Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
□ Szaputom, de nézem Brackó István Nem a bőség zavarával küszködöm, hanem a sok(k) - kanálisú igénytelenség dilemmája zavar... Mint kalickából szöktetett madár a szabad erdőhöz, úgy szoktatom magam a hirtelen sokcsatorná- júvá vált magyar nyelvű televízióhoz. Október óta három új „kanális” áraszt el: csábításával, újhullámaival és hordalékaival. Külön pikantéria, hogy a hagyományos egyes és kettes is megváltozott, a Duna pedig nyomul előre, s egyre karakterisztikusabbá válik. Mielőtt belebonyolódnék ebbe az egész ügybe, sietve kijelentem: hogy bosszant és irritál a sok és bárgyú, a napi megélhetési gondokkal küszködő magyar nézőhöz nem illő reklám. (Az intimbetéttől kinőtt a szárnyam, naponta válthatnék fogkrémet, sampont, mosóport, a re vizet, autót, ha hallgatnék a média konyhájára, a sok pénzt hozó propagandára.) Abban is biztos vagyok, hogy fanyalgó jegyzetem nem nyeri el az olvasó tetszését, hiszen a nézettségi listát vezető szappanoperákat nem kedvelem. S egyáltalán... Miért kényszerítenek engem arra, hogy éveken át csüngjek a Daliáson, a Szomszédokon, a Famílián, a véres kórházi történeteken... A amerikanizálódás uralja a képernyőt, s ez az ízlést és az erkölcsöt a kommercializálódás irányába tolja el. Csak szórakoztatni akar. Olcsón, gondtalanságot ígérve, gondolkodásra nem késztetve. Szörnyű ez az üresség, ez a semmitmondás. S szánalmasan nevetséges az az erőlködés, amely- lyel az egymással vetélkedő stábok a kuncsaftra vadásznak. Nem tudok különbséget tenni az úgynevezett közszolgálati és a kereskedelmi televíziók között. Az előbbi díjat szed, állami támogatást kap, s nagyívben megszegi a szabályokat, s a kuratóriumi intelmeket. Az utóbbi fut a pénze után, s a parttalan, független hírközlő szerv szerepében tetszeleg. Az az érzésem, hogy a csatornák klónozással szaporodnak, s kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Kérdezhetnék: miért fanyalgok és utálkozom... Hiszen egyetlen gombnyomástól elsötétül a képernyő. Mi kényszerít engem arra, hogy leüljek a bűvös doboz elé, ahelyett, hogy olvasnék, nyelvet tanulnék, gyermekemmel beszélgetnék?! Semmi és minden. És egy aprócska érv: ha nem nézegetnék bele ebbe az egyre silányuló tévéprogramba, akkor ismeret híján nem tudnék róla rosszat mondani... Majd leszokom erről is, mint az utazásról, a vendéglőről, a könyvekről és a drága gyógyszerekről, valamint a „zsíros ételekről”. Kabaré — korábban Budapest (MTI) - Reggel 8 órától délig - a kiadott műsortól eltérően egy órával korábban - sugározza ma, szombaton a Kossuth rádió a szilveszteri kabaré ismétlését - tájékoztatta a távirati irodát pénteken a Magyar Rádió. Akik ekkor sem tudják meghallgatni, azok január 8-án csütörtökön délután 2 órától tehetik meg azt, ha a Petőfi adóra kapcsolnak. Újévi hangverseny Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar újévi koncertet ad - Kovács László vezényletével - a Miskolci Nemzeti Színházban holnap, vasárnap délelőtt fél 11-től és hétfőn este fél 8-tól. A műsorban Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Johann Strauss művei szerepelnek. Közreműködik: Kovács Éva és Fekete Attila (ének). Műsorvezető: Czigány György. Jön a Zimmer Feri Budapest (MTI) - Tímár Péter rendező Zimmer Feri című új filmjének gyártója, a Megafilm Kft. megegyezett a Moképpel, így a forgalmazó cég mozijában, a Broadway filmszínházban január 15-től vetítik a vígjátékot. A Megafilm korábban gondokkal küzdött, mert nem talált olyan forgalmazót, amellyel meg tudtak volna egyezni az anyagi feltételekről. Amennyiben a Cineplex Odeon mozival folyó tárgyalások eredményesek lesznek január közepétől ott is műsorra tűzik Tímár Péter új alkotását, amely egyébként magánpénzből készült. A hivatalos bemutatót a jövő évi Magyar Filmszemlén tartják. A film egyébként már elkészült, de a gyártók műsorpolitikai megfontolásból 1998-ra halasztották a bemutatót. A Nemzeti Kulturális Alap arra való hivatkozással, hogy csak jövőre mutatják be a filmet, elutasította pályázatukat, és így több millió forinttól estek el. (Legközelebb csak júniusban lehet pályázni.) A Megafilm Kft. tervezi, hogy a Magyar Mozgókép Alapítvánnyal - amely eddig is támogatta őket - közösen üzleti elveken működő alapot hoznak létre. A gyártó cég további filmek készítését tervezi. Öt forgatókönyvet már megvásárolt, köztük Koltai Róbert és Vámos Miklós Kérem, tanár úr, valamint Tímár Péter Hullajó komédia című munkáját, amelyek forgatását az idén megkezdik. Óévbúcsúztató-újévköszöntő Denevér Karácsonykor balettet, szilveszterkor vígoperát játszanak a miskolci színházban Miskolc (ÉM) - A Denevér című operett ugyan farsangi történetet dolgoz fel, de mert a tele van vidám jelenetekkel, kellemes muzsikával, hagyománnyá lett szilveszteri bemutatása. A Denevér szerte a világon sikeres óévbúcsúztató, újévköszöntő darab, előszeretettel közvetíti ilyenkor a rádió, a televízió. És a Miskolci Nemzeti Színház is újra műsorára tűzte a népszerű Stra- uss-művet. „Nem kétséges, hogy a Denevér című operett egészen különleges helyet foglal el Johann Strauss életművében - és az operettszínházak történetében. Ez az operett halhatatlan és elpusztíthatatlan, mindig frissen virágzó, zenerajongót és laikust örökké magával ragadó, életkedvet sugárzó, életet megszerettető, egyedülálló alkotás” - olvashatjuk az Operettek könyvében. A szakemberek között azonban akadnak, akik tiltakoznak az „operettesítés” ellen, inkább mondják - jelezvén magasabb zenei értékét - vígoperának. A történet egy bosszút örökít meg: Falke közjegyző, aki az elmúlt farsangon denevérnek öltözött, és akit Eisenstein akkor az utca népe előtt csúffá tett, bosszút áll megszégyenítéséért... A Miskolci Nemzeti Színházban tavaly Hegyi Árpád Jutocsa rendezésében mutatták be a Strauss- művet. S ahogy a Diótörőt már soA szilveszteri előadás után együtt ünnepeltek a nézők és a színészek. Felvételünkön jobbra Vida Péter, aki a színpadon a részeges fegyőr szerepét játssza. Fotó: Végh Csaba kadik karácsonykor látjuk, úgy a tervek szerint szilveszterkor a Denevért mutatják be a jövőben Miskolcon -, ahogy történt ez az elmúlt szerdán - szilveszterkor délután. Az előadás után BÚÉK- ot mondó koccintásra is várták a közönséget a színészek. De aki nem ért volna rá szerdán, az ma, szombaton este 7 órától is megnézheti az előadást. A főbb szerepeket Molnár János m.v., Pirisi Edit, Keszler Éva m.v., Ábrahám István, Dézsy Szabó Gábor és Vida Péter játsszák. „Az volt az év, csudáknak éve” - a Magyar Napló pályázata Budapest (ÉM) - Az 1848-49-es forradalom és alkotmányvédő majd függetlenségi háború újkori történelmünk legnagyobb vállalkozása volt, a honvédsereg sikeres önvédelmi harca egész Európát bámulatba ejtette. A Magyar Napló című folyóirat által meghirdetett filmnovella-pályázatának célja, hogy biztatást adjon e történelmi örökség korszerű újraértelmezésére és -értékelésére, egy-egy epizód segítségével villantsa fel a történelmi kihívásra adott egyéni válaszok hátterét, indokait, következményeit, s ösztönözze a hazai filmgyártást az alkotói elképzelések megvalósítására. A pályázat kiírói a következő műveket ajánlják a filmnovellák készítői figyelmébe: Búsbach Péter: Egy viharos emberöltő. I. kötet. Bp. 1898. ---------— Dercsényi Kálmán: Bem tábornok téli hadjárata 1848/49-ben Erdélyben. Bp. 1896.---------------Egy honvéd-köztüzér 1848-49- ben. Történeti-önéletírás. Pest. 1870. —-----------------------------G aray Antal: Párizsi és hazai forradalmi emlékeim 1848. Hamary Dániel: Komáromi napok 1849. Klapka György honvédtábornok alatt. Pest. 1869. ----------Hazánk. Történelmi közlöny. Szerk.: Abafi Lajos. Bp. I—XI. kötetben megjelent visszaemlékezések. (Thoroczkay Sándor, Szalkay Gergely, Zámbelly Lajos, Bozó Manó) Karcsa Ferenc: Szabadságharcos napló. Bp. 1995. -------------------L einingen-Westerburg Károly naplója in: Az aradi vértanúk I—II. Szerk.: Katona Tamás. Bp. 1983.115-217. o.-------------------M akray Aladár: Bauer őrnagy, Bem tábornok főhadsegédének hagyományai 1848-49-ből. Pest. !871.--------------------------------S zinnyei József: Komárom 1848-49-ben. Napló-jegyzetek. Bp. 1887.---------------------------T irts Rezső: 1848-49-iki élményeim, különös tekintettel a Corni- des-féle szepesi guerilla-vadászok szereplésére a szabadságharcban. Késmárk. 1903.---------------------Javasolt terjedelem: 15-25 gépelt oldal. Az elkészült jeligés pályaműveket a Magyar Napló szerkesztőségének címén 1998. március 15- ig várják. (1062 Budapest, Bajza u. 18. vagy 1405 Budapest, Pf. 15.) Pályadíjak: l. díj 100 000; II. díj 80 000; III. díj 50 000 forint. Tibolddaróci fotográfiák a Fotográfiában őszinte lelkesültséggel nyüzsgött, és fényképezett le mindent; amit csak lehetett; felbecsülhetetlen értéket hozhat létre... Megörökítheti azokat az apró rezdüléseket, intimitásokat, melyek egy kívülálló, odavetődő hivatásos fotográfus számára elérhetetlenek és megközelíthe- tetlenek, melyek csak belülről ábrázolhatok ilyen közvetlenséggel, szeretettel, érzékenységgel." Soltész István negatívjait fia, ifj. Soltész István nagyít- galta, s tette kiállíthatóvá. A képeket a miskolci közönség is láthatta már, és mi is bemutattuk olvasóinknak az alkotókat. A fotós havilap a jövőben még többet szeretne totó- történettel foglalkozni. Lehet, hogy több lesz az ehhez a témához kapcsolódó rovat, ezt segítheti majd a lap változó formája. Változik a terjesztés is. A néhány hónapos szünetet pedig felhasználják arra is, hogy pontosan meghatározzák azt a kört, amelyhez szólni kívánnak, amelyet szolgálni akarnak. csolatos problémákra is megoldási javaslatokat adtak a szerkesztők. A leginkább domináns tárgykört pedig a fotótörténeti érdekességek jelentették, lellemző ez a decemberi számra is, amelynek egyik cikke például a megyénkben Tibolddaróc „fényíró krónikásának", Soltész Istvánnak a munkásságát - és életképeit - mutatja be. A szerző, Cseri László véleménye szerint „a helybéli krónikás, aki fáradhatatlanul, és szemmel láthatóan A Fotográfia című havilapnak a vizuális kultúra terjesztésében, értetésében lehet kiemelt szerepe. A művészi értékű felvételek bemutatása mellett a fényképezés technikájával kapSoltész István fényíró felvételei Dobos Klára Hát ők is bedobták a törölközőt! Vagyis ez így nem igaz, hiszen nem búcsúznak, csak - márciusig - türelmet kérnek a Fotográfia című lap szerkesztői. A hír már alig kavar indulatokat, hiszen a kulturális szféra szegénysége mindennapos téma. Nincs társadalmi igény az igényes, szép, esztétikai nevelő hatású művészeti kiadványokra. Egyéni igény természetesen volna - mind a kínálat, mind a kereslet részéről. De szűk az a réteg, amely képes a mu- száj-napilapokon túl „luxusra" költeni. A kiadók pedig nehezen találnak támogatókat ilyen „értelmetlen" kiadványok életben tartásához.