Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

□ KOMMENTÁR Születésnapon Dobos Klára ,/vlennyi mindent lehetne írni a magyar kul­túra napjára! Itt van rögtön az oktatásügy. Benne akár a tankönyvrendelés, amely szo­ros határidejével elég kellemetlen perceket okoz épp' a napokban a pedagógusoknak... Lehetne a színházügyről - jó apropót ad az új Nemzeti Színház új igazgatójának kineve­zése, amelynek kapcsán persze a politikusok megint csak főszerepekre vágynak... Lehetne a rendezvényekről, de az inkább csak felsorolás volna, hiszen megyénkben is renge­teg kiállítás nyílik, ünnepi műsorokat, koncer­teket rendeznek, kitüntetéseket adnak át. Vagy a kezdetekről: A Himnusz születésnap­ja 1989 óta ünnepe a magyar kultúrának. Kölcsey Ferenc, a kézirat tanúsága szerint százhetvenöt esztendeje, 1823. január 22-én fejezte be Hymnusát. Es az ünneplés módjáról: például több bu­dapesti színházban magyar darabot tűztek műsorra ezen az estén. A Magyar Televízió kettes csatornája Az ember tragédiájának előadását közvetíti Debrecenből. (A Miskolci Nemzeti Színház műsorán is szerepel a Tra­gédia, de itt ma orosz klasszikust játsza­nak...) /\ Duna Televízió vetíti A szarvassá vált fiúk című, Cyöngyössy Imre által rende­zett játékfilmet. És akkor itt megállnák. Mert hiába a rendezvé­nyek, a színházi előadások, mégiscsak a televí­zió a legfontosabb „kultúrahordozó". Legalább­is ha abból indulunk ki, hogy az emberek többsége - nem bánnám, ha tévednék! - a te­levízió előtt „ünnepli" a magyar kultúra napját is. És mit kínálnak a tévécsatornák a majd egy évtizedes hagyomány tiszteletére!1 Nézzük pél­dául a filmeket: tíz csatorna játékfilmjeit összeszámolva a következő - sajnos egyálta­lán nem megdöbbentő - eredményhez jutunk: három magyar film (az egyik a „kisváros", ami azért mondjuk meg őszintén, igazán nagy érté­ket nem képvisel a magyar filmtörténetben.) Ezzel szemben harminchárom amerikai film közül választhatunk, melyek jelentős része (természetesen?) akció vagy horror. Igazán ünnepre akkor lesz okunk, ha majd megfordul ez az arány. A mentőbázishoz hiányzik az anyagi bázis Miskolc (ÉM - BAL) - Egy éve még úgy nézett ki, hogy a Tűzoltóság Országos Parancsnok­sága (TOP) tervei szerint hamarosan Mis­kolcra kerül az országban létrehozandó ki­lenc műszaki mentőbázis egyike. Tavaly ez elmaradt, s anyagi háttér híján alighanem még jó darabig terv marad. Egy évvel ezelőtt lapunk is beszámolt arról: a tűzol­tóság Miskolcra telepítené a kilenc műszaki mentő­bázis egyikét. A terv 1997-ben nem valósult meg.- Egy ilyen bázis korszerű járműveket, speciális felszerelést, kiképzett embereket jelent; felállításá­nak költsége megközelíti az egymilliárd forintot - magyarázta Magyarsóki György miskolci tűzoltó- parancsnok. A beruházáshoz állami pénzre lett volna szükség, ami tavaly nem volt meg, s aligha­nem idén sem lesz. A parancsnok biztos benne, ha bővülnek a rendelkezésre álló keretek, a TOP elő­veszi a tervet, és Miskolc az elsők között lesz, aho­va ilyen regionális bázist telepítenek.- Az elhelyezést biztosítani tudjuk, és a kellő lét­számú személyzet kiképzése sem jelentene gondot. A beavatkozás gyorsasága, biztonsága ilyen korsze­rű eszközök segítségével nyilván fokozódna, haté­konyabbá válna a munkánk; tény, hogy a működte­téséhez ugyancsak folyamatos állami támogatásra volna szükség - mondta Magyarsóki őrnagy. Az országos parancsnokság koncepciójában meg­volt a beruházás fedezete: a tűzvédelmi védekezésről szóló törvény - máig vita tárgyát képező - előírása szerint a biztosítóknak a vagyonbiztosításaikból származó bevételük 1 százalékát kellene befizetniük a tűzvédelmi fejlesztési alapba. Ebből jutna pénz - központi kerettel kiegészítve - a kilenc bázis létreho­zására. Tavaly decemberben egy értekezleten a kor­mányfő ígéretet tett, hogy megkeresik a módját az anyagi háttér megteremtésének. A tűzoltóság kor­szerűsítését célzó program ettől függetlenül folyik - tájékozt atott Radványi László megyei parancsnok. A TOP mindent megtesz, hogy a program még az idén beinduljon, amihez kellő alapot ad a kapott kormányfői biztatás - nyilatkozta lapunknak Dob­son Tibor, az országos parancsnokság osztályveze­tője (az idézett kormányígéret bizonyos PHARE- pénzek igénybevételéről szólt). Miskolc - elmondá­sa szerint - az „első körben lesz”, ebben a térség­ben igazán sürgető egy műszaki mentőbázis létre­hozásának igénye. A gyár meghalt, de Ózd élni akar H. Szőke Marianna Ózd (ÉM) - Ózd önkormányza­ta követeli, hogy az OKÜ fel­számolása miatti válsághely­zetet a kormányzat külön elő­terjesztés alapján, egyedi ren­dezés keretében oldja meg. Ózd képviselő-testül,ete szükséges­nek tartja, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek felszámolása miatt évek óta felhalmozódott problémák ke­zelésére az önkormányzat - a ko­hászati szerkezetátalakítás része­ként, feltételeként kezelt - egyedi központi támogatásban részesül­jön. Ezt tartalmazza az az előter­jesztés, melyet a hét elején tár­gyaltak az ózdi képviselők. A kért 269 millió forintot egyebek mellett a városi úthálózat legkritikusabb szakaszainak, illetve a volt OKÜ tulajdonú lakótelepi közművek fel­újítására, valamint a stadion, az Olvasó és a Kaszinó városi célú hasznosításának támogatására kí­vánják felhasználni. Súlyos válság Az OKÜ felszámolásának önkor­mányzatra gyakorolt hatásaival foglalkozó ülésre meghívták a pénz­ügyminisztert és az ipari minisz­tert is, ők azonban nem jöttek el. A jelenlévők viszont megállapították, hogy a kohászat ’80-as évek végén, ’90-es évek elején jelentkező leépí­tése következtében az egykor vi­rágzó borsodi iparváros teljes körű, mély válságba sodródott. E folya­mat rendkívül súlyosan, más terü­letekhez képest egyedülálló mér­tékben érintette a helyhatóságot. Az elmúlt években az önkormány­zat helyi bevételei a gazdasági hát­tér leépülése következtében rend­kívül minimálisak voltak. A gaz­dálkodó szervezetek, a vállalkozá­sok a város üzemeltetéséhez pénz­ügyi támogatást nem tudnak nyúj­tani, s az önkormányzat - saját erő hiányában - kevés pénzhez jut központi és megyei forrásokból. Többletterhek Az OKÜ fogyasztásának kiesése miatt drasztikusan emelkedett számos közszolgáltatás díja. Kife­jezetten az OKÜ miatti kiadás volt, hogy több mint ötezer lakás és számos közintézmény távhöel- látásának biztosítása érdekében új futóművet kellett építeni, s öt­millió forintot jelentett a gyári uszoda átvétele, 14-15 millió fo­rintot az éves működése. Gazdát­lanul maradt a stadion, az Olvasó és a Kaszinó, máig rendezetlen a korábban OKÜ-kezelésú lakóterü­letek közműveinek fenntartása. A képviselő-testület arra az ál­láspontra jutott, hogy a város nem saját hibájából, hanem a gazdasági háttér változása miatt került vál­ságos pénzügyi helyzetbe. Az ön- kormányzatnak számos olyan többletkiadást kellett és kell vállal­nia, amelyek kifejezetten az OKÜ miatti válsághelyzetre vezethetők Ossza. 1997-ig 12 kormányhatáro­zat foglalkozott Ózddal. Ezek né­melyike konkrét intézkedéseket is tartalmazott, de voltak olyanok is, amelyek nélkülözték a realitást. Végeredményben nem alakult ki egy befektetést ösztönző, a munka­helyteremtést külön eszközökkel is segítő közgazdasági háttér. A kor­mányzati támogatások egyértel­műen a válságkezelést, és a meglé­vő munkahelyek támogatását cé­lozták, de a városnak az OKÜ fel­számolásából adódó pénzügyi gondjait a forráskiegészítő támoga­tási rendszer csak a legminimáli­sabb mértékben orvosolta. Tárgyalni akarnak Az elmúlt években a város több alkalommal is a kormányzathoz fordult segítségért az ügyben, hogy az OKÜ miatt kialakult ön- kormányzati, pénzügyi válságot egyedi támogatással oldják meg. A város jövője és az önkormányzat feladatai szempontjából a legalap­vetőbb az új munkahelyek létesí­tése, Ózd térségének vállalkozói övezetté nyilvánítása, az OKÜ- gyárterület rendezése. A kor­mányzati hatáskörben megoldan­dó feladatokon túlmenően az ön- kormányzatot pénzügyileg is tá­mogatni kell, ezért Ózd önkor­mányzata követeli, hogy az OKÜ miatti válsághelyzet kihatásait a kormányzat külön előteijesztés alapján, egyedi rendezés kereté­ben oldja meg. Várfalvi István, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetője fax­üzenetében azt javasolta, az idei költségvetés adatainak megisme­rése, és az előző évi zárszámadás után féljenek vissza a város gaz­dasági helyzetének értékelésére. Geishauser Éva ipari miniszté­riumi osztályvezető azzal érvelt az ülésen, hogy nem jellemzőek az egyedi megoldások, a helyiek fej­lesztési programokkal álljanak elő, amihez kiegészítő támogatást nyújt majd a kormányzat. Az ózdi képviselő-testület tagjai egyértelműen hangot adtak an­nak, hogy nem értenek egyet a kormányzati állásponttal, s to­vábbra is úgy' ítélik meg: esély sincs a kilábolásra központi, egye­di segítség nélkül. Arról is döntöt­tek: a város minél előbb kezdjen tárgyalásokat a Pénzügyminiszté­riummal, hogy közösen sikerüljön megtalálni a kivezető utat. Magyarország - fotósszemmel Magyarország az én hazám címmel Bíró Tibor fotográfus alkotásaiból nyílt kiál­lítás tegnap este Miskolcon az Ady Endre Művelődési Házban. A képeket Ko­vács Istvánná, a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet munka­társa ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Képünkön Bíró Tibor rendezi képeit kiállításra. Fotó: Farkas Maya Bemutatkoztak a Fidesz-jelöltek A közéletben tapasztalt embereket indítanak Miskolc (ÉM - BA) - Ál­talában közéleti tapasz­talattal rendelkező em­bereket indít képviselő- jelöltként az idei parla­menti választáson a me­gye egyéni választóke­rületeiben a Fidesz - Magyar Polgári Párt. A jelöltnek ajánlott szemé­lyek tegnap mutatkoz­tak be a sajtó előtt. Répássy Róbert, a párt me­gyei elnöke elmondta: je­löltjeik átlagéletkora 43 év (a legfiatalabb 30, a legidő­sebb 56 éves). Négy körzet­ben a Fidesz jelöltjét az MDF is támogatja, 2-ben az MDF-jelölt élvezi a Fi- desz-MPP támogatását, s valamennyi egyéni képvi­selőjelölt egy országos megállapodás részeként a Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség támogatá­sát is bírja. Megtudtuk: a Fidesz-MPP területi listá­ját már összeállította a páll megyei választmánya, de ezt a lajstromot csak akkor hozzák nyilvános­ságra, ha az országos vá­lasztmány is jóváhagyta. Az egyenként bemutat­kozó jelöltek - akik zöm­mel településük önkor­mányzatában, vagy a me­gyei közgyűlésben, illetve ennek bizottságaiban sze­reztek közéleti tapaszta­latot - mandátumhoz jut­va az ország ügyeinek in­tézése mellett a helyi kö­zösség boldogulását is szolgálnák - derült ki be­számolóikból. Az egyéni Fidesz-MPP- jelöltek választókörze­tenként (vk.): 1. vk., Miskolc: Lenártek András agrármérnök, kör­nyezetvédelmi szakmér­nök, szakközgazdász; 2. vk., Miskolc: Répássy Ró­bert ügyvéd; .3. vk., Mis­kolc: Kádas Mihály gimná­ziumi tanár (Fidesz-MDF- jelölt); 4. vk., Miskolc: Mándy András bányamér­nök, környezetvédelmi és gazdasági mérnök; 5. vk., Ózd: Fónagy János jogász; 6. vk., Sajószentpéter: Bu­dai Erzsébet általános is­kolai tanár, közművelődési előadó (Fidesz-MDF-je- lölt); 7. vk., Kazincbarcika: Gonda Ferencné kohómér­nök, környezetvédelmi szakmérnök, egyetemi ok­tató (MDF-Fidesz-jelölt); 8. vk., Edelény: Molnár Oszkár ügyvezető igazga­tó; 9. vk., Éncs: Odor Fe­renc állatorvos, polgármes­ter (Fidesz-MDF-jelölt); 10. vk., Sátoraljaújhely: Hörcsik Richárd egyetemi tanár, teológus (MDF-Fi­desz-jelölt); 11. vk., Sze­rencs: Koncz Ferenc általá­nos iskolai tanár (Fi­desz—MDF-jelölt); 12. vk., Tiszaújváros: Steinerné Vasvári Éva gázmérnök; 13. vk., Mezőkövesd: Tállai András adószakértő, okle­veles könyvvizsgáló. Több pénz - kis aktivitás Kazincbarcika (ÉM ­SZN) - Az idén még na­gyobb elosztható támoga­tási összeggel rendelkezik a megyei területfejlesztési tanács, a tavalyi 930 millió helyett több mint 1 milli­árd forinttal. A pályázati aktivitás azonban a 13 me­gyei kistérséget figyelembe véve éppen Kazincbarcika és Tiszaújváros, a két, leg­dinamikusabb iparváros környékén volt a legkisebb - jelentette ki többek kö­zött Gyárfás Ildikó, a me­gyei közgyűlés és a terület- fejlesztési tanács elnöke tegnap, a Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma (KÉF) első idei rendezvé­nyén, amely a hagyomá­nyoknak megfelelően egy­ben nyílt lakossági fórum is. A 6 hónapos - PHARE- támogatású - program teg­napi összejövetelén ismét bemutatkozott két kazinc­barcikai szervezet, a Nagy- családosok Országos Egye­sülete helyi csoportja és a Denevér Sportegyesület Bertalanfy Béla, a KEF ügyvezető elnöke elmondta: a legtöbb panaszra, kritiká­ra és konfliktusra okot adó témákat tűzik napirendre, így a kábeltévé csillagpon­tosításának ügyét, a távhő, a vízszolgáltatás kérdését, a társasházi és a fogyasztó- védelmi törvény aktualitá­sait. Király Bálint polgár- mester és Nagy Imre alpol­gármester a munkanélküli­ségről, a lakáshelyzetről és az idei költségvetésről fel­tett kérdésekre válaszolt MDNP: nem lesz „pénzszóró” kampány Miskolc (ÉM - PT) - Egyedül vállaljuk a megmérettetést a parla­menti választásokon. A Fidesz-MPP-vel kötött megállapodás alapján azonban a második for­dulóban kölcsönösen le­mondunk az esélyesebb jelölt javára - jelentette be Mile Lajos, a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) megyei elnöke a tegnap megtartott saj­tótájékoztatón. Az MDNP bemutatta 13 képviselőjelöltjét, akik kö­zött három párton kívüli és egy, a KDNP-hez tartozó személy is található. Mile Lajos kifejtette: a párt visszafogott kampányra készül. A megye sajátos problémáira választ adó programot pedig a jövő hétre készítik el a jelöltek. Az azonban bizonyos, hogy az MDNP-nek nem lesz „pénzszóró” propagandája. A szimpatizáns támogatók felajánlásait használhat­ják fel a választásokig. Az indulók egyöntetűen vall­ják: nem a kampányba fektetett pénz mennyisége minősíti a jelöltet, hanem a választáson való eredmé­nyes részvétel. Megtudtuk azt is, hogy a megyei listát csak a kopogtatócédulák összegyűjtése után végle­gesítik. Olyan semmiként sem fordulhat elő, hogy egy egyéniben kevésbé jól szereplő jelölt kerüljön a lista élére. Az MDNP borsod-aba- új-zempléni jelöltjei vá­lasztókörzetenként: 1. vk., Miskolc: dr. Gömze A. László egyetemi docens; 2. vk., Miskolc: Zambó Pé­ter bányamérnök; 3. vk., Miskolc: Mile Lajos iroda­lomtörténész; 4. vk., Mis­kolc: Fejér István alpolgár­mester; 5. vk., Ózd: Zsigrai Árpád polgármester (Ar- ló); 6. vk., Sajószentpéter: Szelekovszky Lóránt isko­laigazgató; 7. vk., Kazinc­barcika: Fodor György vál­lalkozó; 8. vk., Edelény: Takács István orvos; 9. vk., Encs: Krózser János agrármérnök; 10. vk., Sá­toraljaújhely: Mata Mi­hály szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke; 11. vk., Szerencs: Sziklai Fe­renc mérnök-tanár; 12. vk., Tiszaújváros: Horto­bágyi György' vállalkozó; 13. vk., Mezőkövesd: Dósa László ügyvezető igazgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom