Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-14 / 38. szám

1998. FkbéuAb 14., Szombat GAZDASÁG- - *'v:: ■ ESE 2 TVK-s fejlesztés Budapest (MTI) - Kapacitásbővítő beruházá­sokkal fejleszti a műanyagfeldolgozást a Ti­szai Vegyi Kombinát Rt. - jelentette be pénte­ken Várhegyi Miklós, a TVK Rt. vezérigazga­tója a cég gyorsjelentésének megjelenése után tartott sajtótájékoztatón. Az olefingyár termelését 1999 elejére 9 milliárd fo­rintos beruházással évi 350 kilotonnára emelik. A 23 milliárd forintos költséggel elkészülő új polipro­pilén gyár építése tavasszal indul. Üzembehelyezé­se után megduplázódik a termelés. E termékből 1998-tól 140 ezer tonnát álh'tanak elő. A celofánt helyettesítő fóliatermelést megháromszorozzák. Az ezt biztosító fejlesztést is az első negyedévben in­dítják el, költsége 5.5 milliárd forint lesz. A beru­házásokhoz legfeljebb 260 miihó márkás kereske­delmi hitelt vesz fel a társaság. Az ezredforduló előtt belépő új kapacitások piaci kereslettel mega­lapozottak, hiszen valamennyi termék felhaszná­lása növekvő tendenciát mutat a világban - han­goztatta Várhegyi Miklós. A társaság 1998-ra opti­mális esetben 12,2 százalékos, pesszimista válto­zatban pedig 4,2 százalékos adózás előtti nyereség növekedéssel számol 1997-hez képest. A gyorsje­lentés szerint a TVK 1997. évi adózott eredménye 17 milliárd 55 millió forint, amely 122 százalékos növekedést jelent 1996-hoz képest. A rekordnyere­ségben része volt a sikeresen befejezett olefingyári rekonstrukciónak, illetve az egész évben tapasztalt erős hazai és külföldi keresletnek, kisebb a szerepe viszont a rendkívüli pénzügyi bevételeknek. A tár­saság árbevétele 1997-ben 81,982 milliárd forint volt, 32 százalékkal magasabb, mint 1996-ban. ÁRFOLYAMOK Kárpótlási jegy Index febr. 13. 7996,88 +75,70 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. február 13. VALUTA DEVIZA VÉÜL Eiadás KÖZfPÁRF. 331,97 349.98 339,79 AoroI font 331,85 348,87 340,36 331,38 348,37 3.39,87 134,77 145,25 139,66 Ausztrál dollár 135,88 144,26 140,07 135,51 14.!,90 139,70 538,60 577.47 "555.26 BcIro frank* 539,69 572,77 556,23 538,72 572,04 555,38 29,02 31,27 30,07 Dán korona 29,22 31,02 30,12 29,00 30,97 30,07 • 36,42 : ' 39,25 37,74 Finn márka 36,67 . 38,93 37,80 . , 36,82 38.88 1 37,75 33,14 35,54 34,17 Francia frank 33,21 35,25 34,23 33,25 35,10 34,19 ' ‘ . •• V V 7 • : 98.59 ‘ • ■ 105,71 101,64 Flolland forint 98,78 104,84 101,81 98.87 104,48 101,66 160,53 17.3,00 166,35 Japán yen* 161,79 171,59 166,69 161.42 171,41 168,42 139.31 ", 150.13 ' 144,36 Kanadai dollár 140,34 . 148,88 . 144.61 140,06 148,72 144,59 1 11,93 118,01 114,57 Német márka 111,91 117,59 114,75 112,00 1 1 7,46 114,58 ; -V V *• * " ' 26,59 ' 28.65 " ' 27.55 Norvéa korona 26,77 28,41 27,59 • ■; •: x -• X... '< .’ V' ' \ 2- <' •' 26,73 28,38 27,58 112,55 120,67 116,03 Olasz líra** 112,78 119,70 116,24 113,05 1 19,12 116,10 15,91 16.77 ' 16.29 Osztrák schillinR 15.91 16.72 16,31 15,88 16,70 16,29 106,34 1 18,66 11 1,94 Portugál escudo 108,82 115,46 112,14 108,61 1 15,38 1 1 1,97 : 130,38 140.51 135.11 Spanyol peseta* 131.37 139.41 . 135.39 131,09 139,18 133,12 139,33 146,89 142,61 Svájci frank 138,61 147,07 142,84 138,92 146,34 142,61 . ‘ ‘ 24,82 26,75 25.72 Svéd korona 24.99 26,53 25,76 , 24,45 . 26,50 25,73 202,83 213,83 207,60 USA dollár 202,75 213,17 207,96 202,45 212,84 207,65 218,27 " 235,24 226.19 ECU 219.85 233.33 226,59 219,46 233,04 228,26 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Bírsággal tudatot formálni A megyénkben előállított élelmiszerek minősége évek óta nem javul A sütőiparban ismétlődően előfordult, hogy kis kovásztartalom­mal, illetve kovász nélkül készült a kenyér Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - ML) - A Borsod- Abaúj-Zemplénben előállított élelmiszeripari termékek mi­nősége - a Megyei Állategész­ségügyi és Minőség Ellenőrző Állomáson fellelhető, évekre visszamenő statisztikai muta­tókból ítélve - összességében nem javul. Az ágazatok között kialakult negatív rangsort a húsipar vezeti, amelyet fel­váltva hol a gabonaipar, hol pedig a száraztészta-előállítók követnek. A Megyei Állategészségügyi és Minőség Ellenőrző Állomáson nemrégiben készült el a régió élel­miszeriparának elmúlt évét ter- mékminóségi szempontból értéke­lő összefoglaló. A dokumentum ta­núsága szerint a hatóság vizsgál­ta - így potenciálisan a fogyasztók elé kerülő - termékek közül min­den ötödik kifogásolható. A minő­sített és valamilyen szempontból rossznak ítélt tételek elemzése so­rán kiderült, hogy a minőségügyi gondok mintegy fele továbbra is az előállított termékek összetételi (beltartalmi, kémiai) hiányossága­ira vezethetők vissza. Ezt az ér­zékszervi hibák (vagyis íz, illat stb.), a termék minőségmegőrzé­sére, összetételére vonatkozó jelö­lési hiányosságok, valamint a mikrobiológiai és toxikológiai problémák csak „megfejelik”. Rutinos szabályszegők A szakágazatonként vizsgált ter­mékek minősége ’97-ben átlago­san öt százalékkal volt rosszabb, mint az azt megelőző évben. Az is­métlődően, s nemegyszer hasonló módon előforduló, bírsággal „honorált” hiányosságok és hibák - melyek végső soron a fogyasztó megkárosításához vezetnek - leg­főbb okát a minőségórök az ala­csony igényszintű szakmai-előállí­tói magatartásban látják.- A termékminőségi megfelelés szempontjából a gyártók - egyéni vállalkozók, bt.-k, vagy kft.-k - között néhány kivételtől eltekint­ve nem lehet különbséget tenni - véli Sebestyén János. A Megyei Állategészségügyi és Minőség El­lenőrző Állomás igazgatóhelyet­tes-főmérnöke szerint a hibák for­rása legtöbbször az alapanyag mi­nőségében, a gyártástechnológiai fegyelmezetlenségben, s nem rit­kán a szakemberhiányban kere­sendő.- A törvénybe foglalt élelmi- szeripari szabályok megszegői el­leni szankciók minőségjavító szándékúak, ám tudatot pénzzel formálni nem egyszerű feladat - utal a bírságok és a minőségi el­várások érvényesítésének sajátos kapcsolatára Sebestyén János. Az elmúlt év „negatív minőségét” a következőképpen foglalja szá­mokba: termék előállítást 64 esetben függesztettek fel; a gyár­tóknál 29 esetben, 2,72 millió fo­rint értékben zároltak a terméke­ket; 1,941 millió forint minőség- védelmi bírságot szabtak ki; hely­színi bírságot 108 alkalommal 215 ezer forint értékben alkal­maztak; 115 esetben kezdemé­nyeztek szabálysértési eljárást; és példa akadt gyártóüzem tevé­kenységének felfüggesztésére is. (Az adatok a megye azon, min­tegy 500 élelmiszer-előállító he­lyének tevékenységével kapcsola­tosak, amelyeket az intézmény munkatársai a tavalyi 350 ellen­őrzés alkalmával, 1800 élelmi­szertétel véletlenszerű vizsgálata alapján állapítottak meg.) Az alapkövetelmény Az Európai Uniós kívánalmakhoz igazított, ’96 januárjában életbe lépett hazai élelmiszertörvény el­várásainak való megfelelésre adott két év türelmi idő most ja­nuárban járt le. Az új szabályozás egyik fontos előírása a belső minő­ségellenőrzés feltételeinek megte­remtése, illetve az előállított ter­mékek rendszeres minősítése volt - minthogy a jó és stabil minőség­nek garanciája leginkább ez lehet. Saját ellenőrző-rendszert működ­tetni azonban ugyancsak költsé­ges, így ezzel kevés helyen talál­koznak az állomás munkatársai. Az viszont megengedhetetlen - hívja fel a figyelmet a szakember -, ha a belső kontroll híján a ter­mékeket alkalmas laboratóriu­mokban egyáltalán nem, vagy csupán véletlenszerűen minősítte­tik, noha annak gyakoriságát a gyártmánylapokon ugyancsak kö­telező rögzíteni.- A ’96-os keltezésű élelmiszer- törvény alapkövetelményei lénye­ges elemeiben nem térnek el a ko­rábbiaktól - emlékeztet Sebestyén János -, így a minőségügyi problé­mák számának emelkedése sem az újféle szabályozásnak tudható be. Ákad olyan előállító, amelyik a mulasztásos fegyelmezetlenséget - például a gyártási előírások megszegését - rutinból követi el. A gyártmánylaptól való eltérés ugyanis profitot hoz, ezzel energi­át, munkát, költséget lehet meg­takarítani. Minőség és/vagy piac Ellenőrzési tapasztalataikról szólva a szakember elmondja: a húsipari termékek között gyakran előfor­dult, hogy hasznos anyag helyett zsír, víz, vagy adalékanyag-többlet jelent meg a termékben. A gabona­ipar tavaly a rossz minőségű alapa­nyagra hivatkozott, ám ez nem ok arra, hogy termékeiknek magas le­gyen a hamutartalma. A száraz- tésztások tojáshiányra panaszkod­tak, de ez sem lehet indoka, hogy a 4-6-8 tojásosnak jelölt tésztafélék feleannyi tojásból készüljenek. Ar­ra pedig végképp nem, hogy a ter­mék az elhanyagolt higiénia okán mikrobiológiailag fertőzött legyen. A sütőiparban ismétlődően előfor­dult, hogy kis kovásztartalommal, illetve kovász nélkül készült a ke­nyér, vagy éppen a tennék tésztájá­nak nem megfelelő érlelése okozott hibát: a kenyér nem vágható rende­sen, morzsálódik. A minőség, a fogyasztói elvárá­soknak való megfelelés a piacon maradás talán legfontosabb felté­tele. Ehhez pedig el kell jönnie a minőségügyben is sokat emlege­tett szemléletváltásnak, amelyet a maga módján a hatóság is segít: az előállítók részére rendezett tanfolyamokon a, hatósági szak­emberektől - az ÁNTSZ-től, a fo­gyasztóvédőktől és a minőségel­lenőröktől - juthatnak első kézből információhoz az élelmiszeripar­ban működő, illetve az a felé ka­csingató vállalkozók. Merthogy úgy tűnik, napjainkban újféle vál­lalkozásformák iránt érezhető fo­kozottabb érdeklődés, úgymint a borpalackozás, a tartósítóipari te­vékenység (savanyúság-előálhtás) és az édesipari termékek (csoki­gyártás, lisztesáruk, sütemények) előállítása. Lakáshitel: törlesztés híján árverezés? Mintegy 4400 fizetésképtelen adóst tart számon az OTP Kornya István Miskolc (ÉM) - A korábban ked­vezményes lakáshitelt felvett családok egy része ma képtelen törleszteni adósságát az OTP- nek. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében a pénzintézet adatai sze­rint közel 23 ezer lakáshitel-tör­lesztő közül mintegy 5600-an nem, vagy csak igen nehezen tudnak fizetni. Az 1988. december 31-e előtti kedvez­ményes kamatozású lakáshitelek után 0-tól 3,5 százalékig teijedő ka­matot kellett fizetni. Az 1991-es költ­ségvetés részeként azonban módosí­tották a kamatok mértékét. Növekvő kamat Ekkor két lehetőség közül választ­hattak az érintettek. Egyrészt a tel­jes törlesztési összeg után 15 száza­lékra növelt kamatot fizetnek (ez a kamat időközben 12 százalékra csökkent), vagy a másik konstrukció szerint: az állam elengedi a hitel felét, de a fennmaradó rész után 32 százalékos kamatot fizet az ügyfél, ami a hitelkamatok mérséklődése miatt jelenleg 27 százalék.- Akik a második megoldást vál­lalták - véli Tóth Imréné, az OTP hosszúlejáratú hitelszámlakezelő osztály helyettes vezetője - valószí­nűleg úgy gondolták, jól járnak, ha tartozásuk felének gondját az állam leveszi a vállukról, de nem számol­tak azzal, hogy mekkora terhet je­lent a későbbiekben a megnöveke­dett kamatok fizetése. Most ők ke­rültek bajba. Adatok tükrében Megyénkben az 1990-es adatok sze­rint 109 777 volt a lakáshitel-törlesz­tők száma, 1997. december végén mái- csak 22 925 ilyen ügyfelet tartot­tak számon. Az OTP a hitelét nem törlesztő ügyfelet először felszólítja, hogy 30 napon belül rendezze tarto­zásait. Ha ez nem történik meg, ak­kor 8, majd 15 napos felszólítást ad. A legutóbbi összesítés szerint 5687- en vannak azok, akik nem tudnak, il­letve a havi részlettől csak alacso­nyabb összeget képesek fizetni. Közü­lük 1287-en már megállapodtak az OTP-vel egy méltányos, az anyagi helyzetüket figyelembe vevő törlesz­tőrészletben. Ä takarékpénztár 89 esetben folytat peres eljárást olya­nokkal szemben, akik nem teljesítik fizetési kötelezettségüket - ismertet­te az adatokat az osztályvezető-he­lyettes. Kint is, bent is A többszöri fizetési felszólítás figyel­men kívül hagyása esetén kerülnek bíróságra az ügyek, ahonnan már fi­zetési meghagyás érkezik az érintett­hez, 100 ezer forint feletti ügyekben pedig peres útra terelődhet az eljárás, amelynek befejezéseként határozatot kap kézhez a lakástulajdonos.- A bírósági eljárás közel egy évet vesz igénybe, amíg az ügy eljut az ár­verezés stádiumába - tudtuk meg Lukácsné Nagy Zsuzsannától, a váro­si bíróság elnökhelyettesétől. Tudo­mása szerint Miskolcon még egyetlen egy esetben sem került senki utcára lakáshitel-törlesztések elmaradása miatt. A végrehajtási eljárás során a bíróság megvizsgálja, van-e az adós­nak jövedelme, amelyből a tartozás letiltható. Az esetek többségben ilyen jövedelemmel az elintettek nem ren­delkeznek. Következő lépésként az önálló bírósági végrehajtó a lakástu­lajdonos ingóságait lefoglalja és elár­verezi. Amennyiben ez sem fedezi a tartozást, akkor kerülhet sor az in­gatlan árverezésére. Megoldásra várva A miskolci önkormányzat szociális osztályának vezetője érdeklődésünk­re elmondta: a lakásfenntartási tá­mogatás keretének terhére lehetne a hiteltörlesztéseket támogatni, de ez­zel csak nagyon kevesen éltek. Ezt a fajta segítséget elsősorban a közüze­mi díjak fedezésére igénylik a rászo­rulók. A támogatás nagysága a la­kás alapterületétől és a lakok jöve­delmétől függően maximum havi 2800 forint lehet. Jövedéki gondok Budapest (MTI) - Egyez­tető konzultáció kezdődött pénteken délelőtt a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)szék- házában a jövedéki adóról és a jövedéki termékek for­galmazásáról kormányzati és kamarai szakértők rész­vételével. A kamara, a Pénzügymi­nisztérium, a vám- és pénz­ügyőrség, valamint az Ipa­ri, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium (IKIM) szakembereinek találkozóját a kamara azért kezdeményezte, mert sok vállalkozó jelez­te, hogy a január 1-jétól hatályba lépett szabályo­zás gondot jelent a gyakor­latban, főként a dohány- termékek árusítása ese­tén. A szakmai konzultáci­ón a kereskedők jelezték, hogy a dohánytermékek forgalmazásánál ellent­mondásban van a jövedéki törvény és az üzletek mű­ködéséről szóló kormány- rendelet. Az utóbbi nem te­szi lehetővé, hogy vendég­látóhelyeken, szállodák­ban, panziókban dohány- termékeket árusítsanak. Az IKIM képviselője jelez­te, hogy készül a kormány- rendelet módosítása, amelyben már orvosolják ezt a gondot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom