Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-30 / 25. szám
1998. JanuAr 30., Péntek A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Észak-Maoyai KOMMENTÁR Kommandók Marczin Eszter Kezdetben volt a borkommandó, amelynek felállításával a hazánkban egyre nagyobb méreteket öltő borhamisítás visszaszorítását kívánták, kívánják elérni a hatóságok. A rendőrökből, fogyasztóvédelmi szakemberekből, vámosokból álló csapatok megalakulásuk óta látványos eredményeket értek el. /\ híradásokban gyakran szóltak arról, hogy közreműködésükkel - elsősorban az Alföldön - jelentős mennyiségű pancsolt italt vontak ki a forgalomból. Erre az ellenőrző tevékenységre több szempontból is szükség volt, hiszen a hamisítás gyakorlatilag időzített bombaként ketyegett, nem lehetett - és talán biztonsággal még ma sem lehet - tudni, mikor kerül a pancsolt nedűből egyszer csak külföldre is egy komolyabb szállítmány, veszélyeztetve a legális borexport jóhírét. Másrészt a belföldi kereskedelemre is negatív hatású az olcsó, ám az egészségre annál károsabb ital, hiszen a valódi borosgazdák egyszerűen képtelenek versenyezni a szőlőt soha nem látott alkohol árával. És akkor még nem beszéltünk a költségvetés elmaradt adóbevételeiről. Tulajdonképpen hasonló negatív tapasztalatok, következmények vezettek ahhoz, hogy a Miniszterelnöki Hivatal által létrehozott Gazdaság- védelmi Koordinációs Bizottság elnöke tegnap bejelentette: Budapesten és néhány kelet-magyarországi megyében februártól - a már említetthez hasonló összetételű - húskommandók kezdenek koncentrált és összehangolt ellenőrzést. Hazánkban ugyanis évente 1,5 millió sertést és mintegy 50 ezer tonna baromfit vágnak le engedély nélkül. Kiderült, az ellenőrzések elsősorban Szabolcs- Szatmár-Beregre és Hajdú-Biharra koncentrálódnak majd, megyénkben egyelőre nincs tervben ilyen csoport létrehozása. Igaz, az is tény: Borsod sem mentes a zugvágásoktól, főleg a baromfiágazatot érintik a „feketefeldolgozásról" szóló információk. De eddig büntetőeljárás még nem indult egyetlen ilyen jellegű ügyben sem. Képviselői díj: (eldöntetlen Miskolc (ÉM - SZK) - Változatlan maradt a megyei közgyűlési képviselők tiszteletdíjáról és egyéb juttatásairól szóló rendelet. A tegnapi közgyűlésre két módosító javaslatot terjesztettek be, azonban egyik változat sem kapott a minősített többséghez elegendő igen szavazatot. Az első variáció szerint az eddigi rendeletben megállapított százalékos mértékek változatlanul hagyása mellett a kiindulási alapot a közgyűlés elnökének 1997. évi bére jelentette volna; az utazási költségnél pedig a Volán január 1-től érvényes éves megyei utazási bérletének 345 ezer forintos árával kalkuláltak. Ez összességében - tb-járulékkal együtt - 15 millió forint plusz terhet rótt volna a költségvetésre. A második - szerényebb - alternatíva szerint az alapdíj mértéke a közgyűlési elnök tavalyi illetményének mindössze 17 százaléka, ami alapján a tiszteletdíj- és költségtérítés-emelés éves plusz költségkihatása valamivel több mint 2 millió lett volna. Megtanulnak a „kerítésen kívül” élni Önálló életkezdéshez lakást és munkahelyet kapnak a putnoki értelmi fogyatékosok Putnok (ÉM - SZN) - Az önálló élet kezdő lépéseit teszik meg az idén tizenketten a putnoki rehabilitációs otthon lakói közül. A megyei fenntartású intézményben februártól húsz újabb munkahelyet teremtenek azoknak a gondozottaknak, akik alkalmasak a varrodai tevékenység elvégzésére. A fogyatékosok foglalkoztatási lehetőségeinek bővülését szolgálja az a négymillió forint értékű új varrodacsarnok, amelynek műszaki átadása tegnap zajlott a putnoki Értelmi Fogyatékosok Intézetében és Rehabilitációs Otthonban. A teljes kitagolási program viszont húszmillió forint értékű lesz, ugyanis tizenkét fő részére biztosítja a Soros Alapítvány, a Népjóléti Minisztérium, illetve a megyei önkormányzat az intézményen kívüli elhelyezést. Ennek keretében két családi házat vásárolna és rendezne be az intézet, amelyben 6-6 értelmi fogyatékos, ám önálló életvitelre alkalmas gondozottat helyeznének el. Közülük jónéhá- nyan bejárnának dolgozni az új varrodába. Ez a kerítésen kívüli gondoskodás hazánkban a Dunántúlon, valamint néhány más intézményben már elterjedt. A kikerülők felkészítését a Soros Alapítvány ösztöndíjának segítségével folytatják. Az együtt éló hat fő egyfajta családmodell szerint próbálja megállni a helyét. Ugyanakkor rendszeresen meglátogatja őket olyan szakember, akihez problémáikkal fordulhatnak adott esetben. A putnoki intézet úgynevezett gondozóházában az önálló életvitelbe átmenetileg már belekóstoltak tizennyolcán. Ez a kiindulási pontja a programnak. Az itt élők közül azok kerülnek ki a városi lakóházakba, akik önként vállalkoznak erre, megfelelnek az elvárásoknak, és jelenlétüket a környezetükben élők is elfogadják. Sepregi András intézményvezető szerint a húszmilliós programnak másfél éven belül kell befejeződnie, és erre reális esély van. A tegnap műszakilag átadott varrodahelyiséget a Fővárosi Kézműipari Vállalat szereli fel a megfelelő gépekkel, és mint ahogy korábban, ezután is foglalkoztatnák az értelmi fogyatékosokat, akik IKEA-bútorok egyes elemeit és huzatait készítik. Az utolsó tisztelgés Utoljára tisztelgett 45 határőr tegnap reggel sorkatonaként a csapatzászló előtt. A napi parancs helyett Árvái Ferenc, a Miskolci Határőr Igazgatóság igazgatóhelyettese búcsúztatta el őket a katonaélettől. A civil életbe azonban majd’ minden második fiatalember munkanélküliként tér vissza. Juhász Frigyes sajtóreferenstől megtudtuk: április 26-án ünnepélyes leszerelést tartanak, mgjd ezt követően (április 29-én) az utolsó sorkatona is végleg elhagyja a laktanyát Fotó: farkas Maya Nem járhatatlanok, de csúsznak az utak Bérbe adó kastély Miskolc (ÉM - HI) - A tavaszias időjárás után szerda éjszaka elkezdődött a havazás. A lehullott hó különösebb fennakadást nem okozott, az utakat a rendszeresen foglalkoztatott közhasznú alkalmazottak mellett 150 alkalmi hómunkás takarította. A hó csütörtök hajnalra szinte az egész megyét elborította. A hókotrók és a sózógépek munkába álltak: szerda éjszaka 25, tegnap napközben 15 gép dolgozott - tudtuk meg Veréb Istvántól, a megyei Utinform ügyeletesétől. A közúti igazgatóság ede- lényi, miskolci, nyékládházai, putnoki, sátoraljaújhelyi és szikszói üzemmérnökségén folyamatos ügyeletet tartanak, és az adott helyzethez igazodva rendelik a gépeket az utakra. Tegnap minden út járható volt a megyében, ám csúszós szakaszok helyenként kialakultak. Több jármű koccant össze, futott árokba, de a balesetek nem jártak személyi sérüléssel, tudtuk meg a men- töügyeleten. A végtagtörések száma azonban ugrásszerűen megnövekedett. A csúszásveszély elhárítása érdekében Miskolcon a Városgazda Kft. 100 közhasznú alkalmazottja mellé tegnap délelőtt ugyanannyi alkalmi hómunkást vett fel, délutánra pedig 150 embert alkalmazott. A délelőtt dolgozók nettó 700 forintért, a délutánosok 805 forintért takarították a járdákat, az éjszakai műszak díja 910 forint.) * Kisgyőr és Mocsolyás között tegnap különösen csúszóssá vált az út. A Volán bejelentésére a közútkezelő azonnal gépeket küldött a helyszínre. Mint az Útinform ügyeletesétől megtudtuk: mind a közlekedési vállalatok, mind a lakosság hasonló információit fogadják, és igyekeznek elhárítani a jelzett útszakaszokon a hó okozta fennakadásokat. Miskolc (EM - KI) - A megyei önkormányzat tulajdonában lévő kékedi, más néven Melczer-kas- tély hasznosításáról - vagyis nyilvános pályázat útján, maximum húsz évre történő bérbeadásáról - tegnap zárt ülésén elvi egyetértéssel hozott döntést a megyei közgyűlés. A kékedi Melczer-kas- télyt 1980-ig a B.-A.-Z. Megyei Tanács továbbképző intézményeként hasznosították. Az állam tulajdonából ki nem adható műemlékekről szóló kormány- rendelet értelmében a kastély 1992-ben a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe került. 1993- ban ingyenes használati jogát a megyei önkormányzat kapta meg. Ez év január elsejétől végül - az OMvH Múemlékfelügyele- ti Igazgatóságának egyetértésével - a vagyonátadó bizottság a megyei önkormányzat tulajdonába adta az ingatlant. (A törvény értelmében a műemlék korlátozottan forgalomképes, annak elidegenítéséhez, megterheléséhez, a kezelési jog átruházásához, illetve a használati vágj’ bérletijog gazdasági társaságba való beviteléhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hozzájárulása is szükséges.) Tegnapi zárt ülésén a megj’ei közgyűlés elfogadta a megj’ei önkormányzat területfejlesztési és vállalkozási főosztályának előterjesztését, miszerint nyílt pályázat utján, maximum húsz éves időtartamra, bérbe adják a kekedi kastélyt. A pályázati feltételek szerint idegenforgalmi, vendéglátóipari tapasztalattal rendelkezi vállalkozók, belföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaságok jelentkezésére számúnak. Elmaradhat a lyukói sztrájk Lyukóbánya (ÉM - KI) - Tegnap délben ugyan megszakadt az amerikai AES cég tulajdonában lévő lyukói bányaüzemben a bértárgyalás, mégis jelentős előrelépés történt. A munkáltató tegnapi, 9 helyett 11 százalékos alapbéremelési javaslatával ugyanis elhárult a mára meghirdetett sztrájk veszélye. Ez már megfelelő tárgyalási alapot jelent a mai egyeztetéshez - nyilatkozta lapunknak Takács Tibor, a helyi bányászszakszervezet üzemi bizottságának titkára. A csütörtöki egyeztetések azért szakadtak meg - tudatta -, mert a tulajdonos képviselője nem tudott jelen lenni. A szakszervezet azonban már ezzel az eredménnyel is elégedett, ám bizonyos bérelemek tisztázása továbbra is napirenden maradt. Szeretnék elérni, hogy egyes bányászok 8 százalékos húségpénze, az ösztönző rendszer prémiumai és a pótlékok is emelkedjenek. Megyeháza: „emberközpontú költségvetés” Szükség van-e a megyei közgyűlésre? - vetették fel a vitában Döntés az ügyeletről: öszvérmegoldás A jogász: „rabszolgának" adja el orvosait a város Miskolc (ÉM - SZK) - A vártnál kedvezőbben alakult az állami normatíva és a személyi jövedelemadóból való megyei részesedés mértéke, így az eredeti koncepcióban szereplő 450 millió forintos forráshiány helyett a megyei közgyűlés tegnap elfogadott idei költségvetése „csupán” mintegy 216 milliós forráshiány- nyál számol. A B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat 1998-ra tervezett bevétele 13 milliárd 44 millió forint, a kiadások összege 13 milliárd 260 millió forint. A 216 milliós különbözet forrását 200 millió hitelfelvétel, a többit a tavalyi pénzmaradvány felhasználása, valamint (az önhibájukon kívül bajba jutott önkormányzatok megsegítésére kiírt) ÖNHIKI-pályázat révén tartja a közgyűlés előteremt- hetőnek. Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke kiemelte - és ezt az előzetes tárgyalások során a szak- szervezetek is hangsúlyozták -, hogy az idén sikerült „emberközpontú költségvetést” tervezni. A pozitívumok közé sorolható, hogy a tervbe vett 2 százalékos leépítéssel nem kívánnak élni, helyette inkább a jövőben szükséges létszámon belül az esetleg hiányzó szakképesítés megszerzését támogatják; a közalkalmazottak számára teljeskörűen biztosítani tudják a 16 százalékos bérfejlesztést; a dologi kiadásokat 25 százalékkal tudták növelni a tavalyihoz képest (egy évvel ezelőtt ennek mértéke mindössze 10 százalék volt); minden dolgozó számára ezer forintos étkezési hozzájárulást tudnak biztosítani; 22 millió forintot terveztek az intézményi vezetők bérének differenciált rendezésére. A legfőbb negatívum, hogy a költségvetés bevételei nem fedezik az inflációt, a büdzsé nem képes biztosítani az idén - miként korábban sem - a 13. havi bért (amit ezúttal is alapvetően az intézményeknek kell „kigazdálkodniuk”); s hogy igen keveset fordíthatnak (5 millió forintot) felújításra. Végül is a költségvetés - amely ismét csak a kötelezően előírt (a tavaly hozott 5 új ágazati törvényből fakadóan megnövekedett) feladatok ellátását teszi lehetővé - 47 igen 2 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett, valamennyi bizottság támogatásával, néhány módosítással, ezúttal már a közgyűlés első rostáján „átment”. A vitában Mile Lajos (MDNP) azt vetette fel: minthogy a közgyűlés működése során egyetlen egyszer sem került abba a helyzetbe, hogy a kötelező feladatainak ellátását önként vállat feladatokkal toldhassa meg, voltaképp megkérdőjelezhető magának a megyei önkormányzatnak is a léte. „Előfordulhat, hogy mindezt egy jól képzett apparátus is el tudná végezni, különösen, hogy az Európa Unió is inkább régiókban gondolkodik” - kockáztatta meg. Válaszában az elnök kifejtette: való igaz, hogy az euroatlanti csatlakozás után a régióké lesz a főszerep, azonban a régiók alatt mindenkor az adott funkciónak megfelelő egységet, megyei társulásokat, kell érteni, amelyek nem helyettesítik az alapvető közigazgatási egységeket: a megyéket Miskolc (ÉM - BAL) - Az önkormányzat tegnapi döntése sem hozott megnyugvást az orvosi ügyeletek körül három éve folyó vitában. A közgyűlés arra hívta fel az Oxjf rans Kft.-t, hogy ez év végéig rendezze főfoglalkozású orvosok segítségével a kérdést, a cég által dolgoztatott vállalkozó orvosok számára azonban elfogadhatatlan, hogy továbbra is ebben a „szerződési háromszög”-ben végezzék az ügyeleti ellátást. A miskolci közgyűlés által az áldatlan helyzetre talált - s a tegnapi ülésen megszavazott - kompromisszumos megoldás (?) három pontot tartalmaz. A vállalkozó orvosok ügyeleti díját a közalkalmazotti bérezéshez kötötten határozza meg: ez a bérvitában előrelépést jelent, bár közel sem az orvosok által óhajtott mértékben. Az önkormányzat emellett felkéri a feleket, hogy március 31-ig igyekezzenek megállapodni, kössenek végre szerződést. A háromoldalú megállapodás további részét illetően a határozat az Oxytrans és a városháza között kötendő megállapodást azzal egészíti lu, hogy az ügyeleti rendszer működtetésére annak idején (pályázat útján) megbízást kapott cég jövő év január 1- jétól köteles a fogorvosi, felnőtt- és gyermekügyelet ellátását egészében, úgymond, saját erőből, főfoglalkozású orvosokkal megoldani. Az Oxytrans számára a fentiek elfogadhatónak tűnnek, a vállalkozó orvosok érdekvédelmi szervezetei számára azonban nem - ez a közgyűlési határozat elfogadását követően a folyosón támadt, élénk hangú eszmecsere révén rögtön világossá vált. Az orvosok képviselői állítják: a város csak az ügyeleti feladat ellátására kötelezheti őket, arra nem, hogy azt egy másik vállalkozóval - az Oxytransszal - szerződve, mintegj’ azon keresztül végezzék. Az eddig gyakorlat ugyanis törvénytelen; ezt a kepviseló- testület jogi bizottsága megerősítette, akarcsak a megyei közigazgatási hivatal észrevétele is, melyet a Magyar Orvosi Kamara kért korábban. Barzó Tímea, a kamara jogásza szerint a mai helyzetben „az önkormányzat valósággal eladja rabszolgának az orvosokat”. Az érintettek most arra várnak, hogj' a közigazgatási hivatal - amely az ön- kormányzati határozat megszületése előtt nem akart intézkedni konkrétan megvizsgálja az ügj'et és állást foglaljon az „öszvérmegoldás” törvé- nyességérőL
