Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

□ Szaputom, de nézem Brackó István Nem a bőség zavarával küszködöm, hanem a sok(k) - kanálisú igénytelenség dilemmája zavar... Mint kalickából szöktetett madár a szabad erdő­höz, úgy szoktatom magam a hirtelen sokcsatorná- júvá vált magyar nyelvű televízióhoz. Október óta három új „kanális” áraszt el: csábításával, újhullá­maival és hordalékaival. Külön pikantéria, hogy a hagyományos egyes és kettes is megváltozott, a Duna pedig nyomul előre, s egyre karakterisztiku­sabbá válik. Mielőtt belebonyolódnék ebbe az egész ügybe, si­etve kijelentem: hogy bosszant és irritál a sok és bárgyú, a napi megélhetési gondokkal küszködő magyar nézőhöz nem illő reklám. (Az intimbetéttől kinőtt a szárnyam, naponta válthatnék fogkrémet, sampont, mosóport, a re vizet, autót, ha hallgatnék a média konyhájára, a sok pénzt hozó propagandá­ra.) Abban is biztos vagyok, hogy fanyalgó jegyze­tem nem nyeri el az olvasó tetszését, hiszen a né­zettségi listát vezető szappanoperákat nem kedve­lem. S egyáltalán... Miért kényszerítenek engem arra, hogy éveken át csüngjek a Daliáson, a Szom­szédokon, a Famílián, a véres kórházi története­ken... A amerikanizálódás uralja a képernyőt, s ez az ízlést és az erkölcsöt a kommercializálódás irá­nyába tolja el. Csak szórakoztatni akar. Olcsón, gondtalanságot ígérve, gondolkodásra nem kész­tetve. Szörnyű ez az üresség, ez a semmitmondás. S szánalmasan nevetséges az az erőlködés, amely- lyel az egymással vetélkedő stábok a kuncsaftra vadásznak. Nem tudok különbséget tenni az úgy­nevezett közszolgálati és a kereskedelmi televíziók között. Az előbbi díjat szed, állami támogatást kap, s nagyívben megszegi a szabályokat, s a kuratóriu­mi intelmeket. Az utóbbi fut a pénze után, s a parttalan, független hírközlő szerv szerepében tet­szeleg. Az az érzésem, hogy a csatornák klónozás­sal szaporodnak, s kísértetiesen hasonlítanak egy­másra. Kérdezhetnék: miért fanyalgok és utálkozom... Hiszen egyetlen gombnyomástól elsötétül a képer­nyő. Mi kényszerít engem arra, hogy leüljek a bű­vös doboz elé, ahelyett, hogy olvasnék, nyelvet ta­nulnék, gyermekemmel beszélgetnék?! Semmi és minden. És egy aprócska érv: ha nem nézegetnék bele ebbe az egyre silányuló tévéprogramba, akkor ismeret híján nem tudnék róla rosszat mondani... Majd leszokom erről is, mint az utazásról, a ven­déglőről, a könyvekről és a drága gyógyszerekről, valamint a „zsíros ételekről”. Kabaré — korábban Budapest (MTI) - Reggel 8 órától délig - a ki­adott műsortól eltérően egy órával korábban - su­gározza ma, szombaton a Kossuth rádió a szilvesz­teri kabaré ismétlését - tájékoztatta a távirati iro­dát pénteken a Magyar Rádió. Akik ekkor sem tudják meghallgatni, azok január 8-án csütörtökön délután 2 órától tehetik meg azt, ha a Petőfi adóra kapcsolnak. Újévi hangverseny Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar újévi koncertet ad - Kovács László vezényletével - a Miskolci Nemzeti Színházban holnap, vasárnap délelőtt fél 11-től és hétfőn este fél 8-tól. A műsor­ban Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Johann Strauss művei szerepelnek. Közreműködik: Kovács Éva és Fekete Attila (ének). Műsorvezető: Czigány György. Jön a Zimmer Feri Budapest (MTI) - Tímár Péter rendező Zimmer Fe­ri című új filmjének gyártója, a Megafilm Kft. meg­egyezett a Moképpel, így a forgalmazó cég mozijá­ban, a Broadway filmszínházban január 15-től vetí­tik a vígjátékot. A Megafilm korábban gondokkal küzdött, mert nem talált olyan forgalmazót, amellyel meg tudtak volna egyezni az anyagi feltételekről. Amennyiben a Cineplex Odeon mozival folyó tárgya­lások eredményesek lesznek január közepétől ott is műsorra tűzik Tímár Péter új alkotását, amely egyébként magánpénzből készült. A hivatalos bemu­tatót a jövő évi Magyar Filmszemlén tartják. A film egyébként már elkészült, de a gyártók műsorpolitikai megfontolásból 1998-ra halasztot­ták a bemutatót. A Nemzeti Kulturális Alap arra való hivatkozással, hogy csak jövőre mutatják be a filmet, elutasította pályázatukat, és így több millió forinttól estek el. (Legközelebb csak júniusban le­het pályázni.) A Megafilm Kft. tervezi, hogy a Ma­gyar Mozgókép Alapítvánnyal - amely eddig is tá­mogatta őket - közösen üzleti elveken működő ala­pot hoznak létre. A gyártó cég további filmek készítését tervezi. Öt forgatókönyvet már megvásárolt, köztük Koltai Róbert és Vámos Miklós Kérem, tanár úr, vala­mint Tímár Péter Hullajó komédia című munká­ját, amelyek forgatását az idén megkezdik. Óévbúcsúztató-újévköszöntő Denevér Karácsonykor balettet, szilveszterkor vígoperát játszanak a miskolci színházban Miskolc (ÉM) - A Denevér cí­mű operett ugyan farsangi történetet dolgoz fel, de mert a tele van vidám jelenetekkel, kellemes muzsikával, hagyo­mánnyá lett szilveszteri be­mutatása. A Denevér szerte a világon sikeres óévbúcsúzta­tó, újévköszöntő darab, elősze­retettel közvetíti ilyenkor a rádió, a televízió. És a Miskol­ci Nemzeti Színház is újra mű­sorára tűzte a népszerű Stra- uss-művet. „Nem kétséges, hogy a Denevér című operett egészen különleges helyet foglal el Johann Strauss életművében - és az operettszín­házak történetében. Ez az operett halhatatlan és elpusztíthatatlan, mindig frissen virágzó, zenerajon­gót és laikust örökké magával ra­gadó, életkedvet sugárzó, életet megszerettető, egyedülálló alko­tás” - olvashatjuk az Operettek könyvében. A szakemberek között azonban akadnak, akik tiltakoz­nak az „operettesítés” ellen, in­kább mondják - jelezvén maga­sabb zenei értékét - vígoperának. A történet egy bosszút örökít meg: Falke közjegyző, aki az el­múlt farsangon denevérnek öltö­zött, és akit Eisenstein akkor az utca népe előtt csúffá tett, bosszút áll megszégyenítéséért... A Miskolci Nemzeti Színházban tavaly Hegyi Árpád Jutocsa ren­dezésében mutatták be a Strauss- művet. S ahogy a Diótörőt már so­A szilveszteri előadás után együtt ünnepeltek a nézők és a színészek. Felvételünkön jobbra Vida Pé­ter, aki a színpadon a részeges fegyőr szerepét játssza. Fotó: Végh Csaba kadik karácsonykor látjuk, úgy a tervek szerint szilveszterkor a De­nevért mutatják be a jövőben Mis­kolcon -, ahogy történt ez az el­múlt szerdán - szilveszterkor ­délután. Az előadás után BÚÉK- ot mondó koccintásra is várták a közönséget a színészek. De aki nem ért volna rá szer­dán, az ma, szombaton este 7 órá­tól is megnézheti az előadást. A főbb szerepeket Molnár János m.v., Pirisi Edit, Keszler Éva m.v., Ábrahám István, Dézsy Sza­bó Gábor és Vida Péter játsszák. „Az volt az év, csudáknak éve” - a Magyar Napló pályázata Budapest (ÉM) - Az 1848-49-es forradalom és alkotmányvédő majd függetlenségi háború újkori történelmünk legnagyobb vállalkozása volt, a honvédsereg sikeres önvédelmi harca egész Európát bámulatba ejtette. A Magyar Napló című folyóirat által meghirdetett filmnovella-pályázatának célja, hogy biztatást ad­jon e történelmi örökség korszerű újraértelmezésére és -értéke­lésére, egy-egy epizód segítségével villantsa fel a történelmi ki­hívásra adott egyéni válaszok hátterét, indokait, következmé­nyeit, s ösztönözze a hazai filmgyártást az alkotói elképzelések megvalósítására. A pályázat kiírói a következő mű­veket ajánlják a filmnovellák ké­szítői figyelmébe: Búsbach Péter: Egy viharos ember­öltő. I. kötet. Bp. 1898. ---------— Dercsényi Kálmán: Bem tábornok téli hadjárata 1848/49-ben Er­délyben. Bp. 1896.---------------­Egy honvéd-köztüzér 1848-49- ben. Történeti-önéletírás. Pest. 1870. —-----------------------------­G aray Antal: Párizsi és hazai for­radalmi emlékeim 1848. Hamary Dániel: Komáromi napok 1849. Klapka György honvédtá­bornok alatt. Pest. 1869. ----------­Hazánk. Történelmi közlöny. Szerk.: Abafi Lajos. Bp. I—XI. kötet­ben megjelent visszaemlékezések. (Thoroczkay Sándor, Szalkay Ger­gely, Zámbelly Lajos, Bozó Manó) Karcsa Ferenc: Szabadságharcos napló. Bp. 1995. -------------------­L einingen-Westerburg Károly naplója in: Az aradi vértanúk I—II. Szerk.: Katona Tamás. Bp. 1983.115-217. o.-------------------­M akray Aladár: Bauer őrnagy, Bem tábornok főhadsegédének hagyományai 1848-49-ből. Pest. !871.--------------------------------­S zinnyei József: Komárom 1848-49-ben. Napló-jegyzetek. Bp. 1887.---------------------------­T irts Rezső: 1848-49-iki élménye­im, különös tekintettel a Corni- des-féle szepesi guerilla-vadászok szereplésére a szabadságharcban. Késmárk. 1903.---------------------­Javasolt terjedelem: 15-25 gé­pelt oldal. Az elkészült jeligés pályaműve­ket a Magyar Napló szerkesztő­ségének címén 1998. március 15- ig várják. (1062 Budapest, Baj­za u. 18. vagy 1405 Budapest, Pf. 15.) Pályadíjak: l. díj 100 000; II. díj 80 000; III. díj 50 000 forint. Tibolddaróci fotográfiák a Fotográfiában őszinte lelkesültséggel nyüzsgött, és fényképezett le mindent; amit csak le­hetett; felbecsülhetetlen értéket hozhat létre... Megörökítheti azokat az apró rezdüléseket, intimi­tásokat, melyek egy kívül­álló, odavetődő hivatásos fotográfus számára elérhe­tetlenek és megközelíthe- tetlenek, melyek csak be­lülről ábrázolhatok ilyen közvetlenséggel, szeretet­tel, érzékenységgel." Sol­tész István negatívjait fia, ifj. Soltész István nagyít- galta, s tette kiállíthatóvá. A képeket a miskolci kö­zönség is láthatta már, és mi is bemutattuk olvasó­inknak az alkotókat. A fotós havilap a jövőben még többet szeretne totó- történettel foglalkozni. Le­het, hogy több lesz az eh­hez a témához kapcsoló­dó rovat, ezt segítheti majd a lap vál­tozó formája. Változik a ter­jesztés is. A né­hány hónapos szünetet pedig felhasználják arra is, hogy pontosan meg­határozzák azt a kört, amely­hez szólni kí­vánnak, ame­lyet szolgálni akarnak. csolatos problémákra is megol­dási javaslatokat adtak a szer­kesztők. A leginkább domináns tárgykört pedig a fotótörténeti ér­dekességek jelentették, lellemző ez a decemberi számra is, amelynek egyik cikke például a megyénkben Tibolddaróc „fény­író krónikásának", Soltész István­nak a munkásságát - és életképe­it - mutatja be. A szerző, Cseri László véleménye szerint „a helybéli krónikás, aki fáradhatat­lanul, és szemmel láthatóan A Fotográfia című havilapnak a vizuális kultúra terjesztésé­ben, értetésében le­het kiemelt szerepe. A művészi értékű fel­vételek bemutatása mellett a fényképezés technikájával kap­Soltész István fényíró felvételei Dobos Klára Hát ők is bedobták a törölközőt! Vagyis ez így nem igaz, hiszen nem búcsúznak, csak - márciusig - türelmet kérnek a Fotográfia cí­mű lap szerkesztői. A hír már alig kavar indulatokat, hiszen a kultu­rális szféra szegénysége minden­napos téma. Nincs társadalmi igény az igényes, szép, esztétikai nevelő hatású művészeti kiadvá­nyokra. Egyéni igény természete­sen volna - mind a kínálat, mind a kereslet részéről. De szűk az a réteg, amely képes a mu- száj-napilapokon túl „luxusra" költeni. A kiadók pedig nehe­zen találnak támoga­tókat ilyen „értel­metlen" kiadványok életben tartásához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom