Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-18 / 41. szám

1993. Február 18., Szerda Észak-Magyarország Sváb Antal emlékére Bihartól Abaújig, a néptanítóságtól a tanügyi igaz­gatásig ismerte és szolgálta az iskolát. A történe­lem úgy intézte, hogy már a tanítóképzőt is három városban végezze. A Bihar megyei Szerepen szü­letett, de a képzőt Győrben kezdte, majd Jászbe­rényben folytatta, végül Debrecenben kapta meg 1945 júliusában a néptanítói oklevelet. Később az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett dip­lomát. Volt tanyai tanító, és dolgozott a miniszté­riumban is. De életének legjelentősebb időszaka Szikszóhoz, Abaújhoz kötődik. Sváb Antal 1958-ban lett Szikszón az általános is­kola igazgatója, és innen is ment nyugdíja 1987- ben, közben részt vett Abaüj művelődésének irá­nyításában, és elnökként vezette a szikszói Város­védő és -szépítő Egyesület munkáját. Ismerte, sze­rette ezt a várost és a vidéket. Ennek köszönhető, hogy szerkesztésében - a millecehtenárium évé­ben, a magyar iskola 1000 éves évfordulóján - megjelenhetett az Abaúji iskolák és tanítók című kötet. Méltó emlékei állított mindazoknak, akik pedagógusként szolgálták Abaúji. Azt még megér­te, hogy megjelent a kötet második kiadása is, de már a folytatás az utódokra, a tanítványokra vár. Sváb Antalt február 21 -én délután 1 órakor kísérik utolsó útjára a szikszói temetőben családtagjai, barátai, kollégái, egykori diákjai,.. Gárdns János követői Miskolc (ÉM) - Mintegy 850 diák vett részt a Gárdus Jánosról elnevezett idegennyelvi verse­nyen, amelyet a megye általános és középiskolás diákjainak hirdetett meg a Tudományos Ismeret- teijesztő Társulat megyei szervezete. Angol nyelv­ből 540 tanuló mérte össze tudását a február 3. és 6. között lezajlott selejtezőkön, a többiek németből vetélkedtek négy kategóriában (5.-6., 7.-8. osztály, gimnázium, szakközépiskola). A döntőbe kategóri­ánként a legjobban szereplő húsz tanuló jutott be, innen az írásbeli után tízen mehetnek szóbelizni. A német nyelvből március 17-én, 20-án, 24-én, 27- én, angolból március 31-én, április 3-án, 21-én és 24-én tartják a döntőt. A legjobbak párizsi kirán­duláson vehetnek részt a TIT ajándékaként, a má­sodik és harmadik helyezettek pedig értékes könyv- és tárgyjutalmakat nyernek. A szervezők a kategóriánként legtöbb versenyzőt benevező felké­szítő tanároknak is felkínálják az ötnapos párizsi tanulmányi kirándulást. Kép, vers, verseny Sajószentpéter (ÉM) - Az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc 150. és Lévay József halá­lának 80. évfordulója tiszteletére Költészet a képzőművészetben címmel pályázatot hirdet a sajószentpéteri Művelődési és Sportközpont és a Paál László Képzőművészeti Kör. A pályázaton két korcsoportban lehet részt venni: 13-19 éves fiatalok, és 19 év felettiek. Nevezni két alkotás­sal lehet: 1. Petőfi Sándor vagy Lévay József köl­teményéhez kapcsolódó alkotás; 2. Szabadon vá­lasztott költeményhez (magyar vagy más nemze­tiségű költő magyarra fordított műve) kapcsolódó alkotás. Mindkét munkához csatolni kell a vá­lasztott verset legépelve, fóliában. A maximum 50x70 centiméteres művek bármilyen képzőmű­vészeti technikával készülhetnek. A pályamun­kák hátoldalán fel kell tüntetni a nevet, életkort, lakcímet, a mű címét, méretét, technikai megne­vezését. A pályamunkákat jűnius 6-ig lehet lead­ni a sajószentpéteri művelődési házban vagy a tájházban. Az eredményhirdetést július 4-én este 6 órától a tájházban tartják. Rejtelmek - énekelt versek Rejtelmek címmel Sebő Ferenc estjére várják az érdeklődőket február 19-én, csütörtökön este 7 órától Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Házban. Közreműködik a Zsarátnok együttes. A műsorban többek között elhangzanak magyar népdalok, virág - énekek, Balassi- Weöres- és József Attila-versek. Thália papja szépírói szerepben Tóth-Máthé Miklós szülőfalujában találkozott olvasóival és barátaival Nyikes Zita Tiszalúc (ÉM) - 1957-ben a ti- szalúci református lelkész fia elment színésznek - ahogy ő mondja: Thália felszentelt papja lett. A ’70-es évek elejé­től pedig megjelentek novel­lái, később novelláskötetei és kisregényei is. Decembertől pedig húsz kötetet rakhat egy­más mellé, aki gyűjti Tóth- Máthé Miklós műveit. Több­ször tartott már író-olvasó ta­lálkozót szülőfalujában is, de ezeken a találkozókon nem­csak műveiről beszélnek. „Emlékszel?” - kérdezi az egyik régi iskolatárs az írótól a szülőfa­luban tartott szombati író-olvasó találkozón. Utána pedig a hallga­tósághoz fordul: „Miklós már ak­kor is máshogy látta a világot!” Ennek bizonyítására mindjárt el is mesél egy történetet. ,A tanító úr hosszú pálcával ellenőrzi a lá­nyok hosszú haját, nézegeti a ha­jak tisztaságát. Egy kislány hajá­ban paplanból vagy párnából ki­esett tollat talál, és azt mondja: Ejnye, igazán kivehetted volna ezt a tollat a hajadból! Erre a kis Miklós megszólal: Tessék csak va- kargatni, hátha tetűfészek!”- Gyökerek nélkül nem lehet él­ni, ez a falu pedig nekem a szülő­földem - mondja Tóth-Máthé Miklós Debrecenben éló író, aki 1936-ban Tiszalúcon született. A polgármesteri hivatalban szomba­ton a Romrázók című kisregényé­ről beszélt a szerző. Másnap a re­formátus egyház imatermében mutatta be édesanyja megtérésé­ről szóló Anyám könyve című mű­vét. A két helyszín az író kettőssé­gére is utalhat: először a kissé fa­nyar, groteszk stílusú, a jelen fo­nákságaira figyelő ember mutat­kozott be, másnap pedig a refor­mátus hitéből táplálkozó tartása, életszemlélete kapott nagyobb hangsúlyt. A kettősség viszont nemcsak művészetében jelenik meg, hanem az életében is: közel tíz évig szí­nész volt, és csak a ’70-es években kezdett írni.- A színész nagyon kiszolgálta­Tóth-Máthé Miklós tott - így kezdi mesélni a színész­évek tapasztalatait az üó. - Pedig amikor diplomát kaptam, akkor „Hogy volt, Micu!” felkiáltásokkal köszöntöttek a fóiskolástársaim. A tanárok is azt mondták, hogy két tehetség van a végzősök kö­zött, és az egyik én voltam. Ez az értékelés anyámat nagyon boldog­gá tette, apámat pedig az, hogy diplomás lettem. Tóth-Máthé Miidós édesapja Ti­szalúcon volt református lelkész. Az író egyik novellája éppen arról tanúskodik, hogy miként fogadta a tiszteletes fia pályaválasztását. Azt szerette volna, ha rajztanár lesz a nagyobbik fiából, mert úgy látta, szívesen rajzol, de a kisdiák írt is, akkor legyen magyartanár - mondta az apa -, hiszen a tanítás mellett írhat is. Amikor pedig a debreceni kollégista fejében hirte­len megfordult a színjátszás gon­Fotó: Kovács Csaba dolata - rögtön az iskola után se­gédszínészettel kezdve a pályát -, akkor a falusi pap egyetlen kikö­tése csak ennyi volt: „Nem bánom, de végezd el a főiskolát!” - olvas­hatjuk az elbeszélésben.- Apám már beteg volt, amikor végeztem, nem tudott feljönni a diplomaosztóra, így a betegágyá­nál mutattam meg az oklevelemet - mondja az íróvá lett fiú. - Elő­ször vidéken játszottam több fő­szerepet is, csak utána kerültem a fővárosba. Pesten a ’60-as évek végén pedig azt éreztem, hogy ez nem az, amit én csinálni szeret­nék. Egy estéért fizettek 90 forin­tot, és ott kellett lennem a szín­házban este 7-től 11-ig. Feleségem volt, megszületett a nagyobbik lá­nyom, napi 90 forint kevés volt a család eltartásához. Valamit mást kerestem. írogattam kisdiák ko­romtól, gondoltam megmutatom két friss novellámat a barátom­nak, aki az egyik lapnál irodalmi rovatot vezetett. „De hát, Micu- kám, te színész vagy!”, mondta, aztán mégis otthagytam neki a kéziratot a portán. Pár nap múlva felhívott, hogy megjelentetik. 1300 forintot és vérszemet kap­tam. Ha ezt ilyen jól fizetik, akkor ez kell nekem... A jelen, a család és a reformá­tus hitélet nagy személyiségei mellett a gyermekkor, a hazai táj is fontos témája az írónak. így ele­venedik meg a Holt-Tisza és a Takta között elhelyezkedő terület, a füzes is a Pecúrok című kisre­gényben.- Ide a füzesbe jártunk játszani, olyan közel van és volt ez a játszótér” a református parókiá­hoz, hogy anyám csak kiabált, ha haza kellett mennünk - emléke­zik vissza Tóth-Mathe Miklós. Majd a jelenbe ugorva folytatja. - Még egy nagy dologgal tartozom Tiszalúcnak. Amikor jövünk haza Debrecenből a feleségemmel Kesznyéten felől, mindig mondom neki a Sarkad)-tanyát látva, hogy tudod, az én gyermekkoromban itt egy kastély állt. De kastély volt a Gabriella-tanyán is, és járt egy kisvasút, a lóré is errefelé. Ezek a régi dolgok nem mehetnek el, nem tűnhetnek el csak úgy! Hogy mikorra várhatóak ezek a régi lúci történetek, arra a kérdés­re csak annyit mond az író, hogy mindenképpen megírja. A címe már biztos: Múltidőben. És mivel tapasztalatai szerint az olvasók szeretik a családregényeket, ó is ebben a műfajban gondolkodik.- A tavaly májusban kiadott Romrázók, és a decemberben megjelent Anyám könyve című kisregénnyel már húszkötetes író vagyok. Most már akár azt is megtehetném, hogy visszamegyek a színházba, de játszani és írni is egyszerre nem lehet. Ezt tapasz­talatból tudom, hiszen amikor egy-egy előadói estre készülök, akkor sem tudok írni. A most ti­zennyolc éves lányom viszont szí­nésznő szeretne lenni, vele együtt egy saját darabomban szívesen fellépnék! De ezt majd még meg­látjuk... Fúgától a fugáig - végig dúrbán Wolfgang Gabriel vezényelte a szimfonikusokat Miskolc (ÉM) - A legjobb úton van a Miskolci Szim­fonikus Zenekar által megálmodott Mozart-bérlet, hogy pár év múlva hagyománnyá váljék a megye- székhelyen. A második szezonját hétfőn este a miskolci Bartók-teremben megkezdett koncertso­rozat első előadásában J. S. Bach 3. D-dúr szvitjét, Haydn D-dúr gordonkaversenyét (Kiss Domonkos Judit közreműködésével) és Mozart C-dúr „Jupiter” szimfóniáját játszotta a Wolfgang Gabri­el vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar. Bánhegyi Gábor Kis terem, lelkes közönség, népszerű művek, értő mu­zsikusok, intim hangulat - mindez annyira magában hordozza a sikert, hogy na­gyon kell igyekezni, ha va­laki el akarja rontani az összhatást. Hétfőn senki nem akarta, így ha nagyon szorítana a terjedelmi kor­lát, ennyiben is össze lehet­ne foglalni a Mozart-bérlet nyitó hangversenyét. A terjedelmi korlát azért ennyire nem szoros, igy lehet betűt ejteni pél­dául arról, hogy a már tel­jesen vesszőparipává váló műsorszerkesztés két alcí­met is kaphatna. Az egyik lehetne mondjuk: Fúgától a fúgáig, avagy Bach for- mamúvészetének újraér­telmezése a klassziciz­musban. A másik pedig: Koncert az életöröm jegyé­ben, hiszen a három darab mindegyikének alaphang­neme dúr, közülük kettő azonos (D-dúr), míg a har­madik az előző kettőhöz képest az úgynevezett „mínusz kettes” C-dúr. Utólag bátran ki lehet jelenteni, kár volt J. S. Bach 3. szvitjével inditani a műsort. Egyszerűen azért, mert ennek a műnek az eljátszásával olyan ma­gasra tette a mércét a ze­nekar, amelyet hétfőn kép­telenség volt túlszárnyalni. Bachot sokféleképpen szo­kás megszólaltatni: lehet precízen, lehet csillogóan, lehet fenségesen, lehet kis­sé arisztokratikusan, lehet sötéten, lehet pesszimis­tán. Egyetlen egy mód akad, ahogy nagyon ritkán szokott megszólalni Bach, és amit a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar választott: ez a D-dúr szvit - egysze­rűen nincs rá jobb kifejezés - aranyos volt. Bach reme­ke bájosan csacsogott, csak a gyermekekre jellemző enyhe erőszakossággal új­raszerettette magát, és ön­kéntelen mosolyra kész­tetett. Az Air után ezen sorok írója legszívesebben visszatapsoltatta volna a tételt, de hiába, az írat­lan szabályok köteleznek, így csak annak lehetett örülni, hogy a zenészek muzsikáló kedve töretlen maradt, olyannyira, hogy a Gavotte-ot Wolfgang Gabriel önkéntelenül is szinte végigtáncolta. A si­kerhez természetesen az is hozzájárult, hogy a meglehetősen igénybe vett trombitás trió fan­tasztikus teljesítményt produkált. Haydn D-dúr gordon­kaversenyében Kiss Domonkos Judit iszonya­tos feladatot vállalt ma­gára, hiszen a zeneszerző egy pillanatnyi lazítást sem engedett a szólistá­nak. A művész végig tö­kéletesen uralta a művet, amelybe az az egy-két ici­pici bizonytalanság, ki­csit elcsúszott hang is be­lefért. Mozart C-dúr szimfóniá­jának megszólaltatásának minőségéről pedig min­dennél többet elárult az, hogy Wolfgang Gabrielen a mű elhangzása közben mindvégig azt lehetett érezni, most éppen nagyon szeret együtt muzsikálni a zenekarral. Magyar vagyok Miskolc (ÉM) - Magyar vagyok címmel hirdet gyemekrajzpályázatot miskolci általános iskolások részére a 40. Számú Általános Iskola. A pályázók az 1848/49-es forradalom és szabadságharc esemé­nyeit dolgozhatják fel. A szervezők festményeket, grafikákat várnak maximum 50 centiméterszer 70 centiméteres méretben. Az alkotásokat március 1- jéig a 40. Számú Általános Iskolába kell beküldeni (Miskolc, Hennán Ottó u. 2.). Enyém a jövő Budapest (MTI) - Enyém a jövő címmel ifjúsági színműíró-versenyt hirdet 16-24 év közötti fiata­lok számára a Magyar Rádió Rt. és a XXI. Szá­zad Magyar Drámájáért Alapítvány. A felhívás értelmében az itthon és a határain­kon túl élő magyar fiatalok színpadra alkalmaz­ható, 20-30 oldal terjedelmű egyfelvonásosait várják. Az érdeklődőknek április 10-ig az Ma­gyar Rádió Rt. címére (1800 Budapest, Bródy Sándor utca 5-7.), a szerkesztő nevére kell eljut­tatniuk pályaműveiket. A beérkező munkákat szakmai zsűri bírálja el. A legjobbnak ítélt há­rom színdarabot április 30-án mutatják be a Merlin Színházban. Katonás képzés - nőknek Miskolc (ÉM) - Felvételt hirdet a Magyar Hon­védség vezérkara érettségizett nők részére a Szentendrei Katonai Szakképző Iskola és Kollégi­umba. Egészségileg alkalmas, 23 évnél fiatalabb büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelent­kezhetnek gépesített lövész, műszaki és tüzér sza­kokra. A jelentkezés határideje február 28. Bővebb információ a (46) 325-633-as telefonszámon, vágj- a B.-A.-Z. Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság hu­mánszolgálati alosztályán kérhető (Miskolc, Hat­vanötösök útja 2. - Bocskai laktanya).

Next

/
Oldalképek
Tartalom