Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

A Dimaferr-csoport mérlege Budapest (MTI) - Az ÁPV Rt. Igazgatósága szer­dán Dunaújvárosban tartott ülésén elfogadta a Dunaferr Rt. elnök-vezérigazgatójának elmúlt évet értékelő beszámolóját, valamint a társaság rövid és középtávú termelési, értékesítési és fejlesztési elképzeléseit tartalmazó tájékoztatóját - derül ki az ÁPV Rt. hivatalos közleményéből. A Dunaferr Rt. képviselője az MTI érdeklődésé­re elmondta, hogy az előzetes adatok szerint a Du- naferr-csoport az elmúlt évben 200 milliard forint nettó árbevételt ért el, és ez 32 százalékkal maga­sabb, mint 1996-ban volt. A vállalatcsoport adózás előtti eredménye várhatóan 6 milliárd forint fölött lesz. Az elmúlt esztendő a beruházások jegyében zajlott: összesen 14 milliárd forintot költöttek fej­lesztésre, új radiátorgyár építésére. A vállalatcsoportnak egyelőre nincs ez évre szóló véglegesített üzleti terve, de előzetes becslések alapján az idén - a beruházásoknak is köszönhető­en - legalább 230 milliárd forintos forgalommal és 7 milliárd forintot meghaladó adózás előtti nyere­séggel számolnak. Budapest (MTI) - Folyamatosan csökkentek a részvényárak az Értéktőzsdén. Á részvényforgalom, mérsékelt maradt, 8,5 milliárd forintot tett ki, az ál­lampapírokkal pedig 10,5 milliárd forint értékben kereskedtek a börzén. Az azonnali piac összforgalma 19 milliárd forint volt. A határidős piacon 240-388 ponttal estek az index elszámolóárai. A márciusi le­járat 7895 ponton, a decemberi 9485 ponton, a jövő decemberi 11.825 ponton zárt. A BUX-ra 5,1 milli­árd forint értékben kötöttek üzleteket. A Mól sokáig tartotta az előző napi árfolyamát, a nap végére azon­ban 5115 forintra csökkent az ára Kárpótlási jegy Tőzsde Index jan. 21. 7709 -142,62 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. január 21. VÉTEL Eladás Középáré. * /* • ' / 330,77 348,72 338.36 Angol font 330.80 347,08 338,94 330,25 347,19 338,72 132,94 143,27 1.37,76 Ausztrál dollár 133,82 142,04 137,93 133,66 141,93 137,80 ..... ' 532,81 ■■ 571,26 . 549.29 • Belga frank' ' ' 533,50 566,32 549.91 ' 532,98 565,95 549,46 28,69 30,92 29,7.3 Dán korona 28,88 30,66 29,77 28,85 30,63 29,74 36.15 38.96 37,46 Finn márka 36,37 38,63 37,50 36,36 38,61 37,48 32,81 35,17 33,82 Francia frank 32,85 34,87 33,86 32,90 34,78 33,83 ’ 97,50' 104,54 100,52 Holland forint 97.65 103,65 100,65 97,78 103,31 1 100,55 156,26 168,41 161,93 japán yen* 157,18 166,92 162,05 157,10 166.82 161,96 " 139,32 r ' 150,14 144,37 Kanadai dollár 140.38 148,70 144.54 ’ ■ ■ . 140,07 148,73 144,40 110,66 1 16,66 113,26 Német márka 110,60 1 16.24 i 13,42 1 10,73 1 16,11 11 3,27 26,54 28,1)0 ' 27,50 Norvég korona 26,70 28,36 27,53 26,69 28,34 27,51 1 11,75 1 19,82 115,21 Olasz líra** 111,89 118,79 115,34 112,24 118,23 115,23- • 1.8,73 ' 16,58 16,10 Osztrák schilling 15,72 16,52 16,12 1.5,70 16,51 16.10 105,21 117,40 110,75 Portugál escudo 107,72 1 14,36 111,04 107,63 1 14,28 110,95 129.11 ' ' ' 5 39,14 ' ' 133,79 Spanyol peseta* 129,93 137,95 133,94 129.80 137,82 13.3,81 1 36,02 143,40 139,22 Svájci frank 135,23 143,53 139,38 135.63 142,87 139,25 ' 24,8.5 . 26.78 25,75 Svéd korona 25,00 26,56 25,78 24,99 26,53 25,76 USA dollár ÉCU . , . 203,18 203,32 202,79 216,11 217.54 217,27 214,20 213,08 215,19 232,91 230,88 230,71 207,96 208,20 207.99 '223,93 ' 224,21 223.99 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1ÜOO egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók A kis gyártó megbecsüli a kis megrendelőt Az Ongropur Kft. a tudásból kovácsolt egy év alatt hatszázmilliós árbevételt Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - A minőségnek mindenütt ára van, csakhogy Ma­gyarországon (és a ke­leti piacokon) egyelőre keveseknek adatik meg a kiváltság, hogy a ter­mék hosszú távú gazda­ságossága előtérbe ke­rüljön a promt költség­takarékossággal szem­ben. Talán ezért van, hogy működésének első évében a kazincbarci­kai székhelyű hol­land-magyar Ongropur Kft. 600 milliós árbevé­telének legnagyobb ré­szét 70 százalékos ex­portja révén könyvel­hette el. Az évekkel ezelőtt erősen visszaesett magyar építő­ipari ágazatra alapozni egy poliuretán kemény- habgyártó vállalkozást ta­lán túlzott merészségnek tűnhet, a BorsodChem Rt.- nél mégis régóta tervezték a szakemberek, hogy a nagy mennyiségben gyár­tott stratégiai PUR-alap- anyagot, az MDI-t előbb- utóbb követi a másik kom­ponens, a poliol gyártása is. A vegyes tulajdonú le­ányvállalat fölött mára el­szállt egy év, s egyelőre csak reméli, hogy a hazai építőipart is kiszolgálhatja egyszer. • A történet évekkel ez­előtt kezdődött, amikor egy holland üzletember gyakorta járt a BC Rt.-hez MDI-t vásárolni saját cége számára - utal a kezde­tekre Magyar István, az Ongropur Kft. ügyvezető igazgatója. - Akkor már a BC vezetői is partnert ke­restek a poliolgyártásra, hiszen adott volt egy félig kész betonszerkezetű csar­nok és számos műszer, be­rendezés, a barcikai saját beruházás azonban évek­kel előbb, a gyár válság- helyzetében megfeneklett. A holland befektető kezde­ményezett, az érdekek ta­lálkoztak, így 1993-ban 153 milliós törzstőkével megalakult az Ongropur Kft., amelynek 52 százalé­kos tulajdonosa a Metrot- hemi Nederland B.V. lett, a fennmaradó rész a Bor­sodChem Rt.-é. Az üzem 1996 decemberére készült el, s a tavalyi évben már 100 százalékban hazai gyártású poliuretán szige­telőanyaggal láttuk el azt a piacot, amit előzőleg Hollandiából hozott pokol­lal építettünk ki. Ma 8 al­kalmazottunk van. □ Feltételezhetően az MDI- vásárlók az önök elsőszá­mú partnerei is. • Természetesen, noha az MDI-gyár termelőkapacitá­sa a mi kis üzemünkének több mint százszorosa. Mi elvileg 2-3 ezer tonna poliol gyártására vagyunk képe­sek, ennek az első évben a felét használtuk ki. Van nagyobb partnerünk, aki éves szinten 1000 tonnás nagyságrendben vásárol, az üzleti filozófiánk mégis az, hogy az 1 kilót rendelő vevőt is meg kell becsülni. Kis cég, új vállalkozás va­gyunk, a minőségnek meg kell felelnünk, s mivel ár­ban igen szűk a mozgástér, megpróbálunk rugalmasan rámozdulni azokra az igé­nyekre, amelyek a nagy gyártók „ingerküszöbét” Magyar István Fotó: Szathmáry Király Ádámné nem érik el. A belföldi ter­melésünk aránya így is 30 százalékos, s ezen belül is messze a legnagyobb mennyiséget a jászberényi Lehel Elektrolux rendeli, amely hidegszigetelésre használja a poliuretánt. A fennmaradó kisebb tétel a teljes egyéb magyar fel- használást jelenti. □ A poliuretán szigetelő­habok szerte a világban elismerten a legkedvezőbb paraméterekkel rendelkez­nek, felhasználásuk a leg­különbözőbb területeken széles körben elterjedt. Magyarország viszont nem. mondhatja el magá­ról, hogy a terméknek nagy kultusza volttá- • Sajnos a családiház­építkezéseknél a hosszú távú megtérülés nem a legfontosabb szempont, az építtetők inkább bele sem gondolnak, hogy később mennyivel többet kell fi­zetniük a fűtésért havon­ta, ba az olcsóbb, rosszabb hatásfokú szigetelés mel­lett döntenek. Az utólagos szigetelésnél ugyanez a helyzet, egy átlagos csalá­di ház esetében senki nem ad ki egy összegben 300 ezer forintot azért, hogy 15 év alatt az invesztíció megtérüljön, noha így ha­vonta 5 ezer forintot kelt­hetne másra. A legna­gyobb gond pedig a panel­házak országosan esedé­kes felújítása. Készültek infrafelvételek, Magyaror­szágon óriási energiapo- cséklás folyik. Mint magán­ember és mint cégvezető is remélem, hogy egyszer el­jutunk a matematikai szá­mítás végére: nem éri meg a mérhetetlen energiahor­dozó-importra kiadni a pénzt. Valamiféle elmoz­dulás tapasztalható ugyan a kormányzat részéről, de hiába a 3 milliárdos állami támogatás, ha a lakosság nem tudja vállalni a 30-40 százalékos önrészt, s még kevésbé a banki garanciát. □ Önök csak import adalé­kokkal, összetevőkkel dol­goznak, viszont, mivel minden továbbfelhaszná- lási körülmény más, leg­fontosabb saját „alapanya­guk” az a tudás, amelynek segítségével a laborkísérle­teket követően a megfelelőt, a készet „nyújtják át" part­nereiknek. A legspeciáli­sabb igények kielégítése, mellett, hogyan birkóznak meg a környezetvédelem problémájával? © Az üzem nem termel hulladékot, gyakorlatilag mindent újrafelhaszná­lunk. Számunkra egyet­len neuralgikus pont van környezetvédelmi szem­pontból, s ez a freon. Ha mód van rá, csak vizes rendszereket kínálunk, azonban azok az alterna­tív termékeink, amelyek nem tartalmaznak freont, vagy freonszármazékot, óriási beruházást igényel­nek a továbbfelhasználók részéről az alkalmas kö­rülmények megteremté­sétől a berendezések cse­réjéig. Nagyobb nyugati partnereink és a Lehel ezen már túlvannak, de a kis megrendelők nem en­gedhetik meg a befekte­tést. 2030 után már egyáltalán nem használ­ható ez a hajtóanyag, s hogy addig is így lesz, az nem a mi bűnünk vagy lustaságunk, egyelőre fő­leg erre van kereslet. Pályázható ingatlanok Közel kétszázmilliós kincstári vagyon keres gazdát Miskolc (ÉM - ND) - Megkezdte a társadalmi szervezetek használatá­ban lévő állami ingatla­nok jogi helyzetének rendezését a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI). A megyei kiren­deltségen megtudtuk: az első körben me­gyénkben 25 ingatlanra pályázhatnak azok a szervezetek, amelyek je­lenleg is az érintett in­gatlanokban működnek. Az intézkedés 800 ingat­lant érint országosan. Nyil­vántartási értékük 20 mil­liárd forint, ennél azonban lényegesen magasabb, 100 milliárd forint a piaci érté­kük. Az állami ingatlanok kezelői joga a rendszervál­tás előtt is társadalmi szer­vezetek (például az MHSZ, a Hazafias Népfront) kezé­ben voltak. Egy 1990-ben hozott törvény értelmében ezek az ingatlanok a KVI kezelésébe kerültek, ám a szervezetek továbbra is in­gyenesen használhatták. Ha pedig ezek megszűntek, akkor valamilyen formá­ban (általában bérbe ad­ták) hasznosította az épü­leteket, a helyiségeket a KVI. Ez azonban az ál­lamnak veszteséges volt. A múlt évben a sportcélú ingatlanok jogi helyzeté­nek rendezését kezdte meg az igazgatóság. A megyénkben található 50 ilyen jellegű ingatlanra 80 szervezet nyújtotta be igényét, az elbírálás még folyamatban van. Az sem tisztázott, hogy mi lesz a sorsa a pártok által hasz­nált ingatlanoknak. Mint azt Tikász Sán­dortól, a KVI megyei ki­rendeltségének vezetőjé­től megtudtuk: idén már­cius 1-ig adhatják le igé­nyeiket azok a társadal­mi szervezetek, amelyek jelenleg is használják az állami ingatlanokat. Ez­után a KVI elbírálja a be­adott igényeket, ha azt jogosnak találják, akkor a szervezet ingyenesen megkapja a számára megfelelő ingatlan, vagy ingatlanrész tulajdonjo­gát. (Ha valamilyen szer­vezet egy nagyobb épület­ben csak két szobát hasz­nál, akkor természetesen azt a két szobát kaphatja meg.) Persze bizonyos fel­tételek mellett: így példá­ul 15 évig nem adhatják el, amennyiben a szerve­zet megszűnik, akkor az ingatlan tulajdonjoga visszaszáll az államra. Azokat az ingatlanokat, amelyeknek nem akadt gazdája az első körben, pontosan egy év múlva hirdetik meg, és bármely társadalmi szervezet és alapítvány beadhatja igé­nyét. Ekkor azonban már nem a KVI dönt, hanem egy, a parlamenti pártok és a társadalmi szerveze­tek képviselőiből álló bi­zottság. Azt pedig, hogy ki kapta meg az első kör­ben meghirdetett ingatla­nok tulajdonjogát' idén július 1-én hirdeti ki a KVI. Borsod-Abaúj- Zemplénben összesen 25 ilyen ingatlant hirdetnek meg, melyeknek nyilván­tartási értéke közel 200 millió forint. Bevallások zárt borítékban Budapest (MTI) - Ezentúl zárt borítékban kézbesítik a személyi jövedelemadó beval­lások nyomtatványait - tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szerdán közleményben az MTI-t. Az állami adóhatóság az adatvédelmi biztos­nak hétfőn a sajtóban közzétett nyilatkozata alapján intézkedett a kézbesítés módjának meg­változtatásáról. Az ombudsman aggályosnak ta­lálta, hogy a lezáratlan borítékokból illetéktele­nek is hozzájuthatnak az adózók személyes adataihoz. Az intézkedés nyomán a megyenévsorban utol­só öt megye, azaz Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye adófizetői már leragasztott borí­tékban vehetik át személyes bevallási nyomtat­ványaikat. A közlemény tájékoztat arról, hogy az első zárt borítékok várhatóan pénteken jutnak el az érintettekhez. Beszállítói célprogram Budapest (MTI) - Á helyi vállalkozói közpon­tok mellett a gazdasági kamarák szerepválla­lására, együttműködésére is szükség van ah­hoz, hogy a beszállítói célprogram megvaló­sulhasson. Erről T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium államtitkára beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) el­nökségének szerdán Budapesten tartott alakuló ülésén. A testület nyomban konzultációt is tartott a kamarák részvételi lehetőségeiről a célprogram­ban. Az államtitkár többek között megemlítette, hogy a kamarák segíteni tudnának azoknak a vál­lalkozóknak, akik részt kívánnak venni a prog­ramban. Szerepük főként a mintatermék-előállítás és a szükséges beruházások támogatása terén le­hetne jelentős. A konzultációt követően Tolnay Lajos, az MKIK elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kamarák a beszállítói célprogramhoz kö­tődő információk továbbításában tudnának aktí­van közreműködni. Ezen túlmenően a vállalko­zók pénzügyi lehetőségeinek bővítéséhez a ka­marák saját alapjaikból juttatnának pénzt. A bankokkal és a Hitel Garancia Rt.-vel közösen a cégminősítési rendszer kialakításában is szere­pet vállalhatna a kamara. A volt MHSZ-székház is gazdára vár Fotó: B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom