Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-14 / 38. szám
1998. FkbéuAb 14., Szombat GAZDASÁG- - *'v:: ■ ESE 2 TVK-s fejlesztés Budapest (MTI) - Kapacitásbővítő beruházásokkal fejleszti a műanyagfeldolgozást a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. - jelentette be pénteken Várhegyi Miklós, a TVK Rt. vezérigazgatója a cég gyorsjelentésének megjelenése után tartott sajtótájékoztatón. Az olefingyár termelését 1999 elejére 9 milliárd forintos beruházással évi 350 kilotonnára emelik. A 23 milliárd forintos költséggel elkészülő új polipropilén gyár építése tavasszal indul. Üzembehelyezése után megduplázódik a termelés. E termékből 1998-tól 140 ezer tonnát álh'tanak elő. A celofánt helyettesítő fóliatermelést megháromszorozzák. Az ezt biztosító fejlesztést is az első negyedévben indítják el, költsége 5.5 milliárd forint lesz. A beruházásokhoz legfeljebb 260 miihó márkás kereskedelmi hitelt vesz fel a társaság. Az ezredforduló előtt belépő új kapacitások piaci kereslettel megalapozottak, hiszen valamennyi termék felhasználása növekvő tendenciát mutat a világban - hangoztatta Várhegyi Miklós. A társaság 1998-ra optimális esetben 12,2 százalékos, pesszimista változatban pedig 4,2 százalékos adózás előtti nyereség növekedéssel számol 1997-hez képest. A gyorsjelentés szerint a TVK 1997. évi adózott eredménye 17 milliárd 55 millió forint, amely 122 százalékos növekedést jelent 1996-hoz képest. A rekordnyereségben része volt a sikeresen befejezett olefingyári rekonstrukciónak, illetve az egész évben tapasztalt erős hazai és külföldi keresletnek, kisebb a szerepe viszont a rendkívüli pénzügyi bevételeknek. A társaság árbevétele 1997-ben 81,982 milliárd forint volt, 32 százalékkal magasabb, mint 1996-ban. ÁRFOLYAMOK Kárpótlási jegy Index febr. 13. 7996,88 +75,70 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. február 13. VALUTA DEVIZA VÉÜL Eiadás KÖZfPÁRF. 331,97 349.98 339,79 AoroI font 331,85 348,87 340,36 331,38 348,37 3.39,87 134,77 145,25 139,66 Ausztrál dollár 135,88 144,26 140,07 135,51 14.!,90 139,70 538,60 577.47 "555.26 BcIro frank* 539,69 572,77 556,23 538,72 572,04 555,38 29,02 31,27 30,07 Dán korona 29,22 31,02 30,12 29,00 30,97 30,07 • 36,42 : ' 39,25 37,74 Finn márka 36,67 . 38,93 37,80 . , 36,82 38.88 1 37,75 33,14 35,54 34,17 Francia frank 33,21 35,25 34,23 33,25 35,10 34,19 ' ‘ . •• V V 7 • : 98.59 ‘ • ■ 105,71 101,64 Flolland forint 98,78 104,84 101,81 98.87 104,48 101,66 160,53 17.3,00 166,35 Japán yen* 161,79 171,59 166,69 161.42 171,41 168,42 139.31 ", 150.13 ' 144,36 Kanadai dollár 140,34 . 148,88 . 144.61 140,06 148,72 144,59 1 11,93 118,01 114,57 Német márka 111,91 117,59 114,75 112,00 1 1 7,46 114,58 ; -V V *• * " ' 26,59 ' 28.65 " ' 27.55 Norvéa korona 26,77 28,41 27,59 • ■; •: x -• X... '< .’ V' ' \ 2- <' •' 26,73 28,38 27,58 112,55 120,67 116,03 Olasz líra** 112,78 119,70 116,24 113,05 1 19,12 116,10 15,91 16.77 ' 16.29 Osztrák schillinR 15.91 16.72 16,31 15,88 16,70 16,29 106,34 1 18,66 11 1,94 Portugál escudo 108,82 115,46 112,14 108,61 1 15,38 1 1 1,97 : 130,38 140.51 135.11 Spanyol peseta* 131.37 139.41 . 135.39 131,09 139,18 133,12 139,33 146,89 142,61 Svájci frank 138,61 147,07 142,84 138,92 146,34 142,61 . ‘ ‘ 24,82 26,75 25.72 Svéd korona 24.99 26,53 25,76 , 24,45 . 26,50 25,73 202,83 213,83 207,60 USA dollár 202,75 213,17 207,96 202,45 212,84 207,65 218,27 " 235,24 226.19 ECU 219.85 233.33 226,59 219,46 233,04 228,26 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Bírsággal tudatot formálni A megyénkben előállított élelmiszerek minősége évek óta nem javul A sütőiparban ismétlődően előfordult, hogy kis kovásztartalommal, illetve kovász nélkül készült a kenyér Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - ML) - A Borsod- Abaúj-Zemplénben előállított élelmiszeripari termékek minősége - a Megyei Állategészségügyi és Minőség Ellenőrző Állomáson fellelhető, évekre visszamenő statisztikai mutatókból ítélve - összességében nem javul. Az ágazatok között kialakult negatív rangsort a húsipar vezeti, amelyet felváltva hol a gabonaipar, hol pedig a száraztészta-előállítók követnek. A Megyei Állategészségügyi és Minőség Ellenőrző Állomáson nemrégiben készült el a régió élelmiszeriparának elmúlt évét ter- mékminóségi szempontból értékelő összefoglaló. A dokumentum tanúsága szerint a hatóság vizsgálta - így potenciálisan a fogyasztók elé kerülő - termékek közül minden ötödik kifogásolható. A minősített és valamilyen szempontból rossznak ítélt tételek elemzése során kiderült, hogy a minőségügyi gondok mintegy fele továbbra is az előállított termékek összetételi (beltartalmi, kémiai) hiányosságaira vezethetők vissza. Ezt az érzékszervi hibák (vagyis íz, illat stb.), a termék minőségmegőrzésére, összetételére vonatkozó jelölési hiányosságok, valamint a mikrobiológiai és toxikológiai problémák csak „megfejelik”. Rutinos szabályszegők A szakágazatonként vizsgált termékek minősége ’97-ben átlagosan öt százalékkal volt rosszabb, mint az azt megelőző évben. Az ismétlődően, s nemegyszer hasonló módon előforduló, bírsággal „honorált” hiányosságok és hibák - melyek végső soron a fogyasztó megkárosításához vezetnek - legfőbb okát a minőségórök az alacsony igényszintű szakmai-előállítói magatartásban látják.- A termékminőségi megfelelés szempontjából a gyártók - egyéni vállalkozók, bt.-k, vagy kft.-k - között néhány kivételtől eltekintve nem lehet különbséget tenni - véli Sebestyén János. A Megyei Állategészségügyi és Minőség Ellenőrző Állomás igazgatóhelyettes-főmérnöke szerint a hibák forrása legtöbbször az alapanyag minőségében, a gyártástechnológiai fegyelmezetlenségben, s nem ritkán a szakemberhiányban keresendő.- A törvénybe foglalt élelmi- szeripari szabályok megszegői elleni szankciók minőségjavító szándékúak, ám tudatot pénzzel formálni nem egyszerű feladat - utal a bírságok és a minőségi elvárások érvényesítésének sajátos kapcsolatára Sebestyén János. Az elmúlt év „negatív minőségét” a következőképpen foglalja számokba: termék előállítást 64 esetben függesztettek fel; a gyártóknál 29 esetben, 2,72 millió forint értékben zároltak a termékeket; 1,941 millió forint minőség- védelmi bírságot szabtak ki; helyszíni bírságot 108 alkalommal 215 ezer forint értékben alkalmaztak; 115 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást; és példa akadt gyártóüzem tevékenységének felfüggesztésére is. (Az adatok a megye azon, mintegy 500 élelmiszer-előállító helyének tevékenységével kapcsolatosak, amelyeket az intézmény munkatársai a tavalyi 350 ellenőrzés alkalmával, 1800 élelmiszertétel véletlenszerű vizsgálata alapján állapítottak meg.) Az alapkövetelmény Az Európai Uniós kívánalmakhoz igazított, ’96 januárjában életbe lépett hazai élelmiszertörvény elvárásainak való megfelelésre adott két év türelmi idő most januárban járt le. Az új szabályozás egyik fontos előírása a belső minőségellenőrzés feltételeinek megteremtése, illetve az előállított termékek rendszeres minősítése volt - minthogy a jó és stabil minőségnek garanciája leginkább ez lehet. Saját ellenőrző-rendszert működtetni azonban ugyancsak költséges, így ezzel kevés helyen találkoznak az állomás munkatársai. Az viszont megengedhetetlen - hívja fel a figyelmet a szakember -, ha a belső kontroll híján a termékeket alkalmas laboratóriumokban egyáltalán nem, vagy csupán véletlenszerűen minősíttetik, noha annak gyakoriságát a gyártmánylapokon ugyancsak kötelező rögzíteni.- A ’96-os keltezésű élelmiszer- törvény alapkövetelményei lényeges elemeiben nem térnek el a korábbiaktól - emlékeztet Sebestyén János -, így a minőségügyi problémák számának emelkedése sem az újféle szabályozásnak tudható be. Ákad olyan előállító, amelyik a mulasztásos fegyelmezetlenséget - például a gyártási előírások megszegését - rutinból követi el. A gyártmánylaptól való eltérés ugyanis profitot hoz, ezzel energiát, munkát, költséget lehet megtakarítani. Minőség és/vagy piac Ellenőrzési tapasztalataikról szólva a szakember elmondja: a húsipari termékek között gyakran előfordult, hogy hasznos anyag helyett zsír, víz, vagy adalékanyag-többlet jelent meg a termékben. A gabonaipar tavaly a rossz minőségű alapanyagra hivatkozott, ám ez nem ok arra, hogy termékeiknek magas legyen a hamutartalma. A száraz- tésztások tojáshiányra panaszkodtak, de ez sem lehet indoka, hogy a 4-6-8 tojásosnak jelölt tésztafélék feleannyi tojásból készüljenek. Arra pedig végképp nem, hogy a termék az elhanyagolt higiénia okán mikrobiológiailag fertőzött legyen. A sütőiparban ismétlődően előfordult, hogy kis kovásztartalommal, illetve kovász nélkül készült a kenyér, vagy éppen a tennék tésztájának nem megfelelő érlelése okozott hibát: a kenyér nem vágható rendesen, morzsálódik. A minőség, a fogyasztói elvárásoknak való megfelelés a piacon maradás talán legfontosabb feltétele. Ehhez pedig el kell jönnie a minőségügyben is sokat emlegetett szemléletváltásnak, amelyet a maga módján a hatóság is segít: az előállítók részére rendezett tanfolyamokon a, hatósági szakemberektől - az ÁNTSZ-től, a fogyasztóvédőktől és a minőségellenőröktől - juthatnak első kézből információhoz az élelmiszeriparban működő, illetve az a felé kacsingató vállalkozók. Merthogy úgy tűnik, napjainkban újféle vállalkozásformák iránt érezhető fokozottabb érdeklődés, úgymint a borpalackozás, a tartósítóipari tevékenység (savanyúság-előálhtás) és az édesipari termékek (csokigyártás, lisztesáruk, sütemények) előállítása. Lakáshitel: törlesztés híján árverezés? Mintegy 4400 fizetésképtelen adóst tart számon az OTP Kornya István Miskolc (ÉM) - A korábban kedvezményes lakáshitelt felvett családok egy része ma képtelen törleszteni adósságát az OTP- nek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a pénzintézet adatai szerint közel 23 ezer lakáshitel-törlesztő közül mintegy 5600-an nem, vagy csak igen nehezen tudnak fizetni. Az 1988. december 31-e előtti kedvezményes kamatozású lakáshitelek után 0-tól 3,5 százalékig teijedő kamatot kellett fizetni. Az 1991-es költségvetés részeként azonban módosították a kamatok mértékét. Növekvő kamat Ekkor két lehetőség közül választhattak az érintettek. Egyrészt a teljes törlesztési összeg után 15 százalékra növelt kamatot fizetnek (ez a kamat időközben 12 százalékra csökkent), vagy a másik konstrukció szerint: az állam elengedi a hitel felét, de a fennmaradó rész után 32 százalékos kamatot fizet az ügyfél, ami a hitelkamatok mérséklődése miatt jelenleg 27 százalék.- Akik a második megoldást vállalták - véli Tóth Imréné, az OTP hosszúlejáratú hitelszámlakezelő osztály helyettes vezetője - valószínűleg úgy gondolták, jól járnak, ha tartozásuk felének gondját az állam leveszi a vállukról, de nem számoltak azzal, hogy mekkora terhet jelent a későbbiekben a megnövekedett kamatok fizetése. Most ők kerültek bajba. Adatok tükrében Megyénkben az 1990-es adatok szerint 109 777 volt a lakáshitel-törlesztők száma, 1997. december végén mái- csak 22 925 ilyen ügyfelet tartottak számon. Az OTP a hitelét nem törlesztő ügyfelet először felszólítja, hogy 30 napon belül rendezze tartozásait. Ha ez nem történik meg, akkor 8, majd 15 napos felszólítást ad. A legutóbbi összesítés szerint 5687- en vannak azok, akik nem tudnak, illetve a havi részlettől csak alacsonyabb összeget képesek fizetni. Közülük 1287-en már megállapodtak az OTP-vel egy méltányos, az anyagi helyzetüket figyelembe vevő törlesztőrészletben. Ä takarékpénztár 89 esetben folytat peres eljárást olyanokkal szemben, akik nem teljesítik fizetési kötelezettségüket - ismertette az adatokat az osztályvezető-helyettes. Kint is, bent is A többszöri fizetési felszólítás figyelmen kívül hagyása esetén kerülnek bíróságra az ügyek, ahonnan már fizetési meghagyás érkezik az érintetthez, 100 ezer forint feletti ügyekben pedig peres útra terelődhet az eljárás, amelynek befejezéseként határozatot kap kézhez a lakástulajdonos.- A bírósági eljárás közel egy évet vesz igénybe, amíg az ügy eljut az árverezés stádiumába - tudtuk meg Lukácsné Nagy Zsuzsannától, a városi bíróság elnökhelyettesétől. Tudomása szerint Miskolcon még egyetlen egy esetben sem került senki utcára lakáshitel-törlesztések elmaradása miatt. A végrehajtási eljárás során a bíróság megvizsgálja, van-e az adósnak jövedelme, amelyből a tartozás letiltható. Az esetek többségben ilyen jövedelemmel az elintettek nem rendelkeznek. Következő lépésként az önálló bírósági végrehajtó a lakástulajdonos ingóságait lefoglalja és elárverezi. Amennyiben ez sem fedezi a tartozást, akkor kerülhet sor az ingatlan árverezésére. Megoldásra várva A miskolci önkormányzat szociális osztályának vezetője érdeklődésünkre elmondta: a lakásfenntartási támogatás keretének terhére lehetne a hiteltörlesztéseket támogatni, de ezzel csak nagyon kevesen éltek. Ezt a fajta segítséget elsősorban a közüzemi díjak fedezésére igénylik a rászorulók. A támogatás nagysága a lakás alapterületétől és a lakok jövedelmétől függően maximum havi 2800 forint lehet. Jövedéki gondok Budapest (MTI) - Egyeztető konzultáció kezdődött pénteken délelőtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)szék- házában a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról kormányzati és kamarai szakértők részvételével. A kamara, a Pénzügyminisztérium, a vám- és pénzügyőrség, valamint az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) szakembereinek találkozóját a kamara azért kezdeményezte, mert sok vállalkozó jelezte, hogy a január 1-jétól hatályba lépett szabályozás gondot jelent a gyakorlatban, főként a dohány- termékek árusítása esetén. A szakmai konzultáción a kereskedők jelezték, hogy a dohánytermékek forgalmazásánál ellentmondásban van a jövedéki törvény és az üzletek működéséről szóló kormány- rendelet. Az utóbbi nem teszi lehetővé, hogy vendéglátóhelyeken, szállodákban, panziókban dohány- termékeket árusítsanak. Az IKIM képviselője jelezte, hogy készül a kormány- rendelet módosítása, amelyben már orvosolják ezt a gondot.