Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-31 / 26. szám
1998. JanuAk 31., Szombat Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter a kistelepülések kulturális esélyeiről A nemrégiben elfogadott kulturális szaktörvény nem könyvtárfenntartást, hanem ellátási kötelezettséget ír elő az önkormányzatok számára. Ahol eddig nem volt- vagy éppen mostanában adták el -, ezután sem nagyon lesz művelődési ház, mivel a tömény is csak a közösségi szintetek biztosításáról beszél. Ezek a kötelezettségek kissé bizonytalannak tűnnek. De Magvar Bálint művelődési és közoktatási miniszter szerint az intézményfenntartás önmagában semmit nem segítene a közművelődésen. Az informatika fejlődésével pedig a legkisebb településre is rövidesen eljut az internet, és a néhány kötetes falusi„ muzeális ’’ gyűjtemény helyett bármelyik. nagy könyvtár állományából választhat az olvasó. Ezredvég a világvégen - és a világháló végén Filip Gabriella □ A kistelepüléseken, különösen azokon a helyeken, ahol eddig is csak egy-két lezárt szekrényben tartották a „könyvtárat", a törvény sem sokat segít. Némi cinizmussal mondhatjuk azt: az ellátási kötelezettségnek így is megfelelnek, igaz, nem működik a könyvtár, de a törvény szerint nem is kötelező a fenntartás... • Jelenleg mintegy 3600 önkormányzati fenntartású közkönyvtár működik Magyarországon, és ehhez jönnek még az iskolai könyvtárak. Azt hiszem, ez nagyjából lefedi a települések nagyrészét. A kulturális szaktörvény által nyújtott normatíva - ami a jelenlegi elosztáshoz képest lefelé, a kisebb települések felé tolja el a súlypontot - némileg segít abban, hogy a kistelepülések intézményei ne tűnjenek el. Ráadásul az iskolai könyvtári normatíva - ami 2200 forint tanulónként - idén először kötött, tehát csak könyvtári célra lehet felhasználni. Viszont ha nincs az iskolának könyvtára, megállapodást köthet a községi könyvtárral, hogy amennyiben ellát iskolai könyvtári funkciókat, akkor ez a normatíva jár neki. Ez nagyon nagy könnyebbség, mert sok kistelepülésen eddig alig maradt pénz könyvbeszerzésre, ugyanakkor ez a normatíva még egy viszonylag kislétszámú iskola esetében is számottevő ösz- szeg lehet. J Ahol iskola van. ott lennie kell könyvtárnak isi! • A vidéki könyvtárak lassan múzeumokká kezdenek válni, mert kicsi a beszerzési keret. De soha nem leszünk olyan gazdagok, hogy egy kistelepülésen egymástól ötven méterre lévő két intézményben is megvegyék ugyanazokat a lexikonokat. A különböző művelődési intézményeknek együtt kell átgondolniuk, hogyan látják el a könyvtári funkciókat. Ez azért is fontos, mert megkezdődött az iskolák intemethá- lózatra történő rákapcsolása. Ezzel párhuzamosan elkezdődik az idén a könyvtári rendszer informatikai megújítása. Ez újfajta lehetőségeket teremt a kistelepülések számára is. Az elektronikus hálózat segítségével bármelyik könyvtár állományában lehet keresni. Ezzel a fejlesztéssel elérhető, hogy a „muzeális” könyvtár néhány kötete helyett teljes választékot kapjon az olvasó. □ Virtuálisan... • Bármelyik könyvtár állományba bárhonnan hozzáférhető lesz. Persze, a könyvtárközi kölcsönzés tetemes postaköltséggel jár majd, de adott esetben még mindig olcsóbb lehet, mint fenntartani egy önálló, szegényes kí- nálatú intézményt. □ Az úgynevezett bibliabuszok helybe vihetnék a könyvtárat, az olvasók kézbe vehetnék a könyveket! • A bibliobuszok egy korábbi, az informatikai korszak előtti időszak eszközei. Ahol működött ez a rendszer, a polgárnak a buszon kellett válogatnia, mert más információja nem volt arról, hogy egyáltalán milyen könyvek közül választhat. Ha most az elektronikus kapcsolatok révén hozzáférhetek a választékhoz, és otthon eldönt- hetem, mi is kell nekem, akkor nem kell busszal utaztatnom a - település lehetőségeihez képest nagy, de mégis szűkös - könyvtári választékot. □ De ahol nincs művelődési ház, nines iskola, nincs könyvtár... • Ahol nincs művelődési ház, nincs iskola, nincs könyvtár, ott a jelenlegihez képest rosszabb már nem lehet a helyzet. Viszont megindult - és ha nem is nagy sebességgel, de teljed - az úgynevezett teleház-prog- ram. Ezek a teleházak egy- egy ilyen kistelepülésen információs központok lehetnek. De ha teleház sincs, akkor is meg lehet találni azokat a helyeket, azokat az intézményeket, ahová telepíthetőek ezek az információs végpontok, melyekre aztán rákapcsolódhat a könyvtári kölcsönzés is. □ A kulturális törvény előkészítése során sokszor felvetődött, mi lesz a művelődési házakkal, ha a közművelődési feladat ellátásához nem feltétlenül ház kell, hanem csak színtér... • Az önkormányzati törvény csak közösségi színteret ismer. Ez azt jelenti, hogy minden közművelődési intézmény közösségi színtér, de nem minden közösségi színtér közművelődési intézmény is egyben. □ A kulturális törvény végül is mindkét fogalmat használja. Egyelőre ez a „közösségi színtér” meglehetősen bizonytalan tartalmú fogalomnak tűnik. Éppen emiatt nem kell-e attól tartanunk, hogy semmivé lesz az is, ami. korábban létezett? • A törvény városi szinten kötelezőnek tartja a közművelődési intézmény fenntartását, az alatt nem. Ugyanakkor ma Magyarországon több mint 2000 művelődési ház van, döntő részük önkormányzati, és van néhány szakszervezeti, amelyek külön támogatást kapnak a költségvetéstől. Azt hiszem, a művelődési házak nagy tömegét nem fenyegeti veszély. Egy jól működő művelődési ház fontos és létező igényt elégít ki, ráadásul szociális funkciója is van, hiszen olcsó szolgáltatásaival egy nagyon széles társadalmi csoport számára ez az egyetlen elérhető közösségi tér. A szakszervezet mindenáron szerette volna megőrizni a művelődési intézményeket, illetve garanciát kértek arra, hogy nem szűnnek meg intézmények. Én azt hiszem, hogy a közművelődés számara igazi garanciát egyrészt a pénzügyi támogatás, másrészt a közösség ereje jelent. Nem az intézmény fenntartása, az épület üzemeltetése a fontos, hanem a tartalmi munka finanszírozása. Jó néhány helyen lehetséges a közös üzemeltetés, fenntartás. Meg kell keresni a kultűra finanszírozásának hatékony formáit és módjait. Az hiszem, az jelentős helyi alku tárgya, hogy a kulturálódás színtereinek milyen intézményi formát találunk. De arra a kérdésre, hogy a művelődési házat lehet-e a könyvtanai párosítani vagy az iskolával, senki sem tud általánosan kötelező érvényű választ adni. A nyelv-minden... Beszélgetés Hargitai Péterrel, József Attila és Füst Milán Floridában élő műfordítójával - gyökerekről, mítoszokról, varázsról... Tarapcsak Ilona □ Nyugaton élő magyartól mindig megkérdezzük: mikor, hogyan hagyta el az országot ? • Egyszer egy szép napon, 1956. november 23-án beültünk egy1 teherautóba, előbb elmentünk Győrig, aztán pedig átsétáltunk Ausztriába. Fellőttek néhány Sztálin-gyertyát, de sikerült átvergődnünk a határon. Ausztriában ízleltem meg először a narancsot és a csokoládét, □ Az Egyesült Államokban él, költő és műfordító. József Attila verseit. Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét fordította angolra. Hogyan sikerült megőriznie az anyanyelvet olyan tökéletesen, hogy most magyar irodalmat fordít angolra ? • Az anyanyelv megőrzése nem volt könnyű feladat, mert elég korán, kilencéves koromban kerültem el Magyarországról. Előbb Clevelandbe mentünk, de onnan rövidesen Floridába kerültem, ahol kevés magyar szót lehet hallani. Bújtam a könyveket: József Attilával kezdtem, majd Szerb Antallal, aztán Bodor Ádám műveivel folytatom a nyelvőrzést. □ Milyen József Attila és Szerb Antal fogadtatása az Amerikai Egyesült Államokban? • Nagyon komoly az érdeklődés József Attila iránt. -Jelenleg négy egyetemen használják a József Attila-fordításokat tartalmazó szöveggyűjteményt. A diákok és kritikusok zseniálisnak tartják ezeket a verseket, amelyek olyan modem képekre épülnek, mint mozdony, vasút, gyár. A Mama-versek őszinte hangvétele, hraisága is új motívumnak számít. Ez a képekben, szimbólumokban gazdag, szenvedélyes, lírai hangvételű költészet hiányzik az angolszáz lírából. □ Elismerték-e valamiképpen, hogy a magyar irodalmat népszerűsíti az Egyesült Államokban? • Füst Milán-díjas lettem 1994-ben, az Egyesült Államokban pedig az amerikai akadémiától a műfordítói fődíjat kaptam meg. Igazából persze nekem az jelent örömet, hogy alkalmam volt bemutatni József Attila zsenijét, akit addig egyáltalán nem ismertek Amerikában. □ Itthon barackpálinkát iszik, gondolom Amerikában az amerikai élet- formát követi. Hogyan éli meg ezt a kettőséget? • Itthon próbálók úgy élni, mint a magyarok, pálinkával kezdem a napot, a cigarettára is itt szoktam ra. Amikor visszaérkezem Floridába, beveszek egy olyan orvosságot, amelytől nem kívánom az alkoholt és a nikotint. Otthon futok, teniszezem, kocogok, hisz ez felel meg az egészséges életmód követelményeinek. Persze, ez eleg unalmas, mert ki akarna százhúsz évig élni?! □ Egy műfordító a nyelven keresztül tudja megmutatni magát a világnak. Ez különösen izgalmas feladat lehet, ha valaki magyarra, vagy magvarból fordít, hiszen a mi nyelvünket rajtunk, nyelvhordozókon kívül senki sem ismeri igazán. Munkája során találkozott-e olyan nyelvi nehézségekkel, amelyekkel nehezen birkózott meg? • A tükörfordítást abszurdumnak tartom, a szabad fordítás lin e vagyok. Ilyen szavakat, mint „cincogás” vagy „babkalacs”, amelyek már majdnem mágikusak, nagyon nehéz átültetni angolra. Néha hetekig keresek egy szót ahhoz, hogy az amerikai olvasóhoz eljuttassam ugyanazt a varázst, amit a magyar szó hordoz. Némely kifejezés varázsa negyven év távolból is éppúgy visszajön - szagokkal, illatokkal, színekkel - az emlékezetembe, mint ahogy Proust regényében a teába mártott sütemény íze hozta vissza az évtizedes emlékeket. így utazik a gondolat időben és nyelvben. □ De azért aira is van lehetősége, hogy ne csak emlékezetkent őrizze magyarságát... • Az elmúlt évben a József Attila Tudományegyetemen Olasz Sándor es Szigeti Lajos Sándor előadásait hallgattam, hogy felfrissüljek a kortars magyar irodalomban. Itt találtam rá Bodor Adám „Sinistra Körzet’ -ere. Ugyanitt tanítottam is angol mondatszerkesztést és fogalmazást. Sok barátot szereztem Szegeden írók, diákok, egyetemi tanárok és irodalom- történészek között. Sokat jártunk színházba. Amerikában a kult úra nagyon drága, ott kevesebb színházi előadást nézek meg. Amikor itthon vagyok évente két-három hónapot, mindig feltöltödöm. □A gyerekei magyand vagy angolul olvassák József Attilát? • Angolul. Szeretnem nekik is megmutatni gyökereimet, mítoszomat, múltamat, kultúrámat A családom tagjai élvezik is a munkámat, hiszen ez egy űj világot nyit meg nekik. Kapu vagyok, amelyen keresztül egy új és régi, érdekes, fantasztikus világ nyúlik meg nekik. Kapu vagyok, amelyen keresztül egy űj és régi, érdekes, fantasztikus világba léphetnek be. Olyan ez, mint a zsidó kultúra:‘nem kell héberül beszélni ahhoz, hogy a kultúrát és a hagyományt megtartsák - különböző nyelvekre lefordítva is érthető és befogadható. □ Mit jelent a saját mítosz? • Pár évvel ezelőtt történt, hogy betegség-szimptómák, szívdobogás jelentkezett nálam. Nem tudtam emlékezni a gyerekkoromra. A feleségem, aki hipnoterápiával foglalkozik meghipnotizált. Ekkor jöttek vissza a gyermekkorom emlékei: a káposztaszag a teherautóban, amelyeken Pestről Ausztriába mentünk. Képek is visszajöttek a gyermekkoromból, s még régebbről is: Attila csapatában éreztem magam, erős voltam. Ebből az élményből született az Attila-könyvem, az Egy' barbar esti meséje. A mesében egy Teller Ede-féle magyar zseni az űrből szemléli a világot. Az Álmos- és Csodaszarvas-mítoszt építettem be a mai amerikai világba. Ez a világ varazsosan, sámánisztikusan működik. Az élmény és az írás közben érzett erő gyógyított meg. Valami csodálatos adneralin lehet a véremben, vagy a magyar génben... A Yale Egyetem meg is hívott, hogy tartsak előadást arról: hogyan tudja meggyógyítani magát az iro. Úgy gondolom, mivel megtartottam magamban a magyar ősgyökeret, ami távolról sem nacionahsztikus, inkább mágikus gyökér, ami legyőzte a kisebbségi érzést bennem - meggyógyultam. Megszűntek az aritmiak. □ Mivel magyarázza, hogy meg tudta őrizni ezt az ősmttoszt?! A géneknek vagy inkább a nyelvünknek köszönhető, hogy sikerült konzerválnia ezt az ősmagyarságot ? • A nyelv - minden... A nyelvben, különösen a szavakban bujkálnák létünk titkai, ősiségünk rejtelmei. Olyan ez, mint a „lehelet"... Hogy lehetne ennek a szónak az angol megfelelőjét megtalálni?! □ Magyarul vagy angolul írta az Attüa-könyvet? • Angolul. De készül a magyarországi kiadása az Európa Kiadónál. Remélhetőleg a Pesti Szalon talál egy jó műfordítót, aki lefordítja. Vagy' talán nekem kellene lefordítanom...? Úgy tűnik a frankfurti könyvvásárra már nem készül el
