Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

c Az olvasás gyönyörűsége Brackó István Ez a jegyzet legalább annyira elkésett, mint a szilveszter éjszakájára beharangozott mis­kolci tűzijáték. A petárdás látványosság vé­gül is megtartatott, ám karácsonyi vágyaim nem teljesültek, s csak az írásra ösztönző szándék maradt meg. Történt ugyanis, hogy a fenyő alá én köny­veket szerettem volna. Rokonaimnak, poten­ciális ajándékozóimnak megsúgtam három, különböző témájú áhított olvasmányt, mely- nekjorintban kifejezett ára 16 529 Ft-ra rú­gott. Ennyibe került volna, ha megkapom. De ez túl sok pénz. Először a gyerek, aztán a kaja és a pia, s ami marad, abból jut a sok szentestét megért öregeknek. így aztán kap­tam néhány piperecikket, s egy maréknyi tol­lai... Ajándék tolinak ne nézd a hegyét. Örül­tem, megköszöntem, de áhítatomat rontotta, hogy a „gazdasági helyzet elégtelen volta miatt" nem gazdagodtam, hanem szegényed­tem. Dezodorálhattam magam, ám szegé­nyedtem néhány jellegzetes illatú, tapintású regénnyel, s az olvasás gyönyörűségével. Az írásbeliséget serkentő, nyomtatás utáni öt­száz évet „papíridőnek" nevezi a szakiroda- lom. McLuhan amerikai filozófus jó negyed századdal ezelőtt keltezett megjegyzése fi­gyelemre méltó és figyelmeztető. A világ a Gutenberg-galaxisból a Marconi-féle konstel­láció felé tart. A számítógépen bármilyen iro­dalmi mű eredetije, vagy annak zanzásított változata vagy filmes feldolgozása lehívható, feltéve, ha a huszadik század végi ember in­kább részesíti előnyben fl a mietet, mint a Terminátort. A felvetés költői, hiszen bizo­nyított tény, hogy a kopogtató évezredbe ké­szülő emberiség, jelesen annak ifjabbik része keveset olvas, ha egyáltalán olvasni tud. könyvvel, betűvel pepecselni macerás fogla­latosság ebben a rohanó korban. A gyerek­nek ideje, türelme, késztetése sincs, hogy el­merengjen egy szonetten, vagy átrágja magát egy klasszikus családregényen. Öreg hiba ez, hiszen az Internet, a videojá­ték nem pótolhatja azt, amit a nyomtatott be­tű önmaga gerjesztette élménye kínál. Az uniformizálás veszélye nemcsak az étkezés­ben, az öltözködésben, a viselkedéskultúrá­ban fenyeget, hanem az ismeretszerzésben, a tudásban és az érzelem gazdagításában is. Lehet, hogy konzervatív vagyok. Vállalom ezt a titulust, mint Bradbury hősei (Fahrenhe­it 451), akik egy könyv nélküli világban kí­vülről tanultak meg egy-egy máglyára szánt klasszikus művet, hogy az ne enyésszen el, hogy átmentődjék egy emberarcúbb korba. Tortába borult a gogoli görbetükör Gogol A revizor című szatírájának bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - „Ne a tükröt át­kozd, ha a képed ferde.” Ezt a közmondást írta mottóként A revizor című szatírája elé Go­gol. Ennek ellenére görbetük­röt tart elénk, megnevettet, de végül a képünkbe vágja: „Mit röhögtök? Magatokon röhög­tök!”. A Miskolci Nemzeti Színház Revizor-bemutatója is megnevetette a közönséget. Még talán annak a felismeré­séig is eljuttatna az előadás, hogy magunkon röhögünk. De mielőtt a polgármester kimon­daná a híres közönségkorholó mondatokat, beleborul a ba­bos tortába. Kár. Kár, hogy ek­kor már nem hallatszik a var- jűkárogás... Vészjósló vaíjúkárogás, azonosít­hatatlan zörejek, hátborzongató zene, megnyúlt árnyak... Ebben az abszurd környezetben jelenik meg a vaskos valóság: a kisváros vod­kától hortyogó notabilitásai. A pol­gármester hivatali szobájában szundikálnak az urak. Ide csap be villámként a hír: jön a revizor, sót már itt is van! De Bobcsinszkij (Kuna Károly) és Dobcsinszkij (Kulcsái- Imre) nemcsak a hírt hoz­za meg, hanem a komikus alap­hangot is. Ha nem is hasonlítanak megszólalásig egymáshoz - ahogy Gogol elképzelte a két figurát -, megszólalásuk, beszédhibájuk, a tökéletességig kidolgozott tökélet­lenségük teszi egyénivé kettősü­ket. Kuna Károly „nagymonológja” elszabadítja a visszafogott neve­tést. De nem szabadul el a pokol. Úgy tűnik, az előadás rendező­je, Hegyi Árpád Jutocsa teret ad minden poénnak, de nem engedi, hogy karikatúrák jelenjenek meg a színpadon. Sőt, folyamatosan érzékelhető a realitás, az abszur­ditás és a komédia mértéktartó hármassága. Az előadás alapvető­en ragaszkodik a gogoli instrukci­ókhoz. Lényegében a szövegen sem változtattak. Anekdotikus történetről lévén szó, emiek meg­felelőn a szereplők valóságos sze­mélyeknek tűnnek (ehhez igazod­nak Zeke Edit korhű jelmezei), a befejezés is csattan. Mindehhez olyan keretjátékot talált ki a ren­dező, amelynek köszönhetően a konkrét helytől, időtől eltávolod­va is megjelenik előttünk ez a vi­lág. Ehhez az „elemelkedéshez” hozzájárulnak Dávid Attila dísz­letei is, aki tökéletesen zárt, még­is áttetsző, az árnyak számára át­járható falú teret épített. Ennek a hatalmat, a helyi nagyságot jelké­pező háttérnek az alapja az elő­adás végén megbillen, beszűkül a tér, semmivé lesz a látszat... Csak az a torta ne lenne olyan valósá­gos! Mintha attól tartott volna a rendező, hogy éppen akkor nem nevet majd a közönség, amikor megkérdezi a polgármester: „Mit röhögtök?” így a biztonság kedvé­ért, hogy ereje legyen a szónak, elhelyeztetett az asztalon egy ha­bos tortát - műit a lehető legócs­kább bohózati kelléket -, és bele- fejeltette hősét. És ezzel el is ve­szítette értelmét a kérdés... Éppen ez az előadás bizonyítot­ta, nem kell ahhoz habos torta, hogy nevessen a közönség. Persze, remek szereplehetőséget is kap­tak olyan komikusvénájú, a mis­kolci közönség által kedvelt színé­szek, mint Csapó János (járásbí­ró), Varga Gyula (iskolaigazgató), Saílós Gábor (kórházigazgató), Máhr Ági (polgármesterné). A tár­sulat fiatalabb tagjai közül Major Melinda új arcát mutatta meg a polgármester kissé együgyű lá­nyaként. Molnár Csaba a helyeset és helytelent gyermetegen össze­keverő postamestere szintén re­mek figura. Földi László ugyan­csak kitalálta a maga Oszipját. Időnként ugyan keveri az í-ző és az ö-ző nyelvjárást, de ahogy lábat mos, azt tanítani lehetne. A főszerep persze a revizornak hitt Hlesztakové és a polgármes­teré. Matus György kellő' méltó­sággal viseli rangját. Ebben a vá­rosban csak az övé lehet a polgár- mesteri szék. 0 képes átlátni, va­lamiképpen kordában tartani és működtetni a korrumpálódott rendszert. Nem tud, de nem is akar változtatni ezen a helyzeten. Az lenne csak a szélmalomharc, ha szembeszegülne ezzel a velejé­ig romlott világgal! Seress Zoltán Hlesztakovként debütált Miskolcon. Eredetileg az elmúlt évad végén mutatták volna be ezt a darabot, de már csak Se­ress Zoltán miatt is érdemes volt megvárni ezt az évadot. Vékony­pénzű ficsúr, kisstílű széltoló, ki- vagyi tintanyaló - ahogy Gogol megírta. Mint színész, kiváló ko­médiás. S ami talán kicsit szokat­lan a szerepfelfogásában, hogy az általa megformált Hlesztakov időnként betegesen szorong. A szállodai szobában kucorgó, töp­rengő, magába roskadó ifjú inkább tűnik elvetélt entellektüelnek, mint üresfejű pojácának. így ár­nyaltabb, mélyebb lett a személyi­ség, de bizonytalanabb, nehezeb­ben értelmezhető az álrevizorság. • A GRAFOLÓGIA iránt érdeklődőket vázja a Martintelepi Egyesület a Tompa Mihály Fiók- könyvtárba ma, hétfőn délután 4 órára. Ruprecht- né Bognár Mária orvos-grafológus előadásán meg­ismerkedhetnek a grafológia alapjaival, felhaszná­lási lehetőségeivel. A rendezvényt a szervezők a pályaválasztás előtt állóknak különösen ajánlják. Gálffi Lénárd Miskolc (ÉM - FG) - Gálffi László Lénárd Sándorként lép ma este 7 órakor a közönség elé a miskolci Ifjúsági és Sza­badidő Házban. Hogy mi­ként került kapcsolatba a népszerű színész ezzel a több mint húsz éve el­hunyt, Magyarországról jóval a színész születése előtt eltávozott, kalandos életű személyiséggel? Ta­lán erre a kérdésre is választ kaphatunk a mai es­ten. De talán ennél Is izgalmasabb az az élettörté­net, amely most megelevenedik a Völgy a világvé­gén című előadásnak köszönhetően. Lénárd Sándor mindössze 8 éves volt, amikor szüleivel elhagyta Magyarországot. Bécsben szer­zett orvosi diplomát, majd az Anschluss elől mene­külve 1938-ban Rómában telepedett le, 1946-tól ’49-ig a római Magyar Akadémia orvosa volt. Mi­után 1951-ben kivándorolt Brazíliába, évekig a ci­vilizációtól elzárt, távoli vidékeken praktizált, majd amerikai egyetemeken latint és görögöt tanított. Közben regényeket, verseket, kultúrtörténeti ta­nulmányokat, orvosi értekezéseket írt - magyarul, németül, angolul, olaszul... A Völgy a világvégén cí­mű önéletrajzi kötete halála után egy évvel, 1973- ban jelent meg magyarul. S ma este „személyesen” is találkozhatunk Lénárd Sándorral... Gálffi László Forradalom az interneten Versenyző Európa Budapest (MTI) - Egy hónapon át (február 15-ig) olvashatók az interneten annak a műveltségi vetél­kedőnek a kérdései, ame­lyeket a magyar forrada­lom és szabadságharc 150. évfordulójának tisz­teletére hirdettek meg ha­zai közművelődési és tu­dományos műhelyek. Az érdeklődők a világhálón a http://www.1848.hu. cí­men találhatják meg a versenyfeladatait. ' A versengésen minden­ki indulhat, éljen bárhol a Miskolc (ÉM) - A Nem­zeti alaptantervhez (NAT) kapcsolódva NAT közben címmel rendez tájékozta­tóval egybekötött tan­könyv- és taneszközvásárt a B.-A.-Z. Megyei Pedagó­giai és Közművelődési In­tézet január 22-én, 23-án, és 24-én a Nemzetközi Kereskedelmi Központ­ban (Miskolc, Mindszent tér 1.). A kiállítás csütör­tökön és pénteken délelőtt 9-től este 6 óráig, szomba­ton délelőtt 9-től délután 4-ig tart nyitva. A tan­könyvkiállítás teljes ideje alatt folyamatosan bemu­tatják a STOP elnevezésű nagyvilágban. Az 1848/49-es szabadságharc magyarországi eseménye­ivel foglalkozó kérdések megtalálhatók a Magya­rok Világszövetsége által külföldön teijesztett Ma­gyar Figyelő januári szá­mában is. Az évfordulós vetélkedőt a Magyar Országos Levél­tár, a Magyarok Világszö­vetsége, a Magyar Nemze­ti Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az Or­szágos Széchényi Könyv­tár, a Budapesti Történeti számítógépes pályaorien­tációs programcsomagot, amely osztályfőnökök, pá­lyaválasztási felelősök és szakszolgálatok érdeklő­désére tarthat számot. A rendezvény nyitóelőadá­sát Tankönyvminőség és jóváhagyás, a kibontako­zó tankönyvpiac, a tan­könyvek minősége, tan­könyvjegyzék, valamint az új tankönyvek rendelé­sével kapcsolatos tudni­valók címmel Závodszky Géza, az ELTE Tanár­képző Főiskolájának fő­igazgatója tartja január 22-én, csütörtökön dél­előtt 10 órától. Múzeum és a Révai Új Le­xikon szervezte, a Magyar Rádió és a Duna Televízió közreműködésével. Az amerikai, az ausztrá­liai, az európai, a kárpát­medencei, valamint az anyaországi legjobb vá­laszadókból verbuválódó és magyarországi meghí­vást elnyerő öt-öt tagú csa­patok március 11-én Bu­dapesten, a Hadtörténeti Múzeumban mérik össze tudásukat. A döntőt - fel­vételről - a Duna Tv is su­gározza. A gőgös hercegnő Sárospatak (ÉM) - A gőgös hercegnő című zenés mesejátékot mu­tatja be a Kinderszín- ház társulata január 21-én, szerdán délután 2 órától Sárospatakon A Művelődés Házában. A hercegnő szerepét M. Hints Kriszta, a tün­dért Nagy É. Réka, a királyt Takács J. Ro­land alakítja. A verseket Erdős Zol­tán írta, zenéjét szerez­te és színpadra alkal­mazta. Nagy É. Réka. Az előadásra belépő­jegy 100 forintért vált­ható. Budapest (ÉM) - Az Eu­rópa Tanács, az Európai Unió, az Európa Parla­ment valamint az .Európa Verseny” Magyar Nemzeti Bizottsága a „Europe at School” keretében ver­senyt hirdet a 6-21 éves if­júság részére. A verseny célja az európaiság gondo­latának elmélyítése, a ta­nulóifjúság felelősségteljes és aktív részvétele az új Európa kialakításában. A „Europe at School” Euró­pai Bizottsága által java­solt és elfogadott közös alapgondolat: Peace for Europe - Egy békés Euró­pa felé. Az 1998-as évben is egyéni vagy csoport- munkában készíthető pá­lyaművek adhatók be. Az 5-10 oldal terjedelemben készíthető írásbeli dolgo­zatokat három példányban kérik benyújtani. A képző- művészeti munkák mére­tei a 60x40 centiméteres nagyságot ne haladják meg. A következő témák kö­zül választhatnak az ér­deklődők. írásbeli felada­tok (11-21 éves korosztály számára): 1. Konfliktusok a környezetemben/ kör­nyezetünkben; 2. Hogyan képzeled el az egyesült Európa békéjét a jövő szá­zadban? 3. Ha én lennék a polgármester... Képzőmű­vészeti feladatok (6—21 éves korig): 1. Tervezz tár­sasjátékot, kártyajátékot, kirakót, naptárt, melynek állomásai, képei, kérdései Európa történelmének je­lentős béke-háború esemé­nyeire utalnak, ezek összefüggéseit, eredmé­nyeit kérdezik vagy tartal­mazzák, tetszés szerint korszakok, régiók, egyes szereplők vonatkozásában! 2. Katonaruhák, fegyve­rek, várak a múltban és a jelenben. Lehet festmény, rajz, makett, báb stb. 3. Tervezz plakátot - a niottó szellemében - az emberek harmonikus együttműkö­désének előmozdítására! ' A pályaműveket a szak­mai zsűri véleménye alap­ján a Magyar Nemzeti Bi­zottság rangsorolja, jutal­mazza; a 16-21 évesek kö­zül a legjobb pályaművek alkotóit megfelelő nyelvtu­dás esetén a különböző eu­rópai országokban rende­zendő versenygyőztesek találkozójára javasolja. A pályaműveket március 31-ig a következő címre várják: II. Rákóczi Ferenc Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola és Gim­názium Í075 Budapest, Wesselényi u. 38. Bővebb felvilágosítást a 06-1/342- 4905-ös telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Könyvek NAT közben Dobcsinszkij (Kulcsár Imre), a polgármester (Matus György) és Hlesztakov (Seress Zoltán) Fotó: Dobos Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom