Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-17 / 40. szám
TÉKA Plagizáló professzorok Miskolc (ÉM - NyZ) - Jókai halála után Mikszáth írta meg a nagy regényíró életrajzát. Az akkor már rendkívül kedvelt Mikszáthot a megjelenés után pedig megvádolták azzal, hogy mások gondolatát és információit a forrás jelzése nélkül átvette, vagyis lopott. Ezt az irodalomtörténeti eseményt nevezik plágium-pernek. Mikszáth azzal védekezett, hogy biográfiát nem lehet kútfőből írni. Errare humánum est... De Mikszáthot nem életrajzok írása tette híressé! Eszenyi Miklós miskolci újságíró Lopnak-e a professzorok, avagy a plagizálás tudománya című írásában a tudományos publikálások háttérének szemléltetésével ír a plagizálás - lopás, ollózás, átvétel - jelenségéről. Ugyanarról-századszor - így kezdődik a Valóság ezévi első számában megjelent tanulmány. A kórkép lényege Varga Zoltánt idézve Eszenyi Miklós szerint is az, hogy a tudomány világa kényszeríti a kutatókat: publikálj vagy elvesztél! Megjelennek új és újabb könyvek, tanulmányok, melyek nem közölnek újat, csak más sorrendbe rakják a már jól ismert fejezeteket,! téziseket. Ezzel növekszik a presztízs is, hiszen növekszik a szakmai publikációk jegyzéke. Elöbb-utóbb pedig vagy eltűnnek a hivatkozások, hiszen az önálló gondolat kevés, vagy hihetetlenre emelkedik a számuk, s így ellenőrizhetetlenné válik a tudományos publikációkhoz valóban felhasznált irodalom jegyzéke - vonható le a következtetés Eszenyi nyomán. A Publikálj vagy elvesztéü-szindróma szemléltetésére szolgáló példák - a További ínyencségek fejezetben - rendkívül szemléletesek: teljes átvétel nyom nélkül vagy olyan nyelvű források feltüntetése, melyen a tanulmány írója nem is olvas, esetleg a kutató 9 oldalas közléséhez 127 hivatkozást ad. A háttérben állhat viszont az is, hogy középiskolákban még nem, egyetemeken főiskolákon pedig már nem tanítanak szakszerűen hivatkozni. A hallgató mint leendő kutató pedig vagy megtanul tanulmányai során magától jegyzetapparátust készíteni, vagy nem. így fordulhatott elő az is, hogy egy jónevű egyetemünk nem elsőéves hallgatója egyáltalán nem készített Jegyzetek jegyzéket” az egyik szemináriumi dolgozatához. Aztán megutálta a tanárt, mert elégségest jegyzett a leckekönyvébe... • Miskolci alkotó rajztanárok címmel nyílik kiállítás ma, kedden délután 3 órakor a Herman Ottó Gimnázium dísztermében. Az emberi hatásról Miskolc (ÉM) - Az emberi hatás a természetre Borsod- Abaúj-Zemplén megyében címmel Sümegi Pál, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára tart előadást - a Magyar Földrajzi Társaság miskolci tagozatának szervezésében - február 19-én, csütörtökön délután fél 5-tól a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. Mai életérzés tegnapi technikával A Tekodema fotográfiai csoport kiállítása a Miskolci Fotógalériában Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Ez a négy fiatalember a valóságot múlt századi technikával, de mégis modern életérzéssel összekötve ábrázolja. Végvári Lajos művészettörténész fogalmazott valahogy így a Tekodema fotográfiai csoport kiállításának megnyitóján a Miskolci Fotógalériában... Demeter Ádám, Kóczán Gábor, Major Lajos, Telek Balázs... Vagyis inkább: Telek Balázs, Kóczán Gábor, Demeter Ádám és Major Lajos. A sorrend csak azért nem mindegy, mert a dekomate az nem tekodema. E kis játék alapján talán már kitalálható: a csoport neve a fotósok vezetéknevének első két betűjéből alakult ki. Az egri főiskola hozta össze a négy, fotográfia iránt érdeklődő fiatalembert. Úgy gondolták, együtt könnyebben dolgozhatnak, illetve - akár kritikai megjegyzésekkel is - segíthetik egymás munkáját. A miskolci már nem az első kiállításuk.- Az első bemutatkozásunk Egerben volt, azt Lugossy Lugó László nyitotta meg, aki tanított is minket a főiskolán - mondja Telek Balázs. - Ezt a tárlatot miskolci lévén Gábor szervezte. Egyébként Lajos debreceni, Ádám egri, én pedig balassagyarmati vagyok... Kritikus barátság Érdekes módon - hiszen négy különböző egyéniségről van szó - a kiállított anyag mégis egységesnek tűnik.- Inkább véletlenszerű egybeesések vannak témákban, helyszínekben, stílusban - válaszolja a megjegyzésre Balázs. - De azt hiszem, egyre inkább megkülönböztethető, melyik felvételt melyikünk készítette. S hogy akad egy-két olyan fotó is, amely általában úgy készül, hogy valaki véletlenül megnyomja az exponálógombot, arról így vélekedik Balázs:- Természetesen van vita arról is, mi kerüljön a falra. De ha valaki nagyon ragaszkodik egy képA Tekodema tagjai a tárlatnyitón hez, akkor megvan a lehetősége, hogy azt megmutassa. Vagyis a kiállítást az is színesíti, hogy ki mit szeret. Persze van önkontroliunk, amit egymás kritizálásával is erősítünk. Megbeszéljük a képet, és ha a rossz vélemények ellenére is kirakja valaki, hát kirakja. De azért mindenki érzi: ha sok kritika ér egy-egy alkotást, azért ott lehet valami. Nem jönnek össze rendszeresen, de mindig találnak alkalmat a találkozásra. Hiszen a csoportot a barátság hozta létre, s tartja össze. Szeretnének sokáig közösen dolgozni a fotó területén, de nem ragadnak le ennél a műfajnál. Balázs például fest és zenél, Ádám is játszik több zenekarban, mindegyikük sokfélét próbál egyszerre... Osfényképek A kiállításon látható képek egy része a fényképezőgép ősével, camera obscurával készült. A hosz- szabb expozíciós idő miatt itt a legapróbb mozzanatok is jelet hagynak a képen. A művészettörténész úgy fogalmazott, hogy míg a mai ezredmásodperceket exponáló fényképezőgép felbontja, analizálja az időt, addig a lyukkamerával megőrizhető a pillanatok összes történése. Fotó: Dobos Klára- Lugossy Lugó Lászlónál található meg a camera obscuras fotóink gyökere - meséli Balázs -, hiszen ő „kísérletezett” velünk, mit kezdünk az ősi szerkezettel. Ő is meglepődött, milyen jól sikerültek a próbálkozásaink. Áztán beleszerettünk a dologba, és egyre inkább rájövünk, mennyi lehetőség rejlik benne. A következő anyagunk, amit a mostanival párhuzamosan állítunk össze, annyiban lesz egységesebb, hogy minden kép camera obscurával készül. Sorolják a lehetőségeket a fiatal fotósok: megválasztható például, mekkora legyen a kamera, a lyuk- átmérő. Megfelelő fókusztávolsághoz megfelelő lyukátmérőt választva tűéles képet, végtelen mélységélességet kapunk. Meg lehet játszani - a kiállításon is van olyan kép -, hogy a fényérzékeny anyag 180 fokban, henger alakban kerül a dobozba, akkor nagyon szép, érdekes dolgok kerülnek elő. Lehet olyat is, hogy nem egy Telek Balázs camera obscurával készült képe fényérzékeny görbületet tesz az ember a kamerába, vagy éppen több lyukat váj az előlapba... A lehetőségek kimeríthetetlenek. Hogy ez inkább technikai, vagy művészeti játék, arról Telek Balázs véleménye a következő:- Az az igazi, ha megtaláljuk az egészséges arányt. Először megépíti az ember a kamerát, aztán pedig a témára figyel... Camera obscura: Lyukkamerának is nevezik. Eredetileg nem tartalmazott optikát, csak a doboz előlapján lévő kis lyukon át vetült az előtte lévő tárgyak képe a hátsó lapra. Az így keletkező kép életlen, de a mélységélesség igen nagy. A képélesség a nyílás csökkentésével egy darabig fokozható, tovább csökkentve a lyukátmérőt az élesség ismét romlik, a fényhullámok terjedésének törvényei szerint. (Fotólexikon) Nemcsak az iskolatáska nehéz... Választani sem könnyű az általános iskolák programkínálatából Halmos Ildikó Miskolc (ÉM) - Miskolcon 38 önkormányzati, 1 egyházi és 2 alapítványi általános iskola működik. Bár szeptembertől csak az általános iskolák első és hetedik osztályában lép életbe a Nemzeti alaptanterv, minden iskolának el kellett készítenie pedagógiai programját. Meg kellett határoznia saját arculatát, céljait. Hiszen a szülők elsősorban a pedagógiai programok alapján választanak majd iskolát az óvodából kinövő gyermeküknek. Az iskolaválasztásról Kormos Vilmossal, a városi önkormányzat művelődési osztályának vezetőjével beszélgettünk. □ Mi segíti a szülők tájékozódását, honnan tudják meg, melyik iskola mit kínál? Tervezi-e a fenntartó, vagyis a miskolci önkormányzat a középiskolai tájékoztatóhoz hasonló, az általános iskolákat ismertető füzet kiadását ? • Bár az ötletet megvalósíthatónak tartom, ebben az évben, anyagi lehetőségek hiányában, nem készül ilyen összefoglaló kiadvány. Mivel azonban az iskoláknak nemcsak kötelességük, de érdekük is, hogy közzétegyék pedagógiai programjukat, várhatóan kiadnak majd szórólap- széni tájékoztatókat. Néhány iskola már meg is tette. De első osztályban nemcsak a program fontos, hanem a tanító néni személye is. I □ A Nemzeti alaptanterv hangsúlyozza, az iskolák programjukkal valamit kínálA pedagógiai programok alapján döntenek a szülők, hogy melyik iskolát választják, és a pedagógiai programtól függ az is: milyen könyvek kerülnek az iskolatáskába nak, és a kínálatból a szülő kiválaszthatja a neki leginkább tetszőt. így egészséges verseny folyhat a gyermekekért. Szabad a választás. • Igen, de a szabad iskolaválasztás fogalma félreérthető. Ez azt jelenti, hogy a 38 iskola köré szerveződő körzetekből az adott iskolák kötelesek minden jelentkezőt felvenni. Körzeten kívülről érkező jelentkezőt csak akkor vehetnek fel, ha marad szabad helyük. Persze most, amikor csökken a gyermeklétszám, nem jellemző, hogy túljelentkezésekkel kellene számolni. □ Egyes iskolákban mégis előfordulhat ilyesmi. Hiszen bizonyos intézményekről elterjedt, hogy úgynevezett elit iskolák, másokról pedig, hogy rosszak. • Nem akkor működik jól egy város iskolarendszere, ha tele van úgymond nagyon jó iskolákkal, hanem akkor, ha színes palettájú oktatási rendszer alakul ki. Egyébként azt, hogy jó és rossz iskola, nem jó mércével mérik. Azt tartják, hogy az a jó iskola, amelyiknek jó a beiskolázási indexe, rossz pedig az, amelyiknek nem. Ez a nézőpont azzal, hogy pedagógiai programok születnek, megszűnik. Az lesz a jó iskola, amelyik teljesíti, amit vállalt. Legyen az hátrányos helyzetű gyermekeket oktató intézmény vagy olyan, amelyikben magas a beiskolázási arány. □ Milyen célok fogalmazódnak meg a programokban? • Mivel a pedagógiai programok, helyi tantervek egy része még szakértői bírálat előtt áll, nem ismerjük a teljes képet. De már látszik, hogy széles választékra lehet számítani. Sok iskolában emelt óraszámban tanítják majd az angolt, a németet. Francia nyelvet oktató iskola viszont kevés lesz. Sok intézmény emelt szintű oktatást hirdet az ének-zene, a tánc, a rajz és a testnevelés területén, és sok helyen teszik a hangsúlyt a matematikára és a számítástechnikára. □ Mit üzenne azoknak a szülőknek, akik éppen e széles választéktól bizonytalanodnak el? • Miskolc iskolahálózata országos viszonylatban minden szempontból jónak mondható. Tehát bármelyik iskolát is választja a szülő, nyugodt lehet, nem kerül rossz helyre a gyermeke. □ Egyre több iskolába azonban nem csak úgy „bekerül” a gyermek. Sok helyen felvételi ztetnek. • Ez az a terület, amelyet mindenképpen át akarunk vizsgálni. Nem minden esetben indokolt a felvételiztetés. De ha indokolt, akkor sem jó módszerrel végzik. Hatéves gyermek esetében ké- pesség-készségfelmérést elvileg csak szakember csinálhat, sztenderdizált vizsgálati módszerek alapján. Ha ugyanezt pedagógus végzi, nem biztos, hogy reális kép alakul ki a gyerekről. Nagy felelősséggel jár, ha egy hatéves gyerekről kijelentenek valamit. Ezért ki szeretnénk alakítani egy tehetségkiválasztó rendszert, amely korrekt, és nem sérti a gyermek személyiségi jogait sem. A módszert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem szakemberei dolgozzák ki felkérésünkre. Ezt az objektív módszert nemcsak az általános iskolák, hanem a hat- és nyolc- osztályos gimnáziumok is alkalmazhatnák. (Az 1997/98-as tanévben Miskolc 38 önkormányzati általános iskolájában 16 234 gyermek tanul 728 tanulócsoportban. Ebből 2169 első osztályos. A három egyéb fenntartású intézmény 274 tanulójából 82 elsős.) Indiai grafikák Miskolc (ÉM) - Grafikai vándorkiállítást indított útnak saját gyűjteményéből az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsa olyan kelet-európai országokba, amelyek maguk is a sokszorosított grafika gazdag örökségével rendelkeznek. A kiállítás - amelyet február 19-én, csütörtökön délután 5 órakor nyit meg Satnam Jit Singh indiai nagykövet a Miskolci Galéria Rákóczi-házában - az elmúlt ötven évben készült munkákból mutat be néhányat, szám szerint nyolcvannégyet. Az indiai művészet a sokszorosított grafikát mint művészi kifejezési formát sokoldalú eszközként használja, folyamatosan megújítva azt, hogy az esztétikai kreativitás tökéletes összhangban legyen a legújabb technológiai eredményekkel. A jelenlegi Indiában a nyomtatás eljárása, amelyet szinte az egész országban használnak, a festészethez és a szobrászathoz hasonlóan rengeteg féle stílust és elképzelést foglal magában. A kortárs művészek, akik lenyo- matkészítéssel foglalkoznak, folyamatosan fejlesztik, bővítik ennek a kifejezési eszköznek a lehetőségeit.
