Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

1998. JandA« 5., Hítpö ITT’HON 'N>.V Iszak-MaoyaíoksxA« d Nem csak készpénzes támogatás Szikszó (ÉM - PT) - A szociá­lis bizottság döntése alapján nemcsak készpénzben fizetett támogatás adható a rászoruló kérelmezőknek, hanem egyedi elbírálás alapján természetbe­ni juttatásként is segítséget adhat az önkormányzat. A na­pokban megtartott közmeg­hallgatáson Farkasné Biczó Erzsébet, a bizottság elnöke egy helyi polgár kérdésére válaszolva kifej­tette: a környezettanulmány és egyéb, az önkor­mányzat rendelkezésére álló adat alapján eseten­ként élelmiszerutalványt adnak a rászorulóknak, vagy kifizetik gyerekük óvodai diját. így a segély összege mindenképpen jól hasznosul, és - adott esetben - nem a szülő költi el másra a pénzt. Bővülő szlovák kapcsolat Encs (ÉM - PT) - A jövő évre tervezett közös programokat hangolták össze Encs és szlo­vák testvérvárosa, Szepsi ön- kormányzati vezetői a napok­ban. A települések elöljárói megállapodtak abban, hogy művészeti iskoláik diákjai cse- rekiállitásokat tartanak a part­ner városban. Az immár hagyo­mányosnak nevezhető üzletembertalálkozóra ’98- ban Encsen kerül sor. A programegyeztetésen a tárgyaló felek felvetették a helyi református és ka­tolikus egyházak kapcsolatfelvételének és az ön­kormányzatok építési és városfejlesztési szakem­berei közötti feladatorientált tapasztalatcsere-utak szervezésének lehetőségét. Az újévben a küzdő­sportok, a karatecsapatok tagjait is együttműkö­désre kívánják serkenteni az önkormányzatok, és elhatározták, hogy a családi kapcsolatok elmélyíté­se érdekében közös családi vetélkedőt szerveznek. Gulyás Zoltán, Encs polgármestere arról is tájé­koztatott, hogy az 1848-as forradalom és szabad­ságharc 150 éves évfordulójának méltó megünnep­lésére tervezett programok előkészítésében és le­bonyolításában a testvérvárosok együttműködnek. Kórházi karácsony Szikszó (ÉM) - Immáron nyolcadik alkalommal rendezte meg az Encsi Városi Vöröskereszt vezeté­se a Szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház krónikus osztályain ápolt betegeink karácsonyi köszöntését és megvendégelését. Pozsgai Sándorné vöröske­resztes titkár bevezetője után Mata István római katolikus plébános szolgáltatott lelki vigaszt el­esett betegeinknek, majd a szikszói Általános Isko­la VI. osztályos tanulói (akiket Dobej Miklósné és Vígh Kálmánná tanárnők készítettek fel) színvo­nalas, megható betlehemes és irodalmi műsorral idézték fel a karácsonyi ünnep üzenetét. Az ün­nepség után a szervezők süteménnyel, csokoládé­val, gyümölccsel ajándékozták meg a jelenlévő be­tegeket, majd a kórtermeket is végigjárták, így az ágyban fekvők sem maradtak vigaszszó és ajándék nélkül. Betegeink könnyekig meghatva köszönték meg a figyelmességet. Ä műsoros ünnepség végén Szöllósiné Kiss Terézia ápolási igazgató köszönte meg a közreműködőknek, hogy munkájukkal és anyagi támogatásukkal az előző évekhez hasonló­an a kórház és betegeink segítségére voltak - szá­molt be a rendezvényről lapunknak Tóth Imre, a kórház igazgató főorvosa. • Híreket várunk! Várjuk a nagyközönség ér­deklődésére számot tartó információikat szőkébb pátriájuk életéről, a helyi rendezvényekről, esemé­nyekről! Címünk: Észak-Magyarország Szerkesz­tősége - Itt-Hon; Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Telefon: 46/341-866. Csenyéte-specifikus program készült A legnagyobb baj az, hogy az iskolások el vannak zárva a világtól Halmos Ildikó Csenyéte (ÉM) - Elké­szült a csenyétei általá­nos iskola egyéni fej­lesztésen alapuló okta­tási programja. A cél az, hogy a gyermekek - elvégezve az általános iskolát - középiskolába menjenek. Azonban a jórészt roma családok lakta kis település meg­lehetősen zárt világából a felnőttek sem igen mozdulnak ki, gyerme­keiket sem szívesen en­gedik a városba. Alap­vetően ez a zártság az oka annak, hogy kevés gyermek akar és tud to­vábbtanulni - véli Ko- maság Margit pedagó­gus, aki már hét éve dolgozik a csenyétei is­kolában. Az apró abaúji településre egy dombot megmászva, majd a másik oldalán le­ereszkedve jutunk el. A kis iskolában - a Baktaké- ki Körzeti Általános Iskola tagintézményében - éppen uzsonnáznak a gyerme­kek. Rögtön megkérdezik, hollandok vagyunk-e.- A holland alapítvány­tól szoktak ide járni, és a látogatók általában sző­kék. Mivel a kollégája sző­ke, a gyermekek azt hit­ték, ő is holland. Annyira kevés idegennel találkoz­nak, hogy azt hiszik, aki szőke, az csak holland le­het - magyarázza a tanító­nő. - Ez az, ami itt a leg­nagyobb problémát okoz­za. Földrajzi és kulturális értelemben is elzárva él­nek az emberek. A telepü­lés mintegy 350 lakójának körülbelül kilencven szá­zaléka roma származású, és nagyon fiatal. Ezeknek a gyermekeknek a szülei is szinte még gyermekek. Itt, az iskolában megpró­báltunk egy olyan, úgyne­vezett Csenyéte-specifikus programot kidolgozni, amely segítségével elér­hetjük, hogy minél többeh tanulhassanak tovább kö­zépiskolában. Komaság Margit nyírbá­tori. Hét éve végzett Sá­rospatakon, Csenyéte az első munkahelye. Férje, Pólya Zoltán, az iskola ve­zetője egy évvel Margó ér­kezése után jött.- Budapesti szociológu­sok végeztek akkoriban itt kutatásokat, létrehozták a Csenyéte Alapítványt. Úgy gondolták, hogy ha a tele­pülésen óvoda alakul és új­ra lesz iskola, az megment­heti a falut. Mivel mi is hittünk ebben, eljöttünk. Nem akartuk, hogy a gyer­mekek kísérleti nyulak le­gyenek, ezért a már műkö­dő, bevált programokat ta­nulmányoztuk, és átvet­tük, amit jónak tartottunk. Például ezeknek a gyerme­keknek gondot okoztak az óraváltások. Negyvenöt perc matematika után ne­hezen tudták „átkapcsolni” az agyukat - mondjuk - földrajzra. Ezért nincsenek a klasszikus értelemben vett órák. Egy témakörrel akár egy hétig is foglalko­zunk. Minden reggel be­szélgetéssel kezdjük a na­pot, Körbe ülünk a szőnye­gen, és megbeszeljük, mi­lyen hónap, milyen nap van, és hasonlókat. Ráhan­golódunk a tanulásra. Fél kilenctől tízig tart a foglal­kozás. Rendszerint egy tantárgyat veszünk, né­gyes csoportokban folyik az oktatás. Mindenki test­re szabott feladatot kap. Majd egy hosszú szünet jön, lehet szaladgálni, és fél tizenkettőig újra az asz­talokhoz ülünk. Az iskola mind a 44 gyermekével egyénenként foglalkozunk. Ezért nem zavaró, hogy másodikosok, harmadiko­sok vannak egy csoport­ban. Mivel ők verbálisán nehezebben fejezik ki ma­gukat, a mellett, hogy ezt a képességet is fejlesztjük, igyekezünk a művészete­ket felhasználni az önkife­jezésre. Sokat festünk, raj­zolunk, énekelünk, verse­lünk. A gyerekek például nem 45 perc alatt írnak meg egy fogalmazást, ha­nem amíg az el nem ké­szül. Általában mesék szü­letnek, a szöveget pedig rajzokkal illusztrálják - mutatja a színes, fantázia­dús mesefüzeteket. A pedagógus úgy latja, ezeknek a gyermekeknek az jelentené a jövőt, ha el­végezve az általános isko­lát, továbbtanulnának. De ennek számos akadá­lya van.- Aki nem itt él, nem is gondolná, milyen szocio- kulturális hiányokkal in­dulnak ezek a gyermekek. Olyan dolgokat is meg kell nekik tanítanunk, ame­lyek egy városi iskolában, vagy egy nagyobb települé­sen fel sem merülnek. De óriási tudásvágy lakozik bennük. És rengeteg gát­lás. Több idő kell, hogy megtanuljanak valamit. Az az igazság, hogy ami­kor ide jöttünk, azt remél­tük, többen végzik majd el az altalános iskolát és ta­nulnak tovább. De a szü­lök is féltik őket elengedni. Féltik őket a várostól, a skinheadektöl. Egy csomó dolog van, amely a képes­ségeken kívül akadályozza őket. Jó lemre, ha ebben a megyében is alakulnának hátrányos helyzetű gyer­mekeket fogadó kollégiu­mok, ahol már a beköltö­zés előtt megismerhetnék a nevelőket. Talán akkor bátrabbak lennének. Ad­dig is próbálunk minél többet és minél messzebbre utazni a gye­rekekkel. Hogy új dolgok­kal találkozzanak, más emberekkel ismerkedje­nek. Hogy lássák, nem olyan a világ, mint az amerikai filmeken, de nem is csak olyan, mint itt, Csenyétén. FALURÓL FALURA BECSKEHÁZA Felújított kistraktor - A TZ-4K típusú kistraktor fő­tengelyének generálozásá­ról döntött december elején a becskeházai önkormány­zat. A 25 éves, öt mázsával terhelhető kistraktor kar­bantartását persze folya­matosan végzik, legutóbb tavasszal újították fel - tudtuk meg Székely Jenő polgármestertől. Most de­cemberben tízezer forintot költöttek a járműre. A kistraktor nagy segítséget jelent a becskeházaiaknak. Használják vetés, betaka­rítás idején földmunkára és személyszállításra egy­aránt. Az idős embereket rendszeresen ezzel viszik ki a földekre. BOLDOGKŐVÁRALJA Gázos tervek - Lecserél­ték a villanykályhákat és kialakították a gázfűtés­hez szükséges teljes rend­szert - az orvosi rendelő, a tanácsadó és a három szol­gálati lakás fűtési rend­szerének átalakítása után - az óvodában is. Most az iskolai rendszer átalakítá­sát tervezik - tudtuk meg Kázsmér Lászlótól, Bol­dogkőváralja polgármeste­rétől. A munkálatokra de­cemberben pályázatot ad­tak be a Környezetvédelmi Alaphoz. Az eddig hasz­nált gazdaságtalan és kör­nyezetszennyező széntüze­lésű rendszer átalakítását 1998 nyarán kezdenék el. HOMROGD Ötödször is nyugdíjas­nap - A település nyugdí­jasait köszöntötték - im­már ötödik alkalommal - december 21-én Homrog- don. A rendezvényre 250 idős embert hívtak meg, akik az uzsonna mellé a helyi óvodások, iskolások műsorát és 1000-1000 fo­rintot kaptak ajándékba, valamint átvehették az ön- kormányzat tájékoztató­ját, amelyben az idei év­ben végzett tevékenysé­gükről és a jövő évi terve­ikről számolnak be. A ven­dégek ezután közös ének­lésbe fogtak a homrogdi vegyeskar vezetésével. BÜTTÖS Kocsi van, pénz még nincs - A büttösi önkor­mányzat is nyert a falu- gondnoki rendszer műkö­désének támogatására a Megyei Területfejlesztési Tanács áltál kiírt pályáza­ton. Új falugondnoki kocsi­ra pályáztak, és beadvá­nyukat -1997 októberében - kedvezően bírálták el. A régi autót már eladták, az újat - egy KIA típusú, 6-7 személyes járművet - a cég a rendelkezésükre tudná bocsátani, a problémát az jelenti, hogy a pályázaton nyert összeget még mindig nem kapták meg a Megyei Területfejlesztési Tanács­tól - számolt be lapunknak Gyurcsó András, Bíittös polgármestere. Netesek lesznek Baktakéken is A baktakéki Körzeti Ál­talános iskola is rákap­csolódik az internetre. A művelődési minisztéri­um pályázatán összesen 12 gépet nyertek, a szá­mítógépes terem elké­szült. A Soros Alapít­ványtól kapott 1,5 millió forintból a könyvtárban még 4 gépet szeretné­nek elhelyezni, és azo­kat is ráköttetnék a há­lózatra. így két helyiség­ben intcrnetezhetnének az iskolások. Fotó: F. M. Új híd a Malom-patakon Boldogkőváralja (ÉM) - A település központjában régóta fahíd ível át a Malom-patakon. Ebben az évben a tavaszi áradáskor azonban a régi lúd olyan nagyon meg­rongálódott, hogy már balesetveszélyessé vált. Az új fa­lúdat a legtartósabb fából, akácból a helyi asztalosmes­ter, Köteles István novemberre elkészítette. A dőlt ke­reszt alakú betétekkel díszített hidat nem festették le, hanem természetes színében hagyták meg. Kimondottan asztalosmunka, mégis nagyon esztétikus és szép - mondta el lapunknak Kázsmér László, Boldogkőváralja polgármestere. Fotó: Bujdos Tibor A karácsonyra ünnepi műsorral készültek a csenyétei iskolások Fotó: Farkas Maya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom