Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-11 / 289. szám

^ 1 \ 997, December 11., Csütörtök GAZDASÁG Íszak-MaotarorszAo 7 Lakossági valutaigények Budapest (MTI) - Az idén tíz hónap alatt csak­nem 14 százalékkal több konvertibilis valutát ad­tak el a pénzintézetek magyar állampolgároknak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint október végéig 359 millió dollár értékben vásároltak kon- vertibihs külföldi fizetőeszközt a magyar állampol­gárok, ami 13,6 százalékos növekedést jelent az el­múlt év hasonló időszakához képest. Csak október­ben 37 millió dollárt értékesítettek, míg tavaly ok­tóberben kevesebb mint 33 milliót. Tíz hónap alatt csaknem 1,1 milbó alkalommal vásároltak külföldi fizetőeszközt a magyar állam­polgárok. Ez alkalmanként átlagosan mintegy 300 dollárt jelent. Tavaly október végéig 900 ezer al­kalmat regisztráltak, ami egy-egy alkalommal mintegy 285 dollár eladását jelentette. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A részvénypiacon a vezetőpapí­rok közül csupán a Graboplast fejezte be a keres­kedést nyereséggel. Az OTP megtartotta előző na­pi záróárát, a többi vezető papír azonban többet kevesebbet veszített értékéből. A határidős piaco­kon is csökkent a BUX értéke. A Mól 50 forinttal gyengült, záróára 4700 forint. Ugyanakkor ez a részvény volt a legkelendőbb, 1,72 milliárd forint értékben forgott. A vegyipari papírok a Graboplast kivételével gyengén sze­repeltek. A BorsodChem 75 forinttal alacsonyab­ban 6850 forinton, a TVK 65 forinttal gyengült, s 3700 forinton fejezte be a kereskedést. A Grabo­plast 230 forintot erősödött, zárásban 10 300 forin­ton kelt el. Kárpótlási jegy Tőzsde Index dec. 10. 7405,33 -1,07 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. december 10. r VALUTA DEVIZA í VÉTEL Eladás Középárf. Angol font ' 325,73 " 325,49 325,31 343,40 341,77 342,00 333,40 333,63 333,65 Ausztrál dollár 130,21 130,67 130,91. 140,33 138,89 139,00 134,93 134,78 134,95 Belga frank’' 530,23 530,61 550,74 568,50 563,43 563,57 546,63 547,02 547,15 Dán korona 28,57 28.74 28.74 30,79 30.52 30.52 29,61 29.63 29.63 Finn márka 36,08 36.27 36.27 38,89 38,53 38,51 37.39 37.40 37,39 Francia frank 32,68 32,70 32,79 35,04 34,72 34,65 33,69 33,71 . 33,72 Holland forint 97,06 97,12 97,42 104,06 103,12 102,93 100,06 100,12 100,17 lapán yen’ 150,14 150,86 151,01 ... 161,81 160,60 160,35 155,59 155,73 155,68, Kanadai dollár 137,12 138,03 137,92 147,77 146,35 146,45 142,09 142.19 142.19 Német márka 110,17 110,01 110,31 116,14 115.65 115.66 28,96 28,68 28,69 412,76 112,83 112,85 27.85 27.85 27.86 Norvég korona 26,88 27.02 27.02 Olasz líra” 1 1 1,77 111,86 112,32 119,84 118,76 118,31 115,23 115.31 115.32 16,02 16.03 16.04 110,53 110,62 110,64 Osztrák schilling 15,65 15.63 15.63 16,50 16.43 16.44 Portugál escudo 105,00 107,30 107,32 117,16 113,94 113,96 Spanyol peseta* 128,89 129.66 129.67 138,90 137.68 137.69 133,56 133.67 133.68 Svájci frank 135,60 134,73 135,30 24,90 25.05 25.05 142,95 143,03 142,53. 138,79 138,88 138,92. 25,80 25.83 25.83 Svéd korona 26,83 26,61 26,60 USA dollár 197,38 197,29 197,12 . 208,09 207,05 .207,23 202,03 202.17 202.18 ECU 215,33 216,63 216,61 232,07 229,97 230,00 223,14 223.30 223.31 A megadott számok egy egységben értendők, forintban 4: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Kínálják a halakat az ünnepekre A víztározóból nem öntöznek, de hal él a Csincse patak medrében Kint vannak a geleji vízből a karácsonyi asztalra való halak Fotó: Végli Csaba Gelej (ÉM - FL) - A halat közis­merten a legegészségesebb táp­lálékok között tartják számon. A magyar családok asztalán - a kialakult szokások szerint - év végén megszokott étel a hal. Ka­rácsony és újév előtt Borsod- Abaúj-Zemplén megye egyik legjelentősebb halgazdaságá­ban, a geleji Dél-borsodi Halá­szati és Juhászati Szövetkezet­nél érdeklődtünk Nagy Árpád halászati ágazatvezetőtől mun­kájukról. A szövetkezet halászati telepe 150 hektáron terül el a Csincse patak medrében. Ez a terület 1968 előtt kaszáló volt, majd hét termelőszö­vetkezet összefogásával - öntözési szándékkal - víztársulatot alapítot­tak, víztározót építettek. Az öntözés­ből nem lett semmi, de a geleji ter­melőszövetkezet 1969-ben elkezdte az összegyűl* vizek halászati hasz­nosítását. Az utóbbi években éves átlagban 11-12 vagonnyi halat érté­kesítenek. Állományuk 95 százaléka ponty, 3 százaléka busa és 2 százalé­kát képezik a ragadozók (harcsa, süllő, csuka). Nagy Árpád elmondta, a halakat elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye 35 horgász­egyesületén keresztül értékesítik, de jut belőlük külföldre is. Forgalmuk éves szinten eléri a 30-35 millió fo­rintot, az idén várhatóan még ettől nagyobb is lesz. Köszönhetően töb­bek között annak, hogy 19.97-ben el­készült - 27 hektáros területen - az ivadéknevelő telep mintegy 15 millió forintos beruházással. Halkeltetőjük már 1983-tól volt, a szaporítást te­hát már akkor megoldották, de hoz­zá az utódnevelés feltételeit csak most tudták megteremteni. Ezzel a nagyberuházással viszont teljesen önellátókká váltak. A keltetéstől kezdődően az értékesítésre alkalmas halak neveléséig, eladásáig minden­re felkészültek a szövetkezetben. Kis létszámmal végzik tevékenységüket, mindössze hat állandóan dolgozó ha­lász és négy időszakosan bedolgozó képezi az ágazat teljes létszámát. Szerencsére veszik, viszik is a ha­lakat Gelejröl! Nemcsak szezonáli­san, hanem az év tizenkét hónapjá­ban folyamatosan. Most, karácsony­ra készülve is bőséges, 50-60 mázsás árukínálattal várják a nagyban és kicsiben vásárlókat egyaránt. Pon­tyot és busát kínálnak. Természete­sen bekalkulálták azt is, hogy van­nak, akik a pulykát vagy7 a sült ma­lacot részesítik előnyben. Nagy Ár­pád szerint viszont ilyenkor a sajtos busafiié az igazi étel. Feketegazdaság Budapest (MTI) - A mun­kaügy7! ellenőrzések legna­gyobb akadálya továbbra is az, hogy hiányoznak a munkaügyi alapnyilván­tartások. Szükség lenne a külföldiek magyarországi munkavállalásának törvé­nyű szabályozására, a munkaügyi ellenőrzés jog­körének bővítésére, vala­mint a magán-munkaköz­vetítés részletes szabályo­zására - állapította meg a feketegazdaság visszaszo­rítására létrehozott Gaz­daságvédelmi Koordináci­ós Bizottság. Az erről tar­tott sajtótájékoztatón szer­dán Bencze József, a bi­zottság elnöke elmondta: a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alkalmazá­sának tapasztalatait vizs­gálva a bizottság megálla­pította, hogy a bejelentés nélküli munkavégzés fel­tárása komoly nehézsé­gekbe ütközik akkor, ami­kor a munkaviszony kez­detét a munkáltató nem köteles bejelenteni, és így az érintett szervek ezt nem is tudják regisztrálni. Közbeszerzés Budapest (MTI) - A Mi­niszterelnökség Közbe­szerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) az év közepén lefolytatott közbeszerzési eljárások so­rán 21 keretszerződést kö­tött, amelyek alapján a 850 költségvetési intéz­mény mintegy 2 milliárd forint értékben szerzett be számítástechnikai eszkö­zöket, szoftvereket, sze­mélygépkocsikat, illetve üzemanyagot - hangzott el az MKGI által szerve­zett szerdai konferencián. Prognosztizált infláció Iparterületből ipari park A berentei szénelőkészítő hasznosítási tervei A csarnok felújítva, de megmarad Fotó: Vajda János Kazincbarcika (ÉM) - Sajtótájékoztató kere­tében ismertette teg­nap fejlesztési terveit az AES Borsodi Ener­getika Kft. Kazincbar­cikán. A Borsodi Hő­erőmű szénelőkészítő­jének javarészt ki­használatlan területén az ezredfordulóra tíz­hektáros vállalkozói, később ipari park léte­sülne.- Tudomásunk szerint el­ső alkalommal fordul elő Magyarországon, hogy a privatizáció soi'án betele­pült külföldi nagyvállalat, saját területét ajánlja fel- összhangban a megyei integrált szerkezetátala­kítási és válságkezelési programmal - terület- és iparfejlesztési célokra, és bekapcsolódik annak fi­nanszírozásába is - mondta John Grier, a Borsodi Energetika Kft. ügyvezető igazgatója. - Vállalatunk szociális programjának részeként tenni kívánunk az észak­keleti régió gazdasági fel­lendítéséért. Terveinket Kazincbarcika önkor­mányzata is messzeme­nően támogatja. A kft. a saját tulajdo­nában lévő 14 hektáros szénelőkészítő mű terüle­tének jelenleg csak mint­egy 15 százalékát hasz­nosítja. A tervezett, több mint 100 ezer négyzet- méteres ipari park komp­lex területfejlesztési és üzleti tervét a SCET Ma­gyarország Városfejlesz­tési Rt.-vel közösen dol­gozzák ki. A munkálatok 1998-ban kezdődnek és 2001-ben fejeződnek be. Az 500 millió forintos, pi­aci alapokon megvalósuló beruházás létrehozásá­ban állami, önkormány­zati forrásokra, banki és magántőkére egyaránt számítanak. Gyárfás Ildikó, a terü­letfejlesztési tanács elnö­ke szerint az elképzelés­nek jó esélye van a ta­nács vállalkozás- és terü­letfejlesztési pályázatai­nak elnyerésére is. Brunda Gusztáv, a barcikai társaság vállal­kozásfejlesztési igazga­tója kiemelte: az ipari park infrastruktúrával ellátott, rekultivált és beépíthető, rendezett tu­lajdonviszonyokkal ren­delkező területet, és a betelepülő cégek igényei­hez alkalmazkodó szol­gáltatásokat kínál majd. Elsősorban gép- és jár­műipari alkatrészgyártó, karbantartó, környezet- védelmi berendezése­ket gyártó, valamint szállítmányozással és raktározással foglalkozó cégek érdeklődésére szá­mítanak. Budapest (MTI) - Az inf­láció mértéke megfelel a jegybank korábbi prognózisainak. A gaz­daság teljesítménye alapján azonban ennél másfél-két százalék- ponttal alacsonyabb eredményt is el lehetett volna érni ugyanakko­ra reálbér-növekedés mellett - hangoztatta Surányi György, a Ma­gyar Nemzeti Bank el­nöke szerdán sajtótájé­koztatón. A jegybank elnöke kifejtet­te: a nagyobb ütemű csök­kenés legfőbb gátja a no­minálbérek erőteljes - az ÉT-megállapodást 4-5 szá­zalékkal meghaladó - nö­vekedése volt. Az MNB ár­folyam- és kamatpolitiká­jában jövőre is az infláció fenntartható ütemű csök­kentésére törekszik. Ez azonban csak a gazdaság fejlődésével párhuzamo­san valósulhat meg. Radi­kális változtatásra nem le­het számítani az árfolyam­politikában. A makrogaz­dasági mutatók további ja­vulása esetén elképzelhető a csúszóleértékelésen be­lüli egyfajta rugalmasabb rendszer bevezetése, ám ennek időpontja legfeljebb 1998 második felére eshet. Surányi György jó esélyt lát arra, hogy a nominál­bérek növekedési ütemé­ben jövőre áttörés követ­kezhet be. Ezt bizonyítja szerinte az, hogy az Ér­dekegyeztető Tanácsban a korábbi megállapodások­hoz képest szűk, 13-16 százalékos sávot határoz­tak meg a lehetséges bér- növekedésre. A jegybank elnöke óva intett a leértékelés mérté­kének erőteljes csökkenté­sétől, ám azt elismerte, hogy az árfolyampolitika a hazai valuta mintegy 3-4 százalékos reálfelértékelé­sét eredményezte idén. Ez azonban még nem rontotta a külgazdasági folyamato­kat, mivel nem veszélyez­tette az export versenyké­pességét. A jegybank sokat kriti­zált kamatpolitikáját a jö­vőben is az inflációs célok határozzák meg. Ezt pedig nem a kamatok gyors csök­kentése, hanem viszonyla­gos szinten tartása szolgál­ja leginkább. A magasabb kamatok ugyanis jobban ösztönöznek a megtakarí­tásiba és visszaszorítják a hitelek iránti igényeket is. Minimálbér az unióban Brüsszel (MTI) - Abban a bét nyugat-európai or­szágban, ahol létezik törvényes minimálbér, ennek összege átlagosan havi 367 dollár (Portugália) és 1225 dollár (Luxemburg) között volt az idén - je­lentette az Európai Unió statisztikai hivatala. Törvényes minimálbér van Belgiumban, Spa­nyolországban, Görögországban, Franciaország­ban. Luxemburgban, Hollandiában és Portugáliá­ban. A jelentés szerint a minimálbérek, erősen el­maradnak az átlagbértől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom