Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-28 / 50. szám
Társadalom és kultúra 1998. február 28. Magyarország-2000 címei rendeztek konferenciát a múlt hét végén a Parlament ben a világban szétszórtan élő, mintegy 200 hírneves magyar részvéte lével. Jó, hogy ilyen találkozók vannak, jó, hogy a sok derék világlátott megosztja az ország és a világ helyzetéről, a jövő kilátásairól vallott nézeteit egymással (és írásaink jóvoltából a Perem olvasóival is). De azért nem árt, ha vigyázó szemeink horizontjába közelebbi pontok is beleférnek, például annak a kisvárosnak a fiataljai, akik nemcsak beszélnek a jövőről, ha nem valószínűleg meg is élik azt. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ ÉS A KELET-MAGYARORSZÁG MELLÉKLETE Í Harmincezres város, valahol Magyarországon. Neve is van: Hajdúböszörmény. Itt végzett vizsgálatokat középiskolások és főiskolások körében a közművelődés állapotáról, a fiatalok helyzetéről és kulturális szokásairól a Wargha István Pedagógiai Főiskola kutatócsoportja Marczin István vezetésével. A felmérést Murányi István, a I Kossuth egyetem tanársegéde összegezte. A Perem a terjedelmes elemzés általános érdeklődésre számot tartó megállapításait adja közre. A fiatal nemzedék kultúrája, alkalmazkodóképessége, munkaerő-piaci helyzete együttesen nemcsak kulturális, hanem gazdasági probléma is. Hosz- szabb távon erre a csoportra kell felépíteni a gazdaságot, ez a csoport biztosítja az önkormányzati bevétel jelentős részét. A hajdúböszörményi fiatalok valamelyik középfokú intézményhez kötődnek, feltételezhetően szinte mindenki továbbtanul valahol a nyolcadik osztály befejezése után. így nem elfogadható az a sokszor elhangzott vélemény, hogy a csellengő, unatkozó, sokszor értelmetlenül romboló, semmi iránt sem érdeklődő fiatalok a tovább nem tanulók, intézményi háttér nélküliek közül kerülnek ki. A fiatalok függetlenedése már az általános iskolások mintakövetésében jól megfigyelhető. Felerősödik az önállóságra törekvés, a korcsoport hatása, megjelennek a sajátos szubkulTÉNYEK 1. A jelenlegi közművelődési intézményrendszer becslések és a vizsgálatok szerint a fiatalok többségét nem képes magához kapcsolni. 2. A közművelődési intézmények kulturális kínálata és a fiatalok igényei között jelentős eltérés figyelhető meg. 3. A város fiataljai között kulturális (érték, normák, viselkedés) szakadék húzódik, ami a város polgárosodásának gátjává válhat kulturális és gazdasági értelemben is. 4. A család szocializációs és ellenőrző funkcióinak meggyengüléséből adódó kedvezőtlen hatásokat a kulturális intézményrendszer (iskola és közművelődés) nem képes ellensúlyozni. 5. A fiatalok önszerveződését nem tudja elősegíteni a város jelenlegi közművelődési rendszere. 6. A fiatal korosztály önszerveződése nem hasonlítható a civil szerveződésekhez. 7. Az önkormányzat a forrás elosztásánál az elitkultúrát preferálja, melynek tényleges társadalmi alapja (erős polgárság, polgári hagyományok, nagyszámú egyetemista vagy főiskolás) hiányzik a városban. sok ezt a kiszámíthatóságot jelentős mértékben korlátozták, egyes csoportoknál megszüntették. A fiatalok jelentős csoportját fenyegeti a munkanélküliség, a múlt évben a munkanélküliek több mint egyharmada (41,8 százalék) harminc éven aluli volt. A minél kedvezőbb munkaerő-piaci pozícióba kerülés, az indulási esélyek növelése rendkívül jelentős terheket hogy a leendő felnőtt generáció jelentős része egyre jobban a perifériára szorul, egyre nagyobb gátjává válik nemcsak a kívánatos polgárosodási folyamatnak, hanem a gazdasági fellendülésnek is. Ezt a fenyegető tendenciát csak az intézményrendszer erősítésével és a funkciók bizonyos módosításával lehet visszaszorítani. A felnövekvekvő ifjúság értékrenddani társadalmi státusát a szülők egyértelműen meghatározzák. Az alacsony végzettségű szülők gyermekeit inkább érik deviáns hatások közvetlen környezetükben, és rosszabb anyagi helyzetű családban élnek, mint az iskolázott szülők gyermekei. A különbségeket csak fokozzák a falu-város nyújtotta eltérő feltételrendszerből eredő esélyegyenőtlenségek. Az esélykülönbségek differenciáló hatását mondhatni „egy az egyben” leképezi az oktatási rendszer. A hajdúböszörményi gimnáziumban (536 tanuló) és a főiskolán (601) tanulók családi háttere lényegesen kedvezőbb, mint a szakközépiskolában (437) és különösen a szakképzőben (485) tanulóké. Az eltérő kulturális mintákat közvetítő családi szocializációs modellek hatása olyan jegyekben is jelentkezett, mint a kreativitás megítélése: a magasabb végzettségű szülők gyerlom zavaraitól (érték- és azonosságválság, egzisztenciális gondok, elszegényedés, bizonytalan jövőkép) és gondjaitól nem független ifjúság, a rendszerváltás egyik nagy veszteseként, a felnőtt társadalom iránti bizalmatlansággal, kilátástalan jövőképpel jellemezhető. Olyan, számára idegen, de mégis vonzó magatartásmintákkal áll szemben, amelyeket a mozi- és videofilmek, a divatos rockegyüttesek vagy az utcai ponyvakönyváradat állítanak eléjük. Az önmagát kereső oktatási rendszer és a példa szerepét már régóta elvesztő pedagógustársadalom ugyanúgy nem nyújt - nem nyújthat - támaszt, mint a materiális értékekre és túlélésre összpontosító család. A gyerekek egyedül vannak. A kilencvenes évek kutatásai erről a magányról, csalódottságról és reménytelen jövőképről tudósítanak. Fotók: Nagy Gábor turális jegyek (öltözködés, szóhasználat, és a szubkultúra egyik legmarkánsabb kifejezője, a heavy metal, illetve a disco iránti lelkesedés). A felnőtt-társadalomtól való elkülönülés mellett rendkívül erős presztízsként jelentkezik a fogyasztás, amit részben az öltözködésben (márkás ruhák és cipők), részben a családok fogyasztási javakkal való ellátottságában mérnek. Az államszocialista srtuktúra jellemzője volt, hogy a fiatalok életútja kiszámíthatónak bizonyult. Iskolai végzettségük, szakismeretük, a különböző mélységű kapcsolatok, a kettős gazdaságszerkezet lehetővé tette az egzisztenciális önállósodást - igaz, a szülői család segítségével. A váitozáró a családra. A szellemi tőkebefektetés anyagi vonzatait nagyon sok család nem is akarná vállalni; sokan tisztában vannak ennek jelentőségével, de nincs megfelelő anyagi hátterük. A szocializációs funkciók gyengülését nem tudta ellensúlyozni az oktatási intézményrendszer sem, ami tevékenységét zömmel anyagi okok miatt egyre inkább csak alapfeladatára korlátozza. Tragikusabb változások mentek végbe a közművelődési intézményrendszerben. A változások következtében a fiatalok csoportja rendkívül erősen differenciálttá, a polarizálódás egyre jelentősebbé válik. A város vezetőinek szembe kell nézniük azzal a ténnyel, jét, életszemléletét, életmódját és későbbi érvényesülési esélyeit, majmekeit inkább jellemzi a kreativitás, mint a kevésbé kvalifikált szülői miliőhöz kötődő fiatalokat. A fiatalok családi háttere és vallásossága nem független a kulturális aktivitástól, a jobb iskolázottsági háttér és a vallásos beállítódás inkább valószínűsíti az aktív csoportba tartozást. A tömegkommunikáció meghatározó szerepet tölt be a mai fiatalok életében. A televízió már-már abszurd mértékben köti le a hajdúböszörményi ifjúság szabadidejét, a válaszadók 70 százaléka három órát vagy még többet tölt a készülékek előtt, ugyanakkor az olvasás (könyv vagy sajtó) a fiatalok jelentős részének csak iskolai tevékenységét jelent. Életmódjukat nagyban befolyásolja, hogy a többség szórakozási és szabadidős tevékenysége nem kapcsolódik intézményekhez kötődő közösségi formákhoz. A személytelen és kommunikációra alkalmatlan, de minden korcsoportban és iskolatípusban kiugróan népszerű diszkózáson kívül elsősorban a házibulik kínálják a szórakozás terepét. A pasz- szív résztvevői szerep uralmát mutatja, hogy a moziba járás szintén jellemzi a fiatalokat. Ez a meglehetősen egyhangú kép a város kulturális eseményei és intézményei iránti közepes érdeklődéssel és látogatottsági intenzitással párosul. A színes, sokrétű, de ugyanakkor kulturális értéket is nyújtó intézményi programok megfelelő befogadók nélkül semmit sem érnek; az intézmények által kínált kulturális lehetőségek nem találkoznak a fiatalok igényeivel. A felnőtt társadaHányszor csinálod a következő dolgokat? majdnem heti 1-2 havi 1-2 évente soha naponta alkalom alkalom néhányszor Aktívan sportolok Könyeket olvasok (tankönyv nélkül) 14 53 18 7 7 17 25 29 23 6 Elmegyek este a barátaimmal (disco, házibuli stb.) 4 33 38 16 9 Hangszeren Játszom 5 16 6 11 62 Énekelek 17 19 6 7 51 Rajzolok/festek 5 15 19 20 41 Különórákra Járok 2 15 4 11 68 Alkoholt fogyasztok 1 11 20 24 44 Dohányzom 25 5 3 7 60 Pénznyerő automatákkal Játszom 2 2 2 9 85
