Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-21 / 44. szám

Ilfteréttoir Szénási Miklós fiatal ember, ebből következően fiatal költő, fiatal regényíró, fiatal publicista, lapszerkesztő, merthogy ez a kenyérkeresőfoglalkozása. II. oldal Riport Itt a haljéktalanszállón Handikának szólítanak. Hét hónapra jöttem ebbe az országba Indonéziából. Azóta eltelt harmincnégy> év, azóta nem láttam a hazámat. III. oldal Hitélet ______________ J ádás hívő, Jézus hitetlen... A vasgyári középiskolában a Jézus Krisztus szupersztár bemutatójához sem vallási alapon választották ki a szereplőket... VI. oldal A hét embere Berta László, a beszámoltatott főkapitány Puskák Tibor „Becsülettel teljesítettek a borsodi zsaruk az elmúlt évben is. Az itt szolgálók ki­váló munkájának köszönhe­tően Borsod-Abaúj-Zemplén azon kevés megyék közé tartozik, ahol nem nőtt az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma.” A dicsérő szavakat Forgács László országos rendőrfőkapitány mondta a héten Miskolcon, ahol a megyei rendőr-főka­pitányság elmúlt évi mun­káját értékelték. Ezt a főka­pitányságot korábban For­gács László irányította, aki­től egy éve vette át a veze­tést Berta László ezredes. Új tisztében nehéz feladat várt Berta Lászlóra, hiszen elődje köztudottan elismert szakem­ber volt, jó eredményeket ért el régiónk első rendőreként.- A kinevezésemkor megfo­galmazott legfontosabb célomat az első évben, 1997-ben sike­rült megvalósítani kollégáim, munkatársaim segítségével: a megye bűnügyi helyzete nem romlott az előbbi időszakhoz képest. Sikerült megőrizni a korábbi eredményeket; ’96-ban 25 606 bűncselekmény vált is­mertté működési területünkön, tavaly pedig csupán eggyel nőtt a törvénytelen cselekmények száma - mondja Berta László. A főkapitány arra a legbüsz­kébb, hogy a szervezett bűnö­zés nem tudott gyökeret verni a megyében. Emellett a követ­kező tényeket emeli ki:- A mérhető adatok tükré­ben az az egyik legfontosabb, hogy a százezer lakosra jutó bűncselekmények sorában or­szágosan a harmadik legjobb hely a miénk. Átlagosan három- ezer-hatszáz bűncselekmény jut százezer polgárunkra. Erre­felé nincsenek leszámolásos bűncselekmények, amelyek a közhangulatot nagyon kedve­zőtlenül befolyásolnák. Fegy­verrel elkövetett emberölés egyáltalán nem fordult elő ta­valy a megyében, fegyverrel, vagy annak látszó tárggyal is mindössze hat esetben követ­tek el bűncselekményt. Az címűit évi adatokból ki­derül: az erőszakos garázda jellegű bűncselekmények ará­nya nem éri el az összes is­mertté vált bűncselekmények 10 százalékát, de az ebbe a kategóriába tartozó rablások elkövetése területén közel 30 százalékos a növekedés. Ez újabb intézkedésekre ösztö­nöz. Előrelépést attól remél­nek, hogy a jövőben több rend­őr járőröz majd a közterülete­ken. Ez vélhetően visszatar- tólag hat a bűnözőkre, mint ahogy ez a tavaly év végi ün­nepek alkalmával be is bizo­nyosodott. A megyénkre jellemző ap­róbb, vagyon elleni bűncse­lekményekkel, lopásokkal és hétvégiház-feltörésekkel vi­szont csak akkor lehet szem­beszállni, ha az emberek ma­guk is éberebben őrzik érté­keiket. Berta László azzal is tisztá­ban van, hogy hiába értékeli a szakma eredményként a bű­nözés megállítását, az embe­reknek erről lehet más a véle­ményük:- Akit megloptak, vagy akit más kellemetlenségek értek, azt nem vigasztalják meg a kedvező statisztikai adataink - ismeri el a főkapitány, aki sze­rint a következő év a most meghozandó intézkedések ha­tására e területen is változást hozhat. Bízik benne, hogy ke­vesebben lesznek elégedetlenek a közbiztonsággal Borsod-Aba- űj-Zemplénben.- Számomra minden egyes bűnöző elfogása, minden tetten­érés sikernek számít, legyen akár szó egyszerű kerékpárlo­pásról. Hiszen a sérelmet szen­vedett polgár számára is min­dig a saját ügye a legfontosabb. Ezért kollégáink mindent elkö­vetnek, hogy egyetlen bűnöző se kerülhesse el büntetését - álhtja a főkapitány. Berta László szerint az te­kinthető kudarcnak, ha bűnö­zők nem kerülnek horogra. Ezért a testület a lakossággal, a polgárőrökkel, a biztonsági szolgálatokkal is még jobb kapcsolat kiépítésére törek­szik, mert velük, a civil embe­rekkel összefogva könnyebben ráakadhatnak az egyelőre egérutat nyerő bűnözőkre. (A mostani adatok szerint az is­meretlen elkövetők felének csattan a csuklóján a bilincs). E cél érdekében határozták meg éves feladattervükben a „lakossági kapcsolattartó munkastílus és munkamód­szer” kialakítását. A törvény- hozás pedig abban segíthetné a bűnüldözést, hogy megoldja a tanúvédelem problémáját. Sokan azért rettennek vissza a vallomástól, mert félnek a bűnözőktől, a megtorlástól. Plumbum(m) Brackó István A pecás magamutogató, dicsekvő ember. Én sem vagyok kivétel. Büszke vagyok arra, hogy áztathattam a zsinórt a miskolci Kossuth-díjas grafikussal, a diós­győri birkózó olimpiai bajnokkal, és az egyik legtehe­tősebb szerencsi vállalkozóval. Azt sem hallgathatom el, hogy jeles helyen fogtam pontyot, kétlaptányi keszeget, keményen hadakozó kárászt. A monoki víztározóról van szó, amely az utóbbi tíz évben felkapott horgászhely lett. Harcsa ki­vételével bármilyen hal horogra kerülhet, a környék rendezett és tiszta. A víz is az, bár amikor gáttal zár­ták el a völgyet, s fölfogták a patakot, az elárasztott területről csak nagyjából irtották ki a fákat és bokro­kat. Ez a felszín alatti dzsungel jó búvóhely és les a csukának, a süllőnek, ám a helyismerettel nem ren­delkező vendég bosszankodhat. Ha a partról a látha­tatlan ágak és gyökerek közé dob, akkor beakad, s le­szakad a szerelés. Hiába az erőlködés: pattan a zsi­nór, oda a horog, a karabiner és az ólom. Apropó, ólom! A nehezékként használt szürke fém megül a fenéken, oxidálódik és bomlik. Ettől persze még nem romlik számottevően a víz minősége. De a 82. rendszámú, 327,5 C-fokon olvadó elem ott van, s a halak elfogyasztása után bennünk marad. Tudom, fölösleges okoskodás ez, hiszen a plumbum-kár ter­jesztői nem a merengő „csendes őrültek". A szatur- nizmus (ólommérgezés) enyhe tünete az emésztési zavarral járó kólika, de egy nagyobb dózis idegbénu­lást okoz. A bányászok, a nyomdászok lehetnek a szenvedő alanyai ennek a kórnak, vagy lehettek azok a szerencsétlenek, akik az 1797-es lerombolásig a hí­res-hírhedt velencei ólomkamrában raboskodtak. A legtöbb áldozatot mégis a fegyverek töltényének magja szedi. Az ólomkatona játék, az ólmozott papri­ka könnyen kivonható a forgalomból, de a pisztoly és a puska veszélyes fegyver. Ha a „béke méhe dong", akkor a gépkocsik üzem­anyagának pöfögő ólmos benzingőze pusztít. Szomo­rú tény a motorizáció tragikus mellékterméke: a váro­si gyermekek szervezetében öt-hatszoros a nehézfém­koncentráció, mint a tízszer annyit élt nagyszülőké­ben. Hiába a Blei frei, hiába a katalizátor, a bűzös járgány az első számú közellenséggé vált. Szegény Vazul - Ady szerint - kegyetlen, de gyors halált szen­vedett (fülembe forró ólmot öntsetek...), viszont a for­galmas utak mentén apró szippantásokkal gyűlik ben­nünk az „idegen anyag." A drága benzin fogy, de a döglött akkumulátor marad. Milyen sorsot szán ez az önpusztító világ a használhatatlan, de ólomdús ener- giacelláknak?! A monoki akkufeldolgozó üzem tele­pítésének híre belengte a hazai médiákat, s szólásra késztetett ökológusokat, borászokat, politikusokat; Hegyaljától a Parlamentig, Monoktól Paksig... Ez utóbbit csak azért emlegetem föl, mert egy nukleáris erőmű potenciálisan veszélyesebb lehet, mint egy ak­kubontó. A tiltakozó hangok az utolsó pecsétek után, de még a beruházás első kapavágása előtt erősödtek föl. Patthelyzet alakult ki. Az építő Perion Kft. 600 milliós ígérvényt kapott attól a minisztériumtól, amely a végső engedélyt eddig még nem adta ki. Cif­ra ügy ez. Az akkumulátort meg kell semmisíteni - egy olyan műben, amelyik garantáltan környezetba­rát. Föltételezem, s jóhiszeműen elhiszem, hogy a Pe­rion patikatisztaságú, s új munkahelyeket teremtő üzemet létesítene Kossuth Lajos szülőhelyén. De alig hiszem, hogy a megtépázott hírnevű, s újra kapaszko­dó tokaj-hegyaljai borászkodásnak javára válna egy ilyen szomszédság. Vannak esetek, amikor nem elég tisztának, ólommentesnek lenni, hanem annak is kell látszani. A múltba nézve, s előre tekintve a tájnak csak állhat egy ilyen, plumbum(m)-akció. Ennek megértését re­mélve emelem koccintásra a Himnuszban is megéne­kelt nektárral töltött szépmetszésű ólomkristály poha­ramat: bölcsességet várva és békességet kívánva, egészségünkre. Báli ruha - „kis" kiegészítőkkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom