Észak-Magyarország, 1997. december (53. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-10 / 288. szám
□ Jelet hagyott a megjelölt Kondor Béláról - negyedszázad múltán Gyarmati Béla Miskolc (ÉM) - Gálaműsorral emlékeznek Kondor Bélára, kép- és versteremtő művészre halálának 25. évfordulóján egy országos versmondóverseny győztesei. A Pestszentlőrinci Kondor Béla Közösségi Ház, a Magyar Versmondók Egyesülete és a Miskolci Galéria által meghirdetett verseny legjobbjai december 14- én, vasárnap délelőtt 11 órától lépnek fel a Petró-házban. (Miskolc, Hunyadi u. 2.) Holtában kezdtem ismerkedni Kondor Bélával. Eléggé bizarr dolog. Fényképfelvételek készültek arról, miként jelentek meg teteme fölött (ahogyan majd mindannyiunk fölött megjelennek) azok a fáradt, arcú kopott emberek, akiknek jó adag rumot kell inniuk, hogy ne reszkessen a kezük. Ót is elvitték... NINCSEN MŰVÉSZET MAGA ÉS NEM PUSZTULÁS A HÁLÁL. Akkor még nem ismertem ezeket a Kondor-sorokat. Nem ismerem a költőt. Nem tudtam, hogy - miként Nagy László írja - „költő és festő egy”. Nem tudtam, hogy a „maradó szerkezet” (kép, vers) komponálásának mestere, megszállottja. Tudtam, amit olvastam róla, hogy rokontalanul magányos csillag, isteni tehetség. De hát a szavak sokszor szegénynek bizonyulnak. Legalábbis a leírt, a kicsit hivatalosan méltató szavak. Lenkey Zoli (akinek műtermében kést dobáltunk, verset olvasunk és pálinkát ittunk) másképpen mesélt róla. Tőle tudom, hogy az angyal és az ördög - soha meg nem szűnő - örök viadala kötötte le figyelmét. Aztán néztem a képeit. A nagyratörő tiszták - akik megtöretnek, megöltenek -, Ikarosz, Hamlet, Dózsa, s más „pártütő angyalok” médiumává szegődött. Ez volt a sorsa. Az erkölcsi hitelesség hirdetésére született. Ehhez kapott, erőt, invenciót, varázslatos teremtő készséget - ez tette egyedülállóvá és legyőzhetetlenné. Többrétegű, többértelmű művei talán még nincsenek is igazán megfejtve... Ehhez sok hivatalos minősítést el kell felejtenünk. NE OLVASSUNK A MŰVEKRŐL - OLVASSUK AZOKAT, ILLETVE PRÓBÁLJUK MEG LÁTVA LÁTNI! Mert a remekművek beszélnek hozzánk, mutatják magukat; MEGSZÓLALTATHATÓK ÉS LÁTHATÓVÁ VÁLNAK, ha vesszük a fáradtságot, ha nem vagyunk süketek és vakok... Idézet önéletrajzából: „Főképp könyvek illuszt- fálásából élek, olykor vállalok megrendeléseket különböző templomokból.” Fölsejlik, hogy nem volt éppen könnyű sorsa. Ne áltassuk magunkat: a művészeket mindig az adott kurzus hivatalnokai (vagy szenilissé vált piktorok, irodalmárok satöbbi) minősítik - sajnos. Ennélfogva keveseknek van szerencséje, mert - ritka kivételtől eltekintve - csak tehetség képes felismerni a tehetséget. Kondor Bélát festőművészként nem akarták fel- és elismerni. A költőt ugyancsak fenntartással fogadták. A grafikus előtt azonban - kénytelen kelletlen - meg kellett hajolniuk. S ebben nagy szerepe van Miskolcnak. Elsősorban Fe- ledy Gyula munkálkodásának köszönhetően, az itt nyújtott technikai lehetőségek, s a megteremtett alkotói légkör a várost a „grafika Mekkájává” emelte. Otthonra lelt Miskolcon Kondor Béla is - mint oly sokan mások - s közöttünk van most is. És nemcsak állandó kiállításával... Most megszólalnak a versei! Az adventi várakozásban hallgatván ezeket, meggyőződhetünk róla, hogy Kondor nem hagyta abba az igazmondást - noha 25 esztendővel ezelőtt „visszatért a semmiségbe, ahol minden megvan”. Tanári tárlat a Földesben Bihari Zoltán művésztanár - a miskolci Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola rajztanára, megyei, városi rajz szak- tanácsadó - olajképeit bemutató tárlat nyílt tegnap a Földes Ferenc Gimnázium földszinti folyosóján. A kiállított tájképek, csendéletek, C ortrék - a tervek szerint - a téli szünetig lát- atók. Fotó: Vajda János A „kritikus” Miskolci Téli Tárlat Beszélgetés Dobrik István galériaigazgatóval a szombaton nyíló kiállításról Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Két Miskolci Téli Tárlat között általában két év telik el. A mostani „rendbontás” - hiszen utoljára három éve rendezte meg a Miskolci Galéria a régió képzőművészeti találkozóját - a galéria régi épületének megszűnéséből ered. December 13-án, szombaton délelőtt 11 órakor már az intézmény új épületében, a Rákóczi-házban lesz a megnyitó. • Kíváncsian vártuk, hogy ez a sokszínű anyag hogyan is fest majd az új helyen. Megítélésem szerint szépen - mondja Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója. - Az elején nagyon elkeseredtünk, mert elég vegyes színvonalúak voltak a beküldött munkák. Régebben valamiféle kvalitásbeli megbízhatóságot is jelentett, hogy kötve volt bizonyos tagsághoz a részvétel. Abból a rendszerből fakadóan persze voltak, akik nem juthattak be a Téli Tárlatra. A szabadbeadásban viszont az a kihívás rejlik, hogy ide most bárki elhozhatja alkotását. Sokan küldtek munkákat olyanok is, akik feltehetően nem ismerik a képzőművészeti élet trendjét, és túlértékelték önmagukat. így igen sokszínű és értékben nagyon széles skálán mozgó anyag került a zsűri elé. □ Benne van új tehetségek felfedezésének az esélye... 9 Való igaz. □ Most sikerült valakit felfedezni? 9 Ilyen nagy felfedezett most nincs, de van olyan fiatal, akivel már találkoztunk például a Zempléni Nyári Tárlaton, ahol díjat kapott, és díjat kap itt is. Szerepelnek fiatalok, frissítik azt a megszokott anyagot, ami megjelenik a Téli Tárlatokon általában résztvevő művészek ecsetje alól. Amiért fontos ez a tárlat, hogy végül is itt a régióban, tehát Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Nógrád megyében élő művészek bemutatkozási fóruma, szinte antológiája az itt élő művészetnek. □ Sokszor beszélt a mai társadalomra jellemző értékválságról, amit jelez talán az ide beérkezett alkotások „vegyessége” is. A kevésbé jó munkákat kizsűrizték, az érA Miskolci Téli Tárlatra 119 alkotó 331 művet küldött be, ebből 77 alkotó 119 munkáját láthatja majd a közönség. Kis képünkön Dobrik István. Fotó: Dobos Klára Hangulatos kis anyagnak tartom, ami itt összejött. És biztos vagyok benne, hogy két év múlva, ha híre megy, akkor a régióban élő fotósok talán fontosabbnak tartják majd, mint a seregszemléjüket, amit én szervezetileg fáradtnak érzek... □ Az iparművészeti anyag is összeállt? ® Litwin József iparművész nagyon sokat tett azért, hogy a Téli Tárlat sikerüljön, nagyon sok szponzorra, díjalapítóra talált. A régi Miskolci Téli Tárlatokon csak egy-két textiles, ötvös jelent meg, hiszen az iparművészek számára kevésbé volt kecsegtető a kiállításon való bemutatkozás lehetősége. Három évvel éppen Litwin Józseffel próbáltuk megszervezni azt, hogy azok az iparművészek, akik itt élnek, akik környezetünk alakítói, szerepeljenek a Téli Tárlaton. Sajnos, nem jött el mindenki. És most is úgy érzem, nagyobb volt a lelkesedés, mint a megjelenés. Biztos, hogy a közönség izgalmas kis anyagot láthat majd a Mini Galériában, de az is biztos, hogy sokkal több van az iparművészetiben, amit esetleg egy tárlaton meg lehetne mutatni. tékesek maradtak. Így egyfajta értékadó szerepe is lehet az ilyen tárlatoknak?! 9 Már szinte közhelyszerű, de engem nagyon aggaszt az az értékválság, ami az országban - és Miskolcon is - van ezen a területen. Rengeteg olyan művel találkozhatunk a boltokban, piacon, árveréseken, amelyek megcsúfolják a képzőművészetet. Ez azért nyomaszt, mert tudom, és fontosnak érzem, hogy egy szabad társadalomban bárki bármit csinálhat. De veszélyesnek tartom az igénytelen, szakmai szempontból kifogásolható alkotások tömegességét. Ügy gondolom, a Miskolci Galériának egyik nagyon fontos feladata lehet egyfajta etalon felmutatása. Megítélésünk szerint, akik ezen a területen valamelyest hozzáértő szakemberekként dolgozunk, a kvalitás itt keresendő. A galériának ezekkel a tárlatokkal eligazító, mértékadó, kritikusi szerepe van... □ Lehet már tudni a díjazottakat? 9 A díjzsűri csütörtökön lesz. De a zsűrit eleve kértük, hogy tegyen javaslatot a díjazásra, és ezt ezelőtt egy hónappal meg is tette. A véglegesítés, elfogadás lesz csütörtökön, akkor egyeztetünk a díjfelajánlókkal. □ Ok általában elfogadják a szakmai véleményt? • Szerencsére még nem találkoztam olyannal, hogy valamelyik díjfelajánló azt mondta volna, nem fogadja el a zsűri ajánlatát. Nagyon korrekt díjfelajánlóink vannak. Bár olyan már volt, hogy valaki azt mondta, ő díjat akar adni X.Y.-nak. Tájékoztattuk, hogy ezen a tárlaton ez nem így működik. Ha valaki fontos neki, szponzorálja. □ A képző- és iparművészeti anyag mellett most először fotókat is vártak... 9 Igazán nagy felhozatal nem volt, de ez feltételezhetően éppen abból adódott, hogy első alkalommal hirdettük meg. Hiszen a fotónak megvannak a saját seregszemléi, például az Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemle, ami nemrég volt Sárospatakon. Mivel fontosnak tartjuk a fotót, úgy gondoltuk, kihasználjuk a nagyobb tér adta lehetőséget. Ismét a rezesek „vágták ki a rezet” Sylvia Kowalczuk, Kovács Imre és a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Donizetti Don Pasquale nyitánya, Mozart C-dúr versenymű fuvolára és hárfára című opusza - közreműködött Sylvia Kowalczuk (hárfa) és Kovács Imre (fuvola) - Saint-Saens G-dúr hangversenydarabja - Sylvia Kowalczuk közreműködésével -, valamint Richard Strauss Till Eulenspiegel vidám csínyei című műve hangzott el a Miskolci Nemzeti Színházban hétfőn este a Kovács László vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában a Népszerű Zenei Estek koncertsorozat keretében. Ha nem lett volna műsorfüzet és plakát, méltán lehetett volna egy kis közvélemény-kutatást végezni a nyitódarab elhangzása után, vajon ki volt a zeneszerző: Donizetti, Rossini vagy Verdi. Szinte biztos, mindhárom zeneszerzőre érkeztek volna voksok, bár a jellemző stílusjegyeket, formai megoldásokat és a dallamvilágot figyelembe véve talán Verdire a legkevesebb. De nem volt ha, hanem Donizetti volt fergeteges vidámsággal, sodró lendülettel, ami magában hordta a veszélyt, ha ilyen hamar bemelegedik a zenekar, ellövetik a puskapor. De itt sem volt ha, mert nem lövetett el. Mozart jött, látott és ismét meghódította a koncertlátogatót. A Mester ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy nemcsak zseniális komponista, de tökéletesen ismeri minden hangszer sajátosságait is. Ez alól a fuvola és a hárfa sem volt kivétel, és Mozart gondoskodott arról, a szólistákkal kihasználtassa a hangszerükben rejlő lehetőségeket - adott esetben a végleteket egy kicsit kijjebb tolva. Ennek Kovács Imre esett áldozatul, akinek a játékát a gyakori fekvésváltások időnként megsínylették. Fuvolája a mélyebb hangfekvésekben átfújós, esetenként „reszelésen” levegős és száraz volt, a legmagasabb hangtartományokban pedig hamiskás. A művész hétfői játéka nem emiatt tartozott a közepesen megfelelt kategóriába, hanem azért, mert mellette a hárfás Sylvia Kowalczuk egyenletesen csillogott. A művész karakteres, határozott egyénisége játékába is beköltözött, hihetetlenül finom dinamikai érzékkel, a legapróbb részletekig kidolgozott, „műbiztos” előadással uralta a darabot. Ez egy kicsit ki is fáraszthatta, mert a szünet utáni újbóli fellépése inkább a felejthető kategóriába tartozott. A csillogás megtompult, a precíz előadás néhol elmosódott, a hárfa hangja nem egyszer „elfátyolosodott”, tompává vált. Richard Strauss azonban kizökkentette ebből a melankóliából a zenekart. A zenészek szinte tomboló jókedvvel pajkoskodtak a főhőssel egyetemben, akik közül - a hangversenykrónikák rendszeres olvasóinak talán már „unalmas” lehet az utóbbi időben - ismételten a fúvósszekció (különösen a rezesek) tagjai nyújtottak lenyűgöző teljesítményt. Cigánygyerekek seregszemlén Miskolc (ÉM) - Tehetséges cigánygyermekek megyei kulturális seregszemléjét rendezi meg a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet (PKI) december 13-án, szombaton délelőtt fél 10-tól az Ady Endre Művelődési Házban (Miskolc, Árpád u. 4.). Az eseményen 21 település 27 általános iskolájából mintegy 300 tanuló mutatkozik be. A gyermekek a helyi általános iskolákban selejtezőkön vettek részt, így jutottak a döntőbe. A szombati versenyen ének, zene, tánc, vers- és prózamondó kategóriákban indulnak egyénileg és csoportosan. Sok kistelepülésen élő gyermek számára ez a seregszemle nemcsak fellépési lehetőséget jelent, de azt is, hogy városba utazhatnak - mondta Bá- nyiczki Lászlóné, a PKI tanácsosa. Iskolák a templomért Miskolc (ÉM - Hl) - A felgyújtott deszkatemplom újjáépítését segítené a Diósgyőr-Vasgyári Szakmunkásképző és Szakközép- iskola tantestülete és diáksága Iskola a templomért elnevezésű akciójával. Január végétől műsorsorozatot kezdenek, a bevételt a tetemvári műemléképület felújítására fordítanák. Az iskola színháztermében tartandó előadássorozatban lesz irodalmi összeállítás, koncert,önvédelmi bemutató. A szervezők levélben értesítik majd az iskolákat. Hozzávetőleg nyolc-tíz műsort terveznek, a belépődíj 50-100 forint között lesz - számolt be terveikről Németh László, az iskola igazgatója. Mint mondta, tanárok és diákok lelkesen készülnek a város műemlékének újjászületését segítő akcióra.
