Észak-Magyarország, 1998. február (54. évfolyam, 28-50. szám)

1998-02-03 / 28. szám

ORSIÁGBAN-YIIÁGBAN 1998. FibruAr ).f Kidd • Xénia-aláírások. Összegyűltek a szükséges aláírások a Xénia Láz Egyesület esetleges politikai összefonódásait vizsgáló parlamenti bizottság fel­állításához - közölte Pokomi Zoltán, a Fidesz frak­cióvezetője hétfőn. 9 Vitanap Bősről? Parlamenti vitanap megtartá­sát kezdeményezi a Fidesz - Magyar Polgári Párt frakciója Bős-Nagymaros ügyében. Pokomi Zoltán frakcióvezető elmondta: már megkezdték a szüksé­ges aláírások gyűjtését, és minden remény megvan arra, hogy még hétfőn sikerül megszerezni az ellen­zéki pártok támogatását. Szerintük azért van szük­ség a parlamenti vitanapra, mert az Országgyű­lésnek értékelnie kell a tárgyalódelegáció eddigi te­vékenységét, és meg kell jelölni a stratégiai elkép­zeléseket Bős-Nagymaros ügyében. ® Az ÚJ alkotmánybírákról. Egyelőre nincs meg­állapodás a két megüresedő alkotmánybírói hely betöltéséről. A jelölőbizottság tagjai hétfői ülésükön abban egyeztek meg, hogy a jövő héten terjesztik be konkrét személyi javaslataikat. • Az első szó joga. Torgyán József (FKGP) hét­főn mandátumáról való lemondásra szólította fel Gál Zoltánt, mert a házelnök nem neki, hanem Po- korni Zoltán fideszes frakcióvezetőnek adta meg elsőként a szót a miniszterelnök beszédét követően - bár véleménye szerint egyértelműen ő jelentke­zett először szólásra. Irak: még tárgyalnak Bagdad (MTI) - Irak bizonyos feltételek mellett hajlandó a tömegpusztító fegyvereinek leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) számára le­hetővé tenni nyolc elnöki létesítmény átvizsgálását - közölte Szaddám Húszéin iraki elnök. William Co­hen amerikai védelmi miniszter a bejelentésre rea­gálva azt mondta, hogy az iraki javaslat megfonto­lásra érdemes, de nem jelent megoldást a válságra. Kuvait támogatást ígért egy Irak elleni támadás­hoz, míg az Iszlám Konferencia Szervezete nyoma­tékosan kérte az ENSZ-t, hogy kerülje erő alkalma­zását Bagdaddal szemben. Kofi Annan ENSZ-főtit- kár felajánlotta jószolgálatát az ellenőrzés körül tá­madt konfliktus békés megoldására. É$zflk«Mflgyflrer$zcg |j| Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Filip Gabriella Szerkesztők: Csörnök Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pí.: 351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: Titkárság (fax is): 341-888, 341-630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 41 1-275, sport: 341-700. Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Oszterman Ferenc Terjesztési és marketingvezető: Szabó Miklós A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pí.: 178. Telefon/fax: 341-817 Hirdetés: (tel/fax): 411-425, 412-162 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Seszták Ottó Tel: (46) 412-162, (20) 589-923 Központi számaink: 341-866,412-542,412-164, 341-600. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés­ellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint, negyedévre 1697, fél évre 3294, egy évre 6488 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 32 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 42 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! ^ATESZ Terjesztési panaszaival Idd U1 11 v/i* A hívásokat fogadja: Fekete Józsemé. A MEGYÉBŐL INGYEN Szócsatával nyitott a parlament Budapest (MTI) - Ma­gyarország kikerült a legeladósodottabb or­szágok köréből, és így kitört az adósságcsap­dából - jelentette ki Horn Gyula miniszter­elnök az Országgyűlés utolsó ülésszakának el­ső, hétfői ülésnapján tartott napirend előtti felszólalásában. A mi­niszterelnök gazdasági eredményeket hangsú­lyozó szavait félreveze­tőnek nevezték a Horn Gyula után felszólaló ellenzéki szónokok. A kormányfő az 1997-es év eredményeit értékelve le­szögezte: befejeződött a pi­acgazdaság alapjainak ki­építése. „Megteremtettük a tartós pénzügyi egyen­súly és a dinamikus fejlő­dés feltételeit” - fogalma­zott Horn Gyula, rámutat­va arra, hogy a GDP növe­kedése mintegy 4 százalé­kos volt, csökkent a fizeté­si mérleg hiánya és a kül­földi eladósodás mértéke. A törvényhozás munká­jával kapcsolatban kijelen­tette: az Országgyűlésnek politikai és erkölcsi köte­lessége, hogy megoldja a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét. A kormányfő kérte a Házat, hogy támogassa a kor­mánynak ezzel kapcsola­tos javaslatát, valamint az Alkotmánybírósággal összefüggésben benyújtott előteijesztését. Amennyiben Magyaror­szág és Szlovákia nem egyezik meg Bős ügyében, akkor hazánknak több 100 milliárd forinttal nagyobb összegű kártérítést kell ki­fizetnie annál, mint ami nekünk járna a hágai íté­let alapján - jelentette ki Horn Gyula hétfői napi­rend előtti felszólalásában. A miniszterelnök úgy vé­lekedett: ha nem alakul ki politikai konszenzus, akkor társadalmi konszenzust kell elérni Bős ügyében. A kormányfő érvei között az is szerepelt, hogy a várható költségek mintegy felét a magyar-szlovák megállapo­dás nélkül is ki kellene fi­zetni, egyebek mellett az Európai Unió által is meg­követelt szennyvízelvezetés biztosítására. Horn Gyula - utalva az SZDSZ vasárnapi közle­ményére - megjegyezte: nem szállt fejébe a siker, annak pedig semmi oka, hogy a kudarc szálljon a fejébe. A miniszterelnök gazda­sági eredményeket hang­súlyozó szavait félrevezető­nek nevezték a Horn Gyu­la után felszólaló ellenzéki szónokok. Szerintük ugyanis nem mehet jól egy országnak, ha a, polgárai rosszul élnek. Úgy véle­kedtek, hogy a javuló mak­rogazdasági mutatók nem ellensúlyozzák a drámaian növekvő szegénységet, a súlyos munkanélküliséget, a gyereket nevelő családok nehéz helyzetét. Vélemé­nyük szerint megtévesztő, ha az összehasonlítás alap­ja az 1995-1996-os mély­pont: ehhez képest könnyű némi fejlődést kimutatni. A négy év adatainak elem­zése azonban azt bizonyít­ja, hogy a javuló számok mögött nem a gazdaság or­ganikus fejlődése áll. Postássztrájk készül Budapest (ÉM - KI) - A postai dolgozók legna­gyobb szakszervezeté­nek választmányi ülése tegnap nem fogadta el a munkáltató 15 százalé­kos keresetszint-emelési ajánlatát. Ha a tárgyalá­sokon nem sikerül meg­állapodásra jutni, akkor teljeskörű sztrájkkal kényszerítik ki követe­léseiket dolgozói. A Postás Szakszervezet tegnapi választmányi ülé­sén, a kisebb taglétszámú Postai és Hírközlési Dolgo­zók és a Postai Munkavál­lalók Érdekvédelmi Szak- szervezetének támogatását is élvezve, a Postás Szak- szervezet elfogadhatatlan­nak minősítette a munkál­tató 15 százalékos kereset­szint-emelési ajánlatát.- A múlt pénteki 12,5 százalékos ajánlattal szem­ben, már ez is előrelépést jelent ugyan, de nem elég­séges - nyilatkozta lapunk­nak a választmány üléséről Konrát Ervin, a Postás Szakszervezet kollektív tárgyalási szakértője. A szakszervezetek továbbra is kitartanak - ésszerű kompromisszumos javasla­tokra várva - 21 százalé­kos követelésük mellett. A postai dolgozók átlag- keresete jelenleg 50 300 fo­rint, s ez a versenyszféra dolgozóinak keresetétől mintegy 12 százalékkal marad el. Bár a szakszer­vezetek követelésének tel­jesítésével hátrányuk csak 7-8 százalékkal csökkenne, de egyelőre ezzel is elége­dettek lennének - tudatta a szakértő. A választmány 9-én dönt, hogy a munkál­tató további ajánlatait elfo­gadják-e vagy sem. Ha nem, akkor a választmány tegnapi döntése értelmé­ben február közepén a tel­jeskörű sztrájk lehetőségé­vel élnek, amelyet a posta dolgozóinak 90 százaléka támogat - mondta Konrát Ervin. Hogy a törvény ál­tal meghatározott, még elégséges szolgáltatások köre a munkabeszüntetés ideje alatt mire terjed ki, azt a munkáltatóval együtt határozzák meg az érdekvédelmi szervezetek. EGY MONDATBAN • Tocsik Márta nem ismerte el bűnösségét az ellene, valamint nyolc társával szemben folyó büntetőperben, az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Diós Erzsébet vezette tanácsa előtt. 9 Részeredményeket hozott csupán a há­gai döntés végrehajtásáról Pozsonyban immár hetedszer tárgyaló magyar és szlovák küldöttség hétfői plenáris ülése: a környezetvédelmi szakértői bizottság befejezte egy közös szövegtervezet összeállítását célzó munkáját; előre tudtak lépni a kormányközi keretmegállapodás szö­vegén dolgozó jogi szakértői csoportok is. • A Koalíciós Egyeztető Tanács ülést tartott hétfőn este, a témák kö­zött az SZDSZ és az MSZP között feszültséget okozó té­mák, például a hágai ítélet végrehajtása szerepeltek, ám lapzártánkig az ülés nem ért véget. • Tokaji Aszú rend­kívüli védettséget, a magyar bortermelő vidékek külön zóna besorolást kellene, hogy kapjanak az Európai Unió­ban - hangoztatta Orbán Viktor, az Országgyűlés Euró­pai Integrációs ügyek Bizottságának elnöke hétfőn. Frontálisan ütköz­tek. Túlságosan gyor­san érkezett egy kami­on mögé Miskolcon a Tokaj vendéglátóház-: nál egy Opel Corsa. A sofőr, hogy alá ne csúsz- szon, egy hirtelen kor­mánymozdulattal igye­kezett elmellőzni a fé­kező kamiont. De a csúszós útburkolaton megpördült, a szemből érkezők sávjába sodró­dott, és összeütközött egy VW kisbusszal. Az Opel sofőrjét súlyos sé­rüléssel szállították kórházba. Fotó: Vajda J. A televízió 328 millió dollárt fizetett a közvetítési jogért! A félmillió lakosú kanadai városnak tehát nem voltak anyagi gondjai. Igaz, hava sem. De ezt már megszokhattuk: ahol olimpiát rendeznek, on­nan eltűnik a hó. A technika viszont mindent le­győz: az alpesi versenyek, színhelyére, a Nakiska hegyre ágyúval lőtték fel a havat, illetve jórészt mű­havon siklottak a versenyzők. A „Nakiska" kri-indi- ánul annyit jelent, hogy találkozóhely. Itt találkoz­tak az olimpikonok és a nézők, de ha a Hawaii és Alaszka irányából végigsöprő szél, a „chinook" megérkezett, akkor mehettek haza, mert a futamo-' kát el kellett halasztani. A svájci Zurbriggenről mondták, hogy akkor is le- siklik épségben, ha fákat döntögetnek a pályára. A másik „bomba" az olasz Tómba. A száz induló kö­zül biztosan száguldott végig a negyven kapuval megtűzdelt óriás-műlesikló pályán, de a műlesiklás­ban is övé lett az aranyérem. A győzelmi „receptét" megadta: „Azt várták tőlem, hogy győzzek. Hát győztem". Az új olimpiai számot, a szuper óriás­műlesiklást a francia Franc Piccard nyerte, az alpesi összetettben pedig az osztrák Hubert Stolz állhatott fel a bajnoki dobogó tetejére. Az északi összetett­ben bekövetkezett az „északi síistenek" alkonya: az első helyen egy svájci, Hippolyt Kempf végzett, má­sodik az osztrák Klaus Sulzembacher. A sífutást a Calgarytól kilencven kilométerre fek­vő, isten háta mögötti Canmore településen rendez­ték, amely hasonlított a vadnyugati filmek kulissza­városaira. A 4x10 kilométeres sífutó váltóban drá­mai küzdelmet vívott egymással a svéd és a szovjet csapat. Az utóbbi utolsó embere, amikor éppen utolérte a svéd Mogrent, elbukott. A második svéd, az előző olimpia „síkirálya", Gunde Svan egy'éven át nem hallatott magáról, de a nagyokra jellemző küzdőképességgel ismét megnyerte az ötven kilo­méteres távot. A legeredményesebb versenyző azonban a finnek 25 éves síugrója, Matti Nykänen. Egy évvel korábban inkább magánéleti botrányaival hívta fel magára a figyelmet. Edzője és rajongói azt remélték, hogy fotómodell felesége mellett végre megnyugszik. De ekkor meg otthagyott csapot-pa- pot és váratlanul elutazott Sri Lankára. A szövetségi kapitány ennek ellenére benevezte az olimpiára. Csak ő tudta akkor, hogy miért. Később az egész vi­lág megtudta: a botrányhős „playboy"-ból szupersz­tár lett, miután három aranyérmet nyert! Az Olympic Oval kissé levegőtlen csarnokában a nézők Yvonne van Gennipnek, a hollandok Téli olimpiák ÄMiSliÄäH Takács Ferenc sporttörténész, a Testnevelesi Egyetem tanszékvezető professzora. A neves kutató ezúttal a téli olimpiák történetét tekintette át. írásának az kölcsönöz időszerűséget, hogy hamarosan, február 7-én Japánban, Nagano városában megkezdődik a 18. téli olimpia. A sorozathoz csupán egyetlen megjegyzés: a sportszerető olvaso ne csodálkozzék, hogy az egyes világjátékokat arab számmal jelöljük. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint a római szám kizárólag a nyári olimpiáknak dukál... Calgary (1988. február 13-28.; gyorskorcsolyázónőjének szurkoltak, és a végén a következő transzparenssel ünnepelték: „Yvonne- NDK 3:0". A keletnémetek ugyanis négy rakéta­gyorsaságú világbajnoknővel érkeztek, és nem tit­kolták, hogy mind az öt aranyérmet szeretnék meg­szerezni. De ebből csupán egy lett: ezer méteren Christa Rothenburger győzött. Sprintben, ötszáz méteren az amerikai Bonnie Blair volt gyorsabb náluk, a többi hármat pedig a tulipánok országából érkezett Yvonne „harácsolta" össze. Pedig a néme­tek mindent elkövettek, hogy megállítsák a holland lányt: Andrea Schöne-Ehring még új világcsúcsot is futott ötezer méteren, (7:17.12 perc) de ez kevés­nek bizonyult. Yvonne „Meisje" van Gennip úgy vágott neki a távnak, mintha a hazai csatornák je­gén futna, és háromezernél már jobb volt az ideje, a végén pedig - biztos, ami biztos - beleerősített, és fantasztikus rekordot produkált. A szánkóversenyek egyértelmű urai az NDK- sok, akik állítólag az oberhofi és az altenbergi, mű­jéggel készített szánkópályán nyolc hónapon át na­pi kétszer edzettek. Az eredmény: a kilenc éremből három aranyat, két ezüstöt és egy bronzot gyűjtöt­tek be. Az egyes női olimpiai bajnok Steffi Martin újból győzött, ami eddig senkinek sem sikerült. A kettes bob bajnokai a szovjetek, míg a négyest most a svájciak nyerték. Calgaryban állandóan enyhe istállószag terjen­gett, legalábbis a helyszínen járt „orrtanúk" szerint. Ennek oka, hogy itt a legnépszerűbb sport a rodeó. De második helyen azért a jéghoki áll. Nem csoda, hogy az egész téli olimpiából a helybélieket a jégko­rongtorna érdekelte a leginkább. Egész Kanada győ­zelmet várt a fiúktól, nem sajnálták tőlük a pénzt sem: három millió dollárt áldoztak a felkészülésükre. Sőt, hogy az „idegen játékmódokat" is megismerjék, egy álló évig turnéztak külföldön. A kirándulás véget ért, a pénz elfogyott, a csapat pedig kiesett az elő­döntőben. Első a Szovjetunió - hetedszer. A jégtánc rohamos fejlődésnek indult és egyre nagyobb súlyt kapott benne a szabadtánc. A há­romszoros világ- és Európa-bajnok Natalja Besz- tyemjanova és Andrej Bukin kemény küzdelem­ben olimpiai bajnok lett. A magyar Engi Klá­ri—Tóth Attila kettős az erős mezőnyben a hetedik helyen végzett. A férfiaknál a műkorcsolyázó-pár­bajt hibátlan kűrjével az amerikai Brian Boitano nyerte a kanadai Orser előtt. A nőknél pedig „könnyes" versenynek lehettünk szemtanúi a helyszínen, de még inkább a képernyők előtt. Elő­ször a kis japán lány, lto Midori sírt örömében, mert több nehéz ugrást tudott végrehajtani, mint az érmesek összesen. Aztán bőgött, mert csak az ötödik helyre rangsorolták. Örömkönnyeket po- tyogtatott a hazaiak Elizabeth Manley-ja is, mert a két nagy sztár közé furakodva ezüstérmet szerzett Kanadának. Ezután jött a „vörös" és a „fekete" Carmen vetélkedése. Katarina Witt, amikor a ha­tásos halotti részben befejezte gyakorlatát, érezte, hogy oda az aranyérem. Debra Thomas kűrjének nehézségi foka jóval magasabb, és ha nem ront, akkor ő a bajnok. De rögtön az első triplája fené­ken ért véget. Katarina Witt mint olimpiai bajnok Carmen meghalt, de feltámadott, mint a Holiday on Ice jégrevű első és egyetlen szocialista országból származó sztárja. Folytatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom