztói árindex . Égy keresőre • jutó reálkereset ■ Egy főre' jutó reál- jövedelem előző' év = 100 százalék 1988 110,1 115,8 95,1 99,0 1989 118,2 117,2 100,9 103,4 1990 124,1 128,9 96,3 98,2 1991 125,5 135,0 93,0 98,3 1992 121,3 123,0 98,6 ' 96,5 1993 117,7 122,5 96,1 95,3 1994 127,3 118,8 107,2 102,7 1995 112,6 128,2 87,8 94,7 1996 117,4 123,6 95,0 99,9 1997* 124,1** 118,3 104,9** n. a. a./ 1990-ig csak a munkás alkalmazotti körre vonatkoznak az adatok, mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók nélkül, 1991-től azokkal együtt. V Előzetes adat **/ Egy alkalmazásban állóra vanatkozó adat n. a. = nincs adat Forrás: KSH Magyar Statisztikai Évkönyv 1996 Szabó György Magyar Szocialista Párt, a 11. sz. választókerület országgyűlési képviselője 1995 elejére a gazdaságban olyan kedvezőtlen tendenciák erősödtek fel, amelyek az ország külső fizetőképtelenségével fenyegettek. Emellett egyre aggasztóbbá vált a költségvetési deficit mértéke is. A korábbi gazdaságpolitika változatlan folytatása jelentős egyensúlyi problémákhoz vezetett volna. Ezek miatt a kormány eredeti célkitűzéseinek részbeni módosítására kényszerült. Az 1995 márciusában kidolgozott stabilizációs csomag a szociálpolitika területét is érintette. A korábban állampolgári jogon járó családi pótlék jövedelemfüggővé vált oly módon, hogy a legnehezebb körülmények között élő - 3 és többgyermekes, tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelő - családok továbbra is alanyi jogon jogosultak a támogatásra. A törvényben rögzített jövedelemhatár mértéke úgy alakult, hogy csak a legjobb jövedelmi helyzetű családok kerültek ki az ellátásból, a gyermekes családok 90 százaléka változatlanul igénybe tudja venni a családi pótlékot. Az így nyert megtakarítás fedezetet teremtett a következő években a családi pótlék összegének inflációt követő emelésére. A családi pótlék reálértékének megőrzésére először 1997. évtől kezdődően nyílt lehetőség, 1998-tól és várhatóan a következő évektől már a reálérték fokozatos és folyamatos emelésére is sor kerülhet. A családi pótlék formájában nyújtott támogatás közel 1 millió 200 családot és mintegy 2 millió 100 ezer gyermeket érint. A munkanélküliség megjelenése, valamint a foglalkoztatás területén az önálló tevékenység terjedése miatt az ellátások igénybevételének feltételeként a továbbiakban már nem volt indokolt fenntartani az előzetes szolgálati időt. Az ellátások igénybevételének feltételei oly módon is egységessé váltak, hogy a családi pótléknál, a gyermekgondozási segélynél és a gyermeknevelési támogatásnál azonos mértékűvé vált jövedelemhatár, amit a parlament a költségvetési törvény részeként évente határoz meg. E jövedelemhatár, mely a család egy főre jutó havi nettó jövedelmét jelenti, 1998. évtől 26 ezer forint. A kormányprogramban foglaltakhoz igazodóan megszűnt a szolgálati viszonytól függő és jövedelemarányos gyermekgondozási díj. Helyébe lépett az új feltételek szerinti - jövedelemtől függően - a szülőt alanyi jogon megillető gyermekgondozási segély, amelynek mértéke nagyobb lett, mint régen, a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjjal azonos összeg. A gyermekgondozási segélyre - a családi pótlékhoz hasonlóan - a 0-3 éves korú gyermeket nevelő családok közel 90 százaléka jogosult. 1997-ben a gyermekgondozási segélyt átlagosan 150 ezer fő vette igénybe. Hangsúlyozandó, hogy az új családtámogatási rendszerben végrehajtott intézkedések, bár részben eltértek ez eredeti kormányzati elképzelésektől, de alapelveikben követték azt, mert a szociálisan rászorultak javára történő jövedelemátcsoportosítás elvén alapultak. A családtámogatási rendszer érdemi átalakítása tehát megtörtént, de további intézkedésre van szükség. Ezek között a legfontosabb, hogy:- Növelni kell a gyermekneveléssel összefüggd családtámogatások reálértékét és a gyermeknevelés költségeiből az állami részvállalás arányát. dr. Farkasné dr. Biczó Erzsébet Kereszténydemokrata Néppárt, országgyűlési képviselőjelölt a 9. sz. választókerületben Társadalmunk helyzete szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai szempontból az elmúlt években a megvonásos politika következtében látványosan romlott. Demográfiai csapdahelyzet alakult ki, amelynek nem csupán gazdasági okai vannak. A reménytelenség és más erkölcsi, szemléleti tényezők is csökkentették a családok megbecsülését. A család- és gyermekellenes politika következtében hazánk a világ egyik legrosszabb demográfiai helyzetű országa lett. Az abortuszok száma nő, a születések száma csökken, a megkötött házasságok közel felét felbontják, és a családban élő gyermekek legalább fele a létminimum alatt él. Az ország lakosságának száma tovább csökken, folytatódik a társadalom elöregedése. A jelenlegi kormánynak nincs családpolitikája, a szociálpolitikája is legfeljebb szegénységpolitikának nevezhető. A létminimum, illetve a megélhetési minimum szintjét nemigen hozzák nyilvánosságra, hiszen ezek alapján kiderülne, hogy a családok nagy része a létminimum alatti összegből kénytelen megélni. A Bokros-csomag következtében az átlagos jövedelmű családok a gazdagok közé lettek besorolva. Az alanyi jogon járó családi pótlék megszűnt, ami azt jelenti, hogy az állam különbséget tesz gyermek és gyermek között. Tehát van, aki a számára nem fontos. Ez a tény önmagában is döbbenetes! A családi pótlék összege nem emelkedett az infláció arányában, tehát reálértéke folyamatosan csökken. A kérelmezés körüli adminisztratív bonyodalmak miatt vannak, akik a jogosultak közül is kimaradnak a támogatásból. A GYED-et, amely a dolgozó munkaviszonyban álló kismamáknak kedvezett, megszüntették. Ezen intézkedés következtében a középréteghez tartozó, illetve értelmiségi családok, ahol az anya dolgozik kevesebb gyermeket vállalnak. A létminimumot meghaladó egy főre eső jövedelem fölött pedig a GYES sem jár állampolgári jogon. A várandósági pótlék eltörlése sem volt gyermekbarát intézkedés. A szegénypolitika új elemei a helyi önkormányzatokhoz leosztott feladatok, például a gyermeknevelési támogatás. Ennek anyagi fedezetét a kormány nem biztosította, s az amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzatok terheit növelte. A képlet ismerős, a kormány a feladatot leosztja, csak pénzt nem ad hozzá. A gyermekes családok helyzetét kissé javító minimális összegű adókedvezményt is megszüntették, ahelyett, hogy a családi adózás irányában történt volna elmozdulás. Az MSZP programjában szerepelt bölcsődei, óvodai fejlesztésből sem lett semmi. A bezárt bölcsődék még akkor sem tudnának újra indulni, ha megkapnák a normatív támogatást. A jelenlegi normatíva az intézmények működtetésére éppen hogy csak elég, a nehéz helyzetben lévő gyermekes családokat plusz kiadásokkal terhelni nem lehet. Az önkormányzatok nagy része adóssággal küzd, a normatíván felül plusz finanszírozást nemigen tud biztosítani. Az elmúlt években a családok helyzete folyamatosan romlott, az éhesen óvodába, iskolába induló gyermek sajnos ma mindennapos jelenség. A Kereszténydemokrata Néppárt programja középpontjába a több nemzedékből álló családot állítja. A családok biztonsága a jövedelmüktől függ, ezért a legjobb szociálpolitika a jó gazdaságpolitika. A gyermekbarát jóléti szolgáltatások pedig a társadalmi igazságosság elvén kell, hogy alapuljanak.
