Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-21 / 17. szám

1998y Január 21Szerda A MEGYÉBŐL JELENTJÜK [ KOMMENTÁR Komi öröm Méhes László Minthogy a nemrégiben bevezetett, újmódi kommunikációs stratégia szerint egy-két nap késéssel értesülhetünk arról, miről is folyt a szó a szlovák és a magyar tárgyalófelek kö­zött midőn Bősről, Nagymarosról és a Duná­ról éppen aktuális heti egyeztetésüket tartot­ták, a meglepetésekben utóbb szinte bizo­nyosak lehetünk. Az egyeztetés időszakában elrendelt titkosítás eddig hibátlanul működött - sikeresen kifogta a kellemetlenkedő vízlép­cső-ellenzők vitorlájából a szelet így a Há­ga rendelte varázskalapból csak az tudja elő­varázsolni a megegyezést jelképező nyuszit, akinek a kezében a varázspálca van. /\ választások előtt esetlegesen kudarcot ho­zó Duna-ügyben Horn kormányfő egyelőre nem szándékozik megnyilatkozni - vonható le a következtetés abból, hogy helyettese, Kuncze Gábor viszont a napokban szólt a té­máról. Igaz, ő sem érdemben, csupán annyit közölt: amíg nem körvonalazódik a megoldás, addig bizony a kormány - mivel nem kerül lé­péshelyzetbe -, hallgatni is fog. Elégedjünk meg tehát azzal, hogy a Duna sorsát - meg­szólalásig - a Nemcsók János kormánybiztos vezette bizottság hivatott mederbe terelgetni. A magyar delegáció vezetője jó hivatalnok lévén tárgyalás utánról tárgyalás utánra így másról sem győzködi a közvéleményt, mint­hogy egyre inkább körvonalazódni látszik vízlépcső-ügyben a megegyezés a vízről, ha­józhatóságról, az ökológiai és pénzügyi problémák megoldásáról. Legutóbb pedig azzal rukkolt elő, hogy a szlovák fél kezdi belátni: ahhoz, hogy a probléma megoldód­jon, kölcsönösség szükségeltetik. Ez a kije­lentés most a kulcsszó, amely mintha min­den, az ügyben eddig történt szerencsétlen­kedésre megadná a választ. Gondolkodjunk összefüggésekben - ajánlotta partnereinek Nemcsók. Felejtsük el a duzzasztásra aján­lott kis magyar Mississippi tervét és működ­tessük tovább közösen a dunacsúni C-vari- ánst. Cserébe nem kérünk mást, mint látható vízfelületet, s hogy sportcentrumokban vízi­síelhessünk a feltöltött Dunakiliti tározón... Mint megtudhattuk: fontos alapelvek ezek, s már csak további finomításukra várnak. Mind­ez örömre ad okot - sugallja jó szándékúan a magyar fél beszámolója a hétfői pozsonyi tár­gyalási fordulóról noha talán korai erről beszélni. Hiszen azt sem tudni, sikerül-e a jö­vő héten megszövegezni azt a jegyzőköny­vet, amely - mint a megegyezés gyakorlati le­hetőségének legérzékenyebb pontja - a hágai ítélet közös értelmezését tartalmazza majd. Segélyt a tartozásra Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Talán ma lezárul a mezőkövesdi vízkorlátozások ügye, ugyanis az önkormányzat mintegy tízezer forint se­gélyt utalt ki annak a tartozásnak a kifizetésé­re, amit a családfő a mai napig nem ismer eL Mint ismeretes több családnál vezetett be a Dél­borsodi Víz- és Csatornamű Kft. vízkorlátozást a fennálló díjtartozások miatt. Az elmúlt napokban többen befizették az elmaradt összeget (már csak három helyen van vízkorlátozás), de Pap János és családja idáig vitatta, és most is megkérdőjelezi a vízmű követelését. Nem ismerik el azt valósnak — ezért nem fizettek. Ma mégis sor keiül a befizetés­re, ami a kamatokkal és a vízkorlátozás műszaki költségeivel együtt már meghaladja a tizennyolc- ezer forintot. A családnak ugyanis a mezőkövesdi önkormányzat segélyt utalt ki, hogy kiegyenlíthes­sék a számlát. Ezt tegnap már meg is akartak ten­ni, csakhogy ez nem sikerült.- Úgy gondoltuk: ha másnak elengedte a vízmű a kamatot, és a szerelési költségeket a városban, akkor engedjék el nekünk is - mondja a Pap csa­lád egyik tagja. A szolgáltató azonban erre nem volt hajlandó, ebből aztán kisebb vita kerekedett és a fogyasztó dolgavégezetlen távozott.- Az a cég belső ügye, hogy melyik fogyasztónak engedi el a kamatot, vagy az egyéb költséget a víz­díjon felül - válaszolta érdeklődésünkre Őrhalmi László, a vízmű főkönyvelője. Ma mindenképpen befizeti a Pap család a vízdí­jat, noha - mint azt a családfő közölte - most sem ismerik el a tartozást. Segélyt kértek az önkor­mányzattól a díjhátralék kiegyenlítésére, és kap­tak is tízezer forintot. Ők pusztán azért fizetnek, hogy legyen vizük, és megszűnjön ez az abszurd helyzet. A segélyt az ő rokkantságára, és az idős nagymamára való tekintettel utalták ki. Gyöngy Sándomé jegyző a segélyről nem kíván nyilatkozni, mivel az nem publikus - jegyzi meg. De annyit azért síkéiül megtudnunk, hogy a csa­lád konkrétan a tartozás befizetésére kapta a pénzt. Polgármester, késsel a gyerekek után A városi vezető szabadságot vett ki, de az ijedt gyerekeket nem engedik iskolába Tanácstalan felnőttek tanácskozása az iskolában Fotó: Bujdos T. Györgytarló (ÉM - BAL) - A bodrogközi községben, Györgytarlón a helyi polgár- mester késsel kergette az isko­lában a gyerekeket és a kony­hán dolgozó asszonyokat teg­napelőtt. A szokatlan jelenet hátterét egyelőre a helyszínen sem sikerült kibogoznunk... A hatszáz lelkes településen lát­szólag béke uralkodik, immár má­sodik ciklusát tölti a polgármester - korábban ó volt a tanácselnök is -, akit a megkérdezettek zöme jó szándékú, ügyes emberként írnak le. Továbbá őrültként. Az a több tucatnyi szülő és taní­tó, akik a tegnapi napot mind az iskolában töltötték, egész biztosan annak tartják. Annyira, hogy az élménytől még mindig megren­dült gyerekeik helyett saját ma­guk mentek be tegnap az intéz­ménybe. Kedden délben a tornateremben lévő diákok figyeltek fel arra, hogy az egyik konyhai dolgozó kiáltozva rohan elő. Hamar kiderült, mitől Ijedt meg kollégáival együtt: mö­göttük a napjait gyakran a felesé­ge igazgatása alatt álló épületben töltő polgármester hadonászott egy késsel - számoltak be a szem­tanúk. A látszólag eszét vesztett községi elöljáró nem sokkal ké­sőbb már a tanulóknak támadt - időközben az ijedt pedagógusok mindenkit a tornaterembe terel­tek az osztályokból -, akik rémül­ten szaladtak haza a fegyveres fér­fi elől. Az iskolából kihívták a ren­dőrt, többen feljelentést is tettek. Másnap, kedden, a csaknem száz iskolásból - néhány közeli fa­luból is járnak ide - alig tíz jött be, de azokat is hamarosan hazavitték a szüleik. A felnőttek viszont egyre nagyobb csoportba gyűltek össze az egyik teremben, hogy kitalálják: mit tehetnek a polgármester ellen. Aki - mint mesélték egymás sza­vába vágva a helybeliek - mindig is „furcsán viselkedett”, ám egy ideje valósággal „őrültként” visel­kedik. Egy helybeli asszonyra Fló- bert-pisztollyal rálőtt az utcán, de a nőket egyébként is gyakran zak­latta, illetve gyalázta nyilvánosság előtt-sorolták. A gyerekek a tegnapelótti eset után nagyon félnek a képviselő­testület vezetőjétől - de legalább ennyire a helybeli felnőttek jó ré­sze is. A sátoraljaújhelyi kórház pszi­chiátriai osztályának vezető főor­vosa kérdéseinket azzal hárította tegnap délelőtt: a helyi orvos által beutalt, a rendőrség által beszállí­tott polgármester már nem tartóz­kodik náluk. (Ezt a körzeti orvos meglehetősen megütközve vette tudomásul.) A polgármester reg­gel egy hónap szabadságot kért telefonon, s felesége sem jelent meg a munkahelyén. A házaspár pataki lakásába nem nyertünk bebocsátást. Lapzártánkig sem az összeült iskolaszék, sem a tantestület, sem a hamaijában összehívott - a pol­gármester távollétében az alpol­gármester által vezetett - önkor­mányzati testület nem jutott dűlő­re: mit lehetne a feszült helyzet­ben tenni. Ami egyedül biztosnak látszott: a szülők ma sem merik majd a gyerekeikét elengedni az iskolába. Részmegoldás a hídépítés Már tíz éve, hogy „a mentő nem találja a beteget" Régi arcát kapja vissza a deszkatemplom Kazincbarcika (ÉM - SZN) - A városvezetők szerint a sárosvölgyi nyomorúságos kolónia­lakások és Herbolya- Régitelep nem kevésbé megdöbbentő állapotú házainak felszámolása a kazincbarcikai ön- kormányzat számára komplexen kezelendő kérdés. Erre eddig sohasem volt igazán le­hetőség, csupán apróbb lépésekben haladha­tott a felzárkóztatás, s egyelőre az idén is csak részmegoldásra vállalkozhat az önkor­mányzat. A Sárosvölgyet már hosszú évekkel ezelőtt is jószerivel csak a Tardona-patak fö­lötti gyaloghíd kötötte össze a város többi, mi tagadás, civilizáltabb részeivel, ma­napság pedig a mentő, tűz­oltó, szén-, vagy szemét- szállító autó mór sehogyan sem tudja megközelíteni a telepet. A valamikori bá­nya által kezelt, több kilo­méteres kerülóutat sok he­lyen benőtte az erdő. Az itt élő, zömmel munkanélküli, nyugdíjas, vagy több gyer­meket nevelő lakók külön­bözőképpen kerültek a szükséglakásokba, s közel sem egyformán élik meg a nyomort. Még a düledező, vakolat nélküli, penészes falakon belül, a roskatag tető alatt is lehet viszony­lag otthonosan élni, ám nem mindenki képes tenni ezért, mint ahogyan a kép­letes, 30-60 forintos lak­bért is igen kevesen fizetik. Úgy mondják, éppen elég az áramszámlát kifizetni a 10-20 ezer forintos havi jö­vedelemből. Már senki sem kérdezi, ki itt a jogos, ki a jogtalan lakáshasznó- ló; hat év alatt megduplá- zóídott a telepiek száma. Hosszú évek alatt ala­kult ki ez az állapot. A hi­ányosságokért a sárosvöl­gyiek mindig a városveze­tést hibáztatták, s nincs ez másként most sem, noha tavaly itt is megoldották az energiatakarékos közvi­lágítást, vízvezeték is van. A szakemberek szerint a legésszerűbb az egész te­lep felszámolása volna, csak éppen nem tudják megoldani az itt élő 70 em­ber lakásgondját a város­ban. S akkor még ott van a Herbolya régitelepi leg­alább száz család sorsa. Az idén a hídproblémát vette górcső alá a polgármesteri hivatal apparátusa Nagy Imre alpolgármester veze­tésével. Az elképzelések szerint még 1998 őszére elkészülhetne egy 20 ton­na teherbírásra mérete­zett, egynyomsávos, kato­nai típusú vasszerkezetű híd, énül jelenleg folynak tárgyalások. A műszaki és gazdasági tervezés után a bonyolult hatósági engedé­lyeztetés következne. Ki­rály Bálint polgármester szerint ez egy költségtaka­rékos, relatíve olcsó megol­dás ahhoz képest, hogy há­rom éve ötször ennyibe ke­rült volna egy akkori terv kivitelezése. A városi idei költségvetése 4,2 milliárd forint. Az uszodára 140, az Egressy útra 20, a műjég­pályára 20 millió forintot tervez a büdzsé, ezek a na­gyobb beruházások. Mel­lettük a sok kicsi között minden bizonnyal ott lesz a sárosvölgyi híd is a ma­ga 5-6 milliójával. Miskolc (ÉM - PT) - Az idei év utolsó negyed­évében ismét a megszo­kott, régi arcát mutat­hatja a tavaly december 4-én felgyújtott és meg­semmisült miskolci deszkatemplom. Jelen pillanatban mintegy 120 millió forint áll az épít­tetők rendelkezésére. Szilágyi István a presbité­rium részéről ismertette, hogy magán- és jogi sze­mélyek, valamint az egy­házközségek adományai­ból 15-16 millió forint folyt be eddig az alapítvány számlájára. Az újraépítés során azonban számítanak Miskolc 20 milliós, a kor­mány katasztrófa alapjá­ból ígért 30 milliós, az ipa­ri és kereskedelmi tárca 10 milliós, az ipari minisz­térium 3-5 milliós ígérvé­nyére, valamint a Hungá­ria Biztosítótól már át­utalt 37 millió forintos kártérítési összegre. Ká­dár Péter hozzáfűzte, hogy most készül az a költség- vetés, amely az építés pon­tos pénzigényét tartalmaz­za. Ezért most még nem lehet megítélni: vajon elég lesz-e a jelenleg ismert mintegy százhúszmillió fo­rint a templom építésének befejezésére vagy sem. A beruházást koordináló Simon Gábor műszaki ve­zető elmondta: megszám­lálhatatlan természetbeni, vagy munkában teljesíten­dő felajánlás érkezett Mis­kolcról, a megyéből, az or­szág szinte minden régiójá­ból, és a határon túlról is. Kiváló együttműködési kész­ségről tesznek tanúságot az építési és egyéb szakható­ságok, és nagyban segíti a munkát az Országos Mú- emlékhivatal korrektsége. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy az engedé­lyezési tervek február 15- ig elkészülnek, de az épí­tést előkészítő munkálatok jelenleg sem szünetelnek. Megtudtuk: a nagyváradi püspökség bejelentette, hogy a csángó területen ki­termelt és a különleges fa­épület építésére alkalmas - ma már nem szokványos minőségű és méretű - nyersanyagot igény esetén felajánlják a deszkatemp­lom helyreállításához. Orvosnak is, betegnek is jó Csoportpraxis: a struktúraátalakítás egy modellje Miskolc (ÉM - SZK) - Egy országos népjóléti pályázat révén öt vá­rosban - köztük Miskol­con - alakítottak ki az egészségügyi alapellá­tásban alkalmazható csoportpraxisokat. Az eddigi sikerekről és a későbbi finanszírozás bizonytalanságáról tar­tottak tegnap a helyszí­nen síy tótájékoztatót, a város három ország- gyűlési képviselője és a megyei tiszti főorvos je­lenlétében. A hagyományos rendelők­kel szemben a csoportpra­xis biztosítja a helyszíni konzultálás lehetőségét a háziorvos és egy másik or­vosi terület specialistája között; csökken a betegek utaztatása, orvostól orvo­sig küldése; lerövidül a vá­rakozási idő. További előnyt jelent a korszerű műszerezettség és infor­matikai rendszer, a kultu­rált környezet - tájékoz­tatta a jelenlévőket a nyertes miskolci cég, a PPS Med Kft. ügyveze­tő igazgatója, Pásztor György. A miskolci Ma­lomszög utcai csoportpra­xis létrejöttét az önkor­mányzat egy közel 300 négyzetméteres volt böl­csődei épületrésszel segí­tette. Jelentős átalakítás után most 4 felnőtt házior­vosi rendelőt, továbbá sze­mészeti, reumatológiai, fi­zikoterápiás, bőrgyógyá­szati, sebészeti, nőgyógyá­szati, ultrahang-diagnosz­tikai és pszichológiai ren­delőket foglal magában. Az utóbbiak másik két kö­zeli háziorvosi körzetet is kiszolgálnak. Az ellátást a rendszerhez kapcsolódó körzetek hozzávetőleg 9 ezer ellátottja beutalóval veheti igénybe. Az épüle­ten belül fogorvosi rendelő is működik. Az egyenként heti 3-15 órás - rendelés jelenleg 90-100 százalékos kihasználtságú. A nyertesek számára adott egyenként harminc- nyolc millió forint az in­frastruktúra kialakításán, műszerbeszerzésen túl - tavaly március 1-jétől - egy éven át biztosítja a rendszer fenntartását. Hogy ennek lejárta után miként működnek tovább, még nem látható. A csoportpraxis - a fel­mérések és a közvetlen ta­pasztalatok szerint - a be­tegek körében is tetszést Országgyűlési képviselők a Malomszög utcai komp­lex rendelőben, ahol apróbb műtéteket helyben is elvégezhetnek Fotó: Vajda János aratott, ezért semmiképp sem engedhető meg, hogy két hónap múlva finanszí­rozás hiányában megszűn­jön ez az ellátás, amely te­hermentesíti a városi kór­ház járóbeteg-szakellátá­sát. A meghívott ország­gyűlési képviselők, Kole- szár Lajos, Korinthus Kata­lin, Tompa Sándor; és a megyei tiszti főorvos, Sed- lák Mária ígéretet tettek, támogatják: az öt nyertest - úgymond - befogadja a társadalombiztosítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom