Észak-Magyarország, 1998. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-13 / 10. szám

1998. JanuAr 13.. Kidd A MEGYÉBŐL JELENTJÜK Észak-MadyarorszAd w KOMMENTÁR Veszteség Szalóczi Katalin Irhatunk-e újat az ötvenöt évvel ezelőtti tör­ténelmi eseményről!1 Mi, akik jóval azután születtünk? És lehet-e egyáltalán valami oko­sat mondani róla? Aligha. Még annak sem, aki bár élt akkor, de nem élte meg az esemé­nyeket. A történészek rég ki- és átértékelték az akkori történéseket, tudjuk, milyen kilátástalan helyzetbe, mondhatni a biztos halálba vezé­nyeltek százezreket, hogy túl messzire voltak egymástól a második magyar hadsereg hídfő­állásai, hogy a németek mintegy élőfalként használták a magyar katonákat, rongyokba burkolt, éhező embereket. Megtanultuk: a veszteséglistára mintegy negyvenezer halott, hetvenezer sebesült, harmincezer hadifogoly került. A történelemkönyvek lapjai azonban sok egyéb, máskor történt szörnyűséget is rög­zítenek. /\ doni veszteséget, vereséget sok­kalta közelebb hozzák az utódokhoz azok visszaemlékezései, akik visszatérhettek szülőföldjükre. Csakhogy ők is kiveszőben már. A lapunkban közölt visszaemlékezés írója sincs már közöttünk, majd' két évti­zed óta. Egyre fogynak tehát a hiteles visszaemléke- zők, s mintha ezeket az emlékeket a hozzá foghatóknál is könnyebben hagynánk elvesz­ni. Alig tudok például filmről, amely átélhe- tővé tenné még akár a mi utódaink számára is a most ötvenöt évvel ezelőtti tragédiát. Ta­lán a mohácsi csatáról is többet hallani - pe­dig az sem tartozik épp nemzetünk dicső emlékei közé -, holott arra igazán történelmi távlatokból tekinthetünk már vissza. Pedig ha lehet fokozni a Donnál történtek veszteségét, az az volna, ha veszni enged­nénk az emlékét... Tokaj és Eger vetélkedik Hol lesz a regionális központ? Tokaj, Miskolc (ÉM, MTI - PT) - B.-A.-Z. me­gye önkormányzati vezetése, illetve terület- fejlesztési tanácsa mindent megtesz azért, hogy az Északkelet-magyarországi Regioná­lis Fejlesztési Tanács központja Tokajba ke­rüljön - nyilatkozta lapunknak Gyárfás Ildi­kó. A Hajdú-Bihar, Nógrád, Szabolcs-Szat- már-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket felölelő szervezet székhelyének elnyeréséért még Eger városa szállt ringbe. Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés és egyben a megyei fejlesztési tanács elnöke szerint Tokaj olyan ingatlant ajánlott fel irodaházként, mely méltó helye lehetne a regionális szervezetnek. Az országban és Európában egyaránt jól csengő vá­rosnév külön előnyt jelenthetne támogatási kérel­mek benyújtása esetén. Az uniós tagállamok kép­viselői a - tokaji bor több évszázados hírnevének köszönhetően - földrajzi környezethez kötődően is pontosan tudhatnák, mely terület fejlesztésére ad­ják pénzüket. Májer János tokaji polgármester úgy véli, hogy éppen a követendő nyugati demokráciák adnak ékes példát arra, hogy egy-egy tekintélyes közigaz­gatási, regionális feladat koordinálásával rendel­kező szervezet székhelyét tudatosan nem nagyvá­rosokba, centrumokba helyezik, hanem kisebb, semleges településekre. Tokaj földrajzi értelemben is középpontja lehet a létrehozandó régiótanács­nak, ráadásul két megye határán fekszik. Kisváro­si státusából adódóan jobbára pártatlan tud ma­radni. Tokaj önkormányzata egyértelműen támo­gatja, hogy a regionális fejlesztési központot a vá­rosban alakítsák ki, és ehhez megteremti az opti­mális feltételeket. Az önkormányzat két házat, egy 400 és egy 1000 négyzetméter alapterületű épüle­tet kínál fel a székhely elhelyezésére, és vállalja a felújítás költségeit is. Habis László, Eger alpolgármestere tegnap úgy nyilatkozott, hogy az egri önkormányzat a város központjához közel álló, úgynevezett kötélverő há­zat szemelte ki erre a célra, és a település költség- vetéséből fedeznék a 28 millió forintos rekonstruk­ciót is. Szerintük az egri helyszín azért volna a leg­megfelelőbb a regionális központ számára, mert a város egyenlő távolságra van a fővárostól és a társ­megyék székhelyétől, illetve az M3-as autópálya új szakaszának átadása után integrálódik a nemzet­közi közúthálózatba. A kérdés reményeik szerint még az első negyed­évben eldől, és a központ kijelölésében nagy szere­pe lesz a minisztériumok képviselőinek, akik 9 szavazattal rendelkeznek a regionális fejlesztési tanácsban. A leégett deszkatemplom felújításáért adott koncertet tegnap este a Miskolci Szimfonikus Zenekar Kovács László vezényletével a városi sportcsarnokban. A műsorban Beethoven V. szimfóniája és Schubert Vili. szimfóniája hangzott el, illetve Verdi-, Donizetti-, Puccini-operaáriák Pitti Katalin és Gulyás Dénes elő­adásában. Fotó: Bujdos Tibor Bővítés egyetemi mintára Akkreditációs bizottság előtt az MBE-terv Miskolc (ÉM - ND) - Négy, párhuzamosan megvalósuló projekt alapján történik a Diós­győri Ipari Park (DIP) kialakítása - jelentette be Bemát Attila, a DIP Kft. ügyvezető igazga­tója a társaságnál teg­nap tartott sajtótájé­koztatón. A projektek megvalósításához szük­séges forintok felét a B.-A.-Z. Megyei Terület- fejlesztési Tanács pá­lyázatán, a másik felét pedig önerőből kívánja biztosítani a cég.- A Diósgyőri Ipari Park kialakítása során az első fejlesztési projekt a 44 hektáros - részben saját tulajdonú, részben bérelt - területen az infrastruktú­ra-hálózat kialakítása, il­letve felújítása - közölte Bemát Attila. Ebbe tarto­zik az új ivóvíz és ipari víz hálózat, a szennyvíz háló­zat kialakítása, a kiszolgá­ló létesítmények fejleszté­se, valamint a sűrített le­vegő fővonal kiépítése. A második projekt a zöldme­zős parcellák kialakítását (három nagyobb, és több kisebb területen), bontási, szállítási, tereprendezési, térkialakítási munkálatok elvégzését foglalja magá­ba. A harmadik projekt az úgynevezett inkubátorház kialakítása, amely a jelen­legi felújítás előtt álló iro­daépületben kapna helyet. Az utolsó, negyedik terv a DIP ipari park-szerű mű­ködésének előkészítését és elindítását célozza meg. A négy projekt összesen 312 millió 400 ezer forint­ba kerül. Ennek felét a te­rületfejlesztési tanács pá­lyázatán nyerték, a másik részt pedig a DIP Kft. kö­zel 100 százalékos tulajdo­nosa, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. finanszírozza. Az első lépés minden­képpen a terület és a kör­nyék rendezése, ugyanis egyre több külföldi cég ér­deklődik a befektetési le­hetőségek után, s meges­het - véli az ügyvezető igazgató -, hogy a környé­ken tapasztalható állapo­tok esetleg elriasztják a befektetőket. A sajtótájékoztatón megjelent Kobold Tamás miskolci polgármester is, aki ezt megelőzően üzem- látogatáson vett részt. A polgármester rámutatott: az ipari park több szem­pontból is hasznos a város számára. A park hozzájá­rni a gazdaság fejlesztésé­hez, a város arculatának alakulásához, és a munka­erő gondok enyhítéséhez. Az önkormányzat azzal já­rul hozzá az ipari park lét­rehozásához, hogy a fej­lesztési tanácsnál tovább folytatja a már megkez­dett lobbyzást, illetve ipa- riadó-mentességet biztosít a befektetőknek az üzem­behelyezéstől számított el­ső három évre, emellett to­vábbi két éven át 50 szá­zalékos adóengedményt is nyújt. • Betörő járt Kistokaj egyik Máma utcai víkend- házában tegnap, fényes náppal. Eredetileg aligha­nem nagyobb fogásra szá­mított az elkövető: mint­hogy odabenn csak egy elektromos fűnyírót és né­hány szerszámot talált ér­demesnek arra, hogy ma­gával vigye, zsákmányát megfejelte az ajtó- és ab­lakráccsal. A meglovasí- tott érték ezekkel együtt 20 ezer forintra tehető. Miskolc (ÉM - Hl) - Az 1997-ben történtekről tartott beszámoló után Gyárfás Ágnes, a Mis­kolci Bölcsész Egyesület elnöke előterjesztésére néhány pontban kibőví­tették az alapszabályza­tot. Többek között dön­töttek arról, hogy ezen­túl az egyesület vagyo­nának ellenőrzését könyvvizsgáló szakem­berrel végeztessék. Az egyesület 22 szakján 954 hallgató tanul. Az el­múlt évben 144 certifikáci- ót adtak ki, 5 díszdoktort avattak, 4 könyvet jelen­tettek meg. Kiadásaik és bevételeik fedik egymást, mindkét oldalon 27 millió forint szerepel. Nyílt napot a múlt évben rendeztek először, a miskolci középis­kolások éltek is a lehető­séggel, foglalta össze az 1997-es év fontosabb ese­ményeit Gyárfás Ágnes. Kiemelte: 180 diákjuk ta­nul ösztöndíjjal külföldön: Kölnben, Montreálban, New Yorkban, Rómában, Berlinben és Ankarában. Elmondta, oktatási épüle­tük környékét a polgárőr­ség védi, a besurranó tol­vajok kiszűrése érdekében pedig a tanárokat belépő kártyával látták el. Az alapszabályt a köz­gyűlés néhány pontban ki­egészítette. Kibővítették a közgyűlés, az elnökség, a felügyelő bizottság és a tu­dományos kuratórium fel­adatait. Erre azért volt szükség, hogy szabályza­tukat az esetleges leendő egyetemi működéshez ala­kítsák, indokolta az elnök. Elmondta azt is, hogy az egyesület oktatási terveze­tét elküldték a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­umba, ami azóta már az akkreditációs bizottsághoz került. A döntés ideje egyelőre bizonytalan, mondta Gyárfás Ágnes. A közgyűlésen mindezek mellett határoztak arról is, hogy az egyesület pénz­ügyeit ezentúl könyvvizs­gáló ellenőrizze. Intelligens zöld fényt az utakra! A jelzőlámpák egy része veterán, egy része modern Több mint húszmillió fo­rintot költött tavaly a me­gyei állami közútkezelő kht. a közúti jelzőlámpák karbantartá­sára, fejlesz­tésére. A „ve­terán" szer­kezetek egy­séges cseréjé­re azonban nincs lehető­ség - csak fokozatosan haladnak. Fotó: Vajda J. Számítógép az ezüstért 312 millió a DIP-re Négy diósgyőri terv találkozása Szimfonikus jótékonyság Miskolc (ÉM-PTA)-Vil­lanyrendőr és villany- rendőr között is van kü­lönbség a városban. Leg­alábbis ami a korszerű­séget illeti. A város „saját” útjairól az önkor­mányzat, a Miskolcon átvezető állami kezelésű útszakaszok forgalom- irányító jelzőlámpáiról a megyei közútkezelő gondoskodik. Ez utóbbi lámpái viszont elavul- tabbak és régebbiek, mint a városi fenntartá­súak. A „veterán” szer­kezetek egységes cseré­jére nincs lehetőség, a lemaradást fokozatosan igyekeznek pótolni. Több mint húszmillió forin­tot költött tavaly a B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. a közúti jelzőlámpák karbantartására, fejleszté­sére - tudtuk meg Stoll Gá­bor ügyvezető igazgatótól. Hatmillió forintba került tavaly a kisebb meghibáso­dások kijavítása, az izzócse­rék költsége, és 9-10 millió forint jutott a részelemek fejlesztéseire. Tízmillió fo­rint volt a Baross úti cso­mópont teljes cseréje, és fél­millió a József Attila úti Vo­lán-kijárat gyalogosforgal­mának szabályozása. Azon­ban a folyamatos fejleszté­sek ellenére is használnak még elavult - de azért elfo­gadhatóan működő - szer­kezeteket. A gond nem a jelzőlámpákkal van, hanem a már számítógépes színvo­nalú automatikával. A in­formatika gyors fejlődése miatt ugyanis a társaság ti­zenöt éves gépei már vete­ránnak számítanak. Ezeket legfeljebb a hétvégi és a csúcsforgalom idejére lehet beállítani, ezzel szemben az új generáció akár jármű- számlálásra is képes. Többek között ilyen, a forgalomhoz igazodó mik­roprocesszoros gépek van­nak az önkormányzat ke­zelésében lévő városi uta­kon - számolt be lapunk­nak Lévai István forga- lomszervezési előadó. Bár a jelzőlámpák és a közúti csomópontok száma közel ázonos, itt kevesebb gond van a berendezés korsze­rűségével. Ez, a mostanra már utolsó szakaszába lé­pő ötéves fejlesztési prog­ramúknak köszönhető. Á hibaelhárításra, az izzó­cserére, a lámpatisztítás­ra, a pótlásokra 8,3 millió forintot áldoztak a múlt évben. Ugyanekkora volt a fejlesztésekre fordított pénz. Tavaly két helyen - a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Vasgyárnál - szereltek fel új generációs szerkeze­tet, és kiépítették a Torony­alja úti gyalogosátkelőt is. A további tervek: egy teljes mértékben a forgalomtól függő automatikus irányí­tórendszer kiépítése - így többször kaphatnának zöld utat az autók, és gördülé­kenyebb lenne a forgalom is. Émellett szükség lenne arra a technikára is, amely a rendszerben előforduló hibákat önállóan jelezné a központba. Ha a város jó­váhagyja az ehhez szüksé­ges 12 millió forintot, a feléből idén már el is ké­szülhetne a hibavisszajel- ző-rendszer. Az intelligens forgalomirányítás a követ­kező év feladatai közé tar­tozna. Ezüstérmet kapott Marhefka István, a miskolci Avasi Gimnázium tanulója a dél-afrikai Fokvárosban de­cemberben tartott számítástechnikai diákolimpián. Jutalomképpen egy számítógépet vehetett át Vinnai Jánostól, a Szinva Net Kft. ügyvezető igazgatójától az Avasi Gimnáziumban tegnap rendezett ünnepsé­gen. Bár csapattársai: a miskolci Újhelyi Gábor, Tóth László (a Földes Ferenc Gimnázium diákjaiként jutottak a diákolimpiára induló csapatba, azóta már a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói) és a buda­pesti Szabó Viktor is érmesek - bronzérmesek - let­tek, a kft. a verseny előtt a legjobban teljesítő ma­gyar diáknak ajánlotta fel a jutalomgépet. Marhefka Istvánt Nagy György (képünkön ők ketten láthatók az ajándék számítógéppel), az Avasi Gimnázium ta­nára készítette fel a versenyre. Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom