Észak-Magyarország, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-03 / 256. szám
ÉSIAK-M AGYA10RSXÄG KULTÚRA - HIRDETÉS 1997. Novbmbki 3.. Hétfő TÉKA Tanítóképzés —140 éye Halász Magdolna A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola az 1857-es alapítása óta a pedagógusképzés, a „pedagógus hivatásra való felkészítés” tudományos műhelye. Fehér Erzsébet, a főiskola tanára a 140 éves évforduló tiszteletére jelentette meg az itteni képzés történetét feldolgozó könyvét. A hazai neveléstudomány és a pataki iskolatörténet neves kutatója tudományos igénnyel állította össze kötetét, és a fellelhető dokumentumok, főiskolai értesítők, évkönyvek, levéltári források ismeretében mutatja be a jubiláló sárospataki tanítóképző főiskolát. A Középszintű tanítóképzőnk száz éve (1857-1959) című részben hat alfejezetben tanulmányozhatjuk az alapítástól kezdve 1959-ig a főiskolában folyó oktató-nevelőmunkát. Megismerhetjük az első igazgató: Arvay József elismerésre méltó, kiemelkedő tevékenységét, majd a református kollégium fennhatósága alatt telt kezdeti évek eredményeiről kapunk tájékoztatást. A népoktatási törvény nyomán című fejezet az 1870-1887 közötti időszak történéseit tárgyalja. Az Eötvös József nevével fémjelzett népoktatási törvény értelmében az egyházi fenntartású intézmény 1870-től állami kezelésbe került át. A Négyévfolyamos intézmény című részben a vallás és közoktatási minisztérium rendelete alapján bevezetett reformok hatásairól olvashatunk. Az átalakulás a képzés pedagógiai oldalának erősítésére, bővítésére irányult. A könyv egyik legérdekesebb része az 1874/75- ben közreadott „Rendtartási szabályok”, amely a főiskolai növendékekkel szemben támasztott követelményeket rögzíti. Az Öt évfolyammal című fejezet a főiskola 1923- 1948 közötti igen mozgalmas időszakát tárgyalja. Az illetékes minisztérium tovább folytatja a tanítóképzők átszervezését, így 1923-tól a képzés időtartamát öt évben állapítja meg, amely „a pedagógiai tárgyak korábbi elhelyezkedésén nem változtatott, csupán mindegyik tantárgy egy osztállyal feljebb tolódott, de újabb tantárgy nem jelentkezett”. 1929-ben újabb változást élt át a főiskola. A református egyház fenntartásában az intézményben „az 1923-as állami tanterv szerint tanítottak, természetesen a református egyházi jelleg erőteljes hangsúlyozásával. Az 1938-as év „a tanítóképző négy évfolyamos líceummá és a hozzá kapcsolódó két évfolyamos tanítóképző akadémia megteremtését irányozta elő”. Az intézmény államosítása 1950-ben történt meg, ahol először „állami pedagógiai gimnáziumként”, majd „állami tanítóképzőként” négy évfolyammal folyt az oktatómunka. E korszak kiemelkedő tanára volt Ködöböcz József, akiről szép méltatást olvashatunk. A kötet másik nagy fejezete „Felsőszintű tanítóképzőnk fél évszázada” címmel 1959-től napjainkig mutatja be a neves iskolát. Az utóbbi évek jelentős eseményeinek rögzítése, elemzése után tanulmányozhatjuk a XXI. század tanítójával szemben elvárt követelményeket. „A tanító korszerű általános műveltséggel, idegennyelvtudással, társadalmi érzékenységgel rendelkezik: jellemzi az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tisztelete, egyéni és közösségi felelősségérzet és feladatellátás, a permanens művelődés igénye és képessége, valamint az égészséges életvitel.” A dokumentum elején ajánlás, előzmények, a végén pedig szakirodalom, valamint részletes tartalomjegyzék található. Mindezek a kötetben való eligazodást segítik. Az értékes kiadványt szeretettel ajánlom a tanítóképző főiskola hallgatóinak, a volt növendékeknek, kutatóknak, pedagógusoknak, helytörténészeknek és a téma iránt érdeklődőknek. * A kötet bemutatóját ma délelőtt 11 óra 50 perctől tartják a pataki Comenius Tanítóképző Főiskolán. Megyénk követei Budapest (ÉM) - A 80 esztendeje elhunyt Holló Barnabás szobrászművész tiszteletére rendezett ünnepséget legutóbbi összejövetelén a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyeiek Budapesti Baráti Köre a Nemzeti Múzeum Társaságával közösen. Az Ózd melletti Hangonyban 1865-ben született, és 1917. november 2-án elhunyt szobrászunkra Go- da Gertrúd, a Herman Ottó Múzeum művészettörténésze emlékezett. Holló mester leghíresebb alkotása a fővárosi Bem-szobor, mely az 1956-os események egyik központja volt. Bocskai-szobra a Millenniumi emlékművön, Széchenyi-domborműve a Magyar Tudományos Akadémia palotáján, a Wesselényi, az árvízi hajós című nagyméretű domborműve pedig a budapesti Kossuth Lajos utcai ferences templom külsején látható. Sokak kedvence a szlovákiai Sajógömörben lévő Mátyás király-szobra és a rimaszombati Tompa Mihály-emlékmű. Ugyancsak ezen az október végi ünnepségen emlékezett meg arról Szatmári Gizella, a Nemzeti Múzeum munkatársa, hogy a múzeumkertben 95 éve állították fel az Istók János által készített Széchényi Ferenc-emlékművet. „Mintha mindig itt éltem volna” Beszélgetés Oili Viiri finn képzőművésszel magyarországi élményeiről Kornya István Miskolc (ÉM) - Olli Viiri festőművész. 1941-ben született Finnországban, tanulmányait Helsinkiben a Képző- és Ipar- művészeti Főiskolán végezte. Itt szerzett művésztanári és művészi képesítést. A hatvanas évek vége óta számos önálló kiállítása volt Finnország városaiban, Tallinban, Aber- deenben és Arlésben. Kollektív tárlatokon - többek között - az USA-ban, Japánban, Indiában, Új-Zélandon, biennálékon pedig Rostockban, Pozsonyban és Berlinben vett részt. A miskolci közönség két alkalommal láthatta képeit: 1985-ben a grafikai biennálén, 1990 nyarán pedig a Miskolci Galériában volt önálló kiállítása. Katalógusa szerint a finnországi Tamperében él, tanít és alkot, Magyarországon pedig... □ Nagykarimájú fekete kalapban, unottan téblábolt a galériában Olli Viiri a Miskolci Grafikai Bien- nálé meghívottjaként 1985-ben, mint aki nem tudja, de nem is nagyon törődik vele, hogy hol van. Ezt egy ismerőse mesélte, valóban így volt? • A tampereiek közül két művészt hívtak meg a biennáléra, de nem nagyon akartak Magyarországra jönni. Arra gondoltam, akkor eljövök én. S majdnem itt is maradtam. Egy kicsit misztikus érzés volt ez akkor, olyan, mintha mindig itt éltem volna. □ Azóta házat is vásárolt. Hogyan jött az ötlet? • Sárospatakon voltam barátaimmal, és egész idő alatt figyeltem a régi parasztházakat. Aztán a Bodrog partján állva azt mondtam, ilyet szeretnék én is. 1987-ben amikor megint Miskolcra jöttem, már kerestek számomra eladó házakat. De akkoriban még - a rendszer mássága miatt - nem tudtuk lehetséges-e ez egyáltalán. Meg azt is gondoltam, nincs is erre nekem pénzem. Aztán 1990-ben... □ Ekkor voll önálló kiállítása a galériában... • Igen. Akkor már más idők voltak. Mikor visszautaztam Finnországba a barátom unszolt: mért nem valósítod meg, amit úgy szeretnél. Számtalan faluban jártunk később egy miskolci ismerősömmel, míg végül rátaláltam erre a házra Fonyban. □ Dolgozik is ott? • Nem, mert még nincsen kész a ház, s nem is tudok elég időt Magyarországon tölteni. Később szeretnék évente legalább kétszer hosszabb ideig maradni. □ Mit jelent a munkájában, a „magyar élmény”? • Már az első ittlétem után is látni vélték a munkáimon, hogy ez valami új. A kiállítás után pedig sokan azt mondták: ezek magyar képek. A színek, a tájak miatt. Én ezt nem így gondolom. Nem akarok magyar képeket festeni. A fantáziámból pattannak ki ezek. De itt a legtöbben tudják, közöm van Magyarországhoz, ők látják ezeket a magyar jegyeket. □ Ez is a misztikus dolgok közzé tartozik? • A képeimen mindig van valami Magyarországból, ha akarom, ha nem. De hát ez magától értetődik, mert a magyar kultúra évszázados múltja rendkívüli hatással van rám. Ha itt vagyok, érzem, egy régi kultúrában élek. A finn kultúra is régi, de másként. Nincsenek olyan régi városaink, házaink. Ismerem Magyarország gazdasági helyzetét, mégis sok galériát építenek, sokat pedig renoUdvarlás Olli Viiri alkotása ból „Street bar”-ok lettek, ha igenelünk, azt mondjuk: „yes”, ha pedig valamiről beszélünk, akkor meg azt, hogy „about” - így angolul. Nem a régi életet kívánom vissza, nem akarok én múzeumban élni, de azt szeretném, ha ebben az uniformizálódó világban Finnország Finnország, Magyarország pedig Magyarország maradna. Ez a kép még Finnországban készült válnak. Itt él a kultúra. Ez is egy ok, amiért itthon érzem magam. O Nagyobb mozgástere van a művészeknek nálunk, mint Finnországban? • Igen, ez így van. Finnországban harminc-ötven százalékot is levesznek a magángalériák egy kiállítás alkalmával, és a művésznek kell fizetnie a bérleti költséget. Biztosnak kell lenni abban is, hogy vásárolnak majd a képeiből. Kevés állami vagy városi múzeum állít ki kortárs alkotásokat, ők a régi mesterekre koncentrálnak. □A hetvenes években a finnugor népek folklórjával foglalkozott, ekkor születtek az Eredet című linómetszet-sorozat képei. Ez volt a válasza a nemzeti hagyományokat romboló, elsősorban amerikai tömegkommunikációs ostromra. Manapság mi éljük át ezt a folyamatot. • Idővel túl amerikai lett Finnország, azt mondják, a legamerikaibb ország Európában. A kocsmákA SZÍRT hírei Kazincbarcika (ÉM) - A Szabadon Szárnyaló írók Rímfaragó Társasága (SZÍRT), őszi eseményei közül kiemelkedik az Új Számypróba című, negyedéves lap legújabb számának megjelenése. Ebben a - benne publikálók által megjelentetett - folyóiratban olvashatják azok is a SZIRT-műveket, akik másként nem hallják őket. Pedig nemcsak folyóiratot tartanak fenn, hanem rendszeresen tartanak előadásokat is. Örvendetes esemény a SZÍRT életében, hogy Horváth Regina és Jakab Éva a Debrecenben október 23-án megrendezett országos szavalóversenyen eredményesen szerepelt. Október 24-én pedig a Bukovinszki házaspárral (mindketten zenészek) és Kovács Vilmos tangó- harmonikással közösen az ormosbányai idősek napján adtak műsort. Állatbarátoknak Miskolc (ÉM) - Az állatok megismerésére és megfigyelésére irányuló szakkört hirdet a miskolci Avasi Gimnázium állatháza, biológia tagozata és a Miskolci Vadaspark felső tagozatos gyerekek részére. Tizenkét foglalkozáson keresztül, pénteken délutánonként figyelhetik meg az állatokat a jelentkezők. A biológiai háttér megismerése mellett a kisállat- tartással kapcsolatos gyakorlati tanácsokkal is segítik majd a foglalkozások vezetői az érdeklődőket. Az első összejövetel november 14-én délután fél 4-kor kezdődik az Avasi Gimnáziumban (Miskolc, Klapka György u. 2.). Érdeklődni, és korlátozott számban jelentkezni november 10-éig lehet az alábbi telefonszámon: 46/365-970. Micimackó Miskolc (ÉM) - Milne Micimackó című könyvéből készült gyermekdarabot láthatja a közönség a budapesti R.S.9. Színpad előadásban november 5-én, szerdán délelőtt 10 és délután 2 órától Miskolcon, a Rónai Művelődési Központban. Az előadást Lábán Katalin, az R.S.9. Színpad igazgatója rendezte. Jegyek előzetesen is válthatók a művelődési központ jegypénztárában. Bővebb információért érdeklődjön a Ford márkakereskedőknél
