Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-31 / 26. szám

1998. Január 31., Szombat A MEGYÉBŐL JELENTJÜK s üwri KOMMENTÁR Prés Méhes László A nagyközönség héttőtől veheti kézbe az ez­redfordulóra megújítani ígért bankjegycsalád­nak a tavaly debütált tízezrest követő újabb da­rabját, a kétezer forintost. A bankóról Bethlen Gábor fejedelem tekint ránk minőségi, diósgyőri papírra nyomtatva megannyi - szám szerint ti­zennyolc - apró, biztonsági elem társaságában. A „tárgyias és anyagias a világ" közhelyét legké­zenfekvőbbnek tűnik egy-egy újonnan megjelenő bankjeggyel illusztrálni. A még érintetlen, nyom­dafriss, festékszagú, ropogós (papír)tárgyat először kézben tartva mi más is jutna először az ember eszébe, minthogy miből és mennyit tud belőle vá­sárolni az üzletben, mekkora az értéke, ha szám­lát kell kifizetni, ha szolgáltatás díját kell kiegyen­líteni. Majd alighanem felötlik benne az is, mi­lyen körülmények között jutott hozzá, dolgozott meg érte, s miként váltotta anyagiakra tudását, fi­zikai erejét, ismereteit- netalán ismeretségét. A bankóprés beindításának híre - meglóduló inflációi sejtető, rosszemlékű beidegződések révén - a köztudatban máig negatív jelzéssel bír. Noha a tavalyi évet makrogazdasági szem­pontból értékelő statisztikák tükrében, ha ho­mályosan is, de látszik már valahol a szakadék túlpartja; erre ugyancsak rácáfol, hogy a „Bethlen-korszak" indítása közel egy időben történik az évkezdetre időzített általános árló- dítással. Ennek hatása pedig ugyancsak ködbe vész, mint ahogy az is, mikortól számíthatjuk majd az általános jólét korát: amidőn megta- pasztalhatóvá lesz az ország pénzügyi-gazda­sági kiegyensúlyozottságának jótékony hatása - a magánéletben is. A gazdaságkutatók azonban - mint az egy, a minap rendezett konferenciá­jukon elhangzott - most, a választások előtt is­mét óvnak a megalapozatlan jólét-ígéretektől. Állításuk szerint még most sem jött el annak az ideje, hogy a fogyasztás emelkedését a bérek emelésével lehessen elérni. Arra azonban ők sem adtak választ; hogy a társadalom ugyan­csak gyenge lábakon álló eltartóképességét te­kintve, meddig is lehet emelni azoknak a szá­mát, akiknek segélyek és támogatások jelentik a mindennapi megélhetést? A most induló Bethlen-korszak meglehet, fejlő­dést takar, s a nyomdatechnika ma már nem ugyanazt a bankót nyomja, mint az előző évek­ben. Az új pénzjegysorozat egyes darabjainak legfontosabb elemeként a megrendelők annak biztonságát emelik ki. Aki pedig majd kézbe ve­szi ezt a papírt, legalább ennyire kívánná - a va­lóra váltott létbiztonságot; DFC Futball Bál A lillafüredi Palotaszállóban tegnap első alkalom­mal rendezték meg a Diósgyőri FC Futball Bált. Az NB I-es csapat működését támogató jótékony- sági bál fővédnökségét Kobold Tamás, Miskolc pol­gármestere, Úrvári Sándor, a belügyminiszter szakreferense és Szűcs Erika, a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank elnöke vállalta el. Az est díszven­dége Puskás Ferenc, az .,évszázad gólkirálya”, va­lamint Grosics Gyula, az aranycsapat legendás ka­pusa volt. A farsangolás közben értékes sportorck- lyékef árvereztek el: egy olyan labdát, amelyet Czibor Zoltán és az aranycsapat ma élő tagjai de­dikálták; több olyan labdat, amelyet a Diósgyőri FC játékosai láttak el kézjegyükkel; azokat a me­zeket illetve nadrágokat, amelyekben a csapat ki­harcolta az első osztályú tagságot, valamint kala­pács alá körüli 10 darab videokazetta, amely Pus­kás Öcsi életművét mutatja be. fotó: Vajda Ionos A borsodiak szakértelmére számít a Rába Beszállítói körének bővítésére törekszik megyénkben a győri társaság A Rába-vezérkar a megyeházán. Ajánlatokat hoztak. Fotó: Bujdos Miskolc (ÉM - KI) - Az elmúlt évben a Rába Rt. mintegy 1,7 milliárd forintnyi fizetőképes megrendelést kényszerült le­mondani - szakmunkáshiány miatt. Nem hozott igazi ered­ményt a borsodi munkások Győrbe csábítása sem, ezért most a megyei Területfejlesz­tési Tanáccsal együttműködve térségünk vállalkozói, cégei között keresik azokat, ame­lyek a magas minőségi köve­telményeknek eleget téve ké­szek bekapcsolódni az rt. al­katrészgyártási és beszállítói programjában. Nem segíteni érkezett a Rába Részvénytársaság Miskolcra, ha­nem segítséget kérni, amely hosszú távú együttműködés alap­jait jelenthetné a győriek alkat­részgyártási programja keretében - hangzott el tegnap a megyei Te­rületfejlesztési Tanács és a győri társaság által rendezett, üzletem­ber-találkozón. A Megyeháza Szász-termében megtartott fórum a vártnál nagyobb érdeklődés mellett zajlott. A Rába humánerőforrás igazga­tója, Imre Gyula hangsúlyozta: si­kertelennek bizonyult a borsodi szakemberek Győrbe csábítása. Alig ötvenen vállalták a költözés gondjait, pedig 250 munkást azonnal alkalmazni tudtak volna. Megfordították ezért a stratégiá­jukat: belföldi beszállítóként bor­sodi cégek és vállalkozók jelentke­zésére számítanak. A Rába legjelentősebb beszállí­tói kapcsolatai az Egyesült Álla­moktól Japánig terjednek. Mint­egy 100 hazai céggel állnak kap­csolatban, köztük a Diósgyőri Acélművek Rt. illetve a Diósgyőri Gépgyár a legnagyobbak, amelyek a 10 milliárd forint értékű hazai beszállítói forgalom egynegyedét jelentik - mondta Dusza András, az Rt. tájékoztatási vezetője. Fenyvesi János, a futóműgyár igazgatója kiemelte: céljuk az, hogy Borsodból ne csak alapanya­gok és kovácsolt termékek érkez­zenek Győrbe, hanem azok helybe­li megmunkálása után kész- és fél­késztermékek is. Ez a konstrukció jelentős költségmegtakarítást és a részvénytársaság versenyképessé­gének növelését biztosítaná. Gyárfás Ildikó, a megyei köz­gyűlés elnöke, a megyei Terület- fejlesztési Tanács elnökeként is ígéretet tett arra, hogy minden se­gítséget megadnak a Rábának po­tenciális üzletfelek felkutatásá­hoz, a tegnapihoz hasonló üzlet­ember-találkozók megszervezésé­hez, pályázatok révén a vállalko­zók támogatásához. A győriek szándékuk komolysá­gát bizonyítva négyszáz olyan ter­mék gyártási technológiájának le­írását hozták magukkal a borsodi üzletemberek számára, amelyek­ről azonnali tárgyalások indulhat­nak meg', s amelyek mintegy 500 ember munkalehetőséget biztosít­hatnának. Helyretenni az elrontottakat Politikusi válaszkeresés a jövő kérdéseire Miskolc (ÉM - BAL) - A lecsúszó társadalmi ré­tegek, az önkormányza­tiság és az állam viszo­nya, a megrokkant egészségügy kérdései, a politika bizalomveszté­se - ezek azok a jövőbe­li kihívások, amelyekre a Magyar Keresztény- demokrata Szövetség tegnapi rendezvényén válaszokat kerestek a Miskolci Akadémiai Bi­zottság székházában. Tudunk-e olyan társadal­mat építeni, ami a nagy többség megelégedésére szolgál, a lakosság egészé­nek megélhetését biztosít­ja? - ez a kérdés adta La­torcai János országgyűlési képviselő előadásának ge­rincét. A nemrégiben lét­rejött új szövetség front­embere szerint az általuk helyesnek tartott progra­mok - így az MKDSZ-é, valamint a Fideszé - az egyedül követésre méltó­ak: „valami helyett vala­mit ajánlanak”. Az irány­vonalat a hagyományos, ezeréves keresztényde­mokrata értékek jelölik ki - fejtette Id Latorcai. Eb­ben közös lehet a nézetük a KDNP-vei, abban azon­ban már nem, hogy a jobb­közép pártok szövetségé­ben képzelik el az alterna­tívát, melyet a mai, balol­dali integrációt megteste­sítő „MSZP-ny om ásban” nyújtani kívánnak. Surján László a „hogyan lehet rendbe tenni, amit a kormány elrontott?” kér­désre adandó választ ke­reste. Mint lapunknak el­mondta: a közeljövő legfőbb feladatának azt tartja, mi­ként állítható helyre az emberek politikába vetett, ám megingott bizalma A volt KDNP-elnök egy mi­napi közvélemény-kutatás­ra emlékeztetett, amelyből kiderül: a lakosság jelentős része úgy véli, „a jelenlegi kormány hazudik neki”. Az államhatalom és az önkormányzatiság témájá­ról Kobold Tamás miskolci polgármester beszélt. Mint mondta: a társadalom az önigazgatás, a szabadság és a kisegítés elve alapján működhet csak jóL Ne az állam próbáljon beavat­kozni a helyi folyamatokba - szólt Kobold Tamás elvá­rása a kormányzat felé. Csiba Gábor, miskolci közgyűlés képviselő, egészségügyi bizottsági el­nök szakterületének meg­felelően az egészségügyi területén elemezte a jelen és jövő kihívásait. Mint mondta, az elmúlt három év ilyen kihívások soroza­ta: 1995-ben a Bokros-cso­mag, aztán a „kórháziágy- csata”, tavaly városunk­ban a kórházösszevonás adta a vitatémákat. 1998 várhatóan a bércsatáról, illetve a privatizációról fog „szólni” az egészségügy­ben. A megoldást minder­re Csiba Gábor szerint: pa szociális piacgazdaságból ne csak a piacgazdaság va­lósuljon meg”. Leállították az agykivételt Miskolc (ÉM - SZK) - Jóllehet évek óta - törvé­nyesen - folytatnak tudományos célú vizsgálato­kat a B.-A.-Z. Megyei Kórházban elhunytakból el­távolított agyakon, a Semmelweis Korház patoló­giáján történt szövetkivétellel kapcsolatos rendőr­ségi ügy kipattanása után az igazgató-főorvos leál­lította a tevékenységet. A Megyei Kórház igazgató-főorvosa. Katona Zoltán elmondta: az agyban elváltozást okozó be­tegségek tudományos vizsgálata céljából régóta folytatnak ilyen tevékenységet. Az adatgyűjtés megkívánja e szerv - eltávolítása utáni - másfél­két hónapos megőrzését, amit annak megsemmi­sítése követ. Jóllehet az igazgató tisztában van azzal, hogy a tevékenységgel nem sértették meg a jelenlegi jogszabályokat, mégis leállította azt. s egyúttal kikérte ezzel kapcsolatosan az Egész­ségügyi Tudományos Tanacs részletes állásfogla­lását. Megegyeztek Lyukóbányán Lyukóbánya (ÉM) - Tegnap lezárultak a bértár­gyalások az AES lyukói bányaüzemében. Az érdek- képviseletnek összességében 17 százalékos kereset- növekedést sikerült elérni a tárgyalások során, eb­ből 11 százalék az alapbérfejlesztés - tudtuk meg Takács Tibortól, a bányászszakszervezet helyi ve­zetőjétől. Ezen túlmenően, ha a bánya teljesíti az éves tervet, akkor év végén egyszeri jutalomban ré­szesülnek a dolgozók. Takács Tibor jelentős ered­ményként könyvelte többek között azt is. hogy a kollektiv szerződés továbbra is érvényben maradt, A borfogyasztók nem olvassák a hatástanulmányt A hegyközségi tanács nemet mondott az akkumulátorfeldolgozó üzemre Puskar Tibor Bodrogkeresztúr (ÉM) - A To- kaj-hegyaljai Hegyközségi Ta­nács elutasítja a Monok mel­letti Makra-telepre tervezett, használt akkumulátorfeldol­gozó üzem (haf) létrehozását - döntöttek tegnap a testület tagjai a bodrogkeresztúri falu- házban megtartott nyilvános fórum után. Pénteken délelőtt a Zemplénben szőlészettel és bortermeléssel fog­lalkozók tevékenységét koordináló és hatósági feladatokat is ellátó hegyközségi tanács képviselői ta­lálkozhattak a PERION szakem­bereivel, hogy azok kifejthessék érveiket az akkumulátor üzem létrehozása mellett, és bemutas­sák a tervezett feldolgozási folya­matot, az alkalmazandó biztonsá­gi és környezetvédelmi rendsze­Solti László, a PERION főmér­nöke szerint a legmodernebb tech­nológiai előírások betartásával üzemelne a haf. A zárt rendszer­ből nem kerülhet környezetkáro­sító anyag a levegőbe, legfeljebb az engedélyezett határérték egy- harmada. Ez az ólommennyiség azonban nem veszélyezteti a tér­ség mezőgazdasági területeit. Semmilyen káros hatás nem érhe­ti a szóló-, és egyéb növényterme­lőket, vagy állattenyésztőket. Az állítás igazolására egy, Svájcban hasonló technológiával működő használt akkumuíátorfeldolgozó üzemre hivatkozott. A budapesti környezetvédelmi hivatal jelen lé­vő szakembere mindenben alátá­masztotta a PERION képviseleté­ben megjelentek állítását. Mátyás Tibor geokémikus, má- di bortermelő az üzem létesítése mellett próbált volna érvelni, ám az ingerültté vált publikum ha­mar belefojtotta a szót. A sokszor hangoskodásba átcsapó fórumon a hegybírók egymás után jelentet­ték be tiltakozásukat a Makra-te­lep beüzemelése ellen. A Tokaji Borok Egyesületének képviseletében Egyedi András így fogalmazott: a borfogyasztók nem olvassák a hatástanulmányokat. Ók csak annyit hallhatnak majd, hogy a történelmi borvidéken épül és esetleg elkészül az ólom-újra­hasznosító. A régióban borászat­tal és szőlőtermesztéssel foglalko­zók pedig elvesztik piacukat, és nyolcvanezer ember, és családjaik egyetlen megélhetési forrása ke­rül veszélybe. A Tokaj Kereskedőház borásza­ti laborvezetője, Nagy Jánosné hozzászólásában elmondta: sajnos már korábban is voltak problé­mák az ólommal, mert a nyugati piacon soknak találták a tokaji­ban ennek a nehézfémnek a mennyiségét. Kanadából már mondtak vissza vásárlást az ólonv tartalomra hivatkozva. Éppen elég kockázati tényező van jelen­leg is az út melletti (íiistgázok ál­tal veszélyeztetett) ültetvényeken. Miért kell egy újabb kockázati té­nyezőt ide telepíteni? - vetette fel a kérdést. A Tokaj-hegyaljai Szövetség és a Tokaj-hegyaljai Közalapítvány nevében Leskó István jelentette be: nem támogatják az üzem lét­rehozást és működtetését sem. A tanács ülésén részt vett Mag­da Gábor, Szerencs polgármestere is, aki hozzászólásában kifejtette: nem várt fordulatot jelent számá­ra az, hogy míg tavaly Monok ön- kormányzatának kellett volna építési engedélyt adni a mú létre­hozásának megkezdéséhez, az idén átszervezett építési hatósági jogkör Szerencsre került. így a környezetvédelmi hatástanul­mánnyal kapcsolatban megtar­tandó közmeghallgatás után a vá­ros szakhatóságára hárul a fele­lősség az engedély kiadásakor, il­letve annak esetleges megtagadá­sa esetén is. A Tokaj-hegyaljai Hegyközségi Tanács a többórás vita után állás­foglalásában elutasította a Monok melletti Makra-telepre tervezett használt akkumulátor üzem létre­hozását. Solti László, a PERION főmér­nöke kérdésünkre elmondta: cé­gük a törvényes szakhatósági en­gedélyek birtokában nem áll el az üzem beindításától. A Makra-te­lep már most is közel négyszáz- milliós értéket képvisel. Ha az el­sőfokú építési hatóság esetleg nem adná meg az építési enge­délyt, akkor mindenképpen a má­sodfokú hatósághoz fordulnak...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom