Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-20 / 16. szám
1998. JanvAr 20., Hidd A MEGYÉBŐL JELENTJÜKi «»f r.:áT 222 •MAQYARORSZáO Ul KOMMENTÁR Gumicsont Bujdos Attila Várhatóan hatástalan marad, ha a képviselőház törvényben korlátozza a dohánytermékek fogyasztását és forgalmazását. Ezt állítja egy neves piackutató cég, amelynek tanulmánya szerint a tervezett intézkedésnek nagyobb lesz a füstje, mint a lángja. Nem kérdés, hogy ez a füst kinek csípi leginkább a szemét. Itt van mindjárt a hazai dohánylobby, amelynek nem jönne túl jól, ha a várható intézkedések hatására egy csomó helyen nem árusíthatnának cigarettát. Igaz, a felmérés készítői azt is állítják: a dohányosok ugyanannyit füstölnek majd el ezután is, mint a tilalom előtt. Márpedig a hírek szerint a költségvetésnek a dohánytermékekből származó fogyasztási adóbevétele eléri a 66 milliárd forintot. Az országnak sem jó, ha egy ekkora tételt kockáztatnak. Ez, ugye, nem holmi légből kapott állítás, hanem nagyon is nyomós érv. Minek egy újabb tilalomfái A dohánygyárak mellett a dohányosok is csatlakoztak a törvénytervezetre zúduló össztűzhöz. Megalázó, hogy munkahelyeiken a toalettre szorulnak majd ki, ha rá akarnak gyújtani, joguk van, hogy ott és azzal kockáztassák az egészségüket, ahol és amivel jónak látják. Mit mondhatnak erre a nemdohányosok? A tüdőrák a vezető halálokok közé tartozik. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy bárki más emberfia egészségét kockáztassa, ergo: a nemdohányosnak joga van a füstmentes élethez. A dohányosok riposztja: akkor miért nem tiltják be az autókat, azok még inkább szennyezik a levegőt. Énre érv, s aligha vitatható, mindegyikben van valamennyi igazság. Ez az egész ügy máris olyan, mint valami gumicsont, lehet rajta rágódni. Aki kész csócsálni ezt a koncot, annak azt kell mérlegelnie: a törvény nélkül képesek-e egymás jogaira tekintettel lenni a dohányosok és a nemdohányosok (lásd még: a saját szabadságom határai a másik ember szabadságának határainál húzódnak). A válasz a zárójel előtti kérdésre többnyire: nem. (Tegyük hozzá: nem azonos fajsúlyú ellenérdekelt felekről van szó. Az agresszív antinikotinis- ták legfeljebb a légkört, de nem a levegőt mérgezik. A hepciáskodás ráadásul nem is rákkeltő.) S mert az együttélés általános normái szerint nem kezelhető a helyzet, talán lehet logika benne, ha valamilyen más szabályozást akarnak kipróbálni. Az más kérdés, hogy valóban szükséges-e ez, s hogy lesz-e eredménye. A liberális jogállam sehol sem rendült meg alapjaiban, ahol harcot indítottak a nemdohányzók védelmében, a káros szenvedély terjedése ellen. Igaz, sok eredményt ott sem hozott ez a küzdelem. Megalakultak a sztrájkbizottságok Miskolc (ÉM) - Ma folytatódnak a tárgyalások a villamosenergia-ipari ágazat bérfejlesztéséről. Mint ismert, az érdekegyeztető fórum megbeszélései az elmúlt héten eredmény nélkül zárultak, az érdek- képviseletek által kért 19 százalékkal szemben a munkáltatókat tömörítő Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetsége kitartott a 15 százalék mellett. A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége január 16-án testületi ülést tartott, ahol döntöttek a sztrájkbizottság felállításáról. A Tiszai Erőműnél tegnap megalakult a helyi sztrájkbizottság - tudtuk meg Imre Sándortól, az érdekképviselet vezetőjétől. A mintegy 300 dolgozó képviseletét ellátó szervezet sztrájkbizottsága - ha a bértárgyalások nem vezetnek eredményre - előkészíti a január 27-i kétórás figyelmeztető sztrájkot. Megalakult a sztrájkbizottság a lyukói bányaüzemnél is. Takács Tibor, a szakszervezet vezetője elmondta, ha nem lesz megegyezés, 27-én ők is megtartják a műszakonként kétórás figyelmeztetést. Úgy látja, az áremelések miatt nagy nyomás nehezedik a munkavállalók részéről a szakszervezetekre, így a 19 százalékos béremelést - bár kompromisszumkészek - reális tárgyalási alapnak tartják. A frakcióban maradnak Miskolc (ÉM) - Nem befolyásolja a miskolci közgyűlés munkáját - és a koalíció jövőjét - az a tény, hogy a polgáimestert, valamint a kereszténydemokrata néppárti frakció több tagját is a közelmúltban kizárták a KDNP-ből. Sem az érintett képviselők, sem a többi frakció nem tartja szükségesnek, hogy átértékeljék a ciklus elején megkötött koalíciós megállapodást. Hasonlóan nyilatkoztak a megyei közgyűlés esetében is. A részletekre visszatérünk. Ősszel „pályára léphetnek” a tartalékok A Világbank nyújtott hitelt a sajószögedi tartalékerőmű „kötelező" építéséhez Betonozzák a trafóház alapját. ígérik, őszre készen lesznek. Fotó: Vajda János Miskolc, Sajószöged (ÉM - ND) - Az idén ősz- szel akár már munkába állhat a sajószögedi tartalékerőmű, amennyiben üzemzavar keletkezne az ország villa- mosenergia-ellátásában. A helyszínen jelenleg mintegy 100 ember dolgozik, ám ez a szám csak a kivitelezés idejére érvényes, ugyanis a berendezés teljesen automatikusan működik majd. Az építkezést több alvállalkozó végzi, szinte az ország minden területéről. A sajószögedivel párhuzamosan egy ugyanilyen erőmű épül a Balaton északi partján, Litéren is. A sajószögedi öthektáros területen az előkészítő építészeti munkák már befejeződtek. A jövő héten várható a fő berendezések, a gázturbina és a generátor leszállítása. Ezeket a hatalmas berendezéseket vízi úton, a Tiszán szállítják majd Sajószögedre.- A szekunder tartalék- erőmű konténeres kivitelben készül - tudtuk meg Fazekas Pétertől, a Magyar Villamos Művek (MVM) beruházási osztályvezetőjétől. Hozzátette: az erőmű tulajdonképpen csak egy-két órán át helyettesítené a nagyobb erőműveket, addig, amíg az esetleges hibát kijavítják. A berendezés próbaüzeme nyárra várható, ezt követően az idén ősszel már bármelyik pillanatban üzembe léphet. Amíg hazánk a KGST rendszerhez tartozott nem volt tartalék, akkoriban az oroszországi nagyrendszer lépett életbe az üzemzavarok alatt. Míg el nem készül a két erőmű, továbbra is részben importból, Ausztriából, Szlovákiából kapjuk a tartalék villamos energiát. A „póterőművek” egyenként 110-120 megawatt teljesítményre képesek.- Az eredeti tervekhez képest egy pár hetes csúszásban vagyunk, ám az építés további üteme a Tisza hajózhatóságától is függ majd - mondta az osztályvezető, akitől megtudtuk: a csúszás oka az volt, hogy az engedélyezések hosszabb ideig tartottak, mint gondolták. A két tartalékerőmű építése mintegy 14 milliárd forintba kerül. Ennek egy részét, 60 millió dollárt, a Világbank kölcsönzött a projektre. Tengerré dagadt a csordogáló víz Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Egyre komplikáltabbá válik a mezőkövesdi víz-ügy. Az egyik olyan családnál, amelyiknél korlátozták a vízfogyasztást, valaki pénteken este a „jótün- dér” szerepében tetszelegve eltüntette a szűkítő gyűrűt, és így két napig volt vizük az érintetteknek. Azonban nem a vízmű szüntette meg a korlátozást, amit tegnap déltől újra érvénybe léptettek. Mint arról már beszámoltunk, Mezőkövesden a tartozások miatt több családnál korlátozták a vízfogyasztást. (Az érintett fogyasztók vitatják a vízmű követelését, ezért nem fizetnek.) A Dél-Borsodi Víz- és Csatornamű Kft.-t tízmillió forintos kinnlevősége kényszerítette erre a lépésre. Péntekre már csak öt család maradt a városban, amelyiknél még fennállt a korlátozás, ami azt jelenti, hogy a törvényben előírt - személyenkénti, napi harminc liter vizet kell biztosítania a szolgáltatónak. Ez így is volt addig, amíg Pap Jánoséknál pénteken este újból folyni nem kezdett a csapból a víz.- Nem voltunk itthon azon a napon - mondja a családfő -, és este vettük észre, hogy van vizünk. A feleségem még fel is hívta a vízmüvet, megköszönni nekik, hogy megszüntették a korlátozást. Ugyanis mivel nem ismerjük el a vízmű követelését, eddig nem fizettünk, sót már eldöntöttük, hogy az ombudsmanhoz fordulunk ügyünkkel. A megnyitott vízért hangzó „köszönömöt” értetlenkedve fogadták a vízműnél, mert ők nem szüntették meg a korlátozást. Mint azt Orhalmi László főkönyvelő lapunk érdeklődésére elmondta: nincs tudomása arról, hogy cége ilyen lépést tett volna. Kiderült: a vízmű valóban nem szerelte le a szűkítót, amelynek segítségével a fogyasztást korlátozzák. Tegnap délelőtt a szolgáltató cég újra életbe léptette a korlátozást, és egy új órát is felszereltek. A ma már csak újra kevesebb vizet fogyasztó Pap család értetlenül áll a történtek előtt: nem tudják, ki volt az a jótündér”, aki a kerítésen belüli aknában feltörve az egyik plombát, és kiszerelve a szűkítót - önhatalmúan intézkedett. A tartozást azonban most is vitatják, és egyéb úton kívánnak érvényt szerezni vélt igazuknak. Tegnap egyébként tárgyalóasztalhoz ült a vízmű, és az - ügyben hatósági jogkörrel nem rendelkező - önkormányzat képviselete is. A megbeszélésről Herkely György polgár- mester úgy nyilatkozott lapunknak, hogy újra meggyőződtek róla: a vízmű törvényesen járt el. Mindemellett az önkormányzat kérte a szolgáltató céget, hogy mivel nem notórius nemfizetőkről van szó - az érintett család csak egy bizonyos időszak számláját vitatja -, így ne a vízkorlátozással, hanem bírósági úton próbálják rendezni a dolgokat. Tegnap délutánig viszont az újra érvénybe léptetett vízkorlátozás nem szűnt meg. Ökumenikus imahét a lélek jegyében Országos ökumenikus imahetet rendeznek január 18-tól 25-ig. A rendezvénysorozat alapigéje: „Gyöngeségünkben segítségünkre siet a lélek" (Rom 8,26). Az imahét nyolc napja alatt a gyülekezetek más-más templomban találkoznak. Miskolc belvárosi gyülekezeteinek egyik része tegnap a római katolikus mindszenti templomban találkozott, ahol Kürti László nyugalmazott református püspök hirdetett igét, mögötte a házigazda, Berkes László plébános, jobbra Sándor Frigyes, a belvárosi evangélikus gyülekezet lelkésze. Fotó: Vajda János Reális kenyérár: 130 vagy 90 forint? Miskolc, Kazincbarcika (ÉM - KI) - A Sütőipari Egyesülés bejelentése szerint a kereskedelmi cégek várhatóan elfogadják a mintegy tíz- százalékos kenyéráremelést, amely előreláthatóan február elejére tolódik. Az egyesülés elnöke úgy véli, 130-135 forint lesz a fehérkenyér kilónkénti ára, mert 100 forintos átadási ár alatt csak a fekete- gazdaság eszközeivel előállított termékek kerülhetnek a boltokba. Barna György, a miskolci Bakery Sütőipari Kft. ügyvezető igazgatója érthetetlennek és megdöbbentőnek tartja azt a kijelentést, hogy a száz forint alatti átadási ár tisztességtelen üzletpolitikára utalna.- Természetesen vannak, akik például nem fizetnek közterheket, de egy kalap alá venni őket a jól gazdálkodókkal, illetve a kényszervállalkozásból élő pékekkel, ez elképesztő - nyilatkozta. - A Sütőipari Egyesülés bejelentésének hátterében az iparág korábbi vezetőinek érdekei állnak. A bejelentéssel ellentétben a várható átadási ár 80 forint körül alakulhat. A reális ár 90 forint körül lenne, amely a kisebb pékségek számára a gazdaságos működés mellett fejlesztéseket is lehetővé tenne. Borsod megyére sajnos igencsak igaz, hogy az irreálisan alacsony kenyérár nem tisztességes üzletre enged következtetni - mondta érdeklődésünkre Németh László, a Miskolci Sütőipari Kft. vezérigazgatója. - A számla nélkül vásárolt liszt, a zsebből fizetett bérek leküzdhetetlen „versenytársaink”. Ezért jelenleg nem tervezünk áremelést, mert jelentős piacoktól esnénk el. A fehérkenyér kilónkénti át-adási átlagára jelenleg 70 forint körül van. Március végére, április elejére felméijük, tartani tudjuk-e még ezt az árszintet, hiszen költségeink fedezése nélkül mi sem tudunk dolgozni. A kazincbarcikai Brode- co Sütőipari Rt. vezérigazgatója, Kozmáné Kiss Márta ezzel szemben azzal élveit, hogy az energia, valamint a szolgáltatások költségei olyan mértékben növekedtek, hogy elkerülhetetlen az árak emelése.- A piacok megtartására nem az elképzelhetetlenül alacsonyan tartott ár az egyetlen lehetőség. A minőség és a szolgáltatások folyamatos javításával és bővítésével is célt lehet érni. Az áremelésre vonatkozó kalkulációink jelenleg is folynak, de piacvesztéstől nem tartunk. Derítőben a bizonyíték Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A kövesdi kispostát kirabló fiatalember a lakásuk udvarán lévő szenny- vízgödörbe rejtette a játékpisztolyt, amit a rendőrök szájra kötött kendőkkel, gumicsizmában és kesztyűben „vettek leltárba” bizonyíték gyanánt. Mint ismeretes, kétszázezer forintot vitt el a kövesdi kispostáiéi a biciklis rablóként emlegetett fiatalember, akit már több núnt két hónapja kerestek a zsaruk. Akkor a 21 éves Sz. Zs. fején harisnyával, kezében egy fegyvernek látszó tárggyal felszólította a posta alkalmazottait, hogy adják át a pénzt, majd egy biciklire ülve elkerekezett a helyszínről. Most, a nagycsécsi postarablás ügyének vizsgálatakor akadt fenn a rendőrség hálóján. Bevallotta, a kövesdi rablást is, sőt elmondta, az adta az ötletet a nagycsécsire. A kerékpárt azóta átfestette - de az új zománc alatt ott volt a régi festék -, s miután a zsaruk intézkedtek a derítő kiszippantásáról, majd átvizsgálták annak tartalmát, a fegyvernek látszó tárgy, a játékpisztoly is előkerült.
