Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

199«. Január 19., Hin« A MEGYÉBŐL JELENTJÜK cnzL Szakmaiság Görömbölyi László Két szakmai kamara - az orvosoké és a mérnököké - tartott a hét végén országos összejövetelt, s bár a tárgyalt témák között (természetesen) nemigen fedezhető fel ha­sonlóság, a két tanácskozásnak mégis volt közös vonása. Nevezetesen: az ott megfogal­mazottak messze túlléptek az adott szakma határain, közéleti, társadalmi-politikai szem­pontból is édékelhetővé minősítve így az el­hangzottakat. Az orvosok az egészségügy első emberét, Kökény Mihály népjóléti minisztert szólítot­ták fel lemondásra. Az orvosok képviselői szerint a pénzügyi források elégtelenek arra, hogy a szolgáltatásokat és az ágazatban dol­gozók munkáját értéküknek megfelelően fi­nanszírozzák, s nem valósultak meg a koráb­ban, a hároméves bérmegállapodásban ígér­tek sem. Mindent egybevetve, az egészség­ügy globális válságban van, amiért a legfőbb felelősség a népjóléti minisztert terheli - mondják. Mi viszont mondhatnánk erre: ide is betört a politika, érződik a választási kampány elő­szele. Hiszen az orvoskamara elnöke helyet kapott a Fidesz-listán, misem természetesebb tehát, minthogy az általa vezetett testület el­marasztalja az MSZP-s minisztert. De aligha­nem tévednénk, ha ezt mondanánk. Egy­részt, mert az elnök éppen a szombati összejövetelen ajánlotta fel lemondását, amit a képviselő-testület - amely nagy többséggel szavazta meg az állásfoglalást, s amely összességében talán mégsem vádolható Fi- desz-orientáltsággal - indokolatlannak tar­tott, legitimálva ezzel a vezető szakmai ala­pú tevékenységét. Másrészt azért, mert pél­dául a pénteken éppen Miskolcon megren­dezett kardiológus találkozón ugyancsak ha­sonló gondolatok fogalmazódtak meg - el­szigetelt, politikai indíttatású akcióként tehát nehezen értelmezhető a kamarai állásfogla­lás. A mérnökök állítása sem volt kisebb hordere­jű. Azt mondják: a vízlépcső-ügyben tárgya­ló kormánydelegációban egyetlen ember sincs, aki szerepelne a kamara hivatalos szakértői névjegyzékében. Szép. Hogy mi köze egymáshoz a vízlépcsőnek és az egészségügynek? Semmi. Csupán két adalék ahhoz, hogy mennyire különböző­képpen értelmezhető a kormány (és a kor­mánypolitikusok által) lassan négy év óta hangoztatott elv, miszerint szakmai ügyeket szakmai alapon kell megoldani. Értelmezhe­tő például úgy, hogy az orvostársadalom szakmailag nem kompetens az egészségügy átalakításában, s a szakértő mérnök nem biz­tos, hogy ért a mérnöki szakértelmet igénylő problémához. Hiába, mindig tanul az ember. POCKOK, RESZKESSETEK! Pocokkár fenyegeti a növenji kultúrát címmel január 14-ei számunk­ban irtunk arról, miként kell védekezni a falánk rágcsálók ellen. Azóta a szépen kikelt őszi vetések sorai között is láthattuk, mire képes a pocok. A Miskolc-Szerencs közötti út két oldalán munkál­kodott az elmúlt héten Tóth István foldbérlö segí­tői társaságában. Mint elmondta, Szerencstől, Szikszótól kezdődően egészen Tiszaujvárosig összesen 200 hektárt'bérel és mindenütt megjelen­tek a pockok. Számtalan hóik és földalatti járataik felszínen látható nyomai bizonyítják, az őszi szá­razság következtében nagyon clszaporodtak a kár­tevők. Tóth Istvanék a növényvédő állomás által javasolt REDENTIN 75-öt szoiják a föld felszíné­re, helyezik a járatok nyúlásaiba. Fotó: Bujdos Tüxir A lapátnyél után az ember is átjutott Bebizonyosodott: összekapcsolódik a jávorkúti- és a Bolhási-barlang Halmos Ildikó Létrástető (KM) - Eddig is sej­tették, hogy van kapcsolat a Bükk-fennsík két barlangja, a Jávorkúti- és a Bolhási-bar­lang között. Most azonban be­bizonyosodott. A barlangá­szoknak a járatokban lévő víz leszívásával és az úgynevezett kavicsszifonok átbontásával sikerült megtalálniuk az átjá­rót. így a két barlang mintegy 4500 méteres együttes hosszával az ország legjelentő­sebbjei közé sorolható. A janu­ári tábor alatt a kutatók első ízben járják be a két barlan­got összekötő szakaszt, de fő céljuk: átjutni a percenként 300 liter hozamú föld alatti patak járatán. Mögötte ugyan­is ismeretlen barlangrendszer húzódhat. Mind a Jávorkúti-, mind a Bolhás- barlangot mái- évtizedek óta kutat­ják. Mivel azonban a mészköves, dolomitos kőzetben futó járatokban több helj'en úgynevezett szifonok, vagyis vízzel, hordalékkal teli sza­kaszok alakultak ki, a kutatás las­san haladt. A Herman Ottó Bar­Indul az expedíció. Horn István barlangász. Fotó: Végh Csaba langász Csoport alapítói tavaly el­határozták, újjászervezik évek óta szünetelő egyesületi életüket, és több más csoporttal összefogva a két barlang közti feltételezett kap­csolat feltárásába fognak.- A tavalya év elején uj létrákat szereltünk fel a Bolhási-barlang- ban, mert a régiek már elkoptak, életveszélyessé váltak. Megkezd­tük a barlang oldalági szifonjának leszívását - kezd bele a történetbe Soós János barlangász, a tábor egyik szervezője. - Az előzetes váz- festések alapján tudtuk, hogy a két barlang között van valamiféle kapcsolat. A Jávorkútiból a Bol- hásiba átfolyó vízzel együtt jött már át lapátnyél és egyéb na­gyobb tárgy is, de a hipotézis ak­kor nyert teljes bizonyosságot, amikor decemberben a szifonok­ban levő váz leszívásával és a só­derfa] elbontásával sikerült átjut­ni a két barlangot összekötő jára­ton.- Most már biztosan állítható, hogy egy összefüggő barlangrend­szer húzódik több mint 100 méter­rel a fold alatt, együttes hossza mintegy 4500 méter. így az ország legjelentősebb barlangjai között említhető. A turisták számara azonban nem tudjuk látogatható- vá tenni, mivel aktív víznyelő­rendszerként funkcionál, a kiszi­vattyúzott váz rövid idő múlva új­ra megjelenik a járatokban. A fel­fedezés jelentőségét azonban a nemzetközi barlangásztársadalom nagyra értékeli - veszi át a szót Pócsi Lajos, a rangidős barlan­gász. A mostani, január 14-én kezdő­dött és 23-ig tartó létrástetói tá­borban mintegy' 80, az ország kü­lönböző részéről érkezett barlan­gász vesz reszt. Többek között Pó­csi Lajosnak köszönhetően sike­rült olyan technikai felszerelésre szert tenniük, amely segítségével teljesülhet fő céljuk: a Jávorkúti- barlang váz alatti szakaszán való átjutás.- A Jávorkúti-barlang egyik szakaszán patak folyik át. Az len­ne a legnagyobb szenzáció, ha át tudnánk jutni azon a részen, ahol bejön a váz. Ehhez nagy teljesít­ményül szivattyúkkal megpróbál­juk a patakot egy oldalágba szólí­tani - magyarázza Soós János. - Ez valószínűleg nem sikerül töké­letesen, mivel percenként leg­alább 300 liter a hozama. A búvá­roknak tehát a szűk szifonban ár­ral szemben kell haladniuk. Felté­telezéseink szerint a szifon mö­gött nagy, összefüggő barlang- rendszer húzódik. Pártprogram és csirkelábak A kisgazdák bíznak a mezőgazdaságban Miskolc (ÉM - Hl) - Ha választást nyernek 1998- ban, a külföldről érkező, de Magyarországon is elő­állítható mezőgazdasági termékek ellen védővá­mokat vezetnének be. Újraélesztenék a mezőgép- gyártást, átalakítanák a gazdaképzést, alacsony kamatokkal működő gazdabankot hoznának létre. Komplex, öt évre szóló agrárprogramjukkal az or­szág 5 milliárd dollárnyi exportteljesítésre lenne képes - mondta Tamás Károly mezőgazdasági szakértő a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) B.-A.-Z. Megyei Szervezetének szombaton tartott sajtótájékoztatóján.- Az FKGP agrárprog­ramja 5 éves időszakra készült. A mind személyi, mind tárgyi feltételrend­szerét tekintve komplex programmal a mezőgaz­daság a magyar gazdaság húzóágazatává válhatna. Ehhez azonban az kelle­ne, hogy ne importáljunk semmi olyat, ami itthon is előállítható. A magyar mezőgazdaság és az élel­miszeripar a hazai igé­nyek kielégítése mellett a megfelelő feltételrendszer kialakításával képes len­ne 5 milliárd dollár ex­portbevételt hozni az or­szágnak. A személyi felté­telek a gazdaképzés át­szervezésével teremthe­tők meg - mondta Tamás Károly a szombati sajtótá­jékoztatón. Azzal, hogy a képzést visszahelyeznék a Föld­művelésügyi Minisztéri­um hatáskörébe, az elmé­leti mellett a gyakorlati oktatás is újra magas színvonalon folyhatna, hangsúlyozta a szakértő. A tárgyi feltételek megte­remtése céljából felélesz­tenék a mezőgépgyártást, így itthon készült eszkö­zökkel, hazai munkaerő és szaktudás igénybe vételé­vel lehetne felújítani az elavult gépparkot. A gaz­dákat sújtó magas banki kamatok letörésére úgy­nevezett gazdabankot hoz­nának létre, amelyben a nagy számú igénynek kö­szönhetően alacsony ka­matot tudnának biztosíta­ni. Az Európai Uniót érintve Tamás Károly el­mondta: a csatlakozást tá­mogatják, de csak akkor, ha gazdasági előnyeinket megtarthatnánk és to­vábbra is élhetnénk helyi lehetőségeinkkel. A föld pedig nem juthatna kül­földi állampolgár birtoká­ba. Mindezekkel az intéz­kedésekkel, valamint a magyar érdekeket sértő privatizációs döntések visszaállításával az FKGP mint kormányzó párt el tudná érni az ország egész lakosságának életszínvo­nal-növekedését, így nem kellene 5 millió embernek csirkelábat ennie, fogal­mazott Tamás Károly. Tfjinr Koncert és kurzus Stefan Adelmann, a berlini zeneakadémia tanára tart - az elmúlt péntektől holnapig - nagybőgős mesterkurzust a Miskolci Egyetem Bartók Béla Ze­netudományi Intézetében. A kurznsvezetó szomba­ton délután koncertet adott a Bartók-teremben, Holnap délután 4 órától ugyanitt a kurzus legjobb résztvevői mutatkoznak be. Fotó: Végh Csaba ■ Doni bajtársak a Szemere-kertben Miskolc (ÉM - DK) - Azt a zász­lót hajtották meg a II. világhá­ború hősei előtti tisztelgésként - a doni tragédia 55. évforduló­jára emlékezve - a Doni Bajtár­si Szövetség miskolci csoportjá­nak tagjai, amely a miskolci VII. és a kassai VIII. hadtest alakulatánál szolgált. A miskol­ci Szemere-kerti emlékműnél vasárnap délelőtt gyűltek össze az eseményt átélt, illetve tiszte­letűiét kifejezni akaró emberek.- A II. Magyar Hadsereget súlyos vádakkal illették az 1943 januári védő és elhárító harcai miatt. Ez keserű nyomokat hagyott az érin­tettekben. Nem sokat beszélünk a kisebb ereményekról. a részsikerek­ről. a reménytelen bátorságról, hő­siességről. Pedig nem elég elsiratni ezt a hadsereget, valós képet kell kialakítani róla - hívta fel a jelenlévők figyelmét a „doni baj­társ”, majd napról napra, óráról órára felelevenítette az általa is megelt szörnyűségeket. Orczy Sándor, a Doni Bajtársi Szö­vetség miskolci csoportjának egyik vezetője köszöntötte a megjelente­ket, s beszélt a szovjet hadsereg 1943. január 12-én elkezdődött doni áttöréséről.- Négyzetméterenként hulltak a gránátok a magyar védőállásokra. AII. Magyar Hadsereg a reményte­len közelharcban is napokig tartot­ta állásait, de a létszám erősen megfogyatkozott. Akik megmarad­tunk, elindultunk visszafelé a vég­telen hómezőkön ót - emlékezett Orczy Sándor, majd átadta a szót vitéz Király Lászlónak, aki szintén egyike azon szerencséseknek, akik életben maradtak, hazatértek. A beszámoló után koszorút helyezett el az emlékműnél a Doni Bajtár­si Szövetség és a honvédség, illetve a jelenlévők is letették az emléke­zés virágait Fotó: Végh Csaba • Fejbe verte az idős férfit. Őrizetbe vették vasárnap azt a húszéves putnoki fiatalembert, aki az elmúlt szombaton este eg>' idős putnoki férfit laká­sán bottal fejbe verve élet- veszélyesen megsebesített. • Állt a forgalom. A Seat Ibizát vezető F.T. nem adott elsőbbséget a villamosnak tegnap este Miskolcon az Andrássy és a Testvériség utca keresz­teződésénél, így a két jár­mű összeütközött. A sze­mélygépkocsi vezetője könnyű sérülést szenve­dett. A forgalom fél óráig állt. A kar mintegy 200 ezer forint. • Két férfi a Szabadság­odon. Sértetlenül hozták le a budapesti Szabadság­od vasszerkezetéról a fő­városi tűzoltók azt a két fi­atal férfit, akik vasárnap kora este másztak fel a magasba a budai oldal egy­mással szemközti pilléréi­re - tájékoztatta az MTI-t a fővárosi tűzoltóság ügye­letese a történtek után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom