Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-06 / 4. szám

Alapozó kötet a testedzéshez Halász Magdolna Csajka Imre, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanára tartalmában, műfajban és formá­jában is különleges, tudományos igényű kötetet je­lentetett meg. Az országosan ismert alkotó-szerkesztő kiváló szakemberekkel, munkatársaival együttműködve - többéves kísérleti - kutató munkájuk eredmé­nyeit felhasználva állította össze a testnevelés és sport tantárgyi programját az általános iskolák 1-4. osztálya számára. A program a Nemzeti alaptanterv (NAT) köve­telményrendszerét is figyelembe véve, a Zsolnay- féle módszer alapján ad útmutatást a testnevelést tanító pedagógusoknak. A program - a pozitív ér­tékek közvetítése mellett - a személyiségfejlesz­tést a képességek fejlesztésével kívánja elsősorban segíteni. „Kerettantervként készült el, azzal a szándékkal, hogy az adott helyen a pedagógus a tárgyi és személyi feltételek birtokában és a test- nevelési óraszám ismeretében állíthassa össze a testnevelés és sport helyi tantervét, tanmenetét. Az elméleti és a jól bevált gyakorlati ismeretek mellett didaktikai tanácsot, útmutatást is ad. A szerző - a főiskola testnevelési tanszékének vezetője - alápvetően fontosnak tartja a pedagó­gus, az óraadó pozitív személyiségét, aki segítheti a gyermeket a feladatok sikeres megoldásában, a testnevelés és sport megszerettetésében és a pél­dakép kialakításában. A tudományos igénnyel szerkesztett dokumentum 6 főfejezetből áll. Az 1. részben az elemi szintű képzés testnevelés és sport műveltségterületének fejlesztési céljait tanulmá­nyozhatjuk. Ezután az alapozással kapcsolatos fel­adatokat rögzíti a szerző. A 2. fejezetben a tan­anyag- és követelményrendszer felépítését talál­juk. A 3. részben évfolyamokra lebontva, részletez­ve tanulmányozhatjuk a tananyagot és a követel­ményrendszert. Az egyes részterületek feladatai új és korszerű gyakorlatokkal egészülnek ki. Ilyenek például: az önvédelmet alapozó és küzdőképességet fejlesztő gyakorlatok, a játékos birkózás, zenés-mozgásos meseprogram stb. A 4. fejezetben a feladatok meg­valósításához szükséges nyomtatott taneszközök, auditív és audiovizuális információhordozók, álta­lános tanszerek, sportszerek és egyéb felszerelések listáját közli a szakember. A következő részben a stratégiát, a tanítás-tanu­lás folyamatát segítő elméleti és tantárgypedagógi­ai ajánlások következnek. A 6. fejezet segítséget nyújt a teljesítménypróbák alkalmazásához, a kéz­ségek és képességek időszakos ellenőrzéséhez. A kötetben való eligazodást részletes tartalom- jegyzék segíti. A dokumentum elején előszó, beve­zető, óratervi ajánlás található. A könyv végén pe­dig közel 60 tételt regisztráló irodalomjegyzék van. A könyv borítóján a piramis-formában elhelye­zett fotók a kötet tartalmának ikonográfiái megje­lenítői. A hazai pedagógiatudomány területén ehhez ha­sonló szakkönyv nem nagyon található, így isme­ret- és használati értéke felbecsülhetetlen. Remél­jük, hogy a szakemberek számára nélkülözhetet­len kézikönyv lesz. Ezért tisztelettel ajánlom a kö­tetet általános iskolák igazgatóinak, testnevelést tanító pedagógusoknak, főiskolai hallgatóknak, kutatóknak, sport és pedagógia iránt érdeklődő ol­vasóknak. A kötet 600 forintért megvásárolható a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán. (Csajka Imre: Testnevelés és sport műveltségterület tantárgyi programja. Alsó tagozat 1-4. osztály. Sp. 1997.) Közbeékelt látomás Miskolc (ÉM) - Közbeékelt látomás: A végidők egyházainak születése és az ateizmus címmel Rei- singer János irodalomtörténész tart előadást - a Bibliaiskolák Közössége előadássorozata részeként - január 9-én, pénteken este 6 órától Miskolcon a Zenepalota nagytermében. Megújult a Tarisznya Sárospatak (ÉM) - „Mit szólsz az új ruhámhoz? Úgy gondoltam, hogy így jobban fogok Neked és a többieknek is tetszeni! Mások a betűim, más az egész belsőm! Lehet, hogy itt-ott még nem vagyok olyan szép...” - így mutatkozik be a Tarisznya című magazin második évfolyamának első száma. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei iskolásoknak szóló kiad­ványban rejtvények, viccek, horoszkóp szórakoztat­ja a fiatalokat, olvashatnak a természetszeretetéről, a civilizációs ártalmakról, Iránig tekert kerékpárok­ról, kedvencekről, láthatják a júniusban Sárospata­kon megrendezett zempléni gyermektalálkozó és családi nap egy-egy pillanatát. A magazin - az első évfolyam tapasztalatain okulva - a rejtvényszelvé­nyeket különálló „kivágós oldalon” közli, így nem kell összevágdosni az olvasnivalókat. Gömöri a táncházban és az interneten Beszélgetés Agócs Gergő népzenekutatóval a mostohagyerekké lett táncról Dobos Klára Budapest (ÉM) - Ha a káplár a fejét az ajtófélfába üti, azt te­szi mindenki. Ha átbújik egy öregasszony lába alatt, bújnak utána a többiek... A lakodalmi huszárverbunk az egyik legér­dekesebb gömöri tánc. Az egyik a sok közül. • Nagyon gazdag a gömöri tánc­anyag - mondja Agócs Gergő, az MTA Zenetudományi Intézeté­nek kutatói ösztöndíjas népzene- kutatója. - Van pásztorbotoló, verbunk, vannak különféle játé­kos, dramatikus táncok, mint á medvetánc, van karikázó, lassú- és frisscsárdás. Nem beszélve a különféle polgári táncokról. És a motívumokat tekintve is elég vál­tozatos az anyag. A századfordu­ló tájékán nagyon virágzó kultú­ra volt Gömörben. Egyes falvak a két háború között 7-8 zenekart ki tudtak állítani: Berzéte, Nagyba­log, Csótó, Rimaszécs, nem be­szélve a központokról, Rozsnyó­ról, Rimaszombatról. Komoly is­kolák alakultak ki. A gömöri tán­cok kutatásának legjelentősebb alakja Takács András. Az első könyv, amit Martin Györggyel közösen kiadtak, a mátyusföldi néptáncokat mutatta be. Most néhány éve jelent meg a Gömöri népi táncok. □ Egyaránt ismertek ezek a táncok a határon inneni és túli Gömörben ? ® Az ittmaradt Gömör nagyon ki­csi. De ezen a részen is találkoz­hatunk a felvidéki Gömörből is­mert táncokkal. Ilyen például a lakodalmi huszárverbunk, ami dramatikus táncforma. Az a lé­nyege, hogy a káplár verbuvál embereket, és miután „felesküdtek”, mindenkinek azt kell csinálnia, amit ő csinál. Ezt biztos, hogy járták Aggteleken, Imolán, szerintem Putnokig is­mert volt. □ Önnek milyen kötődése van Gö- mörhöz? • Rengeteget gyűjtöttem ott. Fü­leki vagyok, és Fülek­hez a szomszéd falu ke­let felé már Gömör. Azt tartották, azok az el­maradottabb népek... Most is azt mondják arra, aki viseletben jár, hogy elmaradott, ahe­lyett, hogy azt monda­nák: jaj, de szépen ápolja ezeket a gyönyö­rű hagyományokat. □ Van még, aki viselet- benjár? • Szigetszerűen, itt- ott. Az idősebbek. □ Annak mi lehet az oka, hogy a táncházak­ban nem olyan elfoga­dott a gömöri, nem na­gyon táncolják? • Ez a hangzásvilág a kívülálló számára túl közel áll a kávéházi ci­gányzene hangzásvilá­gához. Habár, ha ugyan­úgy kiválogatnánk a ré­gi stílusú dallamokat, ahogy mondjuk Erdély­ben tették, meggyőződé­sem, hogy amennyi szé­ki dallam kering a tánc­házakban, annyit talál­nánk gömörit is. □ Tehát összeállíthat­nának egy anyagot, amit lehetne népszerűsíteni?! ® Igen. De van is kiválasztott anyag, amellyel foglalkozunk a különféle népzenei táborokban. Tavaly Debrecenben, azelőtt Jász­berényben tanítottunk gömörit tá­bor keretében. Nem beszélve a fel­vidéki népzene és néptánctábo­rokról, amelyeket a szovákiai ma­gyar folklórszövetség rendez. Ott is elég sűrűn foglalkozunk gömöri anyaggal. Nemrégiben pedig az amerikai Seattle melletti tábor­ban egy héten keresztül gömöri ment. Az interneten megjelent, hogy amióta ez a tábor létezik, ez volt a legjobb. Ebben persze gon­dolom nemcsak a táncanyagnak van szerepe. Nem tudom, nem voltam ott. Botolótánc (Gombaszög 1973) ÉM-repró Takács András könyvéből □ Egyszer azt mondta, „dol­goznak azon”, hogy ne csak az er­délyi muzsika legyen benne a köz- tudatban... # Sajnos, a gömöri tényleg elég­gé mostohagyerek. De a közízlés vagy a divat nem úgy alakul, ahogy a tudósok, vagy a kultúr- szervezők, népművelők szeret­nék. Arról nem tehetek, meg senki nem tehet ebben a körben, hogy ma a világ zenei ízlése az ilyen szörnyű zakatolás felé ha­lad. Minél kevesebb dallam, mi­nél több ritmus. És ez nemcsak a modern zenére, hanem a nép­zenére is jellemző. A moldvai népzenét ma bolgár dobbal kísé­rik, ami ott soha nem volt divat. Vagyis, amikor a rezesbandák Takács András, gömöri táncok tudója Fotó: Filip Gabriella bejöttek, bejött egyfajta dob, de nem olyan, mint amit most ver­nek... Ezt a folyamatot jó lenne minél előbb visszafordítani. Önképünk az ezredfordulón Szociografikus írások a vidéki értelmiségtől Budapest (ÉM) - A magyar társa­dalom önképe az ezredfordulón címmel - minden különösebb műfaji megkötöttség nélkül - pá­lyázatot hirdet a Magyar Napló szerkesztősége. A mai magyar társadalom határon in­nen és túl számos, jövőjét meghatá­rozó módon befolyásoló problémával néz szembe, melyeknek tudományos elemzése szakmai műhelyekben fo­lyik, de a kutatások eredményei nem mindig jutnak el a szélesebb nyilvánossághoz, így közvélemény­alakító hatásuk nem kielégítő. A magyar értelmiség egy jól képzett, szűk elitre és fokozatosan lemaradó, elszegényedő tömegre szakadt, melynek továbbképzési, művelődési lehetőségei rohamosan csökkennek. Ez utóbbi réteg, főként a vidéki pe­dagógusok, az agrárértelmiség, egy­re inkább passzív befogadóvá válik ahelyett, hogy tevékeny részt tudna vállalni a társadalom napjainkban folyó átalakításában. A pályázat célja a mai magyar tár­sadalom átvilágítása azokhoz az iro­dalmi hagyományokhoz visszanyúl­va, melyek a ’30-as években, a népi irodalom kibontakozása idején je­lentkeztek. A pályázat kiírói ösztö­nözni kívánnak írók, újságírók mel­lett minden magyar írástudót, főként a vidéki értelmiséget, tanárokat, or­vosokat, lelkészeket, diákokat arra, hogy maguk, családjuk, szűkebb pát­riájuk példáján, egy-egy portré meg­rajzolásával mutassák be történelmi közelmúltunk, jelenünk egyéni, csa­ládi, közösségi emlékezetben megőr­zött vagy kialakuló képét. Javasolt témáink, amelyek mellett bármely fontosnak ítélt kérdéskör feldolgoz­ható: a mai magyar valóság és az egységesülő Európa; magyarként Európában (szuverén nemzet vagy cselédnép); milyennek látjuk ma­gunkat, milyennek látnak mások; az önálló egzisztenciateremtés lehe­tőségei; a külföldi munkavállalás ta­pasztalatai; származás és esély a társadalmi felemelkedésre; család­modell, gyermekeink jövője; öregedő ország - idősek és fiatalok; erkölcs és humánműveltség; múltismeret és jövőkép; természeti és épített kör­nyezet; regionális hátrányok; a tár­sadalom peremén; a bűnözés, a de­viancia vonzásában. A pályázatnak nincsenek műfaji és teijedelmi kötöttségei. A szociográfiát módszernek tekintve várnak igényes irodalmi riportokat, költői önvallomá­sokat, társadalomtudományi, népraj­zi esszéket. Szeretnék, ha a pályázók külön hangsúlyt fektetnének egy-egy tájegység sajátosságainak, megőrzen­dő értékeinek, különös, a sajtónyelv­től eltérő nyelvi közegének bemutatá­sára. Váiják azokat a pályamunká­kat is, amelyek a hazánkban élő etni­kumok, nemzetiségek önképét rajzol­ják meg. A jeligés pályázatok be­küldhetők a Magyar Napló szerkesz­tőségének címére (1405 Bp. Pf. 15. vagy 1062 Bp. Bajza u. 18.) A határ­idő folyamatos, a beérkezett pálya­munkákat a bírálóbizottság negyed­évente értékeli, és három, egyenként 50 000 Ft-os díjat ad ki. Az első kört az 1998. március 31-ig beérkezett pá­lyaművek jelentik. Az 1998. december 31-ig beküldött összes pályaműveket (beleértve a ne­gyedéves különdíjban részesülteket is) a bírálóbizottság együttesen érté­keli és éves díjakat ad. A pályázat 1998-as évének I. dí­ja 150 000, II. díja 120 000, III. díja 100 000 forint. A pályázat 1999. de­cember 31-én zárul le. A legjobb pá­lyamunkákat a lap közli. Tudományos termek Csorba György és Budai József emlékére Miskolc (ÉM) - Természettudományos napokat ren­deznek mától péntekig a miskolci Lévay József Re­formátus Gimnázium és Diákotthonban. A rendez­vénysorozattal a gimnázium egy kori tudóstanárai­nak, Csorba Györgynek és Budai Józsefnek állíta­nak emléket. Az utókor főhajtásaként az iskola nemrég felújított előadótermeit „Csorba György fi­zikai előadóterem”-nek és „Budai József kémiai-bio­lógiai előadóterem”-nek nevezik el. Budai József (1851-1939) erdélyi parasztcsaládból szár­mazik. Harminc évig tanított az iskolában természetrajzot és növénytant. Közben tudósként gyümölcsnemesítéssel foglalkozott, az volt a célja, hogy a kényesebb nyugati faj­ták nemes tulajdonságait ötvözze a hazai fajták ellenálló­képességével. Csorba György (1869-1945) Miskolcon szü­letett. 1898. szeptember elsején kezdett tanítani egykori iskolájában matematikát és fizikát. 1908-tól 1936-ig igaz­gatója a református gimnáziumnak. Egész életén keresz­tül komoly tudományos munkát végzett. Több szakérteke­zést írt az additív számelmélet kérdéséről, illetve a mate­matikai földrajz témakörébe tartozó lokációs helymegha­tározásról. A Természettudományos napok című rendezvénysoro­zat ma, kedden délután 3 órakor kezdődik az iskola dísz­termében Kozák Imre akadémikus, az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának elnöke és G. Fekete Éva, a Ma­gyar Földrajzi Társaság Miskolci Területi Osztályának vezetője megnyitójával. Csorba György életútját Ábrám Tibor igazgató ismerteti, Budai Józsefről pedig Makrancz Zsolt, a természettudományi munkaközösség vezetője be­szél. Az előadások után leleplezik a tudósok emlékére ál­lított táblákat. Holnap, szerdán délután 3 órától Lehet-e szemétdom­bon élni? címmel a környezetvédelem és ökológia aktuális kérdéseiről tart előadást a Budai József-teremben Pintér Andrásné. Csütörtökön délután háromtól Ábrám Tibor a titokzatos lézerről beszél a Csorba György-teremben. A zá­rórendezvényt pénteken délután 4 órától tartják a Tiszá- ninneni Református Egyházkerület székházában (Kossuth u. 17.), ahol Berényi Dénes akadémikus tart előadást Tu­domány és vallás a mai ember életében címmel. A rendezvény ideje alatt kiállítás látható Csorba György és Budai József életéről és munkásságáról, a gimnázium tanulói által készített természettudományos témájú házi dolgozatokból, illetve összeállítás tekinthető meg az 1997- es orvosi Nobel-díjas tudósokról és munkájukról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom