Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-31 / 26. szám

9 Isxak-Ma«yarokszA« !i *■ KULTÚRA 1991. JakuA* 31 »r Szombat Mikola-versenyek Miskolc (ÉM) - Mikola Sándor híres magyar fi­zikus emlékére rendeznek évente - a középisko­lák első és másodikos tanulóinak részvételével - országos fizikaversenyt. Az elsősök döntőjét hosz- szú évek óta Gyöngyösön, a másodévesekét pedig Sopronban tartják. S mert Sopronban éppen har­minc évvel ezelőtt kezdődtek a tehetségkutató fi­zikaversenyek - az először városi, majd megyei szinten hirdetett vetélkedő vált később országos­sá - úgy gondolták a szervezők, hogy valamivel emlékezetessé kellene tenni az évfordulót. S mi lehetne ennek szebb formája, mint egy könyv megjelentetése? A Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában nem­regiben megjelent, közel 400 oldalas, szép kivitelű kiadvány összefoglalja 15 év (’81-től ’96-ig) Mikola Sándor fizikaversenyeinek eredményeit, illetve minden forduló teljes feladatanyagát és a megol­dásokat. A névmutatóban pedig szerepel a döntő­ben résztvevő diákok és felkészítő tanáraik neve, és annak jelzése, hányadik fordulóban vett részt a tanuló, hány versenyzőt juttatott be a tanár. Ter­mészetesen van külön iskolamutató is. Bár nem részletezi a döntőbe jutott szakközépiskoláknál húsz, gimnáziumnál harminc versenyző helyezése­it - természetesen nem mindegy, hogy' valaki első vagy7 huszadik -, de a döntőbe jutás mindenkép­pen rang, diák és tanár együttműködését, munká­ját minősíti. Megyünk gimnáziumai közül - a bejuttatott ver­senyzők számát illetően - a miskolci Földes Ferenc Gimnázium országosan a hatodik helyen áll 22 döntős tanulóval, akik közül 10 felkészítője Zsúdel László. Ezen kívül öt más megyei gimnázium 2-5 diákja jutott a legjobbak közé. A szakközépiskolák közül ilyen szempontból a miskolci Andrássy Gyu­la Középiskola országosan a kilencedik helyen áll 12 diákjával. (Vagyis 10+2, hiszen - némi figyel­metlenség - az Andrássy 10 diákja mellett bejutott 2 diák a Gépipari Műszaki Középiskolából is, azonban ugyanarról az intézményről van szó). Ki­lenc tanuló felkészítő tanára Dobos Zsolt. A me­gyéből még öt szakközépiskola juttatott be 1-6 diá­kot a döntőbe. A győztesek arcképcsarnokában is van egy megyei fiatalember: Érsek Csaba 1986- ban a tiszaújvárosi 106-os színeiben nyerte meg a fizikaversenyt. A kiadvány minden gyakorló fizika tanár fi­gyelmébe ajánlható, hiszen ahogy az előszóban Nagy Márton, a versenyek elindítója és szervező­je írja: „A feldolgozott anyag alapul szolgálhat a fizikatanárok továbbképzéséhez, a 15-16 éves ta­nulók versenyre való felkészítéséhez, a gimnázi­umi és szakközépiskolai fizikatanításban még napjainkban is meglévő különbözőség megszün­tetéséhez...” Új Holnap - különszám Miskolc (ÉM) - Megjelent az Új Holnap - iro­dalmi. művészeti, társadalmi folyóirat - januári száma. A kötet a második Miskolci Nemzetközi Nyári Egyetem előadásait tartalmazza. Az első rendezvény, és az ott elhangzott előadásokat ma­gába foglaló kötet címe Demokrácia - Pluraliz­mus - Tolerancia volt, a mostanié: Demokrácia és patriotizmus. „A témák világosan jelzik, hogy Magyarország társadalmi és szellemi élete jelen­legi fejlődési szakaszában milyen fontossága le­het a demokrácia nem pusztán formális intéz­ményrendszerének, de a valódi demokratikus szellemnek. E szellem megjelenik a rendezvény szinte valamennyi közreműködőjének előadásá­ban” - olvasható Hell Judit és Lendvai L. Fe­renc, a különszám vendégszerkesztőinek ajánlá­sában. A nyári rendezvény előadásait öt ciklusban rögzítő folyóiratban sok más tanulmány mellett Pankucsi Márta a kisebbségek helyzetéről érte­kezik, Nemesszeghy Ervin az egyházak szerepét vizsgálja az egységesülő Európában. Mihály Ottó írásából kiderül, milyen lehetőségeket biztosít a Nemzeti alaptanterv a demokráciára, a patriotiz­musra való nevelés területén. Geskó Sándor de­mokratikus konfliktuskezelési módszerekről szól, Bányai Péter pedig azt vizsgálja, hogy mi­lyen hatással vannak a civil szervezetek a de­mokráciára. Viga Gyula összefoglalója a Kárpá­tok Eurorégióban alakuló kulturális kapcsolatok­ról számol be, Utry Attila pedig a nemzeti kultú­ra és a multikulturalitás összefüggéseit elemzi. Hell Judit a nők társadalmi helyzetének alakulá­sát vizsgálja a történelemben, Lendvai L. Ferenc pedig a nyugati és a keleti régi és új multikultu- ralitást hasonlítja össze. Nyíri Kristóf az elektro­mos kommunikációt járja körül a multikulturali­tás szemszögéből. A kiadvány legnagyobb értéke, hogy rögzíti, hozzáférhetővé teszi ezeket a tanulmányokat. A legnagyobb rejtélye pedig az illusztrációk megje­lenése: egy-egy oldalon grafikák bukkannak fel, Simon M. Veronika alkotásai, de nem derül ki, miért éppen ott, miért éppen azt a képet hasz­nálják. Dalolva dolgozik, zenével nevel Barta Péter zeneiskola-igazgató életműdíjnak tartja a minisztériumi elismerést A kitüntetett zenepedagógus Fotó: Vajda János Miskolc (EM - Hl) - Vá­lasztás elé állították: a zeneiskolát vagy a ze­neművészeti főiskolát igazgatja tovább. A ze­neiskolát választotta, 27 évvel ezelőtt hozott döntését azóta sem bánta meg Barta Péter, a miskolci Egressy Béni Zeneiskola igazgatója, aki Apáczai Csere Já- nos-díjat vehetett át Magyar Bálint művelő­dési és közoktatási mi­nisztertől a magyar kultúra napján. Barta Péter életműdíjnak tekinti a magyar kultúra napja alkalmából átvett Apáczai Csere János-díjat, eszébe sem jut, hogy mun­kája befejeződött.- A zeneiskolát közel 30 éve vezetem, az ötéves cik­lusom a tanév végéig tart, többé nem pályázhatom. De szeretném, ha a köz­gyűlés elfogadná a kétéves hosszabbítási kérelmemet. Egy pedagógus pálya kü­lönben sem fejeződik be a nyugdíjba vonulással, sze­retnék továbbra is tanítani. Igazgatói teendői mellett szolfézst és zongorát oktat, a dijat is többek között ma­gas színvonalú pedagógiai munkájáért kapta.- A Zeneakadémián kö­zépiskolai énektanári és karvezetői diplomát kap­tam 1961-ben. Az oklevél művészeti és pedagógiai tevékenységre egyaránt feljogosított. Kezdetben a zeneművészeti szakiskolá­ban tanítottam, kiváló kol­légákkal együtt. Az iskola akkor a szaktanárképzőt is magába foglalta. A heti 29 óra sem tűnt fárasztó­nak. Tanítványaim nagy része kitűnő muzsikus, ta­nár lett. Négy évig zenekarban is játszott - mint nagybő­gős. Később azonban - miután megházasodott - lemondott zenekari mun­kájáról.- A tanítás és a nagybő­gőzés mellett zenei előadá­sokat is tartottam, hang­versenykritikákat írtam, zeneirodalmi jegyzetet ké­szítettem. 1971-ben a főis­kola vezetését is rám bíz­ták. Ez az átmeneti idő­szak egy évig tartott, azu­tán választanom kellett, melyik állásomat kívánom megtartani. A zeneiskola mellett döntöttem, a dön­tést azóta sem bántam meg. Úgy érzem, közelebb állnak hozzám a pici gyer­mekek, ők rendkívül fogé­konyak, nyitottak az új dolgokra. Talán nem arra születtem, hogy főiskolai tanárként előadásokat tartsak. Akkor vagyok nyugodt, ha látom, az alapvető dolgokat tökéle­tesen elsajátította a gyer­mek. Középiskolai és főis­kolai oktatóként is ide­genkedtem a tudásfelmé­rő vizsgáztatástól, nem szerettem rossz jegyet ad­ni. Inkább visszahívtam kétszer, háromszor a diá­kot, és csak akkor írtam be az osztályzatot, ami­kor már tényleg tudta az anyagot. Pedagógiai és ismeret- terjesztő munkája mellett karvezetőként is dolgozott. . - Amikor 1961-ben Bu­dapestről Miskolcra kerül­tem, egy tapasztalt kollé­gámat bízták meg a szak­iskolai leánykar vezetésé­vel. így más karvezetői/fel­adatok után néztem. Éve­ken át vezettem az egye­tem szimfonikus zeneka­rát, fesztiválokra is elju­tottunk. Több mint két év­tizeden keresztül a Szeme- re-középiskola ifjúmunkás kórusával szerepeltem ün­nepségeken, diáknapokon, minősítő hangversenye­ken. Az Egressyben elő­ször a vonószenekart irá­nyítottam, majd a gyer­mekkart, a kamarakórust. Eljutottunk országos fesz­tiválokra, versenyekre, ké­szítettek rólunk rádió-, té­véfelvételt. Szamos díjat nyertünk. Számomra azonban a legemlékezete­sebb két gyermekopera be-' mutatása, amelynek szer­zője szeretve tisztelt egy­kori tanárom, Szőnyi Er­zsébet. 1977-ben Az aranyszárnyú méhecskét, 1987-ben Az igazmondó juhászt adtuk elő. Részt vettünk több külföldi hangverseny körúton. 1989 és ’94 között Görögország­ban, Bulgáriában, Spanyol- országban és Finnország­ban szerepeltünk. Barta Péter gyermekeit is zeneszeretetre nevelte. Mindketten zenei diplo­mát szereztek. Bár ez nem meglepő, hiszen muzsiku­sok között nőttek fel. A szűkebb családban és a kö­zeli rokonságában min­denki a zene szolgálatá­ban áll. Kocsis és Schiff Spanyolországban Madrid (MTI) - A madridi Audi- torio Naeionalban január végén Korunk nagy zongoraművészei címmel koncertciklus kezdődik, amelynek meghívottai között van Kocsis Zoltán is. Az El País a so­rozatot bemutató cikkében Ko­csis Zoltánt „a magyar iskola vir­tuózának” nevezte, s megjegyez­te: Kocsis egyik kedvenc szerzője Bartók, akinek a műveiből ugyancsak játszik majd madridi estjén. Kocsis Zoltán egyébként Madridon kívül a zaragozai „Nagy Zongoraművészek” I. cik­lusán is fellép majd. Január végén, február elején Schiff András is Spanyolországban koncertezik. Barcelonában, Las Pal­masban és Santa Cruz de Tenerifén Scarlatti. Haydn és Schumann mű­veiből ad elő. A madridi sorozaton a legkivá­lóbb európai virtuózok mutatkoz­nak be: Kocsis Zoltánon kívül es­tet ad az osztrák Alfred Brendel, a lengyel Krystian Zimeiman, az ukrán Anatol Ugorszkij, az orosz Grigorij Szokolov, a horvát Ivó Pogorelics, a német Christian Za­charias, valamint Gustav Leon­hardt holland orgonaművész. ,A műsor különböző generáció­kat, iskolákat és stílusokat ele­gyít, az előadók meghódítják a kö­zönséget, és megmutatják egya­zon mű több értelmezését” - mondta az El Paísnak Antonio Moral, a sorozatot szervező maga­zin, a Scherzo főszerkesztője. Magyar rajzok Miskolc (ÉM) - Magyar vagyok címmel városi gyer- mekrajzpályázatot hirdet az 1848/49-es szabadság- harc 150. évfordulója alkal­mából a miskolci 40. Sz. Ál­talános Iskola. Az alkalma­zott technika festés és gra­fika lehet, maximum 50x70 centiméteres méretben. A pályamunkákat március 1- ig lehet beadni az iskolá­ban. A zsűri által javasolt képekből kiállítás nyílik március 11-én. szerdán délu­tán 4 órakor a 40. Sz. Általá­nos Iskola galériájában. A munkákat Kobold Tamás, Miskolc polgármestere ajánl­ja az érdeklődők figyelmébe.----- Hirdetés------------­H onismeret - Életmód Felsőzsolca (EM) - A Borsodi Koo­peratív Iskolák Honismeret - Élet­mód programjava! ismerkedhetnek meg az érdeklődők ma, szombaton délelőtt 9 órától a felsőzsolcai Ka­zinczy Ferenc Általános és Zeneisko­lában. A'megnyitót Fehér Attila, Felső­zsolca polgármestere mondja, majd előadásokat hallhatnak a résztvevők a helytörténet levéltári forrásairól, regionális társadalom és kultúrtör­ténetről, a lakóhelyismeret tanításá­ról. Kiállítás is nyílik az iskolában Források és dokumentumok me­gyénk múltjából címmel - a miskolci Herman Ottó Múzeum anyagából és az általános iskola tanulóinak mun­káiból. Négykezes zongoraest Ránki Dezső Miskolc (ÉM) - Ránki Dezső és Klukon Edit ad négykezes zongora­estet - a Szezonbérlet sorozatban - a Miskolci Nemzeti Színházban feb­ruár 2-án, hétfőn esté fél 8-tól., Ránki Dezső, a nemzetközileg elis­mert kitűnő zongoraművész 1951- ben született Budapesten. Már 8 éves korában bekerült a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskolára. 1973-ban szerzett diplomát Kadosa Pál és Rados Ferenc növendékeként. 1969-ben a Robert Schumann Nem­zetközi Zongoraverseny első díjának elnyerése fontos mérföldkő volt a fia­tal zongoraművész pályáján: biztosí­totta szilárd helyét a világ élvonalá­ban. Szólistaként fellépett a világ valamennyi jelentős nagyvárosában. Kiváló művészi munkássága elisme­Klukon Edit réseként 1973-ban elnyerte a Liszt Ferenc-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, 1984-ben Érdemes Művész és 1990-ben Kiváló Művész kitünte­tésben résizesült. Klukon Edit Budapesten szüle­tett, zongoratanulmányait Teöke Mariann és Hambalkó Edit, majd Kadosa Pál, Jandó Jenő és Kurtág György irányításával végezte. Zon­goraművészi diplomáját 1982-ben szerezte meg a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán. Hat éve kon­certezik Ránki Dezső kamarapartne­reként. A hazai hangversenyeken kí­vül felléptek többek között Párizs­ban, Milánóban, Torinóban, Mün­chenben, Becsben. Repertoáijuk ma­gába foglalja a négykezes zongora- irodalom jelentős részét lnh:rs[]D8[]m Az INTERSPAN Faipari Kft. Kereskedelmi Igazgatóságára munkatársnőt keres ASSZISZTENS munkakörben. A munkakör betöltésének feltételei: — Legalább középfokú végzettség — Középfokú német nyelvtudás — Felsőfok előny Jó jövedelmezőséget és szükség esetén szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezés: Fényképes szakmai önéletrajzzal az alábbi címre: INTERSPAN Faipari Kft. 4800 Vásárosnamény, Személyzeti Osztály. •268622/lH--01,31

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom