Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

Észak-MagyakorszAg 1998. Január! 6.. PtHTtK Minősíthetetlen bérpótlék Figyelemmel fordulok minden olyan kezdeménye­zés felé, ami a jobbítást szolgálja. Különösképpen, ha olyan területről van szó, amelynek minden tár­sadalomban a legnagyobb támogatást kellene meg­adni - hiszen a jövő nemzedékének nevelése jelen­tős részben a pedagógusok munkáján múlik. Ma­gam is tanár vagyok, s talán ennyi elfogódottság megengedhető, ha a kérdésről kifejtem álláspon­tom. A minőségi bérpótlék 1998 szeptemberétől való bevezetése a szakmában igen nagy viharokat ger­jesztett. Miniszterünk, Magyar Bálint úr ezzel az intézkedéssel a minőségileg jobb munkát végző pe­dagógusok díjazását kívánja honorálni. Megjelen­tek a sajtóban azok az összegek, amelyek e célt szolgálják majd. S ezek annyira szerények, hogy csupán a bérpótlék miatt nem is lenne érdemes szólni, de itt sokkal többről van szó. Mindazok az országok, amelyek az elmúlt fél év­században kiemelkedőt nyújtottak a gazdasági élet területén (Japán, Dél-Korea, Finnország stb.), igen komoly összegeket invesztáltak az oktatás te­rületére. Ok tudták, ha fel akarnak emelkedni a fejlett világhoz, akkor az oktatásra kell sok pénz fordítani. Magyarországon viszont az értelmiségi pálya olyan leértékelése következett be (ezen belül is különösen a pedagógusoké), amely mára szinte elviselhetetlenné vált. A pedagóguspálya anyagi el (nem) ismertségét sohasem tekintettem az első számú problémának, annál inkább a következményeit. Az utóbbi évek­ben olyan társadalmi változásokat éltünk át, ami­kor a pénz még fokozottabb szerepet kapott. Félő, hogy a szakmából egyre többen deklasszálódnak, és azok is, akiknek elhivatottságuk, szakmaszere­tetük által teljes napjukat, életüket kitölti a tanítás. Megértem, mégis szomorúan tapasztalom az utóbbi évek során, hogy a pedagógusok egy része megpróbál a tanítás mellett olyan tevékenységek­kel is foglalkozni, amivel pluszjövedelmet teremt a maga számára. Érdemes lenne e téren egy felmé­rést végezni: mennyi időt vesz el erejéből, amit ta­lán az önképzésre, vagy a még színvonalasabb munkavégzésre fordíthatna. Egy pedagógus lehe­tőleg az iskolában fáradjon el! Nem tudom, mikor jutunk el oda, hogy a magasabb szinteken is job­ban odafigyelnénk erre. A még mindig világszínvonalú oktatásunkat ko­moly veszélyek fenyegetik, s nem lehet örökkön a kötelességtudatra, elhivatottságra építeni a pályá­ra nehezedő elvárásokat. A szülők is azt váiják el joggal, hogy a pedagógusok maximálisan a munká­jukra koncentráljanak. Éles kontrasztokat élünk meg. Szinte már be­léptünk a XXI. századba. Az „internet-adások” megjelentek a középiskolákban, és rövidesen az ál­talános iskolákban is jelen lesznek. A világ legfej­lettebb technikáját kezelő pedagógus befejezi a munkáját, hazafelé menet betér egy jónevű turká­lóba, ahol vesz magának 15 deka blúzt, a gyerme­kének 3 kiló kabátot. S talán még öröm is tölti el, hogy ma jó napja volt. Nem bérpótlékkal lehet megoldani e szakma fe­szítő gondjait! Hanem - ezt végre be kellene látnia mindazoknak, akik ebben az ügyben szerepet ját­szanak olyan béreket kell megállapítani, ami a felkészült, eredményesen tanító pedagógusokat a pályán tudja tartani. Ehhez kapcsolódhatna egy olyan követelményrendszer, ami megindíthatná a természetes szelekciót. Magyarországról 14 olyan személy távozott el e században, aki Nobel-díjas tudóssá lett. Igaz, mindössze egyikük kapta magyar állampolgárként az elismerést, de valamennyien itt szerezték ehhez az alapokat... Van mit megvédenünk, van miért szólnunk. Csanálossi Béla tanár * A vitaindítóként megjelent írást lapunk 1997. december 22-i számában találják. Socrates-pályázat Miskolc (ÉM) - Magyarországnak az Európai Unió Socrates-programjában való részvételét az el­múlt év szeptember 1-jétől kormányrendelet sza­bályozza. A program az alábbi részprogramokból áll: Erasmus (felsőoktatás), Comenius (óvodától a középiskoláig), Lingua (a nyelvoktatás minden for­mája), felnőttoktatás, nyitott és távoktatás, egyéb programok (média, könyvkiadók stb.), Árion (okta­tásirányítók és döntéshozók programja. Kiemelten támogatott témák: közös kulturális örökségünk, irodalmi hagyományok, természettudományok és környezetvédelem, modem technológia alkalmazá­sa az oktatásban. Pályázatra jogosult minden olyan közoktatási és egyéb intézmény, szervezet, ahol oktatás folyik. Pályázni évente lehet, és éven­te kell megújítani az egy évnél hosszabb futamide­jű (maximum három év) pályázatokat. Pályázati lapot a miskolci Avasi Gimnáziumban kérhetnek az érdeklődők, az irodavezető promoter tanártól, Madej Ferencnétől. Telefon: 46/431-396, vagy az iskola titkársága: 365-970. Drámapedagógia: minden szinten használható Magyar angoltanárokkal dramatizál az amerikai szakember az ír kocsmában Miskolc (ÉM - HI) - A drámapedagógia kicsit több kreativitást igé­nyel a tanárok részéről, mint az egyéb módsze­rek. De megéri a fárad­ságot, mert alkalmazá­sa egyaránt jól fejleszti mind a négy alapvető nyelvi készséget: az ol­vasást, az írást, a beszé­det és a beszédértést - mondta Elliott Swift, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Angol Tanszékének munkatársa az angolta­nárok részvételével teg­nap kezdődött kurzu­son.- A kétnapos, úgynevezett drámapedagógiai foglalko­zásra nemcsak Miskolcról, de Nyékládházáról, Sátor­aljaújhelyről is érkeztek angoltanárok. A foglalko­zást az United States In­formation Service (USIS), vagyis az amerikai követ­ség mellett működő kultu­rális hivatal a B.-A.-Z. Me­gyei Pedagógiai és Közmű­velődési Intézettel közösen szervezte. A hivatal két éve rendszeresen tart pe­dagógusoknak módszerta­ni és egyéb továbbképzése­ket. Drámajáték-kurzust azonban eddig még nem szerveztek - tudtuk meg Csótainé Bárczy Klára egyetemi adjunktustól, aki megyei angol szaktanácsa­dóként rendszeresen szer­vez angol tanárok részére továbbképzéseket. - A drámakurzusra jelentkező pedagógusok az első na­pon a módszer elméletével ismerkedtek meg, ma pe­dig mindazt, amit hallot­tak, a gyakorlatban is ki­próbálhatják. Különböző elbeszéléseket kapnak, amelyekhez nekik kell for­gatókönyvet írniuk, ki kell találniuk, hogyan állítha­tók színpadra a történe­tek. Aztán pedig elő is kell adniuk a kész darabot. A foglalkozásokat vezető El­liott Swift segítségével, aki évek óta tanít drámapeda­Elliott Swift a miskolci John Bull Pubban rendezett kurzuson Fotó: Farkas Maya gógiát, elsajátíthatják a dramatizálásban rejlő kész­ségfejlesztő módszereket, és azokat akár már más­nap alkalmazhatják mun­kájukban. A kurzusra ál­talános iskolai és középis­kolai tanárok is jelentkez­hettek, mert ez a módszer, a történetek eljátszása minden korosztálynak ér­dekes lehet, minden isko­lai szinten hasznos az al­kalmazása, vélekedett a szaktanácsadó. Bérpótlékelosztás: mérhető kritériumok alapján Feszültségek kialakulása az iskolaigazgatók szerint elkerülhetetlen Sárospatak, Miskolc, Ózd (ÉM- Hl) - A pedagógusok minősé­gi és többletmunkájának díja­zásáról szóló kormányrende­let szerint a 1998. szeptember 1-jétől minőségi bérpótlékként minimum 5600 forint adható. Minimum ennyivel értékelhe­tik az intézményvezetők a ta­nárok átlagon felüli teljesít­ményét. De vajon milyen kri­tériumok alapján lehet dön­tést hozni? És lehet-e úgy dí­jazni, hogy a lehető legkeve­sebb feszültség alakuljon ki? Erről kérdeztük a megye né­hány, különböző típusú isko­lájának vezetőjét.- A differenciált díjazást csakis úgy tartom lehetségesnek, ha az mérhető kritériumok alapján ad­ható. A kritériumrendszer azon­ban iskolánként változó lehet, és kell is, hogy az legyen. Mert, bár látványos eredménynek számít egy intézmény beiskolázási sta­tisztikája, a letett nyelvvizsgák száma, a tanulmányi versenyeken elért eredmények, ezek a mutatók csak a jéghegy csúcsának tekint­hetők - mondta Velkey László, a sárospataki Árpád Vezér Gimná­zium igazgatója. - Egy-egy kima­gasló eredmény beszél a tanár munkájáról is, de hiába a jó, elkö­telezett tanár, ha a gyermek nem elég tehetséges. Óriási pedagógiai munka húzódik a mögött is, ami nem hoz látványos eredményt. Egy hátrányos helyzetűekkel fog­lalkozó iskolában például hatal­mas dolog, ha a gyermek nem bu­kik meg egyik tárgyból sem, és vé­gül leérettségizik. Tehát, vélemé­nyem szerint minden intézmény­ben a vezetésnek - a szakmai munkaközösség ajánlására - a he­lyi sajátosságoknak megfelelő kri­tériumrendszert kell kidolgoznia a minőségi és a többletmunka ob­jektív díjazására. Azt gondolom, a csúcseredményeket a lehetősé­gekhez mérten jelentős mérték­ben honorálni kell, de tudom, ke­vés az olyan kritérium, amely mindenki számára elfogadható lenne. A differenciálás minden­képpen konfliktushelyzeteket eredményez majd. Bár örülnek a bérpótléknak, de tudják, annak elosztása elkerül­hetetlenül feszültségeket szül majd, foglalta össze a vezetés és a tantestület véleményét Haraszti Gusztávné, a miskolci Fazekas Utcai Általános Iskola és Zeneis­kola igazgatóhelyettese. Még ugyan nem kezdtek hozzá, de né­hány héten belül ők is megpróbál­nak kidolgozni egy olyan szem­pontrendszert, amely alapján ob­jektiven mérhető lesz a pedagógu­sok . teljesítménye. Tehát nem szimpátia alapján dől majd el, ki mennyi pótlékot kap. Mint mond­ta, eddig is végeztek úgynevezett belső felméréseket a tanárok munkájáról, így nem lesz teljesen idegen az új rendszer.- A minőségi munka díjazására már régóta szükség lett volna. De tulajdonképpen a rendszerváltás előtt volt is ilyen, tehát nem telje­sen új dolog elé nézünk. Biztos va­gyok benne, hogy a bérpótlék elosztása sértődéseket eredmé­nyez a tantestület körében, de ez­zel szembe kell nézni. Bár a tör­vény lehetővé teszi az „egyen- lősdit” is, tehát nem feltétlenül szükséges differenciálni. Vagyis a rendelkezésre álló keret az előírt minimum szerint is elosztható, így a tantestület bizonyos százalé­ka egységesen bruttó 5600 forin­tot kapna. Én azonban nem va­gyok híve az egyenlősdinek. In­kább a nagyobb mértékű differen­ciálásra kell törekedni, hogy az igazán kimagasló teljesítményt méltóképpen lehessen jutalmazni - vélekedett Nagy Balyi Imre, az ózdi Gábor Áron Ipari Szakképző Iskola igazgatója. Ő is hangsú­lyozta a teljesítmény mérésére szolgáló reális szempontrendszer kidolgozásának szükségességét. - Olyan konkrét dolgokra gondolok, amelyeket valóban mérni lehet. Például egy adott osztályban a hi­ányzások számának csökkenése, vagy a pedagógusoknak a tanórán kívüli tevékenységekbe való be­kapcsolódásának mértéke. Az utób­bi esetben ugyanis az eddig társa­dalmi munkában végzett tevékeny­séget végre díjazni is lehetne. A törvény szerint az intézmé­nyekre eső bérpótlék 20 százaléká­val a fenntartó rendelkezik. A megkérdezett önkormányzatok azonban még nem dolgozták ki, mi alapján használják fel keretüket. Módszeres bemutató Tolnai Gyuláné tartott előadást az általa kidolgozott úgynevezett heurisztikus programozású tanítási módszerről tegnap délelőtt Miskolcon a 40. Számú Általános Iskolában. A módszer, valamint a hozzá kapcsolódó tankönyvek, segédkönyvek 1990 óta hi­vatalosan elfogadott alternatívái a közoktatásban használható módszereknek, tankönyveknek. A Mis­kolcon élő Tolnai Gyuláné által kidolgozott prog­ram az ország határain belül és kívül is ismert, al­kalmazott. Fotó: Farkas Maya Oktatáspolitikai konferencia Budapest (MTI) - A közoktatással, a felsőokta­tással, a szakképzéssel és az európai integrációval is foglalkozik majd a „Jele­nünk és Jövőnk” című szakmai-oktatáspolitikai konferencia. A február 21-i budapesti tanácskozáson a politikai pártok képviselői tartanak előadásokat. Az egész napos konfe­rencia célja, hogy pedagó­gusok, iskolavezetők, ön- kormányzati képviselők, oktatással foglalkozó szakemberek kérdéseket intézzenek a pártok okta­tási szakértőihez, elmond­ják véleményüket. A fórum az országgyűlési választá­sok előtt lehetőséget ad a vezető politikai pártok kép­viselőinek, oktatási szakér­tőinek, programjaik ismer­tetésére, azok megvitatásá­ra és a szakmai visszajel­zések fogadására is. Fontos, hogy ezen a kon­ferencián a politikusok el­sősorban ne egymással vi­tázzanak, hanem hallgas­sák meg a jelenlévő peda­gógusok hozzászólásait, véleményét - hangsúlyoz­ta Jánosi György, az MSZP alelnöke az előzetes sajtó- tájékoztatón. Ugyanilyen fontosnak tartja azt is, hogy a választási kampány közeledtével az oktatás ügye ne legyen a pártpoli­tikai csatározások része. A konferencián a tervek szerint előadást tart Jáno­si György, az MSZP alel­nöke, Horn Gábor, az SZDSZ frakcióvezető he­lyettese, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, Baranyi Károly, az FKGP Orszá­gos Kabinet elnöke, Dobos Krisztina, az MDF alelnö­ke, valamint Háncsok Éva, a KDNP Kulturális Bizottságának elnöke. A szervezők tervei között szerepel a „miniszterek fó­ruma” elnevezésű beszél­getés, ahol Magyar Bálint művelődési, Kiss Péter munkaügyi és Kuncze Gá­bor belügyminiszter vesz részt. A helyszínen tan­könyvbemutató, tanesz­köz kiállítás, programbör­ze is várja majd az érdek­lődőket. Bábszínész­képzés Miskolc (ÉM) - A Miskolci Csodama­lom Bábszínház vár­ja a bábszínészethez kedvez érző, ’96-ban vagy ’97-ben érettsé­gizettek jelentkezé­sét a 46/359-469-es telefonszámon, vagy személyesen a báb­színházban (Kos­suth u. 11.). Nyílt nap Miskolc (ÉM) - A Gábor Áron Szakközépiskola (Miskolc, Bolyai F. u.ICh) nyílt napot tart január 21- én, szerdán reggel 8 órá­tól, ahol bemutatják az is­kolát, az iskolában műkö­dő szakokat (informatika, közgazdasági, gépészeti, környezetvédelmi, ipar- művészeti). A Choices Magyarország ’96 program keretében vállalják a gyerekek ér­deklődési profil vizsgála­tát, valamint érdeklődés­vizsgáló kérdőív segítsé­gével igyekszenek feltér­képezni a gyerekek érdek­lődését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom