Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-08 / 286. szám

EE Dcckmbi» 8., Hétfő EREDMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK Észak-MaoyarorszAg jJJI Kerékjártó Tamás bízik magában Miskolc (ÉM - PA) - A korábbiakhoz képest szokatlan időpontban rendezik meg az úszók idei országos bajnokságát, a hazai csúcsve­télkedőt mindig az adott időszak legjelentő­sebb világeseménye elé időzítik. Mivel janu­ár elején az ausztráliai Perth ad otthont a felnőtt világbajnokságnak, ezért most mától december 14-ig a Komjádi uszodában ver­senyzik a magyar élvonal az országos bajno­ki címekért. Az ob rangját emeli, hogy egyben világbajnoki vá­logató is zajlik majd, s a vb-programmal megegye­ző műsor szerint a hét napon át mindig délelőtt 9 órától indulnak az előfutamok, s este 6 órától kö­vetkeznek a döntők. A vetélkedésen részt vesz Ke­rékjártó Tamás, a Miskolci Vízművek SC olimpi­konja is, akivel a verseny előtt beszélgettünk. U Igen nehéz volt utolérni... • Eléggé be vannak táblázva a napjaim, hiszen a „szokásos” napi két edzés mellett egyetemre is járok. □ A többiek éppen csak most érkeztek haza a külföl­di edzőtáborokból. Ön itthon tréningezett... • Ez így igaz, de semmiféle hátrányát nem érzem ennek. Jó formában vagyok, igaz, hogy én 25 méte­res medencében készültem - nem 50 méteresben - és nem nagyon voltak társaim az edzések során de ennek ellenére a maximumot hoztam ki magam­ból. A felkészülést eddig is meg tudtam oldani, ez most sem volt másképp. Bizakodóan várom a ver­senyt. □ Mely számokban áll rajtkőre? • A 200 és 400 méteres gyorsban, és a 200 és 400 méteres vegyesben biztosan. De menet közben ,jöhet” még egy-két más versenyszám is. □ Az országos bajnokság egyben válogató is. ® Nyilván ez még jobban motivál, még nagyobb erőbedobásra késztet. Annak ellenére, hogy B-ke- rettag vagyok, amely „elvileg” utazó gárda, termé­szetesen bizonyítani szeretnék. □ Mikor válik véglegessé, hogy utazik-e a felnőtt vi­lágbajnokságra? • Az utolsó napon már biztosan többet tudok majd mondani. Jótékonysági focigála Ózd (ÉM - TJ) - Jótékonysági Labdarúgógá­lát rendeztek tegnap az Ózdi Városi Sport- csarnokban. A rendezvény fővédnöke Csank János, a magyar labdarúgó-válogatott szö­vetségi kapitánya volt. A rendezvényt a Kelly Biliárdszalon szervezte, bevételét a labdarú­gó segélyalapba és a közelmúltban elhunyt ózdi sportvezetők családjainak megsegítésé­re fordítják. Az eredmények: Újpesti TE - Tiszaújváros 5-2. G.: Szanyó (3), Véber, Kozma ill. Dobos, Nagy. BVSC - Salgótar­ján 4-1. G.: Csordás (2), Rósa, Csillag, ill. Szobosz- lai. HLSZ válogatott - Tiszaújváros 3-2. G.: Horváth F. (3), ill. Nagy, Dobos. Salgótarján - Ózdi FC,3-1. G.: Kajli," Szabó II, Szoboszlai, ill. Makrai. Újpest - HLSZ válogatott 5-5, bünte­tőkkel: 3-2. G.: Szanyó (3), Véber (2), ill. Dragoner (2), Bognár, Horváth F., Szabados. BVSC - Ózdi FC 5-0. G.: Bükszegi (3), Aubel, Duró. Az 5. helyért: Ózdi FC - Tiszaújváros 2-0. G.: Makrai (2). A 3. helyért.: Salgótarján - HLSZ válogatott 6-3. G.: Forgó (3), Sági (2), Szabó II, ill. Horváth F. (2), Szabados. A döntőben: Újpest - BVSC 6-4. G.: Kozma (2), Szanyó (2), Véber, Eszenyi. ill. Aubel (2), Duró, Csordás. A gólkirály 8 találattal Szanyó Károly (UTE) lett, a legjobb mezőnyjátékosnak Véber Györgyöt (UTE), míg a legjobb kapusnak Koszta Jánost (HLSZ) választották. A torna legsportszerübb gár­dája a Salgótarján lett. Felvételünk az Újpesti TE - Tiszaújváros talál­kozón készült Fotó: Végh Csaba Fügedi „tizenegyese” döntött Férfi kézilabda NB I: Ózdi Kézilabda Club - Tiszavasvárí 27-22 (13-10) Ördögh (labdával) a levegőben, készülőben az Ózdi KC újabb ta­lálata a Tiszavasvárí ellen Fotó: Vajda János Ózd (ÉM - TJ) - Az előzetes vá­rakozásoknak megfelelően magabiztos győzelmet aratott hazai környezetben az Ózdi KC csapata. A piros-kékek a Tiszavasvárí Alkaloidánál bi­zonyultak jobbnak öt góllal. Ózd, 1000 néző. Vezette: Soltész, Soós. ÓKC: TEREMY - Jakab (1), ÖR­DÖGH (4), FÜGEDI (11), Kalinka (-), Krasznij (5), CSÖRGŐ (4). Csere: Pereverzia (k), VITÁLIS (-), Papp (-), Molnár (-), Kerekes (2), Kurusta (-). Edző: Závodszky Ist­ván. Tiszavasvárí: Grandjean - Arató (2), Fuják (1), Jankovics (-), Danes (1), Srdanovics (1), Berényi (4). Csere: BOCZÁK (k), Uzeijovics (-), FEKETE (9), Varga (3), Hellinger (-), Kocsis (1). Edző: Mirzet Uzer- jovics. Nagy iramban kezdődött a talál­kozó, az elején sorban potyogtak a gólok. A vendégek Danes révén követő emberfogással őrizték Ör- döghöt, míg a hazaiak Csörgő za­varó védekezésével próbálták ha­tástalanítani az akciókat. Az első percekben Krasznij és Fekete ví­vott külön meccset a góllövésben. Fügedi két gólja után Grandjean cserét kért, a túloldalon viszont Teremy hárította Fekete büntető­jét. Érdekes volt, hogy az ÓKC milyen jól használta ki az űj kö­zépkezdés szabály adta lehetősé­get, mert rendre villámgyorsan le­rohanta ellenfelét. A félidő köze­pén hosszabb gólszünet követke­zett, mindkét oldalon kihagyott helyzetek sorával. Berényi lőtt egy nagyon szép alsó átlövéses gólt, majd Fekete is vágott egyet a bal felső sarokba, s ezzel 11-9-re feljött a Vasvári. Az utolsó percek­ben azonban megint jött az ózdi „villámhadjárat”, így három gólos piros-kek vezetéssel tértek pihe­nőre a csapatok. Vitális kiállítása miatt ember- hátrányban kezdte a játékot az ÓKC, s a vendégek nagyszerűen kihasználták az előnyt. Fekete megálk'thatatlan volt, s átlövései- vel 14-13-ra hozta fel csapatát. Csörgő azonban egy nagyon fontos gólt szerzett átlövésből, majd Ör­dögh és Fügedi is betalált, így helyreállt a „rend”. A hazaiak el­hibáztak ugyan nehány támadást, ám a kapuban Teremy ezúttal is remekelt, így különösebb gond nélkül tartották a 3-4 gólos előnyt. Kalinka hagyta ki harma­dik ziccerét, Jakab pedig eladott egy labdát, de Fügedi feltartóztat­hatatlan volt ezen az estén. A fia­tal irányító mindent magára vál­lalt, és minden bejött neki. Zsinór­ban szerezte góljait, s mivel az ÓKC védekezése is feljavult, tíz perccel a vége előtt gyakorlatilag eldőlt a mérkőzés (24-19). A ven­dégek lelkesedése alábbhagyott, beletörődtek abba, hogy nem sze­reznek Ózdon pontot. A lefújás előtt Fügedi egy gyönyörű ejtéssel koronázta meg káprázatos telje­sítményét. ZÁVODSZKY István: - Végre komplett csapattal játszottunk, ami meg is látszott teljesítmé­nyünkön. Úgy érzem, végig job­bak voltunk, és megérdemeltük a győzelmet. Mirzet UZERJOVICS: - Fárad­tak voltunk a szegedi mérkőzés után, az ózdiak frissebben játszot­tak, ezért nyertek. Az elnökség lemondott, de két hónapig még marad Megtartották a Magyar Labdarúgó Szövetség éves rendes közgyűlését Budapest (MTI) - A Magyar Labdarúgó Szövetség szomba­ti éves rendes közgyűlésén a küldöttek tudomásul vették Laczkó Mihály elnök és a tel­jes elnökség lemondását. A küldöttek döntöttek arról, hogy öttagú munkacsoportot alakítanak, majd annak összetételét megszavazták. Ez a bizottság részt kíván venni annak a kormány által nemré­giben létrehozott munkabi­zottságnak a munkájában, amely Tibor Tamás elnökleté­vel dolgozik, azzal a céllal, hogy a magyar labdarúgó­sport kibontakozásának útja­it, módjait megjelölje. A köz­gyűlés végezetül arról döntött, hogy az MLSZ rendkívüli, tiszt­újító közgyűlését 1998. febru­ár 21-én 10 órára összehívják. A Vízművek Váci úti mun­kásszállójának eseményén Vass Géza levezető elnök elsőként beje­lentette, hogy 111 szavazati joggal rendelkező küldött jelent meg. A vendégek sorában ott volt Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, továbbá Harcsár István államtitkár, az OTSH elnöke is. A napirendi pontok összeállítása kapcsán Kovács Attila, az NB I/B-s és NB Il-es klubok közös képvise­lője méltatlannak tartotta, hogy a honi futballsport e két osztályá­nak képviselői az alapszabály ér­telmében nem rendes jogú tagok. Eme észrevételét később „jogor­voslat” követte, alapszabályt mó­dosítottak. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke ezután két javaslattal élt. Egy­részt kérte, véleményezzék azt a korábbi döntést, melynek értelmé­ben ő és az általa irányított elnök­ség lemondani kíván. A másik ké­rése az volt, hogy az utóbbi na­pokban a futballsport eredményei javítását célzó elnökségi reform- tervekről is nyisson vitát a köz­gyűlés. Ez utóbbi napirendi pon­tot nem fogadta el a tagság, azt nem is hallhatta, következéskép­pen nem is cseréltek arról eszmét. További alapszabály-módosítás­nak is szerét ejtették, hiszen a legutóbbi közgyűlés óta eltelt idő­ben változott a bajnoki kiírás, másrészt az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) közgyűlésén el­fogadott új, a tagországok számá­ra kötelező érvényű változásokat is módosításnak kellett követnie. Szó esett arról, hogy a roma szár­mazású futballisták is önálló bi­zottságot igényelnek az MLSZ-en belül, hiszen már javában játssza mérkőzéseit a cigányválogatott. Az erről nyitott vita után a tagság elvetette az önálló romabizottság felállításával, működtetésével kapcsolatos beadványt.-i* Laczkó Mihály elnöki beszámoló­ja került terítékre. A korábban a közgyűlésnek lemondását felaján­lott sportvezető szóbeli kiegészíté­sében szólt arról, hogy a sporttör­vénytől ugyan sokat várt a labda­rúgás is, ám ezekből a várakozá­sokból kevés valósult meg. Lacz­kó fölidézte: egy éve köztestületté alakult át az MLSZ, de ennek elő­nyeit alig érezhette a sportág. Po­zitív fejleménynek nevezte azt, hogy az MLSZ az utánpótláskép­zés területén fontos eredménye­ket mutatott fel. Kiemelte, az edzőképzés is új alapokra helye­ződött az országban. Visszauta­sította azokat a megjegyzéseket, melyek szerint az elnökségnek nem volt, nincs is hathatós szak­mai programja. Nehezményezte, a Gerevich-alapítványból a fut­ballsport nem látott pénzt, s hogy a magyar labdarúgásban egyálta­lán nincs piacgazdaság, mert a jogszabályi környezet ezt nem te­szi lehetővé. Föltette a kérdést, miért nem valósíthatók meg az elnökségi cse­lekvési-fejlesztési elképzelések? Azért - adta meg a választ -, mert ahhoz jelenleg hiányzik a feltételrendszer. Kijelentette, diszkrimináció történt akkor, amikor a 2004-es, közös osztrak- magyar rendezésű Eb-döntővel kapcsolatos megállapodással kap­csolatos bécsi tárgyalásokra honi kormányzati részről nem hívták meg az MLSZ-t. - A legnagyobb bűnöm tagadhatatlanul az, hogy nem tudtam lefogni a pályán Mi- jatovicot - mondta epésen Laczkó. Ezzel arra utalt, hogy a magyar válogatott a jugoszlávok elleni két vb-pótselejtezőjén 7-1-re és 5-0-ra kikapott, nem jutott be a jövő ért franciaországi fináléba. Érnléke- zetes, Predrag Mijatovic éppen elég gondot okozott a magyar vé­dőknek. Végezetül leszögezte: bár­mit is hoz a jövő, ő bizony nem hajlandó a tisztújításig hátralévő időben a szövetségi ügyvezetésben ténykedni. Czékus Lajos, az MLSZ ügyvezető főtitkára az 1996-os és Í997-es gazdálkodáshoz fűzött szóbeli ki­egészítést. Említette, noha a klu­bok a játékosok átigazolása után a szövetség felé kötelezően előírt összegek átutalásával késleked­tek, idén a „vállalkozások” révén 270 miihó forintos bevételhez ju­tott hozzá az MLSZ. Czékus és a Számvizsgáló Bizottság jelentését a tagság elfogadta. Ezt követően - az alapszabály értelmében erről szavazni nem szükséges - a köz­gyűlés tudomásul vette Laczkó Mihály és az elnökség lemondását * A hozzászólások között érdekes volt Imrő Jánosé. Az amatőrfut- ball nevében elemezve a mai hely­zetet megállapította: képmutatás érezhető, klikkesedés figyelhető meg, mert sokak célja az, hogy minél közelebb kerüljenek a hú­sosfazékhoz. Dlusztus Imre az ál­lam és a szövetség hatékony, szo­ros együttműködésében látta a felemelkedés útját. Javasolta, hogy az átmeneti időszakra ne­vezzenek ki kormánybiztost az MLSZ élére. Szót emelt a futball­sport köztartozásainak elengedé­séért is. Szepesi György annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a 2004-es Eb-döntő ügyét gondosan illik kezelni, a magyar szervezőbi­zottság legyen tettrekesz és alkotó a sportágon belül észlelhető nehéz helyzetben is. Ezt követően arról folyt vita, hogy a tisztújító rendkívüli közgyűlésig milyen munka- vagy irányító-cso­portot állítsanak fel. Előbb egy öt­tagú ügyvivő testület alakítását szavazták meg, utóbb azonban ki­derült, hiba lenne, ha az a lekö­szönt elnökség jogosítványaival is bírna. Újabb ötletekkel Mezey György állt elő. Javasolta, olyan grémium alakuljon, amely bekap­csolódik a Tibor Tamás vezette munkacsoport ténykedésébe. A korábbi szavazás eredménye hát nem számított, a Mezey-ötlet nyo­mán Pr ncsics Miklós, Szuna Jó­zsef. Szániel János és Vass Géza kapott bizalmat a közgyűléstől, míg a MOB (erről Schmitt Pál tett bejelentést) Kiss Imrét delegálja a munkacsoportba. Tibor Tamás rövid felszólalásá­ban megnyugtatott mindenkit: a kormány 1998. január 31-ig olyan tervvel áll elő, mely a labdarúgás komoly bajainak kezelését megol­dani hivatott, s akár már február elsején a Parlament elé kerülhet A közgyűlés megszavazta azt, hogy 1998. február 21-én 10 óra­kor ismét összegyűl, és új vezetést választ. * Az „egyebek” napirend során Dig- lics Gyula, a BLSZ küldötte föl­emelte szavát a sportpályák sza­bad értékesítésének gyakorlata ellen. Elmondta, különösen a fő­városban csökken vészesen a pá­lyák száma a privatizáció nyo­mán. Bejelentette, már országos aláírásgyűjtés folyik ennek meg­akadályozására. Kérte, hogy a kormány 1998-as költségvetésé­ben különítsen el egy részt pálya­építésre, továbbá évente 10 sporttelep kivitelezésére szólítot­ta fel a kabinetet. A közgyűlés tagsága arról döntött, hogy a sporttelepek privatizálása ellen tiltakozik. Harcsái- István állam­titkár hozzászólásában kiemelte, a kormányzatnak is tudomása van a pályák számának jelentős csökkenéséről, tárgyal arról, és várhatóan január 31-ig megol­dást is kínáL > i l ) > l i i /. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom