Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-19 / 296. szám
1997. Dicbmbir 19., Péhtik- 'í„ GAZDASÁG ■ I Gv; Észak* Magyarország # Növekvő ipari termelés Nyíregyháza (MTI) - Nyolc éven át, 1988-tól, ’96 végéig érzékelt folyamatos visszaesés után az idén növekedésnek indult az ipari termelés Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A háromnegyedéves adatok szerint az ötven dolgozónál többet foglalkoztató nagyobb üzemek 12,4 százalékkal több terméket állítottak elő, mint az előző év hasonló időszakában. A kisebb, 10-50 közötti létszámú vállalkozásoknál is bővült a termelési érték, 6,8 százalékkal. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal térségi igazgatóságának csütörtöki, nyíregyházi sajtó- tájékoztatóján hangzott el. A nagyobb nyírségi cégek 70,2 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. A 12,4 százalékos termelésnövekedést döntően az exportpiacok bővülése eredményezte; 23,6 százalékkal több ára került a külföldi megrendelőkhöz. A legnagyobb arányban, 30,1 százalékkal, a vegyipar - a gyógyszergyártó- és a gumiipari üzemek - termelése emelkedett. Az áru 67 százalékát exportálták. A nemzetközi piacokon tovább javította pozícióit a bőr- és textilipar, amelyek 18,8 százalékkal emelték külkereskedelmi értékesítésüket. Ma már a termékeik 76 százalékát szállítják a határokon túlra. Szabolcs élelmiszeripari társasvállalkozásai 5,1 százalékkal növelték exportjukat. A nyírségi cégek árui iránt a belföldi kereslet is fokozódott. Budapest (MTI) - A vezető részvények közül kiemelkedő árfolyamnövekedést könyvelhetett el a Rába, amely 315 forinttal erősödve, 3300 forinton fejezte be a kereskedést. A Mól 60 forintot veszített árfolyamából, 4800 forinton zárt. A Borsod- Chem záróára 6880 forint lett. Kárpótlási jegy Tőzsde Index dec. 18.: 7612,73 -4,14 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. december 18. VALUTA DEVIZA VÉTEL Eladás Középárf. 324,75 342,37 332,40 Angol font 324,14 340,42 332,28 .324.35 340,98 332,66 1 28,34 138,31 132,99 Ausztrál dollár 128,77 136,99 132,88 129,11 137,10 133,11 533,68 572,20 550,19 Belga frank* 533,43 566,25 549,84 534.1 1 <■ 567,15 550,63 28,74 30,97 29,78 Dán korona 28,87 30,65 29,76 28,91 30,70 29,81 36,28 39,10 37,60 Finn márka 36,45 38.71 37,58 36,50 38,76 37,63 32,87 35,25 33,89 Francia frank 32,86 34,98 33,87 32,99 34,85 33,92 97,68 104,73 100,70 Holland forint 97,62 103,62 100,62 98,01 . 103,55 100,78 152,50 164,35 158,03 (apán yen* 153,01 162,75 157,88 153,4! 162,90 158,16 136,54 147.15 141 49 Kanadai dollár 137,25 145,57 141,41 137,35 145,8-5 141,60 110,86 116,87 113,47 Német márka 1 10,60 116,24 113,42 111,00 116,39 113,56 26,85 28,93 27,82 Norvég korona 26,94 28,60 27,77 27.01 28,68 27,84 112,17 120,27 115,64 Olasz líra** 112,12 119,02 115,57 112,72 118,74 115,73 15,76 16,61 : 16,13 Osztrák schilling 15,72 16,52 16,12 15,74 16,55 16,14 105,57 117,80 111,13 Portugál escudo 107,74 114,38 111,06 107,89 114,56 111,22 129,43 139,48 1.34,12 Spanyol peseta* 1 30:03 1 38,05 134,04 130,20 138,26 134.2.3 137,05 144,49 140,28 Svájc: frank 136,03 144,33 140,18 136,74 1 44,04 140.39 25,08 27,03 25,99 Svéd korona 25.17 26.73 25.95 25,23 26,79 26,01 USA dollár ECU 196,70 196,34 196,46 216,20 217,25 207,37 206,10 206,53 233,00 230,59 201,33 201,22 201,49 224,04 223,92 217,49 230,95 224,22 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Jövőre ismét drágább lesz a tej A terméktanács szerint 20 százalékos áremelésre számíthatnak a fogyasztók Faragó Lajos Forró (ÉM) - Átlagosan 23-24 százalékkal növekszik a tej felvásárlási irányára 1998- ban, legalábbis ebben egyezett meg a Tej Terméktanács és a Földművelésügyi Minisztérium. A megállapodás szerint az átvételi ár kétszer emelkedik az év során: január 1-jétől az extra minőségű tejért 55, az első osztályúért 52 forintot fizetnek literenként, szeptembertől viszont már 62, illetve 59 forintos irányár lép életbe. Mi várható a borsodi tejpiacon? - kérdeztük Beluzsár Lajost, a forrói székhelyű Abaúj- tej Közös Vállalat igazgatóját. • Mezőgazdasági gépészmérnök végzettséggel 15 évig a mezőgazdaságban dolgoztam gépesítési ágazatvezetőként, az Abaújtej igazgatója vagyok hetedik éve. A környék perifériáján, Pamlényban születtem, ismerem az itteni emberek megélhetési nehézségeit - kezdte bemutatkozását Beluzsár Lajos. - Azt mondták régen, hogy nem szegény ember az, akinek van mit a tpjbe aprítani. Ez igaz ma is, de azok akik a tejet napjainkban termelik, bizony nem tartoznak a gazdagok közé. A tejtermelés térségünkben, a Szárazvölgyben, a Hernád-völgyében jelentősen csökkent és a fogyasztás is a felére esett vissza '91-hez képest. □ Milyen szerepet tölt be a térségben az Abaújtej? • Cégünk 1989-ben létesült, 50 ezer liter/nap kapacitásra méretezetten, ebből most a napi feldolgozásunk 20 ezer liter. 1991-ben lettünk önálló közös vállalat, amikor valamennyi élelmiszeripari üzem privatizációja megindult. Felgyorsult versenyben kellett megtalálni helyünket a nagy technikai előnynyel rendelkező külföldi vállalko- • zó cégek mellett. Az Abaújtej 100 dolgozója ma már büszkén vallja magáénak az üzemet márcsak a térségben tapasztalható nagy munkanélküliség miatt is. Területünk forgalmára jellemző, hogy még 1991-ben 10-Í2 ezer liter fogyasztói tejet értékesítettünk naponta a kereskedelmi hálózatban, ez mostanra 5 ezer liter körüli mennyiségre csökkent. Tehát 50-55 százalékos fogyasztáscsökkenés következett be. Megpróbáljuk termékeinket külső piacokon is értékesíteni. így naponta szállítunk Budapestre, Vácra, Gyöngyösre, Nyíregyházára, Miskolcra - tehát bekerültünk az országos vérkeringésbe. □ Ön miben látja a tejár emelkedésének okát? • A tej ára emelkedni fog, mint minden terméké, amelyet ma Magyarországon előállítanak. A közelmúltban a Földművelésügyi Minisztérium és a Tej Terméktanács a termelés csökkentésének megállítására és a költségek elismeréseként a minőségi tej felvásárlási irányárát 20-23 százalékkal emelte. A tej bolti árának emelését alapvetően a felvásárlási ár emelkedése befolyásolja, ugyanis a tej árában, mint költségtényező 70-75 százalékos nagyságrendben szerepel az alapanyag. Hogy ebből a piacon hány forint csapódik le, mennyibe kerül majd a boltban a tej, ma ezt megmondani nem lehet, de az ipari árak figyelmen kívül hagyását az élelmiszerek fogyasztói árában el kell felejteni (Égy liter benzin egyenlő két liter tej ?!). A mi üzemünk 12-15 százalékos nagykereskedelmi áremelkedést irányozott elő 1998. január 1-jétől, természetesen ennek megvalósulása még ma is kereskedelmi ártárgyalások függvénye, de az alap- anyagárak emelkedése miatt ezeket az áremeléseket el kell, hogy éljük. Ugyanakkor várható, hogy a megnövekedett árak miatt - különösen a mi térségünkben - még jobban visszaesik a fogyasztás és bizony ez a térségben tejtermeléssel foglalkozók számára is kihívást jelent. □ Köztük az Abaújtej számára is. • Tejüzemünk a piaci kihívásnak folyamatosan meg kíván felelni. Technológiai rendszerünket erőnkhöz mértek folyamatosan korszerűsítjük. Elsőrendű feladat, hogy termékeinkkel magas szinten megfeleljünk a fogyasztók elvárásainak. Mindezért céltudatosan cselekszünk. Félidőn túl vagyunk a HACCP élelmiszerbiztonsági és az ISO 9001 minőség- biztosítási rendszer kiépítésén. A Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomással együttműködve várhatóan január közepén a HACCP rendszer tanítása megtörténik. A bizalom sínéin halad a MÁV A partnerek magas színvonalú kiszolgálása a cél Faragó Lajos A személyszállítás eredményei között szerepel többek között az InterPicy beindítása Fotó: Farkas M. PHARE-támogatási megállapodás Miskolc (ÉM) - A Magyar Államvasutak 1997-ben megindult azon az úton, amelyen haladva visszaszerezték az utasok, a szállítók és a kormány bizalmát. Ez jellemző a MÁV Miskolci Területi Igazgatóságának tevékenységére is, közölte tegnap Dudás József igazgató, aki az idei eredményekről és a jövő évi tervekről tájékoztatta a sajtó munkatársait. Egyelőre csak az év első tíz hónapjának eredményeiről adhatott számot a miskolci területi igazgatóság vezetője, de azt már bizton kijelenthette: tervezett feladataikat éves szinten is teljesítik. Személyszállítási bevételük 1,13 milliárd forintot ér el, több mint 14 millió utast szállítottak. A megyei nagyipar leépülése következtében az áruszállítás néhány évvel ezelőtt a minimálisra csökkent. Az utóbbi években viszont nőtt az áru- szállítás teljesítménye, hiszen a közúti szállítás mellett többen a vasút szolgáltatásait vették igénybe. A személyszállítás jelentős eredményei között kell számon tartani, hogy június 1-jétől a Bartók Béla EuroCity meghosszabbított vonalon, Budapest- Miskolc-Debrecen viszonylaton közlekedik. Szeptember 1-jétől beindult Tiszaújváros és Miskolc között az InterPicy, november 1-jétöl pedig az Inter- Cityn a mozgáskorlátozottak közlekedését megkönnyítő kocsik is vannak. Zavarok voltak ugyanakkor a menetrendi módosítások kapcsán. Folyamatos gondot, jelent a miskolci területi igazgatóságnál a személykocsipark elöregedése, annak ellenére, hogy karbantartásukra, javításukra 332 millió forintot költött a MÁV. Az idei beruházások sorából kiemelkedő a Felső- zsolca-Hidasnémeti vonal villamosítása, az ózdi állomás rekonstrukciója és az, hogy sorompó-korszerűsítésre 128 millió forintot költött a területi igazgatóság. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy november végéig 539 szándékos, vasútbiztonságot veszélyeztető cselekmény történt (kábellopás, optikarongálás, légvezeték ellopás stb.), amely 15 millió forint kárt jelent. A jövő évi teivek között szerepel, hogy mintegy 2 milliárd forint költséggel felújítják a Felsőzsoíca- Hidasnémeti közötti, már villamosított pályát a rövi- debb menetidő biztosítása érdekében. InterCity beindítását tervezik Ózd-Mis- kolc és Sátoraljaújhely- Miskolc között. A pénzügyi lehetőségektől függően a Tiszai pályaudvaron szeretnének vizuális utastájékoztató rendszert és korszerű csomagmegőrző automatát kiépíteni - jelentette be Dudás József igazgató. Budapest (MTI) - Az Európai Unió 1997. évi PHARE országprogramjáról, illetve a magyar-osztrák határ menti együttműködésről írt alá megállapodást csütörtökön Hans Beck, az EU budapesti delegációjának vezetője és Ná- thon István, a Miniszter- elnöki Hivatal helyettes államtitkára. Az országprogram keretében az unió összesen 65 millió ECU összegű támogatást nyújt Magyarország számára az európai integráció, a gazdasági szerkezetátalakítás és az infrastruktúra-fejlesztés céljaira. Hans Beck az aláírást követően elmondta: a PHARE-program az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogy Magyarország zökkenőmentesen tudjon beépülni az Európai Unió rendszerébe. Hangsúlyozta, hogy a támogatási összeg több mint fele a regionális fejlesztést célozza, s lehetővé teszi a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását. ,A regionális fejlesztés, az infrastruktúra kiépítése terén Magyarország élen jár az EU-hoz társult országok között” - szögezte le Hans Beck. Náthon István nemzeti koordinátor szerint a most aláirt, megállapodások elősegítik az EU- csatlakozásból fakadó előnyök maximális kihasználását. (Magyarország a PHARE-program keretében 1990 óta összesen mintegy 700 millió ECU támogatásban részesült.) A magyar-osztrák határ menti együttműködési programhoz 14 millió ECU-t biztosított a program 1997-re, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye fejlesztése érdekében. Áz infrastruktúra fejlesztéséhez eg}' speciális ÉU-alapból további 15 millió ECU-s támogatásban részesült az ország. Az állam is beszáll Budapest (MTI) - A kockázati tőketársaságokról szóló törvényt várhatóan jövő év februárjában fogadja el az Országgyűlés. Az állam mindenképpen szerepet vállal majd az ilyen tevékenységet folytató cégek elindításában. Az is elképzelhető, hogy egyes kockázati tőketársaságokban kisebbségi tulajdont szerezve segiti működésüket. Ezt Székács Anna miniszteri biztos mondta újságíróknak azon a sajtótájékoztatón, melyet a Pénzügyminisztériumban rendeztek meg az „állam részvétele a kockázati tőketársaságokban" című konferenciáról csütörtökön Budapesten. A kétnapos tanácskozást a Pénzügyminisztérium és az Institute for East West Studies (IEWS) rendezte meg. Az Abaújtej száz embernek ad munkát a térségben Fotó: Bujdos T.
