Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06 / 285. szám

1997. Dicimbir 6., Szombat KULTÚRA Agysalak Brackó István A napi robotos zsurnaliszta Wessely Gábor immár harmadik (lila) füzetében adta közre furcsa ötlete­it, szóficamait „Szellemi égéstermékek az ezredvé­gi Magyarországról” alcímmel. A kommerszhez szokott olvasó nehezen boldogul ezzel a rendhagyó művel, a megrögzött újságböngész viszont hiába keresi a megszokott műfajokat, mert éteri magas­ságba kell emelkedni, vagy a purgatórium mélysé­ges bugyraiba szükséges alászállni ahhoz, hogy „vegye a lapot”. Idézek néhány példát, egy-egy mondatot a külön­böző produkciókból: „Hátra arc! Kelet éllovasaiból nyugat sereghajtói lettünk.” „Egyszer Torgyán Jó­zsef kiment a határba. Soha többé nem fordult ez elő vele.” ,A legtöbb dinnyét a csősz lopja.” „Élt egy­szer egy ember. 0 volt a monosapiens.” Aztán a ko­alícióról: „Kettőn áll a válság.” Az időjárásról: „Leesett az első hó. Felvettem.” Petőfiről: „Hon az ágyam? Hon a vágyam? Hon vagyok én magam is? Asszonnyá vált a csontvázam, de Morvái hazavisz.” Ebből is kitetszik, hogy leleményes a magyar nyelv, s a szekszárdi illetőségű szerző minden bra­vúrt bevet, hogy ezt bizonyítsa. Wessely agya más rugóra jár, mint a miénk. Ez dicséri vállalkozását, korfestő indulatát, de azzal a veszéllyel jár, hogy patronjai durranásainak csak felét, harmadát ér­zékeli az olvasó... De ebben a kuszáit, agysalakkal teli világban, amikor több az eszkimó, mint a fóka: ez nem semmi. Érdekes, hogy a könyvecske 99 fo­rint 90 fillérbe kerül. A vásárlónak egy százasból még vissza is adnának, ha lenne apró... Faragások Miskolc (ÉM) - Kain Lajos és Andriska Sándor faragó népi iparművészek alkotásaiból nyílik em­lékkiállítás a miskolci Ady Endre Művelődési Ház­ban december 8-án, hétfőn este fél 6-kor. A tárlatot Szondy Sándor népi iparművész ajánlja az érdek­lődők figyelmébe. Közreműködik a minorita temp­lom Szent Ferenc kórusa. A tárlat december 22-ig látogatható. A zenész képei Miskolc (ÉM) - Varga István ak- varell-, tempera- és pasztellké­peiből nyílik ki­állítás a Mis- kolc-Tiszai pá­lyaudvar olvasó­várótermében december 8-án, hétfőn délután 3 órakor. Varga István 1927-ben Királ- don született, a rajzolás és fes­tészet alapjait a Miskolci Évan- gélikus Líceum és Tanítóképző Intézetben sajá­tította el. 1946- ban Budapest­re került, hiva­tásos zenész Varga István Az avasi ha­rangtorony című alkotása lett, létrehozta és igazgatta a budapesti Metró­klubot. Majd 1962-ben visszaköltözött Miskolc­ra, és a Vasutasok Vörösmarty Művelődési Há­zát vezette. Szabaidejében a zenélés mellett szí­vesen fest, rajzol. A kiállítás január 5-éig mun­kanapokon reggel 7 órától délután 3 óráig te­kinthető meg. Iskolai nyílt nap Miskolc (ÉM) - Nyílt napra várja a miskolci Ba­ross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakkö­zépiskola (Rácz Ádám u. 54-56.) december 8-án, hétfőn délelőtt 9 órától az érdeklődőket. A nyílt na­pon részletes tájékoztatást adnak az iskola képzési rendszeréről, az iskolában választható szakokról,, a követelményekről, a felvételi esélyekről és az is­kola életéről. Bemutatják a számítógéptermet, a nyelvi laboratóriumaikat, szaktantermeiket, tan­műhelyüket, könyvtárukat és a kondicionáló ter­met is. Nyolcadik osztályos tanulókat és szüleiket vár­ják a miskolci Matura Gimnáziumban (Kiss Ernő út 19.) december 8-án és 9-én reggel 8 órától tar­tandó nyílt napokra. Az érdeklődők részletes tájé­koztatást kapnak a gimnáziumról, a felvételi rend­szerről, majd pedig óralátogatásokon vehetnek részt. Az iskolába jelentkező nyolcadikos tanuló­kat 1998. január 9-én délután fél 3-tól az írásbeli felvételire, január 16-án délután fél 3-tól pedig a szóbeli felvételi készítik fel. Akiket az élet összerázott és szétdobott Találkozás három erdélyi születésű, Szerencsen bemutatkozó képzőművésszel Balázs Ildikó Szerencs (ÉM) - Három erdélyi születésű képzőművész mun­káiból látható kiállítás Sze­rencsen. Soós László és Jakab György csont- és fafaragók, valamint Soó Emma akvarell- festő munkái december 10-ig tekinthetők meg a Szerencsi Városi Kulturális Központban.- Miért éppen marhacsontból ké­szíti alkotásait? - kérdeztük a három kiállító művész egyikét, Jakab Györgyöt, aki Farkaslakán született, Székelyudvarhelyen érettségizett, majd Csíkszeredán a Népművészeti Iskola fafaragó és szobrász szakán tanult faragni. Jelenleg Miskolcon él, és mint egészségügyi asszisztens Szeren­csen dolgozik.- Sok lehetősége rejt ez az anyag: ennél csak a tiszafa kemé­nyebb. Ez a keménység önmagá­ban is jelkép: a mindig helytálló székelység szimbóluma. Lehetősé­get nyújt apró szárnyasoltár ké­szítéséhez, benne keresztre feszí­tett székely figurával, hiszen a székelység a madéfalvi veszede­lem óta folytonosan keresztre van feszítve. Kedvenc témám még a nő: az anya, ki mindig áldott, min­dig termékeny.- Milyen szerepe van a nőnek a Székelyfóldön?- Az asszonynak nincs akkora szava, mint itt, Magyarországon, de az asszonyt ott többre becsülik. Én nem is tudom elképzelni, hogy anyámról valaki rosszat beszéljen. Jakab György, akit Tamási Áron a térdén lovagoltatott Nagyanyámat is megmintáztam, a huncutkás mosolyával a szája szé­lén. Kilenc gyereket szült, nyolcat felnevelt. A félje mindkét világhá­borúban hadifogoly volt, de ő házat épített a családjának - ezt ábrázol­tam a kérges, munkás kezével. So­ha nem hallottam panaszkodni. Minden munkát szeretett, s mindig csinált valamit, mert ahogy a gye­rekek kiröppentek, jöttek az uno­kák. A másik nagyanyám Tamási­lány volt, Tamási Áron unokatest­vére - talán tőle örököltem a művé­szet iránti érdeklődésem. Gyerek­koromban Tamási sokat lovagolta­tott a térdén. Emlékszem rá: min­denkit megszólított, s a jegyzetfü­zet mindig nála volt. Soós László Marosvásárhelyen született, iskoláit, és az orvosi egye­temet is itt végezte. Számára a csontfaragás a bezártság jelképe is lehet: keret, amelyben az ember al­kothat, élhet. Szűk világunk jelké­pe. A csontfaragás nagy' kitartást igényel. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Röntgen Intézeté­nek főorvosaként ugyanolyan elmé- lyültségre és precizitásra törekszik, mint fa- és csontszobrai elkészítésé­ben. A beszélgetés során ötlik fel benne, hogy' marhalábszárcsont- szobrocskáiról röntgenfelvételeket készíthetne... Tervei közt szerepel egy sorozat megmintázása nagy író­inkról. Példaképe - mint ember és mint művész - Kós Károly, akinek arcképét többször is megfaragta. Soó Emma Brassóban született, majd Székelyudvarhelyre költö­zött a család, ott végezte el iskolai tanulmányait a művésznő. A Népművészeti Iskolában Bordi András növendéke volt, jelenleg Marosvásárhelyen él és dolgozik. A megyénkben már többször is bemutatkozott festő a következő­képpen értékeli két művésztársá­val való találkozását: „Minket az élet összerázott, s szétdobott, mint a dobókockákat. Most itt újra ta­lálkoztam ismeretlen testvéreim­mel. Otthonról jövünk haza. A legbékésebb kommunikáció két ország között a művészet: meg­mutatjuk a mi világunkat az itte­ni rokonainknak azt, ahogy élünk, és ahogy dolgozunk.” Soós László és Soó Emma a szerencsi kiállítás-megnyitón Könyvtárhasználatból versenyeztek Petőfi miskolci iskolája Miskolc (ÉM) - A Nem lexikon a fejünk című könyv- és könyvtárhasz­nálati vetélkedő városi döntőjét tegnap rendez­ték meg a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában. Ezzel a versennyel befejeződött a Gyermek­könyvhét ’97 című ren­dezvénysorozat is. A verseny szervező­jétől, Urbancsokné Batta Zsuzsa könyvtársotól megtudtuk, az hat isko­la jutott a döntőbe, ame­lyek csapatai a szeptem­ber óta tartó vetélkedő feladatait a legeredmé­nyesebben oldották meg. A döntőn a csapatoknak számot kellett adniuk a szépirodalmi hősök isme­retéről, a könyvtárhasz­nálat „rejtelmeiről”, jó memóriájukról, gyorsa­ságukról, és a lexikonok használatáról. A legjobb eredményt a Széchenyi István Általános Iskola csapata érte el. A máso­dik a Soltész Nagy Kál­mán Általános Iskola, harmadik a Hunyadi Má­tyás Általános Iskola, negyedik a 10. Számú Ál­talános Iskola, ötödik a Selyemréti Általános Is­kola, hatodik pedig az Arany János Általános Iskola csapata lett. Miskolc (ÉM) - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc költőjének nevét szeretné felvenni a Katowice utca 17. szám alatti oktatási intézmény. A mindeddig, több mint negyedszázadon át 10. Számú Általános Is­kola néven ismert tanin­tézet a 150 évvel ezelőtti történelmi események kö­zelgő évfordulójára való felkészülés jegyében vá­lasztotta Petőfi Sándor nevét - megtartva az új név mellett a 10. számot is. Az elgondolással a-ne­velőtestület, az iskola­szék és a diákönkormány­zat egyetértett, s legutób­bi ülésén a fenntartó önkormányzat is áldását adta a jövő év márciusá­tól esedékes változta­tásra. így ebben a Szent- péteri kapui iskolá­ban többszörösen is tör­ténelmi lesz a következő esztendő. Három bemutató, hat könyv, számtalan esszé A Felsőmagyarország Kiadó hat új kötetet jelentet meg a téli könyvvásárra Miskolc (ÉM - FG) - Hat új kö­tetet jelentet meg az idei téli könyvvásárra a miskolci szék­helyű Felsőmagyarország Kia­dó. A könyvek bemutatóját de­cember 8-án Budapesten az Magyar írószövetségben, 16-án délután 4 órától pedig Miskol­con a megyei könyvtárban tartják. De a két könyvbemuta­tó között lesz egy harmadik is.- Csoóri Sándor költő, író legfris­sebb esszéit tartalmazó Szállá alá poklokra című kötetét is a Felső­magyarország Kiadó jelentette meg. Bizonyára sokan váiják már ezt a könyvet, de úgy gondoljuk, a miskolci olvasók és a magyarság közös ügyei iránt érdeklődő polgá­rok szívesen beszélgetnének is a szerzővel. Ezért a Magyarok Vi­lágszövetségének B.-A.-Z. Megyei Szervezetével, a Lévay József Közművelődési Egyesülettel, a Magyar írószövetség Észak-ma­gyarországi csoportjával közösen rendezünk egy estet - fogalmaz Serfőzó Simon József Attila-dijas költő, a Magyar írószövetség vá­lasztmányi tagja, a könyvkiadó vezetője. Csoóri Sándorral december 9- én, kedden délután 5 órától a Ti- száninneni Református Egyház- kerület székhazában (Kossuth u. 17.) találkozhatnak az érdeklő­dők. A bevezető előadást Göröm- bei András irodalomtörténész tartja. A Felsőmagyarország Kiadónál most megjelent további öt könyv miskolci bemutatóját december 19-én a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban tartják. Itt találkoz­hatunk az erdélyi Kántor Lajos­sal, aki Honos-hontalan című ta­nulmánykötetében azokat az írá­sokat gyűjtötte össze, amelyeket 1985 és 1996 között írt a magyar nemzeti tudat, a nemzetpolitika és az irodalom kérdéseiről, és amelyek érintik a magyar-román viszony alakulását is. Lőkös István Déli szláv-magyar szellemi kapcsolatok című köteté­nek tanulmányai a Kárpát-me­dence irodalmi, szellemi örökségé­nek számbavételéhez adnak segít­séget. Sarusi Mihály Szökőélet című könyve szellemi életrajz, önvallo­más, „gyónás” az életről, hazáról. Egy olyan író elmélkedéseit tar­talmazza a kötet, aki nemcsak re­gényhőseinek életén keresztül él­te meg az elmúlt fél évszázadot, hanem az irodalom munkásaként is megszenvedte a kemény, majd a puha diktatúra éveit. Az ózdi születésű, Dunaújváros­ban élő Kálnay Adél Szivárvány­ország című meseregényével gaz­dagítja az idei karácsonyi könyv­vásár kínálatát. Elek Tibor irodalomtörténész pedig Helyzettudat és önismeret című tanulmány kötetét adja köz­re a Felsőmagyarország Kiadó se­gítségével. Görömbei András ajánlása Régi és egybehangzó megállapítása a szakiro­dalomnak, hogy Csoóri Sándor esszéi a magyar ésszé klasszikusaival egyenrangú értékűek. Új munkái korábbi, méltán nagy visszhan­got kiváltó esszéköte­teinek szerves folytatá­sai. Csoóri Sándor leg­újabb írásaiban is teljes személyiségével szólal meg. Esszéi önéletrajzi telítettségnek, vallomá- sos karakterűek, s min­dig alapvetően közér­dekűek. Legfontosabb közösségi dolgainkról szól, de a legjelentékte­lenebbnek látszó témát is olyan szellemi ma­gasságba emeli, hogy személyiségünk, nemzeti önismeretünk alap­kérdésein való tűnődéshez ad kikerülhetetlen ösztönzést. Mind­emellett a Csoóri-esszé szépségével, láttató erejével is megragad. Egv-egy jelenséget a nyitott szemlélet, gazdag költői látás­mód emel magasabb összefüggések közé. A legtávolabbi asszociá­ciókat is evidenciaként fogadjuk el Csoóri Sándor szemléletének közvetlensége, érzékelhető személyes történelmi cselekvő jelen­léte révén. Az utóbbi években írt, közel harminc hosszabb-rövidebb esszéjét tartalmazza új kötete. Felrázóan közérdekű mai helyzetelemzések, történelmi számvetések, irodalmi reflexiók ezek. Természetesen il­leszkedik ez a kötet Csoóri Sándor esszéírói munkásságába, mely irodalmunk legértékesebb fejezeteinek egyike. Mt: n » > le n,<‘ k t i ú:<Íycv.': ;t o)K.:; .'V"tYO v-Ú vi' i o■1 i t MruVÍ .1ÍKÁI r r ... Szállá alá poklokra ússzék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom