Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)
1998-02-13 / 37. szám
útöftútáe 1W. FRMUái 13 Mérlegen a filmszemle Budapest (MTI) - A 29. Magyar Filmszemle programjait összesen 31 474-en tekintették meg - hangzott el az esemény gyorsmérlegét megvonó sajtótájékoztatón. Az ötnapos mustrán a Corvin Budapest Filmpalotában 149, a Puskin moziban 11, a Művészben 103, az Örökmozgóban pedig 10 előadást tartottak. Szomjas György, a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének főtitkára elmondta: a seregszemle örvendetes módon megmozgatta a hazai filmesek táborát, a szakma aktív szerepet vállalt a rendezvény előkészítésében és lebonyolításában. Jankovics Marcell, a szemletanács elnöke szerint a filmkészítőknek foglalkozniuk kell azzal a dilemmával is, hogy a szemle minden esztendőben közös ünnepe legyen-e a játék-, valamint a dokumentumfilmeseknek. Az együttes rendezvénysorozaton ugyanis a dokumentaristák óhatatlanul egyfajta hátrányos helyzettel kénytelenek számolni. Hegedűs László, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMA) képviselője kifejtette: a filmek száma, illetőleg minőségük sajnálatos módon tükrözte azt a közismert tényt, hogy az alkotók elképzeléseinek a pénzhiány határt szab. Herskó János, a dokumentumfilmes zsűri elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az írott és elektronikus sajtó elsősorban a játékfilmek „botrányaival” foglalkozott. Közölte: a dokumentumfilmek versenyében sok jó alkotást láthatott a zsűri, az érdeklődők tábora, ám ennek ellenére ezek kisebb publicitásban részesültek. Janisch Attila rendező, a játékfilmes zsűri tagja a Szenvedély című alkotás díjözön- nel kapcsolatosan örömmel nyugtázta, hogy a hazai bírálóbizottságtól teljesen függetlenül a szemlén részt vevő külföldi kritikusok is ezt a produkciót jutalmazták Gene Moskowitz-díjjal. A közönségdíj elmaradását firtató kérdésre válaszul elhangzott: a korábbiakban a nézők véleményét kikérő, illetőleg a jutalmat biztosító támogató ezúttal visszalépett. A 29. Magyar Filmszemlén a zsűri különdíjban részesítette Czabán György-Pálos György Országalma című filmjét. Számunkra azért is fontos ez az alkotás, mert a felvételek egy része Csenyétén, illetve más abaúji településeken készült. Camoletti komédiája Miskolc (ÉM) - Szex a lelke mindennek - hirdeti Marc Camoletti komédiájának címe. Hogy ez valóban így van-e, azt a Budapesti Vidám Színpad művészei - Csala Zsuzsa, Harsá- nyi Gábor, Sáfár Anikó, Gergely Róbert és Rátonyi Hajni - mutatják meg február 20-án, pénteken este 6 órától a miskolci Rónai Művelődési Központban (Mindszent tér 3.). Az előadást Kalmár Tibor rendezte. Jegyek 850 forintért vásá- rolhatóak a Rónai Művelődési Központ titkárságán és elővételi pénztárában, naponta délelőtt 9 és este 6 óra között. Harsány! Gábor és Rátonyi Hajni Fotó: Kanyó Béla Baez és Dylan - még mindig csúcson New York (MTI) - Ma mást jelent zenésznek lenni, mint a hatvanas években. Nyilván nem kell minden kornak kitermelni egy új Rolling Stonest, Genesist, Bob Dylant vagy Joan Baezt - de felesleges is, itt van az igazi, s jól buja magát... Dylant és Baezt annak idején „összeboronálták”. A folk királya és királynője - mondogatták, bár elég messze álltak egymástól még akkor is, ha mindkettőjük dalai emberről és igazságról szóltak. Az alkotóbb elme Dylan volt, de Joan Baez szenvedélyes, gyönyörű hangja is milliókat rázott fel. Sokat köszönhettek egymásnak Mindketten tudták, hogy változnak az idők, s azt is, hogy idővel máshonnan fújnak a szelek. Bob Dylan, akinek Time out of Mind című, immár Grammy-díjra jelölt új lemeze az éntől független időről szól. A mai zenerajongók is értenek a szóból, s viszik az albumot mint a cukrot, noha ma nincs forradalom, nincs nagy eszmékért lázadó ifjúság. A csendes, befelé forduló, bluesba hajló Dylan éppenúgy fontos ember, művész, mint a rakoncátlan, a lázadó. Szerencse, hogy ez nem vallásos áhítat, amibe a hetvenes években csaknem belebukott. Dylannal tudományos konferencia is foglalkozott nemrégiben. A Stanford University Bob Dylan szemináriuma kive- sézte a nagyvárosi folk és rock nagy egyéniségét. Maga a dalköltő ugyan nem volt jelen, mert éppen a múlt egy másik nagy egyéniségével, Van Morrisonnal lépett fel New Yorkban. Ez a Dylan-konferencia is bizonyítja, hogy az 57 éves Bob ugyanolyan ikonja az ámerikai kultúrának, mint Allen Ginsberg vagy Jack Kerouac. Nem véletlen, hogy voltak, akik Bob Dylan szövegeit irodalmi Nobel-díjra javasolták. Nem kapta meg, de az ilyen esemény reklámnak sem volt rossz. Dylan csak egy van, mint ahogy egy van a gyengélkedő Frank Sinatrából is. S Joan Baez? A folk ma 57 éves egykori nagyasszonya is az elmúlt hetekben jelentkezett új lemezzel. Nem filozofikus, de nem is nosztalgikus az anyag. Nem nagyon lehet ráismerni. A mai Joan Baez - ahogy sokszor kifejtette, s új lemezével is bizonyítja - nem az eszméknek, hanem „csak” a zenének él. Dalait új szerzők írták, némelyiket saját maga. Felvételek és koncertek között telnek napjai. Már nem koszos klubokban, parkokban, woodstocki környezetben, hanem kulturált koncerttermekben lehet őt látni-hallani. Most éppen amerikai és európai turnéra készül. A változás igénye húsz éve érlelődött meg, benne, akkor döbbent rá, hogy nem hobóskod- hat tovább. Énektanárt fogadott, kemény gyakorlás következett. Szorgosan dolgozik, és ez akkor is igaz, ha sokan egészen mást hallanának tőle szívesebben. S lehet-e valaha még Baez-Dylan páros? Csak a szél a megmondhatója. HIRDETÉS JJiÜli WJ Vd (Wl
