Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-04 / 29. szám

1998. FibruAr 4., Szirda GAZDASÁG - HIRDETÉS Észak-Magyarország 11 Van, aki üdülhet, van, aki nem Budapest (MTI) - Egy évtizeddel ezelőtt még évente 1 millióan üdültek kedvezményesen, vagy térítésmen­tesen szakszervezeti beutalóval. Jórészt olyanok, akik rászorultak erre a támogatásra, kedvezményre, ennek híján ugyanis nem juthattak volna ilyen lehe­tőséghez. A rendszerváltással megszűnt ez a fajta üdültetés, a sok száz szakszervezeti, vállalati üdülő, pihenőház a Nemzeti Üdültetési Alapítvány kezelé­sébe került, amely saját vállalkozás keretében mű­ködteti a még meglévőket A Nemzeti Üdültetési Alapítványt esztendőről esztendőre az állam félmilliárdos, vagy még nagyobb támogatásban ré­szesítette azért, hogy a leginkább rászorultaknak kedvez­ményes beutalókat adhassanak. Az idén azonban már csak üdültetési csekkek révén vehető igénybe hasonló lehetőség. A csekkeket azonban a cégeknek, vállalatoknak kell meg­vásárolniuk a munkavállalóik részére. Az így felmerült költségeket törvényes kiadásként aztán elszámolhatják az adózásuknál. Európa több országában ez a csekkrendszer bevált. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma azon­ban a jelenlegi formájában nem fogadja el. □ Miért nem ? - kérdeztük Szabó Endre elnöktől. • A közszolgálatban dolgozók a csekkrendszer bevezetésé­vel egyértelműen hátrányos helyzetbe kerültek, mivel az ide tartozó intézmények többsége napi működési gondokkal küzd. Szinte semmi reménye sincs, hogy kedvezményes üdülési csekkel jutalmazza a munkavállalóit, mert nincs pénze, hogy ezt a csekket megvásárolja! Ez pedig esély­egyenlőtlenséget jelent, indokolatlan feszültségeket kelt a gazdasági és a közszolgálati területek között. Amikor a ku­ratórium ezt a témát tárgyalta, képviselőnk felhívta erre a figyelmet, de egymagában maradt ellenszavazatával. □ Hogyan tudnának változtatni e helyzeten ? • Mivel ez az üdültetési csekkrendszer a közszolgálati dol­gozók számára elfogadhatatlan, az Alapítvány kuratóriu­mának elnökéhez, a népjóléti miniszterhez fordultunk or­voslásért. Kifogásunkat más, illetékes fórumokon is szóvá tettük. De, minden esetben hangsúlyoztuk, hogy nem álta­lában bíráljuk ezt a rendszert! Csak az ellen vagyunk, hogy másokhoz képest a közszolgálati intézmények dolgozói hát­rányos helyzetbe kerüljenek. Azt szeretnénk, ha a költségvetési intézmények munkavál­lalóit is mindazok a kedvezmények megilletnék, amiket a más területen dolgozók kapnak. □ Hány embert érint hátrányosan ez a rendszer? • Elvileg a közszolgálat valamennyi munkavállalóját, mintegy 700-800 ezer embert. Közülük azonban csak egy kis hányada részesülhetne a kedvezményes üdültetési csekkből, mivel összesen 300 ezer darabot adnak ki belőle. De ez a számításba jöhető rész nagyon váija, hogy ilyen módon kedvezményes üdüléshez jut, hiszen más formában erre nem volna lehetősége, olyanok a jövedelmi viszonyai! □ Mi a megoldás? Mit javasoltak az illetékeseknek? • Azt kéijük, hogy ezután is olyan arányban részesüljenek kedvezményes üdültetésben a költségvetési intézmények dolgozói, mint eddig! Annyi üdülési csekket kapjunk, hogy az említett igények kielégítésére elegendő legyen! Ehhez pedig a központi költségvetésből, illetve az Alapítvány ke­retéből teremtsenek fedezetet. □ Milyen javaslataik elfogadásának az esélye? • Sürgős tárgyalásokat kezdeményeztünk a kormánynál, mielőbbi megoldást várva erre a problémára. Rövidesen sor kerül ezekre a tárgyalásokra és bízunk abban, hogy éssze­rű megoldást találunk az esélyegyenlőség csökkentésre. Tanácskozó ipari miniszterek Párizs (MTI) - Az OECD, a Gazdasági Együttműködé­si és Fejlesztési Szervezet égisze alatt több mint 20 ország ipari miniszterének részvételével kedden a francia fővárosban kétnapos tanácskozás kezdődött a világgazdaság globalizálódásával szembeni új stra­tégiákról, a technológiai fejlődésről és a konkuren­ciaharc fokozódásáról. A vitában és az OECD-tagok közös álláspontjának kialakításában részt vesz Fa- zakas Szabolcs, a magyar ipari, kereskedelmi és ide­genforgalmi tárca vezetője is. A mostani az első alkalom, hogy az immár 29 tagú OECD 1962-es megalakítása óta az ipari, technológiai és tudomá­nyos ügyekkel foglalkozó bizottsága miniszteri szintű ta­nácskozást hívott össze a szervezet párizsi székhelyén. A közös álláspontok kialakítását célzó vita igen széles téma­kört ölel fel: a gazdaságok növekedésének felgyorsításától a beruházások növelésén át az immateriális javak (marke­ting, public relations, emberi erőforrások, stb.) finanszíro­zásának nehézségein túl a rendelkezésre álló munkaerő adaptációs problémáiig, a továbbképzés elégtelenségéig teljed - s vár hatékony választ - hangoztatta Risaburo Nezu, az OECD illetékes bizottságának vezetője. Külön kiemelt témaköre e mostani kétnapos megbeszé­lésnek a piacrajutás nehézsége, a szabályozási keretek, valamint a piacokon megjelenő új szereplőkkel kapcsola­tos magatartás. Kiemelt kérdésként szerepel a kis- és kö­zépvállalkozásokkal kapcsolatos problémakör - az OECD- tagországokban e gazdasági termelőegységek jelentik a vállalkozások 95 százalékát, s tevékenységük meghatáro­zó - miközben épp kisebb méretük miatt ők a leginkább sebezhetőek a világgazdaság globalizálódásának következ­ményeitől. Az ipari ügyekkel foglalkozó szimpózium után kedd dél­után a vállalkozások-miniszteriális hátterük került megvi­tatásra a brit Margaret Beckett ipari miniszter elnökleté­vel, a fent említett témakörök szerinti bontásban. Az OECD-tanácskozás szerda este a konkrét eredményeket is­mertető sajtótájékoztatóval zárul. A 29 OECD-ország óriási többségében miniszteri szintű részvevője mellett a tanácskozáson megfigyelőként részt vesz Karel Cesnek szlovák gazdasági miniszter is. Érvénytelen tranzakciók Zsebszerződések révén több százezer hektár termőföld került külföldi kézre Bécs (MTI) - Nagy Frigyes földművelési miniszter a Ku­rier osztrák bulvárlapban kedden megjelent nyilatko­zatában megerősítette: Ma­gyarországon valóban létez­nek olyan számítások, hogy külföldiek - főleg osztrákok - „zsebszerződések” révén több százezer hektár termő­földet szereztek meg, és ez sokakat felháborít az or­szágban. Kérdésre válaszolva Nagy Fri­gyes- visszautasította még a fel­tételezést is, hogy a demokrati­kus Magyarországon bárki is rendőri erőszakkal lépne fél a „zsebszerződések” ellen. Mint mondta: nem lehet azonban ar­ra számítani, hogy ezeket a Hirdetés------------------------------­szerződéseket legalizáljak, akár­milyen összetételű kormány is kerül hatalomra az idei parla­menti választások után. Nagy Frigyes szerint „ehhez azonban inkább támogatniuk kellene a magyarok Brüszszelbe vezető útját és nem megnehezíteni”. A miniszter úgy véli: az osztrák fenntartások nehezen érthető ellentétben állnak a földvásárlá­si kedvvel, hiszen Magyarország kész magára vállalni az EU-tag- ságból adódó összes jogot és kö­telességet. Ebbe beletartozik az is, hogy az összes tagállam pol­gárainak meg kell adm a jogot a szabad földvásárlásra. Azonban a leendő földtulajdonosoknak bizonyos feltételeket teljesíteni­ük kell, például főfoglalkozásuk a mezőgazdasági tevékenység legyen, és rendelkezzenek hozzá megfelelő képzettséggel, vala­mint az állandó lakóhelyük is Magyarországon legyen. A ma­gyarok Brüsszelben bizonyos vé­delmi időszakot kérnek majd, ameddig a magyar földárak nor­malizálódnak. A miniszter ugyanis nem fogadja el azt, ha egyesek spekulatív célokra használják ki, hogy Magyaror­szágon a termőföld ára a nyu­gat-európainak csupán a töredé­ke (körülbelül 20 ezer schilling- be keiül egy hektár). Az ár nor­malizálásához szerinte a földpi­ac liberalizálásán keresztül ve­zet az út. - Első lépésként tör­vénymódosítást akarunk, hogy' a magánszemélyek mellett gaz­dasági társaságok is vehessenek földet-mondta. Nagy Frigyes Fotó: V.J. Wmm ■ ß • • A r g§i§l mm A legújabb sorozatok es vígjátékok 1/4 4 Csúcsmozi 3/4 6 Sorozat 3/4 7 HÍR3 1/4 8 Csúcsmozi 1/4 10 Vígjáték TV3- Télen-nyár .

Next

/
Oldalképek
Tartalom