Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-11 / 59. szám
1998. MAtctus 11«, Szikba A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Észak-MagyakokszA« 4 Élni Bujdos Attila Aligha lehetnek elégedettek egy rossz helyzetben lévő város polgárai a helyi körülményekkel. így kommentálta a miskolci polgármester azt a tényt, hogy egy több településre kiterjedt közvélemény-kutatás Miskolcra nézve kedvezőtlen adatokat állapított meg. Igen nagy a megkérdezettek elvándorlási hajlandósága, kevesen büszkék az itteni vásárlási lehetőségekre, az egészségügyre, az oktatásra, a település életét szervező önkormányzatra. Logikus a polgármester okfejtése. Nehezen megközelíthető országrészben élünk. Az ide pumpált állami milliárdok ellenére sem látványos a fejlődés, annál szembetűnőbb viszont a munkanélküliség, annál tolakodóbb a szegénység. Mitől éreznénk jól magunkat? Lehetne persze jobb a miskolciak kedve. Az önkormányzatuk - amelynek munkájával a megkérdezetteknek mindössze az egynegyede elégedett - azért jócskán hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel a közjót szolgálta. Ennek mindenképpen tükröződnie kellene a helyiek véleményében. Ha nem tükröződik, annak egyebek között az lehet az oka, hogy a megye- székhely lakói nem is értesülnek a döntéshozók erőfeszítéseiről, eredményeiről. Ne legyünk igazságtalanok: persze, hogy kettőn áll a vásár. Hiába sulykolnák (bocsánat a képzavarért) a közvélemény fejébe, hogy mi mindent tettek. Ha nem érdeklődnek ez iránt az emberek, akkor az egyik fülükön be, a másikon ki... (Ha érdeklődő(bb) lenne a közvélemény, biztosan értesült volna arról is, hogy tagadhatatlanul országos hírű iskolák működnek a városban, s akkor nem nyilatkoznának annyira lesújtóan a helyi oktatásról.) Ez persze nem mentheti fel az önkormányzatot sem a felelősség alól: a helyhatóság a rendszer- változás óta adós vele, hogy a helyi nyilvánosság megteremtése érdekében rá váró lépéseket megtegye. Ebből a szempontból jellemző tény - a város által megrendelt közvélemény-kutatásból derült ki hogy a miskolciak az önkormányzattal kapcsolatos ismereteiket leginkább az Észak-Magyarországból merítik. Nyolc év kevés volt az önkormányzatnak egy valamirevaló tájékoztatási stratégia kidolgozására és az egészséges szemléletváltásra (sorolhatnám a konkrét példákat: mennyire nehéz olykor még a városházára nézve kedvező adatokhoz is hozzájutni). A közvélemény-kutatók által most mutatott tükörben ennek meg is látszik az eredménye. Ez azonban nemcsak az önkormányzat baja, de a helyi közösségé is, amelynek tagjait a szükséges információk megerősíthetnék abban a hitben, hogy lehet - és talán érdemes is - itt élni. Uniós ismeretek már hetedik osztálytól Miskolc (ÉM - Hl) - Az elmúlt évben indult, Európa Színekben elnevezésű középiskolai programhoz szeptembertől 15 megyénkbeli általános iskola is csatlakozik. A programban részt vevő tanulók az európai integrációval kapcsolatos ismereteket szerezhetnek. A hetedikes, nyolcadikos gyermekek - az országban elsőként - dönthetnek arról, hogy akamak-e az úgynevezett Európa-osztályba járni - mondta a tegnapi programismertető srgtótqjé- koztatón Vargáné Néző Mária koordinátor. ~ Az Európa Színekben program 1997 decemberében indult Fedor Vilmos országgyűlési képviselő kezdeményezésére az EU-Diák 2000 Alapítvány támogatásával. Bár a projekt a középiskolásokat célozza, az európai integrációval kapcsolatos ismeretek hasznosak lehetnek az általános iskolások számára is. És mivel az ismeretátadás játékos keretek között és nem tantárgyszerűen történik, a módszer is megfelel az általános iskolásoknak - foglalta össze a koordinátor. Vargáné Néző Máriától azt is megtudtuk, a program négy alapeleme a nyelvoktatás, a modern történelmi ismeretek, a bonismeret és a számítástechnika. A számítás- technikai koordinátor, Schmidt Ferenc, a Contact Studio Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: felmérték az iskolák számítástechnikai felszereltségét, a következő lépésben pedig megteremtik a programhoz szükséges számítástechnikai hátteret. Kovács János, a szirmabesenyői Általános Iskola igazgatója, aki szintén koordinátorként vesz részt a munkában arról szólt, hogy a pályázati esélyeket is megnöveli, ha a 15 iskola közösen kér a Programhoz támogatást. Az iskolákat úgy választották ki, hogy legyen köztük városi, falusi intézmény is, különbözzenek, de felszereltségük, szellemi bázisuk tekintetében viszonylag egy szinten legyenek. A programot nem kötelező jelleggel hetedik és nyolcadik osztályosok körében indítják. Az iskolák igazgatói tegnap Budapestre utaztak, a"°laz Európa-házba és a Parlamentbe látogattak. ME: több mint tízezer jelentkezési lap A tej útján: Abaújból Európába Forró (ÉM - FL) - Az Abaújtej Közös Vállalat tegnap magas szintű minőségbiztosítási tanúsítványt kapott. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi törvény és rendelet helyet, lehetőséget biztosított a minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének támogatására. A fennállásának 10. évében járó Abaújtej Közös Vállalat úttörőként jár elől megyénkben az Európai Unió szabályaival Konform Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (angol rövidítése szerint HACCP) Élelmiszerbiztonsági Rendszer kidolgozásában és bevezetésében.-Jól döntöttünk 1997. közepén, amikor elhatároztuk, hogy tevékenységünket az ISO 9001 minőségbiztosítási és a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer szerint kívánjuk végezni - jelentette ki Beluzsár Lajos. - A két rendszer együttes létrehozásától azt váijuk, hogy javuljon az élelmiszergyártás biztonsága, javuljon és állandósuljon termékeink minősége, folyamatosan megfeleljen az Élelmiszertörvény és az Európai szabvány előírásainak, s ezáltal vállalatunk fejlódőképessé- gét biztosítsa. Főnéi tejüzemünkben 110 főt alkalmazunk, de áttételesen további 3-4000 embernek biztosítunk munkát, megélhetést azáltal, hogy felvásároljuk a tejet az egv-két tehenet tartó gazdáktól Szemeréről, Móráról, Halmairól, Szent- istvánbaksáról például. A nagy tejtermelő gazdaságokból, Halmajról, Aszalóról, FelA minőséghez folyamatos ellenőrzés kell sővadászról, Göncruszkáról, Monokról, Novajidrányból szálhtunk tejet 2400-7000 liter mennyiségben. Az új rendszer felelősségteljesebb munkát igényel a tejtermelőktől, a szállítóktól, a feldolgozótól egyaránt. Ezzel a beruházással viszont Abaújból is elindultunk Európa felé - jelentette ki Beluzsár Lajos. Gombár János, az üzem termelésvezetője elmondta: - Még azt is vissza tudjuk keresni, melyik tehénből fejték a gyengébb minőségű tejet. Ez a garancia arra, hogy termékeink nemcsak a Dunáig, hanem azon túl, akár Nyugatra is eljussanak. Miskolc (EM - HI) - A Miskolci Egyetemre (ME) ebben az évben 10 157 jelentkezési lap érkezett. Ebben az óriási számban azonban azok is benne vannak, akik, tegyük fel, tizedik helyen jelentkeztek a ME-re. Az adatok feldolgozása elkezdődött, a harmadik éve működő központi számítógépes rendszer hozzávetőleg március végén azt is meg tudja majd mondani, hány felvételiző tüntette fel az első helyen a megyeszékhely egyetemét. A felsőoktatási intézményekbe való jelentkezések beadási határideje március 1-jével lezárult. Az idei a harmadik év, hogy a diákok korlátlan számú intézménybe, karra, szakra, képzési formára pályázhattak. És harmadik éve, hogy az adatokat a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen működő számítógépes rendszer összesíti. Ä jelentkezők a személyi adataikat és a választott intézmények, karok, szakok, képzési formák sorrendjét tartalmazó úgynevezett A lapokat ebbe a központba küldték, a B lapokat pedig az egyes intézményekbe. Amíg az A lapokon tárolt adatok feldolgozása nem fejeződött be, nem nyílik meg az adatbázis az egyetemek, főiskolák felé. Ha viszont ez megtörténik, a felsőoktatási intézmények következnek. A felvételizők alapadatait kiegészítik a B lapos információikkal. Természetesen az újabb adatokat is - érettségi, felvételi eredmények, időközben megszerzett nyelvvizsga, stb. - az egyetemek, főiskolák juttatják folyamatosan a központi nyilvántartásba, kaptuk a tájékoztatást Szabó Miklóstól, a ME oktatási rektorhelyettesétől. Mint mondta, várhatóan március végére befejeződik a jelentkezési lapok feldolgozása, tehát legkorábban április elején derül ki, hányán választanák elsősorban a ME-t. • Kalotaszegi konfirmáció címmel nyúlik kiállítás ma 16 orakor a Miskolci Városszépítő Egyesület szervezésében, a miskolci Kós-házban. A református liturgiát és az Erdély e tájegységére jellemző népviseletet nagyméretű színes fotókon bemutató tárlat március végéig látható hétfőtől csütörtökig naponta délután 1-tól 7 óráig. Sátoraljaújhely (ÉM - KI) - Az Ukrajna, Szlovákia és Magyarország hármas határa menti települések együttműködésének elősegítésére szerveződött Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség (KHGSZ) tegnap Sátoraljaújhelyen ismertette idei terveit. A KHGSZ február 20-án Nagymihályban (Szlovákia) tartott tanácskozásán megfogalmazott idei terveiről tartottak sajtótájékoztató tegnap Sátoraljaújhelyen. Sáfrányos György programmenedzser lapunknak elmondta, ebben az évben is tíz gazdasági ajánló műsort sugároz a Zemplén TV, az 1995 óta negyedévente megjelenő hírlevelük, a Kárpátok Gazdasági Szemle az idén is eljut a három régió vállalkozóihoz. Ez évben három jelentős eseményt is rendeznek: májusban a VIII. Hegyaljai Napok, júniusban Ungváron, októberben pedig a szlovákiai Nagykaposon nemzetközi kiállítás és vásár ad alkalmat cégek és vállalkozók bemutatkozásra és üzletember-találkozókra. A szövetség finanszírozása nagyrészt pályázatok útján történik, az elmúlt évben az amerikai CIPE, illetve a EU-PHARE Partnership támogatását élvezték. Idei költségvetésük a tavalyihoz hasonlóan mintegy hatvanezer dollár' lesz. A hármas határ menti települések együttműködéséről szólva Sáfrányos György' elmondta: a határátjárás - különösen Szlovákia és Ukrajna, illetve Ukrajna és Magyarország között még nehezíti munkájukat, de egyre élénkebb a régió településeinek gazdasági együttműködése. A Miskolci Egyetemre eultttatott összes jelentkezések száma Áll,im- és jogtudományi 3520 3500 Bányamérnöki 404 470 Bartók Béla Zeneművészeti Intézet 142 180 Bölcsészettudományi 2310 2340 Gazdaságtudományi 1584 1600 Gépészmérnöki 1650 1876 Kohómérnöki 127 191 SZÜLETÉSNAPI EMLÉKEZÉS. A miskolci Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolát. 1977- ben adták át a diákoknak, a mostani, 1997/98-as tanévben tehát 20. születésnapjukat ünnepelhetik. Az elmúlt héten ezért Korányi-napokat rendeztek, tegnap este pedig a Miskolci Nemzeti Színházban ünnepeltek: az iskola tanulói műsort adtak, a régi diákok emlékeztek. Fotó: Farkas Maya Hol a legjobb élni? - Miskolc a „vert mezőnyben” Ez a realitás, mondja a polgármester a Gallup-kutatás eredményéről Budapest, Miskolc (ÉM - BA, BAL) - „Hol a legjobb élni?” címmel végzett felmérést a közelmúltban a Magyar Gallup közvélemény-kutató cég. Tizenegy magyar’ városban élők életminőségét vizsgálták. Miskolc 36 százalékos „eredményével” az elvándorlási hajlandóságot tükröző listán a második helyen végzett. A kutatás adatai az országos helyzetet, a valóságot tükrözik - kommentálta a napokban nyilvánosságra hozott adatokat Kobold Tamás miskolci polgármester. Míg Hévízről az ott lakók alig több mint egytizede szeretne adott körülmények között elköltözni, Kiskunfélegyházán pedig az elvándorlási mutató 23 százalékos, addig a miskolciak több núnt harmada szívesen venné, ha hátralévő életét más településen kellene leélnie. Mindez a magyar Gallup Intézet közvélemény-kutatásából derül ki, amelyről a Magyar Nemzet hétvégi száma közölt részleteket. Elégedett-elégedetlen A Zala megyei fürdőváros majd minden listán az élen áll: leginkább azon, amelyen a helybeliek településükkel való elégedettségi szintjét mérték (92 százalék). 27 százalékos adattal Miskolc itt is a „vert mezőnyben” foglal helyet, akárcsak a többiben: például az önkormányzati tevékenység elismertségét, az ezer főre jutó orvosok, tanárok, boltok számát, különböző szolgáltatásokkal való elégedettséget mérő táblázatokban rendre az 1-2-3. helyeket foglalja el - hátulról. Különösen rosszul állunk az oktatási színvonal megítélésével és az otthonhoz való ragaszkodással (azaz az elvándorlási hajlam ellentétével) - állítja a Gallup. A város még leginkább azokban a pontokban tudott kiemelkedni a „vert mezőnyből”, amelyek a lakossági elégedettséget jelzik a közlekedési helyzetet illetően. Magas eredményt „értünk el” viszont a kormánnyal szembeni elégedettségben: a 17 százalék a székesfehérvári 18 mögött a legnagyobb érték. (A felmérés további alanya egyébként Pápa, Kaposvár, Makó, Karcag, Veszprém, Sopron és Szolnok volt.) A most nyilvánosságra hozott adatokról megkérdeztük Kobold Tamás véleményét. A miskolci polgármester elöljáróban emlékeztetett rá, hogy bár a Magyar Gallupot mértékadó közvéleménykutató cégnek tartja, ez a vizsgálat szűk mintán történt: az országban 3189 embert kérdeztek meg. A korábban a miskolci ön- kormányzat által megrendelt, s a helyi viszonyokat vizsgáló közvélemény-kutatás részeként ugyanakkor ezer ember véleményét dolgozták fel. A miskolci, illetve a mostani gallupos adatok között arányait tekintve kimutatható bizonyos területeken az azonosság, így például az elégedettségi index tekintetében. Keleti végek Kobold Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gallup adatai az országos helyzetet, a valóságot tükrözik: Miskolc Magyarország keleti perifériáján helyezkedik el. Közismertek a gondjai, például, hogy 16 százalékos az itteni munkanélküliségi index. Hiába lépnek fel ez ellen az ön- kormányzat mellett a helyi közélet és civil társadalom más szervezetei is, ez alapvetően mégis befolyásolhatja a helyiek városukról alkotott véleményét. Mivel a borsodi megyeszékhely nagyváros, nehezebb versenyre kelnie a Gal- lup-listákon előkelőbb helyet elfoglaló kisebb településekkel, Hévízzel, vagy Pápával. Ezzel együtt a város helyzetéből következően sem látja túl kedvezőtlennek a Gallup Miskolcra vonatkozó adatait a polgármester. Több a támogató Kobold Tamás szerint az önkormányzatnak foglalkoznia kell a most publikált kutatással. Mindenképpen meg kell vizsgálni például, hogy miért annyira elégedetlenek a helyiek az itteni oktatással. Miskolcnak ugyanis országos hírű iskolái vannak. Talán nem eléggé közismertek ezek eredményei helyben - vélekedett Kobold Tamás, aki elmondta: a saját magára vonatkozó adatokkal kapcsolatban elégedett is lehetne. Négy éve a választók 37 százalékának szavazatával lett polgármester. A Gallup adatai szerint ma 52 százalék támogatná az újraválasztását, s csak 13 százalék szavazna kifejezetten ellene (miközben például a székesfehérvári polgármester ellen 18, a veszprémi ellen 24, a szolnoki ellen 25 százalék voksolna). Gazdasági kapcsolat a hármas határ mentén
