Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-27 / 22. szám

BL WW k-MagyarorszAg wpiM »| im 1998. JanuAr 27., Kedd Átgondolt gazdálkodás kell Putnok (ÉM) - A gömöri város idei költségvetésének mérlege 57 millió forintnyi működési hi­telfelvétellel kerül egyensúlyba, de a pénteki testületi ülésen tárgyalandó anyag szerint ezzel együtt is nagyon átgondolt, ta­karékos gazdálkodásra lesz szükség 1998-ban. A teljes büdzsé 604 millió 988 ezer forintról szól, amelyből a működési célú kiadások 588 millió 695 ezer forintot tesznek ki, ezért Putnok máris hatá­rozathozatalra készül az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetű önkormányzatok állami támogatási előlegének felvételére. Gázmeleg az MSK-ban Sajószentpéter (ÉM) - Hosszú évek igénye valósult meg, ami­kor az önkormányzat döntése alapján, pályázati támogatás se­gítségével elkezdték a Petőfi Művelődési és Sport Központ gázkorszerűsítését. A múlt hé­ten elkészültek az irodahelyisé­gek, a kávéház és az emelet sze­relésével, s hozzáláthattak a művelődési ház nagy­terméhez is, ezt követik a sportkomplexum játék­termei és öltözői. A műszaki átadás határideje feb­ruár 28., de a február 5-re tervezett közmeghallga­tásra már gázmeleg színházterem várja a lakossá­got, a március 8-i nőnapi fútballtomát pedig szin­tén egy immár kellemes hőmérsékletű sportlétesít­ményben rendezhetik meg. A KSK a gazda Kazincbarcika (ÉM) - Az idei év első napjától a KVSE-stadi- on, a műjégpálya, az uszoda és a balatonszepezdi ifjúsági tábor után az Irinyi János Szakközép- iskola tornacsarnoka, Kazinc­barcika egyik legnagyobb sport- létesítménye is a Kazincbarci­kai Sport Központ kezelésébe került. A csarnok reggel 8 és délután 2 óra között továbbra is az iri- nyis diákok testnevelését szolgálja, ez után azon­ban este 8-ig a korábban mostoha helyzetben lévő helyi sportegyesületek „Mekkája”, máris megoldó­dott például a felnőtt kézilabdások edzéseinek problémája. Este 8 után a baráti társaságok bérel­hetik ki sportolásra a termet, amelynek felújítása az anyagiak függvényében folyamatosan zajlik. Két varbói családnak dombon van a háza A polgármester szerint a terepviszonyok állnak a Kossuth utca építésének útjában Varbó (ÉM - SZN) - Az, hogy Varbó útjainak 98 százaléka aszfaltozott, irigylésre méltó eredmény a legtöbb hasonló nagyságrendű borsodi telepü­lés számára, ám sovány vigasz annak, aki a 2 százalékba tar­tozik, s a meredeken megköze­líthető dombra, ahová háza épült, csak vastag sárban tud eljutni, vagy adott esetben ma­ga cipeli fel a tüzelőt a házá­hoz, mert a szállító tehergép­kocsi nem tud beállni az udva­rára. A településvezetők azt ígérik, hogy az idén szilárd burkolatot kap a panaszos ut­cája is, ám ő ebben nemigen bízik, ráadásul attól tart, sze­mélyes ellentétek miatt nem közlekedhet a 20. századhoz il­lő körülmények között. Varbó szépen kiépült, tiszta, taka­ros kis település. Szemmel látha­tóan nemrégiben kellett épülnie a faluközpontban az impozáns kö­zösségi ház előtt húzódó csapadék­elvezető ároknak is. Kovács János polgármester először nem igazán érti, mi lehet a probléma „útügyben”, hiszen a helyiek való­ban büszkék lehetnek arra, hogy önerőből sikerült a szennyvízen kívül minden infrastruktúrát megkapniuk az önkormányzat be­ruházásában. Amikor azonban a panaszos neve elhangzik, már tudja, miről van szó, s ajánlja, nézzük meg a helyszínt, ahol a látvány önmagáért beszél.- Tavaly 6 millió forintot költöt­tünk útépítésre, árkokra, ezt pon­tosan megkérdeztem a munkatár­saimtól - mondja útközben. - Eb­ben a községben mindenütt asz­faltozott út van, mindössze itt, a temető előtt ez a néhány méter nincs még készen, viszont elő van készítve, alapozva, jól járható, csak az időjárás miatt nem fejező­dött be az építés. Itt pedig - mu­tat a dombra, ahol a három csalá­di ház egyikében lakik Kiss Jó­zsef, a panaszos - valóban nincs még szilárd burkolat, de az idén mindenképpen megoldjuk a prob­lémát. Ezt egyébként elmondtam én is, az önkormányzat más tagjai is Kiss Józsefnek: azon vagyunk, hogy rendbe tegyük az utat. An­nak, hogy itt nem épül beton autóút, nem anyagi és még kevés­bé személyes oka van. Nem kétséges, hogy a mentó ide valóban nem szívesen megy fel - nézünk fel a dombra, amelynek kevésbé meredek útján azért a je­lek szerint mégiscsak járnak - fel­tételezhetően személygépkocsik. Most ugyanis, hogy a nap rásü­tött, a keréknyomok süppedő sár­rá változtak, amely alatt még vö­rösük a korábbi salak. Kiss József invitál, menjünk csak, nem szá­mít a sár, ők már megszokták.- Nemrégiben a szomszédaim úgy hordták fel a szenet a domb aljáról, mert a szállító teherautó nem tudott feljönm es beállni az udvarra, mint más, normális he­lyen. A szomszédasszony most is kórházban van, ide viszont adott esetben egy mentő nem tudna fel­jönni. Tudom, erre csak azt mond­ják: lejön, vagy lehozzák a bete­get, ahogy eddig is. Az utóbbi években jól halad, virágzik ez a kis község, mindenre jut pénz, csak az én személyemet nem sze­reti a polgármester. Nem bitu­menre vágyom, higgye el, csak azt szeretném, hogy legalább ilyen­kor, amikor nem esik, gyalog le tudjak menni. El tudja képzelni ezt télen, jegesen? A szomszédos üres ház anyáméké volt, ránk ma­radt, de nem tudom eladni, mert a vevő megnézte és közölte: itt még út sincs. Hát ez a probléma: az egész faluban van, csak itt nincs. Nekem is mondták, hogy az idén tervezik, de ezt mondják már 6 éve - legyint Kiss József.- Nézzék meg a terepviszonyo­Fotó: Vajda János kát, ide már annak idején sem lett volna szabad építési engedélyt kiadni. Nem lehet a vízelvezetést, az útszélesítést megoldani; hová folyjon a felesleges csapadék? Ide, az alsó utca házaira? - tálja szét a karját a polgármester, aki cáfol­ja, hogy személyes ellentét hátrál­tatná az út ügyét, számára Kiss József is a falu egyik lakója, mint bárki más. Aztán még egyszer megerősíti: mindent elkövetnek, hogy még az idén szilárd burkolat kerüljön a Kossuth útnak erre a részére, az idei költségvetésben szerepel ez a tétel. Mellesleg nem is lehet ez az ő személyes ügye, hi­szen a községben minden beruhá­zásról a 8 tagú képviselő-testület dönt, nem a polgármester egye­dül. Időközben már bevezették Kissékhez az ivóvizet, a gázt, a kábeltévét, a telefont, nos, a sár­mentes útra még egy kicsit várni­uk kell. De mi az a kis idő ahhoz képest, amióta itt laknak? FALURÓL FALURA KELEMÉR Közalapítvány született- Már bejegyezték a Sol- dos Emília Émlékére Köz- alapítványt, aminek célja a 18. évüket be nem töltött gyermekek oktatási, szoci­ális támogatása, a kiemel­kedő tanulók anyagi segí­tése, az intézmények tár­gyi feltételeinek javítása. Szala Pál polgármester el­mondta: a település költ­ségvetéséből csak minimá- Us összeget tudtak az ala­pításra áldozni, de re­ménykednek a személyi jö­vedelemadókból felajánl­ható egy százalékokban, valamint jótékonysági ren­dezvényeket terveznek, amelyek bevétele szintén a támogatásra fordítható összeget gyarapítaná. PERKUPA Turistaház a tetőn - Két legyet üt egy csapásra a perkupái önkormányzat a megyei területfejlesztési tanács idegenforgalmi alapjának pályázatán nyert támogatás révén. A művelődési ház régi épüle­te, amelynek tetőterében turista szálláshelyet alakí­tanak ki a pályázati pénz­ből, igen leromlott állapo­tú, szintén tatarozásra szorul - ám a beruházás után már a kultúrházi külső miatt sem kell szé­gyenkezniük a helyieknek. IZSÓFALVA Már nem életveszélyes- A tavalyi év végére sike­rült felújítani a Pénzügy­minisztérium vis maior pályázatán nyert 2 millió forintos támogatás segítsé­gével az Izsó Miklós Műve­lődési Ház tetőszerkezetét, ugyanakkor a nagytermet is alávetették a régóta ese­dékes renoválásnak. Bibü- ák István polgármester elmondta: a munkálatok nem értek véget, mert az önkormányzat a Környe­zetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumtól nyert 2,6 millió forintból a művelődési ház és az álta­lános iskola gázkorszerűsí­téséhez is hozzáfoghat. DÉDESTAPOLCSÁNY Turinform iroda - Dé­destapolcsányban pénte­ken délelőtt 11 órakor ün­nepélyesen átadják a köz­ségháza egyik helyiségé­ben működő turinform iro­dát. Egyelőre egy alkalma­zottal kezdi meg munkáját az új hivatal, de a turista- szezon idejére - májustól októberig - szeretnék 2-3 főre duzzasztani a létszá­mot. Az idegenforgalmi minisztérium által támo­gatott beruházásban ki­alakított és felszerelt iroda feladata egyfelől a helyi turizmus információs és szervezési feladatainak el­látása, másrészt a közvet­len térség 10-12 települé­sének idegenforgalmi ko­ordinálása. SAJÓBÁBONY Mulat a magánszféra ­Vállalkozói ankétot és bált rendeznek pénteken 17 órától a bábonyi általános iskolában. A rendezvényen bemutatkoznak a nagyköz­ségben működő vállalkozá­sok, majd vacsoráig kötet­len beszélgetés keretében ismerkedhetnek egymással az üzletemberek. A vacso­rát a hajnaüg tartó táncos mulatság követi. EZT LÁTNI KELL! Az utód a községnek adta a kastélyt Még van hasznosítható része az ajándékba kapott kastélynak Fotó: Szabó Nóra Ragály (ÉM - SZN) - A Balassa-kastélyt a ragá­lyi önkormányzat aján­dékba kapta néhány év­vel ezelőtt az örököstől. A lakosság megelégedé­sére szinte teljesen ki­használt az épület, vagy legalábbis volt koráb­ban, amikor a hivatal és a kulturális igénye­ket kiszolgáló helyisé­gek mellett egy varroda is működött itt. Sajnos nem sokáig. A középkori magyar líra egyik legjelentősebb alak­jával, Balassi Bálinttal is leszármazotti rokonság­ban állt a ragályi kastély építtetője és tulajdonosa, a Balassa család, címerük ma is a homlokzaton hir­deti a műemléki értékű épület történelmét. A kas­télyt az egyetlen, Svájcban élő örökös nem igényelte vissza, Lukács Sándor ugyanis tiszteletre méltó, 80 év körüli öregúr, aki sa­ját bevallása szerint nem sok mindent tudott volna kezdeni az ingatlannal. Ezért 1992-ben térítés- mentesen átengedte azt az önkormányzatnak. Azóta nagyrészt „belak­ta” az önigazgatási appa­rátus, illetve a helyi kultu- ráüs intézmény: itt műkö­dik a polgármesteri hiva­tal, a községi könyvtár és művelődési ház, itt a há­zasságkötő terem. Haszno­sítható része azonban még így is maradt, mert bár ko­rábban egy évig működte­tett a kastélyban varrodát egy vállalkozó átlag 15 fő­vel, az állandóan ingadozó és mindig hiányos létszám miatt végül megszűnt á munkahely. A Balassa-kastéllyai szomszédos, szintén jelleg­zetesen uradalmi udvar­házról az idegen szemlélő hajlamos azt hinni, hogy a két épület összetartozik, holott nincs igazán kap­csolat közöttük. A másik, szintén kastély jellegű, de műemléki védettség alatt nem álló ház Ragályi Nán­dor orvosé volt, később pe­dig a Bábolnai Állami Gazdaság kezelésében állt, most alapos állagjavításra szorul. Szerencsére 1996- ban megvásárolta egy vál­lalkozó és folyamatosan dolgozik az épületen, ame­lyet már az idén panzió­ként szeretne működtetni. Kiss József: Nem bitument kérünk, csak le tudjunk járni Jutalom a zenéért, a táncért, a könyvért A kultúra napján Kazincbarcikán is jutalmazták azokat, akik a legtöbbet teszik a város lakosságá­nak kulturális életéért, művelődéséért. Az idén a díjakat Bukovinszky Péter és Bukovinszky Péter- né előadóművészek, a Kodály Zoltán Művészeti Is­kola zenepedagógusai, Kassai Imre, a Borsod Nép­tánc Együttes vezetője, valamint Landenberger Istvánná, a kazincbarcikai könyvtár vezetője érde­melte ki. Képünkön a műsoros ünnepségen Sajó Attila, az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója mellett Király Báünt polgár- mester adja át az önkormányzat elismerő jutalmát a Bukovinszky házaspár hölgytagjának. Fotó: Szathmáry-Király Ádámné

Next

/
Oldalképek
Tartalom