Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-05 / 3. szám
1998. JandA« 5., Hítpö ITT’HON 'N>.V Iszak-MaoyaíoksxA« d Nem csak készpénzes támogatás Szikszó (ÉM - PT) - A szociális bizottság döntése alapján nemcsak készpénzben fizetett támogatás adható a rászoruló kérelmezőknek, hanem egyedi elbírálás alapján természetbeni juttatásként is segítséget adhat az önkormányzat. A napokban megtartott közmeghallgatáson Farkasné Biczó Erzsébet, a bizottság elnöke egy helyi polgár kérdésére válaszolva kifejtette: a környezettanulmány és egyéb, az önkormányzat rendelkezésére álló adat alapján esetenként élelmiszerutalványt adnak a rászorulóknak, vagy kifizetik gyerekük óvodai diját. így a segély összege mindenképpen jól hasznosul, és - adott esetben - nem a szülő költi el másra a pénzt. Bővülő szlovák kapcsolat Encs (ÉM - PT) - A jövő évre tervezett közös programokat hangolták össze Encs és szlovák testvérvárosa, Szepsi ön- kormányzati vezetői a napokban. A települések elöljárói megállapodtak abban, hogy művészeti iskoláik diákjai cse- rekiállitásokat tartanak a partner városban. Az immár hagyományosnak nevezhető üzletembertalálkozóra ’98- ban Encsen kerül sor. A programegyeztetésen a tárgyaló felek felvetették a helyi református és katolikus egyházak kapcsolatfelvételének és az önkormányzatok építési és városfejlesztési szakemberei közötti feladatorientált tapasztalatcsere-utak szervezésének lehetőségét. Az újévben a küzdősportok, a karatecsapatok tagjait is együttműködésre kívánják serkenteni az önkormányzatok, és elhatározták, hogy a családi kapcsolatok elmélyítése érdekében közös családi vetélkedőt szerveznek. Gulyás Zoltán, Encs polgármestere arról is tájékoztatott, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulójának méltó megünneplésére tervezett programok előkészítésében és lebonyolításában a testvérvárosok együttműködnek. Kórházi karácsony Szikszó (ÉM) - Immáron nyolcadik alkalommal rendezte meg az Encsi Városi Vöröskereszt vezetése a Szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház krónikus osztályain ápolt betegeink karácsonyi köszöntését és megvendégelését. Pozsgai Sándorné vöröskeresztes titkár bevezetője után Mata István római katolikus plébános szolgáltatott lelki vigaszt elesett betegeinknek, majd a szikszói Általános Iskola VI. osztályos tanulói (akiket Dobej Miklósné és Vígh Kálmánná tanárnők készítettek fel) színvonalas, megható betlehemes és irodalmi műsorral idézték fel a karácsonyi ünnep üzenetét. Az ünnepség után a szervezők süteménnyel, csokoládéval, gyümölccsel ajándékozták meg a jelenlévő betegeket, majd a kórtermeket is végigjárták, így az ágyban fekvők sem maradtak vigaszszó és ajándék nélkül. Betegeink könnyekig meghatva köszönték meg a figyelmességet. Ä műsoros ünnepség végén Szöllósiné Kiss Terézia ápolási igazgató köszönte meg a közreműködőknek, hogy munkájukkal és anyagi támogatásukkal az előző évekhez hasonlóan a kórház és betegeink segítségére voltak - számolt be a rendezvényről lapunknak Tóth Imre, a kórház igazgató főorvosa. • Híreket várunk! Várjuk a nagyközönség érdeklődésére számot tartó információikat szőkébb pátriájuk életéről, a helyi rendezvényekről, eseményekről! Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége - Itt-Hon; Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Telefon: 46/341-866. Csenyéte-specifikus program készült A legnagyobb baj az, hogy az iskolások el vannak zárva a világtól Halmos Ildikó Csenyéte (ÉM) - Elkészült a csenyétei általános iskola egyéni fejlesztésen alapuló oktatási programja. A cél az, hogy a gyermekek - elvégezve az általános iskolát - középiskolába menjenek. Azonban a jórészt roma családok lakta kis település meglehetősen zárt világából a felnőttek sem igen mozdulnak ki, gyermekeiket sem szívesen engedik a városba. Alapvetően ez a zártság az oka annak, hogy kevés gyermek akar és tud továbbtanulni - véli Ko- maság Margit pedagógus, aki már hét éve dolgozik a csenyétei iskolában. Az apró abaúji településre egy dombot megmászva, majd a másik oldalán leereszkedve jutunk el. A kis iskolában - a Baktaké- ki Körzeti Általános Iskola tagintézményében - éppen uzsonnáznak a gyermekek. Rögtön megkérdezik, hollandok vagyunk-e.- A holland alapítványtól szoktak ide járni, és a látogatók általában szőkék. Mivel a kollégája szőke, a gyermekek azt hitték, ő is holland. Annyira kevés idegennel találkoznak, hogy azt hiszik, aki szőke, az csak holland lehet - magyarázza a tanítónő. - Ez az, ami itt a legnagyobb problémát okozza. Földrajzi és kulturális értelemben is elzárva élnek az emberek. A település mintegy 350 lakójának körülbelül kilencven százaléka roma származású, és nagyon fiatal. Ezeknek a gyermekeknek a szülei is szinte még gyermekek. Itt, az iskolában megpróbáltunk egy olyan, úgynevezett Csenyéte-specifikus programot kidolgozni, amely segítségével elérhetjük, hogy minél többeh tanulhassanak tovább középiskolában. Komaság Margit nyírbátori. Hét éve végzett Sárospatakon, Csenyéte az első munkahelye. Férje, Pólya Zoltán, az iskola vezetője egy évvel Margó érkezése után jött.- Budapesti szociológusok végeztek akkoriban itt kutatásokat, létrehozták a Csenyéte Alapítványt. Úgy gondolták, hogy ha a településen óvoda alakul és újra lesz iskola, az megmentheti a falut. Mivel mi is hittünk ebben, eljöttünk. Nem akartuk, hogy a gyermekek kísérleti nyulak legyenek, ezért a már működő, bevált programokat tanulmányoztuk, és átvettük, amit jónak tartottunk. Például ezeknek a gyermekeknek gondot okoztak az óraváltások. Negyvenöt perc matematika után nehezen tudták „átkapcsolni” az agyukat - mondjuk - földrajzra. Ezért nincsenek a klasszikus értelemben vett órák. Egy témakörrel akár egy hétig is foglalkozunk. Minden reggel beszélgetéssel kezdjük a napot, Körbe ülünk a szőnyegen, és megbeszeljük, milyen hónap, milyen nap van, és hasonlókat. Ráhangolódunk a tanulásra. Fél kilenctől tízig tart a foglalkozás. Rendszerint egy tantárgyat veszünk, négyes csoportokban folyik az oktatás. Mindenki testre szabott feladatot kap. Majd egy hosszú szünet jön, lehet szaladgálni, és fél tizenkettőig újra az asztalokhoz ülünk. Az iskola mind a 44 gyermekével egyénenként foglalkozunk. Ezért nem zavaró, hogy másodikosok, harmadikosok vannak egy csoportban. Mivel ők verbálisán nehezebben fejezik ki magukat, a mellett, hogy ezt a képességet is fejlesztjük, igyekezünk a művészeteket felhasználni az önkifejezésre. Sokat festünk, rajzolunk, énekelünk, verselünk. A gyerekek például nem 45 perc alatt írnak meg egy fogalmazást, hanem amíg az el nem készül. Általában mesék születnek, a szöveget pedig rajzokkal illusztrálják - mutatja a színes, fantáziadús mesefüzeteket. A pedagógus úgy latja, ezeknek a gyermekeknek az jelentené a jövőt, ha elvégezve az általános iskolát, továbbtanulnának. De ennek számos akadálya van.- Aki nem itt él, nem is gondolná, milyen szocio- kulturális hiányokkal indulnak ezek a gyermekek. Olyan dolgokat is meg kell nekik tanítanunk, amelyek egy városi iskolában, vagy egy nagyobb településen fel sem merülnek. De óriási tudásvágy lakozik bennük. És rengeteg gátlás. Több idő kell, hogy megtanuljanak valamit. Az az igazság, hogy amikor ide jöttünk, azt reméltük, többen végzik majd el az altalános iskolát és tanulnak tovább. De a szülök is féltik őket elengedni. Féltik őket a várostól, a skinheadektöl. Egy csomó dolog van, amely a képességeken kívül akadályozza őket. Jó lemre, ha ebben a megyében is alakulnának hátrányos helyzetű gyermekeket fogadó kollégiumok, ahol már a beköltözés előtt megismerhetnék a nevelőket. Talán akkor bátrabbak lennének. Addig is próbálunk minél többet és minél messzebbre utazni a gyerekekkel. Hogy új dolgokkal találkozzanak, más emberekkel ismerkedjenek. Hogy lássák, nem olyan a világ, mint az amerikai filmeken, de nem is csak olyan, mint itt, Csenyétén. FALURÓL FALURA BECSKEHÁZA Felújított kistraktor - A TZ-4K típusú kistraktor főtengelyének generálozásáról döntött december elején a becskeházai önkormányzat. A 25 éves, öt mázsával terhelhető kistraktor karbantartását persze folyamatosan végzik, legutóbb tavasszal újították fel - tudtuk meg Székely Jenő polgármestertől. Most decemberben tízezer forintot költöttek a járműre. A kistraktor nagy segítséget jelent a becskeházaiaknak. Használják vetés, betakarítás idején földmunkára és személyszállításra egyaránt. Az idős embereket rendszeresen ezzel viszik ki a földekre. BOLDOGKŐVÁRALJA Gázos tervek - Lecserélték a villanykályhákat és kialakították a gázfűtéshez szükséges teljes rendszert - az orvosi rendelő, a tanácsadó és a három szolgálati lakás fűtési rendszerének átalakítása után - az óvodában is. Most az iskolai rendszer átalakítását tervezik - tudtuk meg Kázsmér Lászlótól, Boldogkőváralja polgármesterétől. A munkálatokra decemberben pályázatot adtak be a Környezetvédelmi Alaphoz. Az eddig használt gazdaságtalan és környezetszennyező széntüzelésű rendszer átalakítását 1998 nyarán kezdenék el. HOMROGD Ötödször is nyugdíjasnap - A település nyugdíjasait köszöntötték - immár ötödik alkalommal - december 21-én Homrog- don. A rendezvényre 250 idős embert hívtak meg, akik az uzsonna mellé a helyi óvodások, iskolások műsorát és 1000-1000 forintot kaptak ajándékba, valamint átvehették az ön- kormányzat tájékoztatóját, amelyben az idei évben végzett tevékenységükről és a jövő évi terveikről számolnak be. A vendégek ezután közös éneklésbe fogtak a homrogdi vegyeskar vezetésével. BÜTTÖS Kocsi van, pénz még nincs - A büttösi önkormányzat is nyert a falu- gondnoki rendszer működésének támogatására a Megyei Területfejlesztési Tanács áltál kiírt pályázaton. Új falugondnoki kocsira pályáztak, és beadványukat -1997 októberében - kedvezően bírálták el. A régi autót már eladták, az újat - egy KIA típusú, 6-7 személyes járművet - a cég a rendelkezésükre tudná bocsátani, a problémát az jelenti, hogy a pályázaton nyert összeget még mindig nem kapták meg a Megyei Területfejlesztési Tanácstól - számolt be lapunknak Gyurcsó András, Bíittös polgármestere. Netesek lesznek Baktakéken is A baktakéki Körzeti Általános iskola is rákapcsolódik az internetre. A művelődési minisztérium pályázatán összesen 12 gépet nyertek, a számítógépes terem elkészült. A Soros Alapítványtól kapott 1,5 millió forintból a könyvtárban még 4 gépet szeretnének elhelyezni, és azokat is ráköttetnék a hálózatra. így két helyiségben intcrnetezhetnének az iskolások. Fotó: F. M. Új híd a Malom-patakon Boldogkőváralja (ÉM) - A település központjában régóta fahíd ível át a Malom-patakon. Ebben az évben a tavaszi áradáskor azonban a régi lúd olyan nagyon megrongálódott, hogy már balesetveszélyessé vált. Az új falúdat a legtartósabb fából, akácból a helyi asztalosmester, Köteles István novemberre elkészítette. A dőlt kereszt alakú betétekkel díszített hidat nem festették le, hanem természetes színében hagyták meg. Kimondottan asztalosmunka, mégis nagyon esztétikus és szép - mondta el lapunknak Kázsmér László, Boldogkőváralja polgármestere. Fotó: Bujdos Tibor A karácsonyra ünnepi műsorral készültek a csenyétei iskolások Fotó: Farkas Maya