Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-29 / 24. szám
Csütörtök ITT-HON Észak-M myarorszAo □ Forgatás a gimnáziumban Tokaj (ÉM) - Dokumentumfilmet forgat a Tokaji Ferenc Gimnázium és Környezetvédelmi Szakközépiskoláról a Duna Televízió. A gyártók elsősorban az iskola profilját szeretnék bemutatni, különös tekintettel az itt folyó környezetvédelmi képzésére, a diákok továbbtanulási esélyeire, lehetőségeire. A film választ kíván adni arra a kérdésre is, hogy a keleti országrészben működő iskolák milyen problémákkal találják szembe magukat, és milyen kitörési lehetőségeik vannak. A forgatás alkalmával egyúttal bemutatják a nagyközönségnek a Bodonyi Csaba által tervezett, nemrég felépített új épületet is. Vízdíj az első ülésen Szerencs (ÉM) - Idei első ülését tartja ma délelőtt 9 órától a képviselő-testület a szerencsi polgármesteri hivatal tanácskozótermében. A Szerencsi Zeneiskola zenei oktatásának helyzetéről Kardos Sándomé igazgató számol be a városatyáknak. Tájékoztató hangzik el a helyi alapítványok működéséről, helyzetéről, és tárgyalnak az idei nemzeti és állami ünnepek megrendezéséről, a helyi kitüntetések átadásának rendjéről. Napirenden van a ’98-as pénzügyi tervek előzetes megtárgyalása, és az idei víz- és csatornadíj megállapítása. Félmilliárd hiány Sárospatak (ÉM) - A város 1,8 milliárd forintos idei tervezett kiadásából mintegy 500 millió forintot kell lefaragni, mert erre nincs fedezet - döntöttek legutóbbi ülésükön a sárospataki képviselők. A város a napokban egyeztet a helyi intézmények vezetőivel arról: hol lehetne a költségeket csökkentem anélkül, hogy a működés veszélybe kerülne. Várhatóan létszámleépítésre is sor kerül, de mint azt a polgármesteri hivatalban megtudtuk: csupán egy-két esetben fordulhat majd elő, hogy elküldenek valakit a munkahelyéről. A város díjazottjai Sátoraljaújhely (ÉM)- Kétféle díjat adtak át az arra érdemeseknek január 22-én, a kultúra napján a sátoraljaújhelyi városháza dísztermében. A képviselő-testület döntése értelmében a város közművelődési díját - valamint az azzal járó oklevelet, és 30 ezer forintot - Petik Rezső nyugalmazott szak- felügyelő kapta. A helyi városvédő és városszépítő egyesület díjával hat sátoraljaújhelyi lokálpatrióta kiemelkedő tevékenységét ismerte el a város. Bü- téné Gombor Katalin tanárként, Dombováry János iskolaigazgatóként, Fehér János múzeumigazgatóként, Koncz Ildikó a Zemplén TV Kht. munkatársaként, Váradi Györgyné tanárnőként, Virág Bélá- né pedig mint iskolaigazgató részesült Sátoraljaújhely elismerésében. A kitüntetettek az oklevél mellett egy-egy háromezer forintos utalványt is átvehettek, amelynek kétharmad résznyi költségét az önkormányzat biztosította. Szatmári György, a Dohánygyári Fúvószenekar karnagya - aki 25 éve vezeti a zenekait - az önkormányzattól és a városvédők egyesületétől is kapott dijat. Bőséges a kínálat, gyér a kereslet Régebben a község egyik fele kőfaragó, a másik kádár volt - és művelték a szőlőt Búza Béla erdőbényei kőfaragó munkái között. A termék kettős funkciójú: díszíthet épületet, egyben virágváza is. Fotó: Bujdos Tibor Erdőbénye (ÉM - NZ) - A zempléni települést elsősorban szőlőkultúrájáról, boráról ismeri a magyar közvélemény. A szorgalmas bényei lakosok azonban nem csak a szőlőből, borból gyarapították jövedelmüket. Erre utal egy régi helyi szólásmondás is, miszerint az erdőbé- nyeiek fele kádár, fele kőfaragó. Mára jócskán változóban van a régi kép. Megszűnt a korábbi szövetkezési forma, több szőlőtáblát nem művelnek - most egy pinceszövetkezetbe tömörültek, akik hűek maradtak a régi kultúrához -, s a kádárok és kőfaragók száma is megcsappant. A Búza családban eleddig együtt, egymás mellett élt a két szakma.- Édesapám kádármester volt - tavaly halt meg 91 éves korában, ő volt a legidősebb kádármester Erdő- bényén. A bátyám szintén kádárnak tanult, én meg kőfaragónak. A mi fiatal korunkban az ország minden részében dolgoztak bényei kőfaragók - eleveníti fel a múltat Búza Béla. - Én ’58-ban kezdtem, Hegedűs András mester mellett tanultam, 61-ben szabadultam fel, és mivel itt akkor nem volt munka, Pestre kerültem a Kőfaragó és Szobrászipari Vállalathoz, két évig dolgoztam ott, majd ’68-ban visszajöttem a szülőfalumba és kiváltottam az iparengedélyt. Pesten bővítette szakmai ismereteit, ott tanulta meg az épületmunkát, dolgozott márvánnyal és műkővel egyaránt.- Hazajövet több középületen is vállaltam munkát. Például Sárospatakról megkeresett Novákovics István, a művelődési ház akkori igazgatója - a Novákovics család egyébként erdőbényei -, hogy vállaljam a kőfaragó munkát az akkor épülő háznál. Mako- vecz Imre építőművész, a létesítmény tervezője látván munkáimat, bizalommal fogadta közreműködésemet. Következett Gönc, ahol a református templom 400. évfordulójára márvánnyal burkoltuk a padozatot. Többfelé dolgoztam a környéken, így Miskolcon és itt, a község mellett lévő Honvéd üdülőben is. Búza Béla széles skálán műveli a szakmát, dolgozik épületen, készít síremléket, virágtartókat műkővel, ha van igény, kerítés lábazatot is burkol a nagyobb munkáknál visszamaradt márvány és gránit darabokkal. Bőséges a kínálat, a műhely és az udvar tele van kész, és félig kész munkákkal. Ám újabban gyérebb a kereslet.- Amikor kezdtem, nyolc kőfaragó dolgozott Erdőbényén, mi láttuk el a környéket, most ugyan kevesebben vagyunk már a faluban, de többen vállalkoznak a környéken. Bővebb a kínálat, miközben csökkent a kereslet, az embereknek manapság kevesebb a pénzük. A mester úgy látja, hogy meglehetősen „felhígult” a szakma.- Az én kezdőkoromban még kötelező volt a mester- vizsga. Egy budapesti bizottság előtt kellett vizsgázni, ennek volt elméleti - matematika, ipaijogi, társadalombiztosítási ismeretek - és gyakorlati része. Mestermunkát készítettünk. Az én esetemben ez egy épületre szánt díszítőelem volt. Szerintem ma sem ártana magasabbra állítani a mércét. Sajnos már itt hagynak bennünket a régi kiváló szakemberek, nemrég temettük Rácz Andort és Mercsák Bertalant is. O például vagy 15 évet dolgozott az Országháznál előrajzolóként, tervei nyomán újultak meg a régi dí- •szítőelemek. Már csak ketten maradtunk kőfaragók Erdőbényén Réti Gyula kollégámmal. A kuncsaftokat az is távol tartja, hogy a település hét kilométerre van a vasútállomástól, igaz, az autóbusz háromszor fordul naponta. Előnyösebb helyzetben van az a vállalkozó, akinek Szerencsen, Sárospatakon van a telephelye.- Korábban dolgoztunk itt tízen is a tanulókkal, segítőkkel együtt, jelenleg csak hárman vagyunk, rajtam kívül egy tanuló, meg az^ édesapja, aki műköves. Ő már 16 éve dolgozik velem. Igaz, kevesebb a munka, évente már csak egyszer-kétszer kapunk megrendelést középületre, emellett síremlék készül több és virágváza. Műkővel dolgoznak, márvánnyal - rusticaival és carraraival, igaz, a közelben Rakacán is találtak szürke márványt, de az a mester szerint csak belső- építészeti célokra alkalmas - valamint gránittal. Mindegyik megmunkálása kemény fizikai terhelést jelent. Mondja is Búza Béla, hogy megviselték az évtizedek a gerincét, az ízületeit, még csak 55 éves, de úgy érzi, nem búja ki a rendes nyugdíjazásig, alighanem rokkantnak minősítik majd. A távlat? Az ifjú Búza Béla közgazdászként a helyi pinceszövetkezet elnöke, és kézben tartja apja vállalkozása pénzügyi dolgait. Közreműködik a betűvésésnél is. Talán majd ő folytatja a vállalkozást megfelelő segítőkkel. EZT LÁTNI KELL! Kúriából turistaház TARCAL Készül a Tokaj-hegyal- jai Értesítő - Az elmúlt év május 21-én alakult meg Tárcái székhellyel a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület az érintett ön- kormányzatok és vállalkozók összefogásával. Azzal a céllal, hogy felidézzék a hajdanában Tokajból, Tárcáiról és környékéről Európai északi részeibe vezető -utakon híres borokat szállítók emlékét és tovább gazdagítsák a hagyományokat. Az egyesület a közelmúltban 1,3 miihó forintot nyert pályázaton ahhoz, hogy a Tokaj-hegyaljai Értesítő című kiadványt megjelentesse - száz oldalon, száz színes képpel. T1SZAKARÁD Elkészült az új imaház Mintegy hatmillió forintból egy 200 fő befogadására alkalmas imaházat épített az elmúlt évben a község református gyülekezete. A költség felét a helyiek állták, másik felét holland testvérgyülekezetüktől kapták. Az új, gázzal fűtött építmény felépítés azért is indokolt volt, mert a gyülekezetben megnőtt - különösen az ifjú - hívek száma. Az új imaházban egyelőre kölcsönszékeken ülnek az istentisztelet résztvevői, de a májusra tervezett átadásra beépítik a templomi lócákat. MEGYASZÓ Kultúra napja és kopjafa - A Mészáros Lőrinc Körzeti Általános Iskolában január 22-én ünnepelték a magyar kultúra napját. A rendezvényen műsort adott az iskola irodalmi színpada, bemutatkoztak a furulyások, volt szin- tetizátoros és néptánc-bemutató és felléptek a citerások is. Már elkészítették azt a kopjafát is, amelyet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján avatnak fel az iskola udvarán kialakított emlékparkban. TTSZALADÁNY Készenléti szabadság a Magyar Rónában - A Magyar Róna Termelőszövetkezet növénytermesztésben és gépesítésben tevékenykedő dolgozói készenléti szabadságot kaptak december 20-ától január 31-éig, a kétszázötven fejős szarvasmarháról gondoskodóknak viszont megvan a minden napi munkájuk. Háromszáz hektáron elvetett búzájuk har- madjában jól, közepesen, gyengén kel. Szolnokról viszont már szállítják a műtrágyát és a kedvezőbb talajviszonyok beálltával megkezdik a fejtrágyázást. Tárcái (ÉM - FL) - Tavaly július utolsó hétvégéjén, a II. Tarcali napok alkalmából adták át a község bakancsos turistaházát. Az egykori híres Sebeő kúriát az elmúlt évtizedekben erősen kikezdte az idő. A háború után több célra használták. Legutóbb bölcsődének, illetve óvodának, de az állagmegőrzéssel keveset törődtek. Az évtizedeken keresztül tartó gondatlanság miatt nagyon romos állapotba került, azonban 1995-96-ban - tetemes költséggel - sikerült felújítani. Az önkormányzat bakancsos turistaházat alakított ki belőle, amelyben 46 személyt tudnak egyidőben elhelyezni, három szobában. Téliesítését egyelőre a műemlékek eredeti állapotban való megtartását szigorúan előíró törvények akadályozzák tudtuk meg Porkoláb Ágnestől, a polgármesteri hivatal főelőadójától. Mint elmondta, a kúriában 50 személyes konferenciaterem is várja a vendégeket. Udvarán sátorozási helyeket alakítottak ki és olcsó étkezési lehetőséget kínálnak. Mindezeken túl programokat. Helyi kirándulásokat a műemlékek, a természeti szépségek megismerésére, kiállítások megtekintését, pincelátogatást borkóstolással... - A tarcali bakancsos turistaház tavaly, az Európa napok kereté- bendebütált. Azóta iskolások, pedagógusok rajzkiállításának is otthont adott az egykori kúria és lengyel bakancsosok is pihentek már benne. Hivatalunk készül a folytatásra - jelentette ki Porkoláb Ágnes. Fotó: Puskár Tibor w-m J"!"' \Ws, J /faesaS. LaJl^ V? pa v 'Él* iMi Ää *. A TŰZOLTÓK EMLÉKEZETE. A (nem pontos) feljegyzések szerint 103 éve alakult meg Erdőbényén az Önkéntes tűzoltó egyesület. Tagjai 50-60 évvel ezelőtt kezdték el használni azt a szivattyút, amelyik jelenleg a polgármesteri hivatal udvarán található. Bajnok Imréné polgármester szándéka szerint hamarosan felújítják és méltó helyre állítják az egykori tűzoltók emlékének megőrzéseként. Fotó: Bujdos T. FALURÓL FALURA
