Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-16 / 39. szám

ÉsXAK-MAOYAIORSZÁO KULTÚRA - HIRDITiS 1998* FíbhuAr 16,, Hétfő y o Mondhatta üoína szebben Brackó István „ 1 990 óla csak Magyarországon több mint ezer új szó és szóösszetétel került forgalomba. Hogy a határon túli magyar nyelv ilyen szempontból mi­lyen változást mutat, arról legfeljebb sejtéseink le­hetnek, valós ismereteink alig. S akkor még az azóta megnövekedett különböző áruk, gyártmá­nyok névdömpingjéről nem is szóltam. Ha a fenti­eket összeadjuk, s hozzátesszük az elmúlt 80 esz­tendő általános nyelvrombolását, e kies Kárpát­medencében, akkor nagyjából megkapjuk anya­nyelvűnk e századi trianonizációs mérlegét, mely óhatatlanul azt a kérdést veti föl, hogy akkor most hány magyar nyelv van a világon?!" Az idézet a Pozsonyban megjelenő Szabad Újság január 28-i számából való. A cikk (egységesül a ma­gyar nyelv?) szerzője az a nálunk is jól ismert Gál Sándor, aki verset, publicisztikát ír, irodalmat szer­vez, s állandó résztvevője a tokaji írótábornak, leg­utóbb pedig - február 7-én - éppen a mi lapunkban tette fel a kérdést:,,...akkor most hány magyar nyelv van a világon?" A kassai literátor a nyelvi zűrzavar ellen, illetve annak orvoslása érdekében emeli fel a szavát, hogy ne csak a sajtó és az irodalom jelentse a határon belüli és kívüli érthetőséget és értelmez­hetőséget, hanem a gazdaság, a jog, a műszaki tu­domány és a politika művelőinek párbeszéde is. Er­re itt és most bizony nagy szükség lenne, hiszen a magyar-szlovák viszony „csehül" áll. A Duna, a ha­tárfolyó elválaszt és nem összeköt. A vitatott alap- szerződés jó néhány passzusa nem valósult meg. A kétnyelvű bizonyítványok ügyében még áll a bál, nemzetközi megrökönyödést keltett a lassan-lassan államfői jogokat is gyakorló miniszterelnök népes­ségcserére vonatkozó javaslata. Nem beszélünk egy nyelven a szó valóságos és képletes értelmében sem. Ám Gál Sándor fentebb idézett cikkében arra a magyar-magyar verbaliz- musra gondolt, amelyhez előbb-utóbb tolmácsra lesz szükség. Hogy a magukra hagyott csángók a középkori fordulatokat használják, ha nem románul vagy ruténul kommunikálnak, az még csak érthető, ha nem is elfogadható. De hogy a nagyságos fejede­lem, Rákóczi Ferenc végső nyughelyének városá­ban, Kassán ilyen aggodalmas sóhaj szakadt föl, az egyként figyelmezteti az anyaországon belüli és kí­vüli magyart. Bizony, bizony, Arany János nyelvét nem használjuk szépen, a többnyire angol eredetű kifejezések nem gazdagítják, hanem silányítják a gondolatközlést. A pallérozottság ma már nem erény, s a mai tizenéveseknek a mintát a pösze té­vébemondók, a gyér szókinccsel bíró rádióriporte­rek, a halandzsás lemezlovasok, s - tisztelet a kivé­telnek - a retorikához nem (vagy sem) értő or­szággyűlési képviselők és politikusok adják. Ó, Cyrano! Most segíts! Hatalmas orrod húzd föl, s ordítsd világgá otrombaságában is fenséges szagtó- szerved dicséretének egyetemesen szép himnuszát. Mondhatta volna szebben, kis lovag! A hideg gyapjúszálra cseréltette a selymet Pulóverek, kesztyűk, szőttesek - keleti motívumok - díszítik a svéd textil szövetét Rigmor Sylven Svantesson néprajzkutató Fotó: Bujdos Tibor Nyikes Zita Miskolc (ÉM) - Az első sza­badtéri néprajzi múzeumot Svédországban, Stockholm­ban alapították a múlt század végén, a világban pedig elter­jedt a skanzen-formájú ha­gyományápolás. A svéd kul­túráról viszont keveset tu­dunk. A Miskolci Galériában látható Hagyomány és válto­zás a svéd és magyar nők népművészeti munkáiban cí­mű kiállítás segítségével most azonban betekinthe­tünk a svéd forma-, motívum- és színvilágba. A svéd textil­anyag rendezőjével, Rigmor Sylven Svantesson néprajz- kutatóval a svéd népművé­szet jellemzőiről beszélget­tünk. • Ahhoz, hogy megértsük a svéd kultúrát, ismfernünk kell Svédország földrajzi helyzetét. Svédország egy rendkívül hosz- szú ország, a legdélibb és a leg­északibb pontja között 1700 ki­lométer van. Ez az oka annak, hogy sokféle, és egymástól nagy­mértékben különböző kultúrák­kal találkozunk egy országon belül. Azt is nagyon fontos tud­ni, hogy a svéd kultúrára nagy hatással volt a világ többi kul­túrája. Utazó nemzet lévén megismertünk más motívumo­kat, mintákat, és aztán ezek be­épültek a svéd népművészetbe. Az egyik svéd király, XII. Ká­roly például a törökországi szá­műzetése után hazatérve, ren­geteg török mintát hozott. A kü­lönböző átvételek tökéletesen követhetőek a textileken. Sőt, azt is lehet követni, hogy ho­gyan egyszerűsödik ez a minta. Nagyon sok keleti motívumot vettünk át, a formák vonalai megmaradtak, de a selyemszál helyett gyapjúval kezdtek hí­mezni, és ez megváltoztatta a minta jellegét. □ Melyek azok a színek, formák, amelyek tipikusak a svéd kultú­rában? • A piros, a kék és a fehér alap­szín. A piros a fiatalság, az érzel­mek és az élet színe, ezért na­gyon sokszor használták. De a státusszimbólum jele is volt. A kagylókban élő tetűkből állítot­ták elő, de az nagyon drága volt, ezért ha sok pirosat használt va­laki, akkor az a gazdagságát mu­tatta. A fehér is fontos szín, de az a legegyszerűbb: a gyapjú alapszíne. A formákról pedig rö­viden az mondható, hogy nagyon leegyszerűsített a formakincs. □ Az anyagok pedig vastagok, szövöttek vagy kötöttek, melyeket nehezebb aprólékos mintákkal díszíteni. • Svédországban majdnem min­den textil vagy lenből készül vagy pedig gyapjúból. A mező- gazdaságból elő emberek ezt a két anyagot tudták előállítani. Kétség kívül Svédországban hi­degebb van, mint Magyarorszá­gon! De azért is öltözködtek vas­tagabban az emberek, mert nem használtak a lakásban belső, egyben hőszigetelő textileket, hanem ezek helyett is inkább fel­öltöztek. A lakásbelsőt díszítő textilek csak az 1870-es években kezdtek elterjedni. □ Napjainkban hogyan alakul­nak át a svéd hagyományok? ® A hagyományok alakulása a gazdaság fejlődésével függ össze. Amikor jön az ipari fejlő­dés, az emberek .hirtelen ott­hagyják a népi kultúrát. Ez tör­tént Dél-Svédországban is, ahol megszakadt a folyamatos népi kultúra, és nem minden textil­forma maradt meg. így ott első­sorban szőtteseket készítenek, és gyapjúszállal hímeznek. Észak-Svédországban viszont vannak olyan területek, ahol még ma is népviseletben járnak. Különböző népviseletekben! Van egy naptár, amely előírja, hogy milyen ünnepeken milyen népviseletben kell megjelenni a templomban. □ Skandinávia viszonylag egysé­ges terület Európában, melyek azok a sajátságok, amelyek a dán, a norvég és a svéd népművé­szetet összekötik ? • Vannak közös mintáink. Az egyik ilyen a csillag. A csillagot például a vikingek terjesztették el, de legtöbbször nem tudjuk megmondani, hogy mi honnan származik. És ott vannak a lap­pok! Skandinávia északi részén, szinte országhatárok nélkül él­nek, a különböző csoportjaik mégis ugyanazokat az alapszí­neket használják: élénk piros, sárga, zöld és kék. Csak a csí­kok száma, a színek egymáshoz való aránya dönti el, hogy ki mi­lyen lapp. □ Mennyire fontos a textil az önök kultúrájában? © Nagyon fontos szerepet ját­szik, hiszen ez az, ami összeköt bennünket a középkori emberek­kel. A középkor óta folyamatosan ugyanazokkal a technikákkal te­remtődik meg a textil, és ugyan­azokat a mintákat használjuk. Mostanában pedig pulóverekre, sálakra, kesztyűkre vagy szőtte­sekre kerül a régi minta, így ugyanazt új formában hasz­náljuk. □ Elő népművészet a svéd nép­művészet? • A múlt század végén, a nemze­ti romantika korában belátták az emberek, hogy az iparosodás el­tünteti a paraszti kultúrát, ekkor alapították az Északi Múzeumot, amely a mi népművészeti múzeu­munk. 1891-ben pedig létrehoz­ták az első szabadtéri múzeumot, a Skanzent Stockholmban. Kö­rülbelül 15-20 éve pedig újra el­kezdődtek érdeklődni a népi kul­túra iránt az emberek. A fiatalok múzeumokból, könyvekből tájé­kozódnak, divatba jött az eredeti népzene, a néptánc, a textilmun­kák közül pedig a szövés. Hirdetés­Brüsszel SS* 34 900 Ft Szentpétervár + repülőtéri illeték Larn.ika Februárban a medve is kijön a barlangjából. A Malév tavaszváró akciója azoknak szól, akik a zsibbasztó téli álomból fel- Februári akciós áraink: ébredve szeretnének végre kimozdulni otthonról. Ha a hosszabbodó nappalok Amszterdam Önt is más tájakra csábítják, vegye igénybe februári kedvezményes ajánlatainkat! Kgjn _ _ _ _ _ Európa kilenc városába és Ciprusra utazhat, 29900 forinttól. És mert az iskolai Düsseldorf yUU le szünet jó alkalom arra, hogy együtt kiránduljon a család, a gyerekeknek a ked- München + repülőtéri illeték vezményes jegy árából további 25%-os engedményt adunk! Stuttgart Ön miért ülne otthon? AMIE\S, Szállnnk rendelkezésére Járatainkról további információ a miskolci Malév irodában: 3530 Miskolc. Széchenyi u. 105. Tel.: (,46) 343*406. 3-13-492. Fax: (46) 343-400 Internet: http://www.malev.hu OROSZ ÉS OLASZ DALOK Gurgen Ovszepján, a szaratovi és a pozsonyi opera magánénekese orosz szerzők románcaiból és nápolyi dalokból összeállított műsorát mutatta be szombaton este a Miskolci Nemzeti Színházban rendezett Páholy-patti kc- retébea A tenorista zongorakísérője Lana Orlova. Fotó: D. K. Budapesti borsodiak a nagyvilágban Budapest (ÉM) - Megyénk buda- roly az öthetes ausztráliai útjáról pesti baráti köre a Nagykorát/ (Sydney, Melbourne, Canberra) Nagyvilág Klubbal közösen tartja tart videós beszámolót. Március legközelebbi rendezvényét február 17-én lapunk szerkesztősége lesz a 17-én, du. 5 órától a Fáklya Klub- kör vendége. A rendezvényekre ban (B.pest VI., Csengeiy u. 68.). A szeretettel vájják az éppen Buda- megyebaráti kör titkára, Nagy Ká- pesten tartózkodó borsodiakat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom