Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-18 / 41. szám
1993. Február 18., Szerda Észak-Magyarország Sváb Antal emlékére Bihartól Abaújig, a néptanítóságtól a tanügyi igazgatásig ismerte és szolgálta az iskolát. A történelem úgy intézte, hogy már a tanítóképzőt is három városban végezze. A Bihar megyei Szerepen született, de a képzőt Győrben kezdte, majd Jászberényben folytatta, végül Debrecenben kapta meg 1945 júliusában a néptanítói oklevelet. Később az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát. Volt tanyai tanító, és dolgozott a minisztériumban is. De életének legjelentősebb időszaka Szikszóhoz, Abaújhoz kötődik. Sváb Antal 1958-ban lett Szikszón az általános iskola igazgatója, és innen is ment nyugdíja 1987- ben, közben részt vett Abaüj művelődésének irányításában, és elnökként vezette a szikszói Városvédő és -szépítő Egyesület munkáját. Ismerte, szerette ezt a várost és a vidéket. Ennek köszönhető, hogy szerkesztésében - a millecehtenárium évében, a magyar iskola 1000 éves évfordulóján - megjelenhetett az Abaúji iskolák és tanítók című kötet. Méltó emlékei állított mindazoknak, akik pedagógusként szolgálták Abaúji. Azt még megérte, hogy megjelent a kötet második kiadása is, de már a folytatás az utódokra, a tanítványokra vár. Sváb Antalt február 21 -én délután 1 órakor kísérik utolsó útjára a szikszói temetőben családtagjai, barátai, kollégái, egykori diákjai,.. Gárdns János követői Miskolc (ÉM) - Mintegy 850 diák vett részt a Gárdus Jánosról elnevezett idegennyelvi versenyen, amelyet a megye általános és középiskolás diákjainak hirdetett meg a Tudományos Ismeret- teijesztő Társulat megyei szervezete. Angol nyelvből 540 tanuló mérte össze tudását a február 3. és 6. között lezajlott selejtezőkön, a többiek németből vetélkedtek négy kategóriában (5.-6., 7.-8. osztály, gimnázium, szakközépiskola). A döntőbe kategóriánként a legjobban szereplő húsz tanuló jutott be, innen az írásbeli után tízen mehetnek szóbelizni. A német nyelvből március 17-én, 20-án, 24-én, 27- én, angolból március 31-én, április 3-án, 21-én és 24-én tartják a döntőt. A legjobbak párizsi kiránduláson vehetnek részt a TIT ajándékaként, a második és harmadik helyezettek pedig értékes könyv- és tárgyjutalmakat nyernek. A szervezők a kategóriánként legtöbb versenyzőt benevező felkészítő tanároknak is felkínálják az ötnapos párizsi tanulmányi kirándulást. Kép, vers, verseny Sajószentpéter (ÉM) - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. és Lévay József halálának 80. évfordulója tiszteletére Költészet a képzőművészetben címmel pályázatot hirdet a sajószentpéteri Művelődési és Sportközpont és a Paál László Képzőművészeti Kör. A pályázaton két korcsoportban lehet részt venni: 13-19 éves fiatalok, és 19 év felettiek. Nevezni két alkotással lehet: 1. Petőfi Sándor vagy Lévay József költeményéhez kapcsolódó alkotás; 2. Szabadon választott költeményhez (magyar vagy más nemzetiségű költő magyarra fordított műve) kapcsolódó alkotás. Mindkét munkához csatolni kell a választott verset legépelve, fóliában. A maximum 50x70 centiméteres művek bármilyen képzőművészeti technikával készülhetnek. A pályamunkák hátoldalán fel kell tüntetni a nevet, életkort, lakcímet, a mű címét, méretét, technikai megnevezését. A pályamunkákat jűnius 6-ig lehet leadni a sajószentpéteri művelődési házban vagy a tájházban. Az eredményhirdetést július 4-én este 6 órától a tájházban tartják. Rejtelmek - énekelt versek Rejtelmek címmel Sebő Ferenc estjére várják az érdeklődőket február 19-én, csütörtökön este 7 órától Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Házban. Közreműködik a Zsarátnok együttes. A műsorban többek között elhangzanak magyar népdalok, virág - énekek, Balassi- Weöres- és József Attila-versek. Thália papja szépírói szerepben Tóth-Máthé Miklós szülőfalujában találkozott olvasóival és barátaival Nyikes Zita Tiszalúc (ÉM) - 1957-ben a ti- szalúci református lelkész fia elment színésznek - ahogy ő mondja: Thália felszentelt papja lett. A ’70-es évek elejétől pedig megjelentek novellái, később novelláskötetei és kisregényei is. Decembertől pedig húsz kötetet rakhat egymás mellé, aki gyűjti Tóth- Máthé Miklós műveit. Többször tartott már író-olvasó találkozót szülőfalujában is, de ezeken a találkozókon nemcsak műveiről beszélnek. „Emlékszel?” - kérdezi az egyik régi iskolatárs az írótól a szülőfaluban tartott szombati író-olvasó találkozón. Utána pedig a hallgatósághoz fordul: „Miklós már akkor is máshogy látta a világot!” Ennek bizonyítására mindjárt el is mesél egy történetet. ,A tanító úr hosszú pálcával ellenőrzi a lányok hosszú haját, nézegeti a hajak tisztaságát. Egy kislány hajában paplanból vagy párnából kiesett tollat talál, és azt mondja: Ejnye, igazán kivehetted volna ezt a tollat a hajadból! Erre a kis Miklós megszólal: Tessék csak va- kargatni, hátha tetűfészek!”- Gyökerek nélkül nem lehet élni, ez a falu pedig nekem a szülőföldem - mondja Tóth-Máthé Miklós Debrecenben éló író, aki 1936-ban Tiszalúcon született. A polgármesteri hivatalban szombaton a Romrázók című kisregényéről beszélt a szerző. Másnap a református egyház imatermében mutatta be édesanyja megtéréséről szóló Anyám könyve című művét. A két helyszín az író kettősségére is utalhat: először a kissé fanyar, groteszk stílusú, a jelen fonákságaira figyelő ember mutatkozott be, másnap pedig a református hitéből táplálkozó tartása, életszemlélete kapott nagyobb hangsúlyt. A kettősség viszont nemcsak művészetében jelenik meg, hanem az életében is: közel tíz évig színész volt, és csak a ’70-es években kezdett írni.- A színész nagyon kiszolgáltaTóth-Máthé Miklós tott - így kezdi mesélni a színészévek tapasztalatait az üó. - Pedig amikor diplomát kaptam, akkor „Hogy volt, Micu!” felkiáltásokkal köszöntöttek a fóiskolástársaim. A tanárok is azt mondták, hogy két tehetség van a végzősök között, és az egyik én voltam. Ez az értékelés anyámat nagyon boldoggá tette, apámat pedig az, hogy diplomás lettem. Tóth-Máthé Miidós édesapja Tiszalúcon volt református lelkész. Az író egyik novellája éppen arról tanúskodik, hogy miként fogadta a tiszteletes fia pályaválasztását. Azt szerette volna, ha rajztanár lesz a nagyobbik fiából, mert úgy látta, szívesen rajzol, de a kisdiák írt is, akkor legyen magyartanár - mondta az apa -, hiszen a tanítás mellett írhat is. Amikor pedig a debreceni kollégista fejében hirtelen megfordult a színjátszás gonFotó: Kovács Csaba dolata - rögtön az iskola után segédszínészettel kezdve a pályát -, akkor a falusi pap egyetlen kikötése csak ennyi volt: „Nem bánom, de végezd el a főiskolát!” - olvashatjuk az elbeszélésben.- Apám már beteg volt, amikor végeztem, nem tudott feljönni a diplomaosztóra, így a betegágyánál mutattam meg az oklevelemet - mondja az íróvá lett fiú. - Először vidéken játszottam több főszerepet is, csak utána kerültem a fővárosba. Pesten a ’60-as évek végén pedig azt éreztem, hogy ez nem az, amit én csinálni szeretnék. Egy estéért fizettek 90 forintot, és ott kellett lennem a színházban este 7-től 11-ig. Feleségem volt, megszületett a nagyobbik lányom, napi 90 forint kevés volt a család eltartásához. Valamit mást kerestem. írogattam kisdiák koromtól, gondoltam megmutatom két friss novellámat a barátomnak, aki az egyik lapnál irodalmi rovatot vezetett. „De hát, Micu- kám, te színész vagy!”, mondta, aztán mégis otthagytam neki a kéziratot a portán. Pár nap múlva felhívott, hogy megjelentetik. 1300 forintot és vérszemet kaptam. Ha ezt ilyen jól fizetik, akkor ez kell nekem... A jelen, a család és a református hitélet nagy személyiségei mellett a gyermekkor, a hazai táj is fontos témája az írónak. így elevenedik meg a Holt-Tisza és a Takta között elhelyezkedő terület, a füzes is a Pecúrok című kisregényben.- Ide a füzesbe jártunk játszani, olyan közel van és volt ez a játszótér” a református parókiához, hogy anyám csak kiabált, ha haza kellett mennünk - emlékezik vissza Tóth-Mathe Miklós. Majd a jelenbe ugorva folytatja. - Még egy nagy dologgal tartozom Tiszalúcnak. Amikor jövünk haza Debrecenből a feleségemmel Kesznyéten felől, mindig mondom neki a Sarkad)-tanyát látva, hogy tudod, az én gyermekkoromban itt egy kastély állt. De kastély volt a Gabriella-tanyán is, és járt egy kisvasút, a lóré is errefelé. Ezek a régi dolgok nem mehetnek el, nem tűnhetnek el csak úgy! Hogy mikorra várhatóak ezek a régi lúci történetek, arra a kérdésre csak annyit mond az író, hogy mindenképpen megírja. A címe már biztos: Múltidőben. És mivel tapasztalatai szerint az olvasók szeretik a családregényeket, ó is ebben a műfajban gondolkodik.- A tavaly májusban kiadott Romrázók, és a decemberben megjelent Anyám könyve című kisregénnyel már húszkötetes író vagyok. Most már akár azt is megtehetném, hogy visszamegyek a színházba, de játszani és írni is egyszerre nem lehet. Ezt tapasztalatból tudom, hiszen amikor egy-egy előadói estre készülök, akkor sem tudok írni. A most tizennyolc éves lányom viszont színésznő szeretne lenni, vele együtt egy saját darabomban szívesen fellépnék! De ezt majd még meglátjuk... Fúgától a fugáig - végig dúrbán Wolfgang Gabriel vezényelte a szimfonikusokat Miskolc (ÉM) - A legjobb úton van a Miskolci Szimfonikus Zenekar által megálmodott Mozart-bérlet, hogy pár év múlva hagyománnyá váljék a megye- székhelyen. A második szezonját hétfőn este a miskolci Bartók-teremben megkezdett koncertsorozat első előadásában J. S. Bach 3. D-dúr szvitjét, Haydn D-dúr gordonkaversenyét (Kiss Domonkos Judit közreműködésével) és Mozart C-dúr „Jupiter” szimfóniáját játszotta a Wolfgang Gabriel vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar. Bánhegyi Gábor Kis terem, lelkes közönség, népszerű művek, értő muzsikusok, intim hangulat - mindez annyira magában hordozza a sikert, hogy nagyon kell igyekezni, ha valaki el akarja rontani az összhatást. Hétfőn senki nem akarta, így ha nagyon szorítana a terjedelmi korlát, ennyiben is össze lehetne foglalni a Mozart-bérlet nyitó hangversenyét. A terjedelmi korlát azért ennyire nem szoros, igy lehet betűt ejteni például arról, hogy a már teljesen vesszőparipává váló műsorszerkesztés két alcímet is kaphatna. Az egyik lehetne mondjuk: Fúgától a fúgáig, avagy Bach for- mamúvészetének újraértelmezése a klasszicizmusban. A másik pedig: Koncert az életöröm jegyében, hiszen a három darab mindegyikének alaphangneme dúr, közülük kettő azonos (D-dúr), míg a harmadik az előző kettőhöz képest az úgynevezett „mínusz kettes” C-dúr. Utólag bátran ki lehet jelenteni, kár volt J. S. Bach 3. szvitjével inditani a műsort. Egyszerűen azért, mert ennek a műnek az eljátszásával olyan magasra tette a mércét a zenekar, amelyet hétfőn képtelenség volt túlszárnyalni. Bachot sokféleképpen szokás megszólaltatni: lehet precízen, lehet csillogóan, lehet fenségesen, lehet kissé arisztokratikusan, lehet sötéten, lehet pesszimistán. Egyetlen egy mód akad, ahogy nagyon ritkán szokott megszólalni Bach, és amit a Miskolci Szimfonikus Zenekar választott: ez a D-dúr szvit - egyszerűen nincs rá jobb kifejezés - aranyos volt. Bach remeke bájosan csacsogott, csak a gyermekekre jellemző enyhe erőszakossággal újraszerettette magát, és önkéntelen mosolyra késztetett. Az Air után ezen sorok írója legszívesebben visszatapsoltatta volna a tételt, de hiába, az íratlan szabályok köteleznek, így csak annak lehetett örülni, hogy a zenészek muzsikáló kedve töretlen maradt, olyannyira, hogy a Gavotte-ot Wolfgang Gabriel önkéntelenül is szinte végigtáncolta. A sikerhez természetesen az is hozzájárult, hogy a meglehetősen igénybe vett trombitás trió fantasztikus teljesítményt produkált. Haydn D-dúr gordonkaversenyében Kiss Domonkos Judit iszonyatos feladatot vállalt magára, hiszen a zeneszerző egy pillanatnyi lazítást sem engedett a szólistának. A művész végig tökéletesen uralta a művet, amelybe az az egy-két icipici bizonytalanság, kicsit elcsúszott hang is belefért. Mozart C-dúr szimfóniájának megszólaltatásának minőségéről pedig mindennél többet elárult az, hogy Wolfgang Gabrielen a mű elhangzása közben mindvégig azt lehetett érezni, most éppen nagyon szeret együtt muzsikálni a zenekarral. Magyar vagyok Miskolc (ÉM) - Magyar vagyok címmel hirdet gyemekrajzpályázatot miskolci általános iskolások részére a 40. Számú Általános Iskola. A pályázók az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit dolgozhatják fel. A szervezők festményeket, grafikákat várnak maximum 50 centiméterszer 70 centiméteres méretben. Az alkotásokat március 1- jéig a 40. Számú Általános Iskolába kell beküldeni (Miskolc, Hennán Ottó u. 2.). Enyém a jövő Budapest (MTI) - Enyém a jövő címmel ifjúsági színműíró-versenyt hirdet 16-24 év közötti fiatalok számára a Magyar Rádió Rt. és a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány. A felhívás értelmében az itthon és a határainkon túl élő magyar fiatalok színpadra alkalmazható, 20-30 oldal terjedelmű egyfelvonásosait várják. Az érdeklődőknek április 10-ig az Magyar Rádió Rt. címére (1800 Budapest, Bródy Sándor utca 5-7.), a szerkesztő nevére kell eljuttatniuk pályaműveiket. A beérkező munkákat szakmai zsűri bírálja el. A legjobbnak ítélt három színdarabot április 30-án mutatják be a Merlin Színházban. Katonás képzés - nőknek Miskolc (ÉM) - Felvételt hirdet a Magyar Honvédség vezérkara érettségizett nők részére a Szentendrei Katonai Szakképző Iskola és Kollégiumba. Egészségileg alkalmas, 23 évnél fiatalabb büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezhetnek gépesített lövész, műszaki és tüzér szakokra. A jelentkezés határideje február 28. Bővebb információ a (46) 325-633-as telefonszámon, vágj- a B.-A.-Z. Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság humánszolgálati alosztályán kérhető (Miskolc, Hatvanötösök útja 2. - Bocskai laktanya).
