Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-23 / 19. szám
4 Iszak-MaotaiorszA« ITT-HON 1998. Januar 23., Péntek OLGÁR MISKOLCI TÖRTÉNET A mi utcánk Bujdos Attila ,,/\ vinnyogó hangra lettem figyelmes. A szemközti ház felől jött. Arra gondoltam, valami állat akadhatott fenn a kerítésen. És tényleg: egy kutya próbálta bepréselni magát az udvarra. Amikor sikerült neki, az idős hölgy kijött a házból, hessegette volna a jószágot. Akad már ott több macska is, ahány megunt cica csak van a közeli bérházban, az mind itt köt ki. Ez a kutya sem tágított. Gondozott fajta, látszik rajta, hogy volt már gazdája. Most ezt a hölgyet választotta, ki tudja, miért, s hogy hogyan megy ez a választás az állatoknál, a külső után, vagy hogy, pedig nincs neki sok tejbe aprítani valója, nézett rá könyörgő szemekkel, loholt az ember nyomában. Aztán napok múlva kiderült: miért verték ki a régi helyéről. Hasas volt ez a szegény kutya, lefialt ott az udvarban. Két gyönyörű szőrgombócot terelget. Órák hosszat elnézem az apróságokat, ahogy játszanak ezzel a jó anyjukkal. Hanem három ebet etetni, az nem annyi, mint egynek adni, még ha mi is viszünk nekik olykor ezt-azt, májkrémet, kacsafejet... Ezért most gazdát keresünk a kicsiknek. Nehogy azt higgye, hogy szívtelen a mi utcánk, mert nem az, összeadtuk a pénzt is a műtétre, hogy ne legyen több gond, ne legyen több gyereke ennek a jószágnak. Befogadnánk mi ezeket is, de már mindegyikünknek van kutyája. Olyan ember kellene ezekhez a kölykökhöz, akinek jó házőrzőre lenne szüksége. Mert jó házőrző fajta ez, az anyjuk naphosszat tanítgatja őket: hogyan kell támadni, hogyan védekezni. Azok meg figyelik árgus szemmel. A múltkor is kitartó csaholásra riadtam. Nézem, mi az. Hát a nagy kutya észrevette, hogy idegenek ólálkodnak a mi utcánk környékén, ez nem hagyott neki nyugtot; arra gondolok, így akarja meghálálni a szeretetek azt, hogy odafogadták. Többen kijöttünk a ház elé a hangra, így ha rossz szándékuk volt is azoknak az embereknek, most nem sikerült meglopniuk bennünket. ......a mi utcánkat." E gy jó példa arra, hogy nemcsak csúfítani lehet a várost, de szépíteni is, s olykor még a csúfság is elfogadhatóvá tehető. A Fehér Holló patika városközponti, felújított épülete előtt éktelenkedő szocreál kapcsolószekrényt a közelmúltban kovácsoltvas ráccsal fedték be, így csökkentve az épület és a szekrényke közötti kontrasztot. Az amúgy is szemrevaló belvárosi ház bejárata fölé pedig hasonló stílust idéző esőbeálló került. Fotó: Bujdos Tibor Radványi István, „az iparosok jóakarója” Sokféleképpen írt névvel sok poszton tevékenykedett a város polgáraiért Megőrizte eredeti formáját a Városház téri ház. A régi képeslap sarkában Radványi István aláírása. Fotó: VJ. Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - Radványi István már csak a neve miatt is különleges: életében és halála után is sokféle módon írták. A legkülönlegesebb módon talán éppen gyászjelentésében: „legendi és radwányi Radwány - ide az „y” fölé még két pont is dukált - István”. Jóllehet személye ettől még akár feledésbe is merülhetett volna, Miskolc történetében azonban igen sok minden kötődik e névhez. Radványi István 1832-ben született, Rozsnyón. Tanulmányait is ott kezdte, majd a bécsi kereskedelmi akadémián folytatta, s Pesten fejezte be. Innen került Miskolcra: 32 éves volt, amikor az újonnan megnyitott gőzmalomban megkezdte munkáját. Az ezt követő 32 évben a részvénytársaság vezérigazgatója volt. A sorozatunkban korábban már bemutatott kortársa, Pfliegler J. Ferenc - tavalyelőtt megjelentetett - naplójában ezt úja az alapításról: „A 48-49-es szabadság- harc lezajlása után csak 1863-ban létesült egy nagyobb szabású vállalat: a Borsod-Miskolci Gőzmalom, amely a következő évben kezdte meg működését. Radványi István (ő így írta), első igazgatója mellett a malom egyike lett az elsőknek az országban. Már 1867-ben, a Párizsi Világkiállításon az I. díjat nyerte el, és azután is gyors tempóban győzte a versenyt, úgyannyira, hogy valamennyi világkiállításon vagy az I. díjat nyerte, vagy az elsők között foglalt helyet.” Pfliegler J. Ferenc a már idézett naplójában Radvá- nyit az iparosok jóakarójaként említi. Hogy miért, jól példázza az 1878-as árvíz kapcsán leírt történet: „Az Urak utcáján, a Gyöngyvirág utcán palánkot, kerítést, házakat egymás után hordott el a víz. A szép remények füstbe szálltak, hajlék, élelem és kézmű- áru nélkül maradt az iparosság... A veszedelem elmúlta után másodnapra elnökünk összehívta az általános ipartársulat nagyválasztmányát... Radványi István elnökünk sírás közepette tett jelentést a lefolyt eseményekről. Felhívta a választmányt, hogy gyorsan és kiadósán tegyen intézkedéseket az általános nyomor enyhítésére... Egyben elhatároztatott az is, hogy az általános ipartársulat alaptőkéjén felül lévő pénztári készletet helyben megtartott gyűjtéssel szaporítva rögtön segítséget nyújtson ott, ahol szüksége fenn forog.” Iparos-bankár „...Még az év őszén Radványi és Lichtenstein József vezérlete mellett ment nagyobb küldöttség, tisztelegtünk az országgyűlési képviselőnknél, nem különben Soltész Nagy Kálmán akkori polgármester úrnál is a miskolci kereskedelmi és iparkamara létesítése érdekében. A polgármester a kamara létesítése esetén ígéretet tett arra, hogy a kamara részére évi 1000 korona segélyt fog a város képviselő-tes- tmeteitől kieszközölni.” A kamara megalakult, s elnökül nagy szótöbbséggel Radványi Istvánt választották. E tisztségében még hatszor erősítették meg, így 35 esztendőn át töltötte be e pozíciót. De nem az egyetlent: őbenne tisztelhették a Hitelszövetkezet alelnökét, a Takarékegylet elnökét is, de 1887 és 1913 között a miskolci evangélikus egyházközség felügyelője is volt, és egyházának- 1918-ban bekövetkezett haláláig- meghatározó anyagi támogatója is. Képe a kornak Mint azt a város történetét feldolgozó Dobrossy István írja eg munkájában: Radványi Istvánról fényképet- eddig még - nem ismerünk, a millennium évében készült emeletes lakóháza viszont a Városház tér egyik szép építészeti alkotása, a századvég öntudatosodó polgársága ízlésének hű képe. A levéltárigazgató kutatásának köszönhetően ismeijük a ház használatba vételi engedélyéért folyamodó kérelmet is. „Városház téri házamban az emeleti lakás készen van, míg a földszinti lakosztályok nincsenek - de miután nekem szerződésileg April hó 1-én mostani lakásomból okvetlen ki kell költözködnöm, tisztelettel kérem a tekintetes városi tanácsot a lakhatási engedélyt megadni, csupán az első emeleti 5 szobára és konyhára, nem hallgathatom el, hogy egyelőre nem fogok ott lakni, illetőleg ott hálni, csupán bútoraimat és a cselédséget akarom ott elhelyezni.” A ház csaknem változatlan formában áll az építési engedély megírása óta. Földszinti sarkán - akárcsak a századeleji felvételen - ma is üzlet működik. A bejárati ajtónál jobb, ha tekintetünket a lábunk elé szegezzük, nem pedig az alumínium-műanyag kilincsre, így illúziónkat megőrizve akár egy évszázadot ugorhatunk vissza az időben. A cifra műkő ugyanis gyönyörködtetőn őrzi az évszámot: 1897. Az elődök tudták A lépcsőházban elhaladunk a Vöröskereszt boltja, Vad Lídia közjegyző, az SZDSZ irodájának ajtajai mellett. A lépcsősor tetején tábla jelzi: magánlakások. A három név közül találomra kiválasztunk egyet. Borbély Sándor nyugalmazott ügyész felesége nyit ajtót, s kedvesen körbevezet a 107 négyzetméter alapterületű lakáson. A belmagasság jókora, ennek ellenére nem nehéz kifute- ni - tudjuk meg.- Az elődök még tudták, hogyan kell építkezni: téglából épített vastag falak, rendes vakolat - summázza a ház asszonya, aki azt is tudja, hogy korábban az erdőgazdaság is e falak között talált otthonra, helyére lapunk, az Észak-Magyar- ország költözött. Aztán az ügyészségé lett, s mikor a hivatalnak más helyet jelöltek ki, ügyészségi lakásokat alakítottak ki itt. Akkor kerültek ők is ide, Gyuláról Miskolcra, két lányukkal. Borbély Sándomé általános iskolai gazdasági vezetőként ment nyugdíjba, férje most nyolcvanesztendős, ő - bár nehéz elhinni róla - hetven. Noha az asszony nyíregyházi, férje debreceni, már jó ideje miskolcinak vallják magukat.- A gyerekeink is itt nőttek fel, sok emlék ide köt. Jogászbálok, kirándulások a Blikkben, séták Tapolcán, Lillán, az Avason. Ma már inkább csak a televízió és a regények jelentik a szórakozást, de az ablakon is jó kinézni, különösen, mióta elkészült a díszburkolat, a díszkivilágítás. Ez a város központja, innen fentről is jól látjuk az ünnepségeket, legutóbb például a tűzijátékot. Olyan hosszú idő óta itt élünk már: negyven év, nagy idő. És hát úgy van az ember, akár a gyertya: ahová lecsorgatják, ott ég... És ott alszik majd el. (A cikk megírásában A Kereskedelmi és Iparkamara Miskolcon 1880-1997 c. kötetre, Dobrossy István kutatási anyagára, valamint Pfliegler J. Ferenc: Életem című kötetre támaszkodtunk.) A becsapott vásárlónak van hová fordulnia Miskolc (ÉM - BAL) - Nem igaz, hogy nincs mit tenni, ha a nemrég vásárolt cipőnek leválik a talpa, ha a drága vonatjegyért fagyoskodni kell a fülkében, ha a kolbászban talált csontdarabtól letörik az ember foga - állítják a fogyasztóvédők. Országos társadalmi szervezetük minden megyében és nagyvárosban helyi szervezetet és ingyenes tanácsadó irodát tart fenn; így Miskolcon is. A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete 1991-től létezik e néven, a 15 éve létrejött Országos Fogyasztóvédelmi Tanács jogutódjaként. Pártoktól független, non-profit szerveződés. A politikától nem lehetnek függetlenek - teszi hozzá mindjárt Majoros Zoltán -, hiszen érdekvédelemről van szó.- A célunk az, hogy a lakosságban kialakítsuk a tudatos fogyasztói szemléletet - magyarázza a megyei elnök. - A ma emberét ugyanis annyi kihívás éri, hogy rendszerint nem tud eligazodni, még a vásárlói, fogyasztói jogait sem ismeri. Az egyesület felvilágosítani, nevelni, oktatni igyekszik. Megismertetni a polgárokkal jogaikat és kötelezettségeiket, amelyekkel élhetnek, illetve amelyeknek eleget kell tenniük a kereskedelemben, a szolgáltatóiparral kapcsolatban. Ha valakit jogsérelem ér, tanácsot tudnak neki adni: melyik rendeletre, jogszabályra érdemes hivatkozni; ha ez kevés, mert az illető egyedül nem képes megbirkózni a gondjával, akkor abban is segítséget nyújtanak. Továbbítják a panaszt a megfelelő szervekhez, mindenekelőtt az illetékes hatósághoz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, amellyel együttműködési megállapodást kötöttek (miként a helyi önkormányzatokkal is ilyenre törekszenek).- Mára sikerült számítógépes tanácsadó rendszert kialakítanunk, amelyik minden vonatkozó rendeletet, törvényt, bírósági ítéletet magában foglal. Benne van még egy címjegyzék, továbbá mintalevelek, minden gyakori problémára: csak be kell helyettesíteni a nevet és a konkrét adatokat. Ahogy Majoros Zoltán elmondja, a fogyasztóvédelem témái is változnak. Míg régebben a súlyproblémák voltak a gyakoriak - 20 deka parizer helyett 18-at adott a hentes -, ma a tartós foMajoros Zoltán: Az emberek nem ismerik a vásárlói jogaikat Fotó: Bujdos Tibor gyasztási cikkekhez kapcsolódik a legtöbb panasz. A piacot ugyanis elárasztották az engedély és magyar nyelvű útmutató nélküli, sokszor életveszélyes kialakítású, viszonylag olcsón, ám garancia híján árusított termékek. Ha elromlanák - nincs hova menni. Napjaink „slágertémái” még: a rádiótelefonos cégek, kábeltévés társaságok, utazási irodák. Országosan 10-15 ezren fordulnak a fogyasztóvédőkhöz egy évben: a 80 százalékuknak tudnak segíteni (Miskolcon ennél is magasabb az elintézési arány). Sokszor az egyesület fellépése, tekintélye elég, hogy egy forgalmazó vagy gyártó „meghátráljon”. Nyilvánvaló azonban, hogy a fenti szám a valóban nap mint nap ki- sebb-nagyobb kárt szenvedő, becsapott vásárlók töredékét jelenti csak. Pedig a helyzet nagyot javult tavaly: megszületett a fogyasztóvédelmi törvény (eddig nem volt ilyen). Az egyesület ezért is szeretné propagálni tevékenységét, a jogi szakemberek segítségével nyújtott ingyenes tanácsadást. A megyei elnök kifejtette: lakossági fórumok sorozatát szeretnék beindítani, tematikus füzeteket kiadni, megismertetendő a törvény részleteit; később talán az iskolákban is oktatandó témává tehetnék a fogyasztóvédelmet. (Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület tanácsadó irodája Miskolcon a Városház tér 8. szám alatt, a polgármesteri hivatalban tart ügyfélszolgálatot minden csütörtökön délelőtt 9 órától 1-ig, a megyei iroda pedig a Tamási Áron utca 2/a alatt található, telefonszáma: 375-634.)
